Viktor a TikTokon és a vápvápvápsuváp

„A fiatal korosztályban sajnos a Fidesz népszerűsége radikálisan kevesebb. És ha megnézzük a korfa változását, egyáltalán nem biztos, hogy ez a kétharmad 10-20 éves távlatban fenntartható. Most kéne észbe kapni. Ezért pofázok. Szeretném a fiatalokat visszahozni, ne bízzuk már el magunkat!” Így beszélt nemrég az ősfideszes filmrendező, Pesty László a Telexnek adott interjújában.

Az egyhuzamban tizenhárom éve hatalmon lévő Fidesznél időről időre felmerül, hogy a fiatalok nem annyira bírják őket, és inkább az idősebb korosztály az ő bázisuk. A Medián például pár hónappal ezelőtt csak 14 százalékra mérte a kormánypártot a 18–29 évesek körében, még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk is megelőzte őket. Az eredmény azért is érdekes, mert 2020-ban a Medián a 30 év alatti korosztályban még 34 százalékos támogatottságot mért a kormánypártnak. Ha ez valóban így van, akkor ez azt jelentené, hogy a Fidesz támogatottsága közel két-három év alatt nagyjából megfeleződött a fiatalok körében.

A vészharangokat azért még nem kell megkongatniuk, a Fidesz nem engedi csak úgy el a fiatalokat, sőt, hosszú évek óta tudatosan építkezik, hogy szavazókat szerezzen közülük, és utánpótlást is kineveljen.

Ha nem is vezetnek, de stabilak

„Olyan van, hogy hullámzik a támogatottság. A törzs maga idősödik, ezzel együtt a Fidesz továbbra is a legtudatosabb abban, hogy a fiatalokkal kapcsolatot építsen. Feltételezhető egy visszaszorulás, azt viszont nem lehet mondani, hogy a támogatottság összeomlóban vagy lejtmenetben van, ez egyfajta csodavárás, messiásvárás” – mondta erről Oross Dániel, az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport ifjúságpolitikai kutatója, aki egy-egy felmérésből semmiképp sem vonna le messzemenő következtetéseket.

Oross szerint a fiatalok mindig az újat várják, az egyetemisták például kimondottan protest hozzáállást vesznek fel, náluk általában az épp aktuális ellenzéki párt a sláger. Ilyen volt annak idején a még nemzeti radikális vonalon mozgó Jobbik, vagy 2019-ben a Momentum.

Az első hely tehát mindig változhat, de a Fidesz nagyon stabilan mindig ott van az egyetemisták által választott pártok között, mondta a kutató. De ezért a párt tesz is, Orbánék tudatosan építik a kapcsolatot a fiatalabbak világával.

Viktor a TikTokon

A mostani 18–29-es korosztály az a generáció, amelyik már az Orbán-érában nőtt fel és szocializálódott, és amelyiknek már egy ízes gyurcsányozással és őszödi beszédezéssel semmit nem lehet mondani. Ezért aztán másképp nyitnak az irányukban.

Éppen a legfrissebb projektként a hatvanéves Orbán Viktort is felpakolták a TikTokra. Neve a platformon: Viktor a TikTokon. Innen derült ki róla, hogy előbb sört iszik, hogy ne legyen szomjas, és csak utána jöhet a bor. Stoplis cipőben szeret focizni, legtöbbször pedig az „a királyé nem leszek” szövegű Koncz Zsuzsa-dalt hallgatta meg az életében. „Írd meg kommentben a kedvenc dalod! 😉” – kérte aztán a követőitől a miniszterelnök. De több kormánytaggal és fideszessel együtt nemrég a TV2-n futó Sztárban sztár leszek! újabb évadát is itt reklámozták. Ebben mondogatta azt Kósa Lajos, hogy vápvápvápsuváp, de maga Orbán inkább úgy néz ki, mint akit annyira nem kapott el a tiktokozási vájb.

A kormánynak azért megvan a maga TikTok-mestere: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki leginkább közéletben és politikában utazik, okítja is a magyar fiatalságot Brüsszelről, energiapolitikáról és szankciókról. De a magaskultúrát sem veti meg, a déli határkerítésről szóló videója alatt például egy kazahsztáni rapper a baszásról kántál.

