Lázár János: Nekünk szentségtörés az is, ha valaki párhuzamot von az '56-os magyarok és a mai ukránok között

Sulyok Tamás köztársasági elnök szerda kora délutánig nem jelent meg nyilvános eseményen. Nem volt ott a Kossuth téren tartott katonai tiszteletadáson sem, amin a korábbi köztársasági elnökök általában részt vettek. Sulyok Facebook-oldalán is csak egy Márai-idézettel, illetve egy lyukas zászlós képpel emlékezett meg október 23-ról.

Bár Magyar Péterék hivatalos eseményének kezdetéig még bő fél óra van, több százan már gyülekeznek a Bem téren. A Duna-parton és a Külgazdasági és Külügyminisztérium épülete előtt is állnak emberek, de a teret még nem zárták le. Nem járható a Bem tér autóval a Margit híd irányából. A környéket érdemes elkerülni, ha valaki nem a Tisza rendezvényére tart.

A téren Molnár Dániel, a Tisza Párt korábbi EP-jelöltje arról beszélt kollégánknak, hogy a fő eseményük a Széna téren lesz, Magyar Péter ott beszél majd, de elképzelhető, hogy a Bem-szobornál is mond néhány mondatot.

Délután 3-kor kezdődik a Tisza Párt megemlékezése a II. kerületi Széna téren, fél órával a rendezvény előtt kiégett autókkal és „Ruszkik haza” feliratú bódéval idézték fel az '56-os eseményeket:

„Egy új, 21. századi love story, a brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta. Csak úgy áradt a szerelem” – mondta október 23-i beszédében Orbán Viktor Magyar Péter és Manfred Weber (Európai Néppárt) találkozójáról.

A miniszterelnök szokatlanul hosszan foglalkozott a Tisza Párt elnökével, még ha nem is mondta ki a nevét.

A magyar nemzet 1956-ban kettős támadás ellen kelt fel: egyrészt a szovjet birodalom megszállásával szemben, másrészt a marxista ideológia ránk kényszerítésével szemben – mondta Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes szerdán Albertirsán az MTI beszámolója szerint.

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a nemzet életében ugyanúgy megvannak az ünnepek, mint a családok vagy az egyház életében: olyan kitüntetett napok, amikor a nemzet történetének nagy eseményeire emlékezünk. Az ünnepeken hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából, és levonhatjuk a tanulságokat a történelmünkből. „A történelmi tanulságok útjelző táblák, amikor a nemzet útkereszteződéshez, sorsfordító eseményhez érkezik” – tette hozzá a KDNP elnöke.

Bár a Tisza Párt megemlékezése a Bem téren kezdődik, a rendezvény fő helyszínét a Margit körúton, a Mammut I. és II. környékén alakították ki. Felállítottak egy színpadot, ami fölött két állvány között egy '56-os, lyukas zászlót feszítettek ki.

A környéken több '56-os installációt, többek között kiégett autókat is látni. A színpad előtti részt kordonnal zárták körbe, és még zajlanak az előkészületek.

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke, újdonsült XII. kerületi polgármester tette ki Facebook-oldalára azt a négy fotót, ami az esti Budaörsön készült. A képek egy úttestre festett magyar zászlót mutatnak, ami a Szabadság út szervizútjára festettek fel

egy kátyú köré.

Ezáltal rekonstruálták az 1956-os, lyukas magyar zászlót is. Kovács nem kommentálta a történteket, amit azért árnyal, hogy láthatóan egy építkezés zajlik az út mellett, valószínűleg a teherforgalom gányolta szét a burkolatot.

Kovács egyébként már polgármesteri minőségében megemlékezett a forradalomról a Gesztenyés kertben, az önkormányzat a déli órákban tartotta meg eseményét.

„Tisztelet a hősöknek, akik harcoltak a magyar nép és Magyarország szuverenitásáért!” – a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem feledkezett meg 1956-ról.

