Jogerősen elítélték Fekete-Győr Andrást hivatalos személy elleni erőszak miatt

A Fővárosi Ítélőtábla harmadfokon elítélte Fekete-Győr Andrást, a Momentum országgyűlési képviselőjét csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért, miután egy 2018-as tüntetésen füstgyertyát dobott a rendőrsorfal elé a Parlamentnél.

Ez az ítélet már jogerős. A momentumos országgyűlési képviselő egy év börtönbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve, az Ítélőtábla ezzel megerősítette a másodfokú ítéletet. Az ügy elsőrendű vádlottját, a szintén momentumos Szarvas Koppány Bendegúzt is elítélték: ő 2 év szabadságvesztést kapott 3 évre felfüggesztve.

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló parlamenti dokumentum szerint „ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akit képviselősége alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek”. Ezt hivatalosan az Országgyűlésnek kell majd kimondania.

Az ítélet után azonban a Momentum bejelentette: Fekete-Győr András nem várja meg az összeférhetetlenségi eljárást, hanem átadja az országgyűlési mandátumát Cseh Katalinnak, aki a Momentum európai parlamenti képviselője volt a június 9-i választásokig.

Csütörtök reggel a Fővárosi Ítélőtábla dísztárgyalóját csaknem teljesen megtöltötték a politikusok és az újságírók. Az ítélethirdetés után a padsorokból több momentumos politikus, de Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is azt mondta a bíró és az ügyész felé nézve, hogy

„szégyelljék magukat!”.

A másodrendű vádlott Fekete-Győr az utolsó szó jogán elmondta, hogy „hat éve van a Polt Péter vezette ügyészség koncepciós perében”. Szerinte előbb a NOlimpia-kampány, majd a túlóratörvény elleni tüntetések miatt szállt rá a hatalom. Beszélt arról is, hogy az ügy „erősen és nyilvánvalóan politikailag motivált”, egyértelműen kiállt az ártatlansága mellett. Fekete-Győr azt mondta, nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy megállapítsa valaki, hogy nem valósult meg esetében a hivatalos személy elleni erőszak.

Fekete-Győr védője helyesnek tartotta a korábbi, első fokon született felmentő ítéletet, szerinte másodfokon súlyos hibát vétett a Fővárosi Törvényszék. A védő ezt azért gondolta, mert az ügyészség nem bizonyította, hogy pontosan hogyan is akadályozta 2018-ban a túlóratörvény elleni tüntetésen Fekete-Győr a rendőröket. A védelem szerint Fekete-Győrt fel kellett volna menteni, mert nem követett el bűncselekményt.

A harmadfokú bíróság azonban egyetértett a másodfokú ítélettel. A Fővárosi Ítélőtábla szerint helyesen ítélte meg a Fővárosi Törvényszék azt, hogy Fekete-Győr és Szarvas is hivatalos személy elleni erőszakot követett el 2018-ban. Szarvas esetében a bíróság szerint nem valósult meg a folytatólagosság, ahogy azt a másodfokú bíróság kimondta. Fekete-Győr esetében viszont másodfokon még nem volt szó arról, hogy társtettesként követte volna el a hivatalos személy elleni erőszakot, most viszont ezt is kimondta Rédei Géza, a Fővárosi Ítélőtábla.

Füstgyertyák a Parlamentnél

Csaknem hat éve húzódott az ügy, Fekete-Győr még 2018-ban, a túlóratörvény elleni tüntetéseken dobott füstgyertyát a rendőrsorfal elé. Fekete-Győrt 2023 májusában az első fokú bíróság felmentette. Később viszont a másodfokú bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. Az ügy elsőrendű vádlottját, a szintén momentumos Szarvas Koppány Bendegúzt még korábban két év börtönre ítélték, ennek végrehajtását azonban három évre felfüggesztették.

A vádirat szerint Szarvas 2018. december 12-én részt vett a túlóratörvény elleni tüntetésen, ahol meggyújtott egy pirotechnikai eszközt, majd mikor az elkezdett füstölni, eldobta tíz méterre, a rendőrök irányába, akik ekkor a Parlament főlépcsőjénél álltak sorfalat.

Másnap, 2018. december 13-án szintén volt egy túlóratörvény elleni tüntetés a Kossuth téren. Szarvas ekkor több alkalommal is füstgyertyát dobott a rendőrök felé. Ezen a napon azonban Fekete-Győr is hasonlóan tett, ő is a rendőrsorfal irányába hajított egy füstgyertyát.

Fekete-Győr András 2016 és 2021 között a Momentum Mozgalom elnöke volt. Ő volt a párt miniszterelnök-jelöltje a 2021-es ellenzéki előválasztáson, amin nem szerepelt jól. 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése megvonta tőle a bizalmat, ekkor az elnöki pozícióról lemondott. 2022 óta országgyűlési képviselő.

Varju László DK-s képviselőt is fenyegeti annak a veszélye, hogy elveszítse parlamenti mandátumát. 2024 februárjában másodfokon bűnösnek találta a bíróság Varjút, akit garázdasággal, testi sértéssel és választási csalással vádolnak. Garázdasággal és testi sértéssel az MTVA-székházban történt, 2018-as dulakodás miatt vádolják, választási csalással pedig azért, mert a 2018-as választás előtt megpróbált rávenni egy független képviselőjelöltet Újpesten, hogy lépjen vissza. Az ügy végére a Kúria ítélete tehet majd pontot november 20-án.