Az igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is fekete övesen tolja az influenszerkedést, igaz, eddig nem politikai jellegű tartalmakkal aratott. Egyszer például arról töltött fel egy tizenöt másodperces videót, hogy kétszáz éve jelent meg az első könyv a nyakkendőkötésről, és akkor még csak tizennégy kötésmódot ismertek, ma viszont már több mint kétszázat. De az Országgyűlés épületében lévő szőnyegekről és parkettáról is készített egy kurta ismeretterjesztő videót.

Más inkább a Facebookon aktívkodik. Szijjártó Péternek még a 2018-as kampányban mondta meg Rogán Antal propagandaminiszter, hogy kéne csinálnia egy Facebook-oldalt, azóta pedig a külügyminiszter imázsán egy tízfős stáb dolgozik. Szinte befogadhatatlan mennyiségű fotósorozatot találunk itt, amiken Szijjártó a világ legkülönbözőbb pontjain jár-kel, tárgyal, kezet fog, megbeszél, megegyezik és szerződést köt. A külügyminiszter egyébként korábban minden este jelentést kért a sajtósaitól, hogy hány médiamegjelenésük volt aznap, és hány új követőt szereztek a közösségi médiában.

Közben a kommunikációs nehéztüzérség sem tétlenkedik: a Megafon megállíthatatlanul tolja a fideszes tartalmakat a közösségi médiában. Eredeti céljuk az volt, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzenek”, vagyis egy ingyenes képzésben „jobboldali-konzervatív értékrendű” embereket tanítsanak meg arra, hogy hatékonyabban kommunikáljanak a közösségi médiában. Szerintük erre azért volt szükség, mert a közösségimédia-platformokat üzemeltető nagy techcégek tudatosan elnyomják a jobboldali hangokat – ezt az elméletet egyébként nem támasztják alá sem Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a nemzetközi kutatások.

A Megafon aktivitása aztán hamar elment abba az irányba, hogy 10-12 „véleményvezér” posztjait hirdeti rengeteg pénzzel. Ők jellemzően a kormánybarát médiából kikerülő arcok, akik nagyon sokat posztolnak a Facebookon, és a mondandójuk mindig százszázalékosan egybevág a kormányéval. Ebbe az istállóba tartozik például Bohár Dániel, Deák Dániel, Trombitás Kristóf vagy épp Déri Stefi.

A megafonos hirdetések általában szőnyegbombázás jelleggel, minél több ember hírfolyamába próbálják bejuttatni az üzenetet, válogatás nélkül. Sikerrel: egy-egy szponzorált Megafon-videó nézettsége a milliós nagyságrendet is túllépheti, miközben ugyanezeknek az oldalaknak a hirdetés nélkül futó videói általában csak pár tízezerig jutnak.

A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégiscsak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk: azt akarták, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

Kudarcba fulladt, fiatalosch próbálkozások

A Fidesz azzal is próbálkozott, hogy legyen a médiaportfólióban kifejezetten a 30-35 év alattiaknak szóló médium. Ilyen – kudarcos – próbálkozás volt például a Pesti TV. Már a 2020-as indulásnál is kétséges volt, miért lenne jó ötlet egy tévécsatornát indítani a fiataloknak, amikor ebből a korosztályból egyre kevesebben néznek tévét. És bár a csatornát bármelyik háztartásban lehetett fogni, a nézettsége nagyon elmaradt a várttól, fenntartása pedig költséges volt, tavaly nyáron pedig le is húzta a rolót, és azóta online fut.

Hasonló véget ért a 888.hu is. A portál provokatív híroldalként pozicionálta magát, az utóbbi években viszont már csak vegetált, néhány véleménycikk mellett főleg MTI-ből bemásolt hírekkel ketyegett, a látogatottsága is alacsony volt. Végül nyolc év működés után idén idén februárban átköltözött az Origóra.

Ezekből a próbálkozásokból tehát azt látni, Orbánék a hagyományos sajtónál jóval sikeresebben építkeznek a közösségi médiában.

Friss vér

Arra is ügyel a Fidesz, hogy ne maradjon utánpótlás nélkül. Orbán is már a hatvanat tapossa (bár ő maga még 2034-ig, tehát 70 éves koráig tervez kormányozni), és a parlamenti patkón végignézve is túlsúlyban vannak az idősebbek a kormánypárti oldalon.