A hivatalhoz tartozó Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet főnöke egyébként Horváth József volt III/III-as titkosszolga, biztonságpolitikai kutatója, Somkuti Bálint pedig pár hete a Nyugatot kritizálva arról beszélt egy podcastban, hogy „milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok”.

A város önkormányzatának október 23-i megemlékezése a szokásos módon kora délelőtt az 56-os szobrok, emlékművek és emléktáblák megkoszorúzásával kezdődött. A baloldali és liberális városi politikusok most is közösen vettek részt az önkormányzat által rendezett központi díszünnepségen, ennek első része a városháza előtti zászlófelvonás volt. Ezután a résztvevők a Széchenyi térről átsétáltak a pár percre lévő Rákóczi térre. A Nagy Imre 1956-os mártír miniszterelnök szobra mellett tartott ünnepségen a Szeged Városi Kórusegyesület egyesített kórusa és a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar is fellépett.

Szeged MSZP-s országgyűlési képviselője, Szabó Sándor ünnepi beszédében felidézte 1956 főbb eseményeit, a városban történteket. A szegediek közül sokan büszkék arra, hogy a városból indult el az '56-os forradalom, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, a MEFESZ fogalmazta meg elsőként a követeléseket.

Szabó úgy véli, hogy a 14 éve hatalmon lévők '56 örököseinek mondják magukat, de kiüresítették a parlamenti demokráciát, ellehetetlenítették az önkormányzatokat, támadják a szabad sajtót és a civil szervezeteket, és Szabó szerint az EU legkorruptabb országává züllesztették Magyarországot. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány tavaly hallgatott, amikor az oroszok fasiszta csőcseléknek nevezték az 1956-os forradalom résztvevőit.

Szabó Sándor beszéde után a Szegedi Nemzeti Színház művészei adtak elő ünnepi műsort. Végül a pártok és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. Mint az a szegedi nemzeti ünnepeken „hagyomány”, az önkormányzati megemlékezésen most sem jelentek meg a Fidesz szegedi politikusai, ők napok óta hívták a követőiket a Facebookon, hogy október 23-án a fővárosi ünnepségre menjenek: „legyünk minél többen” – idézték Orbán Viktor felhívását. A szegedi jobboldalnál évek óta az a szokás, hogy rendeznek korábban egy saját helyi ünnepséget, ami most október 16-án volt a felkelést elindító MEFESZ, az egyetemi forradalmárok emlékére, október 23-ra pedig többen is elutaznak a kormányzat, illetve a Fidesz megemlékezésére, erről Mihálffy Béla Szeged Fidesz–KDNP-s parlamenti képviselője most is kitett egy képet a Facebook-oldalára.

Az 1956-os magyarországi hősök öröksége emlékeztessen arra, hogy a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemnek öröknek kell maradnia, ahogy az Európai Parlament sem hagyja magára azokat, akik a demokráciáért lépnek fel – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az október 23-i EP-ülésen Strasbourgban az MTI beszámolója szerint.

„Emlékezzünk azokra a bátor nőkre és férfiakra, akik kiálltak a demokrácia mellett, akik feláldozták életüket a szabadságért”

– fogalmazott Roberta Metsola a napirend előtti felszólalásában, és tisztelettel adózott mindazok rendkívüli bátorsága előtt, akik a szovjet agresszió áldozatai lettek.

A magyar '56-osok öröksége emlékeztessen arra, hogy a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemnek öröknek kell maradnia – tette hozzá az EP elnöke, és arról beszélt: az Európai Parlament nem hagyja magukra azokat, akik a demokráciáért lépnek fel.

Brüsszel bábkormányt akar ültetni a magyarok nyakába, és már vezetőjük is megvan hozzá, Orbán Viktor perceken keresztül beszélt Magyar Péterről az október 23-i beszédében a Millenáris Parkban.

