Sulyok Tamást keményen felkérdezték Orbán Balázs '56-os szavairól a Hír Tv-ben

„A köztársasági elnöknek nem feladata, hogy pártpolitikai szereplők nyilatkozatait kommentálja, mert kívül áll a pártpolitikai versenyen” – mondta Orbán Balázs nagy port kavart 1956-os gondolatmenetéről Sulyok Tamás köztársasági elnök a Hír Tv szerda esti műsorában. A köztársasági elnök azt ígérte: ezután sem fog véleményt mondani a miniszterelnök politikai igazgatójának szavairól, de ő azt olvasta, hogy Orbán Balázs már megkövette a közvéleményt.

Sulyok Tamás jogászként nem tud mit kezdeni azzal, hogy sokan kritizálják a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Ő azt látja, hogy egy alkotmányosan működő szerv, hiszen az Alkotmánybíróság nem állapította meg, hogy alkotmányellenes lenne a hivatal felállításáról rendelkező szuverenitásvédelmi törvény. Azt nem tette ugyan hozzá, de még ő volt az Alkotmánybíróság elnöke, amikor az Országgyűlés megszavazta a törvényt.

Szóba került az interjúban az is, hogy a márciusi hivatalba lépése óta senkinek nem adott kegyelmet. Azt mondta, a kegyelmezés kivételes jogkör, és semmi köze a bűnösséghez. A kegyelmet gyakorló államfő nem vizsgálhatja, hogy a kérvényező ártatlan vagy bűnös-e, de lehetnek olyan helyzetek, amikor a jogerős bírósági ítélet végrehajtása súlyosan méltatlan helyzetet teremt. Ilyenkor adhat kegyelmet az államfő.

A kegyelmi botrány után az Országgyűlés átírta a szabályokat, és ma már nem kell ellenjegyeznie az igazságügyi miniszternek az államfői kegyelmet. Ez azt jelenti Sulyok szerint, hogy a politikai felelősséget neki kell viselnie. Ez egy új helyzetet teremtett, amit alkotmányjogászként szívesen tanulmányoz.

„A demokráciadeficit az Európai Unióban van” – jelentette ki a köztársasági elnök, és megint elővette a jogi szemüvegét. Arról beszélt, hogy nincs európai politikai nemzet, hanem 27 tagállam és politikai nemzet van. Szerinte a tagállamoknak van szuverenitása, amit fogalmilag lehetetlenség átruházni az unióra. Ettől függetlenül lehetnek közös hatáskörök. A jogállamiságot is jogi fogalomként tudja csak értelmezni, amely definíciója, hogy az állam alá van vetve a jognak. Azt látja, hogy a jogállamisági kritikákat politikai célokra használják, azzal pedig ő jogászként nem tud mit kezdeni.

„A saját tetteimért vagyok felelős, másért nem” – válaszolta, amikor az édesapjáról kérdezték. Sulyok korábban több valótlanságot állított édesapjáról egy interjúban, amit aztán Ungváry Krisztián és Karsai László történész leplezett le márciusban. A köztársasági elnök szerint csak pártpolitikai haszonszerzés céljából támadják, de egy államfő nem szólalhat meg ilyen kérdésekben, mert távol kell tartania magát a pártpolitikai versenytől. „Egyszer volt Budán kutyavásár” – üzente mindenesetre a sajtónak, amely szerinte politikai célból támadja őt.

Arról is beszélt a köztársasági elnök, hogy

• szerinte Magyar Péter politikai haszonszerzésből támadta őt az árvízi védekezés idején. A Tisza Párt elnöke számon kérte, hogy hol van a köztársasági elnök a gátakról. Sulyok rögtön utána hozzátette: nem akarja kommentálni, mert ő nem foglalkozik pártpolitikával.
• Nincs tanácsadó testülete, csak hivatali apparátusa,
• nem adhat parancsot a honvédségnek, csak személyi kérdésekben, parancsnoki kinevezésekről dönthet.
• Arról is vallott, hogy nem lát a jövőbe,
• rendkívül bizakodónak tartja magát, és
• annyi órából áll a nap, amennyi munka belefér, de természetesen pihenni is kell.
• „Hiába idegeskedünk, sose lesz olyan a jövő, mint amit előre elképzelünk” – hangzott el a köztársasági elnöktől.
• Kiderült, hogy Cseh Tamás a kedvenc zenésze, és
• azt tartja követendőnek, ha a magyar Alaptörvény szemüvegén keresztül nézzük az Európai Unió történéseit is.