A miniszterelnök egyszer sem mondta ki a Tisza Párt elnökének nevét, de félreérthetetlenül utalt rá. „Igazi aláíró fajta. Ideális jelölt egy bábkormány élére” – jellemezte Magyar Pétert, aki Orbán szerint felajánlotta szolgálatait a brüsszeli birodalomnak.

„Az ellenzék új vezére ott ül az asztaluknál Manfred Weber mellett. Ez nem összeesküvés-elmélet, ez összeesküvés a gyakorlatban ország-világ előtt” – fogalmazott Orbán, majd hozzátette: „Egy új, 21. századi love story, a brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta. Csak úgy áradt a szerelem.” További részletek a cikkünkben.

„Üres beszéd ‘56 ünnepén az ’56-os hősöket eláruló, oroszbáb kormányfőtől. A legjobb lett volna, ha Orbán Viktor jól otthon marad” – reagált a Párbeszéd-Zöldek Facebookon a miniszerelnök beszédére.

Megpróbálta megzavarni egy férfi az állami megemlékezést a Millenárison, a rendőrök egy tapétavágó kést találtak nála, közölte a rendőrség a honlapján. Azt írják, hogy a férfi 11 óra 45 perc körül, nagyjából Orbán Viktor beszédének végén próbálta megzavarni a rendezvényt, de a rendőrök kivezették a Millenárisról. A férfit a II. kerületi rendőrségre vitték, és rendzavarás szabálysértés miatt indítanak vele szemben eljárást.

A Blikk azt írja, verekedés is volt a Millenárison, egy férfi egy táblával közelített Orbán Viktor felé, a BRFK közleményében az áll, hogy a rendőrség erről nem tud.

„A Putyin-barát Fidesz elárulta 1956 magyar nemzeti hőseit.” Ezzel a felirattal akart molinót kihelyezni a Momentum pár aktivistája a Millenáris Parkban Orbán Viktor beszéde előtt. Nem jártak sikerrel, a biztonságiak megakadályozták, hogy kitegyék a molinót, és kivezették őket a helyszínről.

A Millenárisról távozóban áthajtott előttünk a Magyar Péterhez köthető politikai eseményekről ismert Ford Transit kisteherautó is.

Magyart nem láttuk, és a furgon gazdáját, Nagy Ervin színészt sem.

Mindent megtettek a szervezők, hogy megtöltsék a Millenáris Parkot Orbán Viktor beszédére. Még buszoztattak is résztvevőket vidéki településekről. Nem sokkal a miniszterelnök beszéde után véget ért a program, és indulnak vissza a buszok.

Puzsér Róbert publicista, megmondóember a Szélsőközép nevű kulturális közösség nevében demonstrált Orbán Viktor beszéde alatt, a Telexnek azt mondta, hogy identitásdemonstrációt tartanak a Millenáris bejáratánál, miután a biztonságiak nem engedték be őt a rendezvényre. Puzsér, azt mondta, Magyar Péterék rendezvényére is mennek. Azt is mondta, a Nyugathoz való tartozásunkért demonstrálnak, de miközben ezt mondta, többen beszóltak neki. A publicista Orbán Balázs nyilatkozatának értelmezéséről vitatkozott egy nővel.

„Árulókkal nem ünnepelünk, hanem küzdünk ellenük. Aki mentegeti a gyilkost, aki közepén áll az áldozat és a gyilkos küzdelmében, az a lyukas nemzeti lobogóból csak az csak az ürességet markolja” – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Városligetben, az Ötvenhatosok terén, az ellenzéki párt '56-os emlékműnél tartott megemlékezésén.

A DK elnöke a párt képviselőivel együtt koszorúzta meg az emlékművet, előtte pedig arról beszélt, hogy szerinte a nemzeti függetlenség ünnepét árulók próbálják meg ünnepelni, de szerinte valójában megpróbálják ellopni azt. „Magyarország megszűnt egységes politikai közösségnek lenni” – mondta Gyurcsány a Facebookra is feltöltött videó szerint.

Egy másik házaspár szerint Oroszország a kereszténység utolsó védelmezője, Ukrajna pedig a háttérhatalom támogatásával kiprovokálta a háborút. Szerintük tárgyalni kell Oroszországgal a háború befejezéséhez, de arra nem adtak egyértelmű választ, hogy Ukrajnának le kell-e mondania területeinek egy részéről a rendezés érdekében. A férfi 11 éves volt 1956-ban, később árvízi védekezéssel foglalkozott. Szép emlékként idézte fel, amikor személyesen találkozott Orbánnal a gáton a 90-es évek végi áradáson, amikor a miniszterelnök személyesen tekintette meg a gátat.

Egy idősebb házaspár a Telexnek azt mondta, hogy Orbán minden beszédét élőben hallgatják meg október 23-án, a mostani is tetszett nekik, a nő szerint nem meglepő, hogy a miniszterelnök nem tért ki a politikai igazgatója korábbi nyilatkozatára, mert ez egy ünnepi beszéd volt. Arra viszont, hogy az ellenzék és Brüsszel is fontos téma volt, helyeslően reagáltak. Szerintük az a baj az ellenzékkel, hogy nem ismeri el, ami jó a kormány politikájában.

„A városi megemlékezés után utunk a helyi Fidesz székház előtt vezetett el” – írta Facebook-bejegyzésében a szegedi Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt tagjai a kormánypárt szegedi irodájára egy lyukas fehér zászlót helyeztek ki ottjártukkor. „Segítettünk nekik kifejezni az érzéseiket Orbán Balázs »örökbecsű„ szavai mentén«” – mondta a Szegedernek Tóth-Benedek Csanád, az MKKP szegedi önkormányzati képviselője Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatójának pár hete nagy port kavart kijelentéseire utalva. „Részt vettünk az MKKP országos megemlékezési programjában is, a városban több helyen lyukas zászlókkal díszítettük a kátyúkat” – jegyezte meg a politikus.

Brüsszelről, bábkormányról és Magyar Péterről beszélt október 23-án. Igaz, a Tisza Párt elnökének nevét egyszer sem mondta ki.

Dávid és Góliát párharcában a külföldi erők mindig Góliát oldalára álltak, mondta Orbán Viktor. A történet végét azonban elfelejtik szerinte: „Góliát veszít, Dávid győz, aztán lehet pakolni és elhúzni a csíkot. Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe.”

Orbán Viktor arról beszélt, hogy 1956-ban megvolt a közös egység és akarat, de hiányzott a kellő erő. Ma erős nemzeti egység és akarat van a nemzeti kormány között, ehhez pedig erő is társul.

„Magyarnak annyit jelent, mint küzdeni” – mondta '56 tanulságáról a miniszterelnök.

„Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog sikerülni nekik, mi, magyarok újra meg fogjuk csinálni” – zárta a beszédét.

Orbán azt mondta, hogy '56 szabadságharc volt, Magyarország szabadságharca egy világbirodalom ellen, aki hazafi, az szerinte ma is harcol a szabadságért, de szerinte attól még nem lesz valaki szabadságharcos, hogy lyukat vág a magyar zászlóba. Orbán szerint nem a ruha és nem a duma teszi a szabadságharcost, arról beszélt, hogy csak a tettek számítanak, majd rátért arra, hogy szerinte a régi és az új ellenzék is idegeneket hív Magyarországra.

Ezután azt mondta, „az ellenzék új vezére ott ül az asztaluknál Manfred Weber mellett. ”, szerinte ez nem összeesküvés elmélet, hanem „egy új, 21. századi love story”,

a brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta. Csak úgy áradt a szerelem.

– mondta, a Tisza Párt elnökére utalva.

A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan, fogalmazott Orbán Viktor. Ezért Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, és egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni. A miniszterelnök szerint az a kérdés , hogy meghajolunk-e a brüsszeli akarat előtt, vagy azt válaszoljuk, mint 1956-ban a magyarok.

„Nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben” – jelentette ki. Mi csak egyetlen dolgot akarunk szerinte: békében élni a Kárpát-medencében a saját szabályaink szerint, a saját boldogulásunkat keresve. Orbán szerint már százszor bebizonyítottuk, hogy nem ijedünk meg, ha az aktuális hatalmak zsarolnak bennünket.

„Tudjuk, hogy genderaktivisták kezére akarják adni a gyerekeinket.”

Már megvan a bábkormány, és annak vezetője is, aki Orbán szerint igazi aláíró fajta.

Orbán szerint a brüsszeli nyomás egyre erősebb Magyarországon. „Nekünk '56 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk!” – mondta, majd azt mondta, ezt nem hagyhatjuk. Erre a nézők közül többen bekiabálták, hogy „nem hagyjuk!”.

A szovjetek és a kommunista helytartóik megértették a leckét, és a következő 34 évben visszább fogták az agarakat, és végül csak hazamentek, folytatta beszédét Orbán Viktor. Ezért lehetünk szerinte szabadok, és ezért tudja ma is mindenki a világban, a magyarokkal csínján kell bánni.

„Ma a történelem ismét kilépni készül a medréből” – fogalmazott Orbán. A szomszédunkban háború zajlik, amely egyre véresebb és elkeseredettebb. A frontvonalon már százezrek vesztek oda, az európai gazdaság tüdőlövést kapott, a fejlődés megállt, az árak az egekben. Orbán szerint a szankciók bennünket véreztetnek ki, a befektetők az USA-ba vándorolnak, de az európai vezetők a háborús győzelem illúziójában élnek még mindig.

Orbán szerint egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed. „Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz” – jelentette ki.

Ideje kimondani Orbán szerint: az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették Európát. Az egész Európai Uniót be akarják tolni az orosz-ukrán háborúba szerinte.

Az új győzelmi terv lényege a kormányfő szerint a háború kiterjesztése azzal, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, és a frontvonalakat áthelyezik Oroszország területére. „Mi magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznának Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk.”

„Barátaim, a birodalmak szeretik elrejteni brutális arcvonásaikat. A birodalmak finnyásak, azt szeretik, ha valaki behívja őket, és mindent meg is tesznek, hogy legyen olyan magyar, aki végül behívja őket. Így tett a Szovjetunió is. Azt akarták, hogy az ő elvtársaik, a magyar kommunisták adják a bábkormányt, ami aztán maradásra kéri a megszálló szovjet csapatokat, és ha a helyzet még több megszálló katonát kívánna, akkor behívják az erősítést is. Koholt vádakkal börtönbe vetették a nem kommunista vezetőinket” – mondta Orbán, majd arról beszélt, hogy moszkvai kádereket ültettek az ország élére. A miniszterelnök ezután padlássöprésről, csengőfrászról beszélt, és azt mondta, a magyarok nem tűrik a megaláztatást. „Megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát, egy életre megtanítottuk nekik, hogy ne bántsd a magyart!” – mondta.

Hősök lettek a cipészlegényekből, a gyári munkásokból, a földművesekből, mártírokká váltak a könyvelők és az egyetemisták 1956 októberében. A forradalom arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nagy történelemkönyvekbe, folytatta Orbán Viktor a beszédét.

Szerinte 1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást. A magyar szabadságszerető nép, és csak idő kérdése, mikor tör ki a hámból. A magyarokat még egyetlen megszállónak sem sikerült betörnie vagy megszelídítenie, mondta Orbán.

A szovjet birodalmi elnyomás megnyomorított bennünket, kirabolta, nincstelenné tette a magyar családokat. A mi országunk erőforrásait, a mi népünk munkáját, a nemzeti érdek helyett a birodalom szolgálatába akarta állítani. „Bábkormányt ültettek a nyakunkba, amelyben kollaboráns magyarok ültek.” Az volt a megbízatásuk, hogy a magyarok javait idegen kezekre játsszák át, és a birodalom szolgálatába helyezzék, tette hozzá.