A teljes elöregedés ellen több fronton is védekezik a párt: egyrészt ott a Fidelitas, ami amikor nem épp méhlegelőt kaszál le, akkor káderképzőként szolgálhat. Az ifjúságpolitikai kutató szerint ugyanis a Fideszé az egyetlen olyan ifjúsági szervezet, ami karrierutat jelenthet a tagoknak, az ellenzéki pártokra ez nem jellemző. Az olyan top fideszesek, mint Szijjártó Péter vagy Rogán Antal is végigjárták a ranglétrát, ők is a Fidelitasban kezdtek.

De ugyanígy innen indult Szentkirályi Alexandra is, akit a harmincas évei elején neveztek ki kormányszóvivőnek, ezzel pedig a Fidesz látványosan igyekezett egy fiatalt pozícióba tenni. Hasonló utat járt be Koncz Zsófia is, aki a motorbalesetben meghalt apja helyett lett a Fidesz országgyűlési képviselője.

És a Fidelitas szervezeti erejét és jelentőségét mutathatja az is, hogy tavaly a budapesti I. kerületi időközi testületi választáson egy fidelitasos tag verte meg a momentumos jelöltet. Érdekes módon a választás előtt pár nappal a Fidelitas alelnöke és több, az ifjúsági szervezethez köthető ember is bejelentkezett egy Ostrom utcai magánklinika címére, de erről Gulyás Gergely miniszter azt mondta: nem volt választási csalás.

A Fidelitas elnöke, Farkas Dániel szerint egyébként csak kevesen lesznek azért az ifjúsági szervezet tagjai, hogy később politikusok legyenek, és közülük még kevesebben lesznek politikusok. „Egyszerűen azért, mert legkevésbé azokból lesznek az alkalmas politikusok, akik magukat erre alkalmasak látják, akik kitalálják magukat, ahogy azt házon belül mondani szoktuk”, nyilatkozta.

Mellékzönge, de kérészéletű fiatalítási próbálkozás volt Rácz Zsófia esete, akit huszonkét évesen, diploma vagy fidelitasos háttér nélkül, egy törvénymódosítással tettek meg államtitkárrá. Rácz feladata az lett volna, hogy a saját hangjukon szóljon a fiatalokhoz, de nagy sikereket nem ért el, nyilvános eseményeket nem hirdetett meg, a független sajtóval pedig nem állt szóba. Három év után, 2022-ben leköszönt az államtitkári posztjáról, de nem ment messzire, miniszteri biztos lett belőle a Területfejlesztési Minisztériumnál. Egy évig sem volt pozícióban, idén tavasszal lemondott.

Aztán ott van még az 1996-ban alapított, az utóbbi években az Orbán-kormány által viszont több százmilliárdos vagyonnal megtámogatott Mathias Corvinus Collegium is, amit a magyar kormánykritikus nyilvánosságban gyakran a Fidesz janicsárképzőjének neveznek. Ez azonban erős leegyszerűsítésnek tűnik, mutattuk be a Telexen az MCC működéséről szóló cikksorozatban, az intézmény képzésein ugyanis egyelőre nincs nyoma direkt politikai agymosásnak, a magyar kultúra egészével azonban valóban komoly tervei vannak a kollégiumnak.

Az MCC néhány éven belül tízezer diákot oktat majd az általános iskolásoktól a gimnazistákon át az egyetemistákig, így jelentős hatásuk lehet az egész magyar társadalomra. A másik, hogy az MCC komolyan veszi az elitképző önmeghatározást, az erőforrásaikat pedig ennek megfelelően nem minél több diák oktatására akarják fordítani, hanem véges számú diák minél jobb oktatására. Ez az egyetemi programban körülbelül ezer főt jelent.

A tiszavirág-életű nehézségek

Orbán más vonalakon is próbál(t) hatni a fiatalokra: elengedték például a legfiatalabb munkavállalók adóterhét. A 25 év alattiaknak tehát szja-mentességük van, ami a gazdasági szempontokon felül politikailag is jól jöhet a kormánynak.

Másrészt szociálpolitikai lépésként ott van a babaváró hitel és a csok, amik bár hozhattak népszerűséget a Fidesznek, a feltételeiket épp most szigorítják: a népszerű hitelkonstrukciót 30 év alatti nőkre korlátozzák, a csokot pedig csak kistelepüléseken lehet majd felvenni, ezek pedig akár még negatívan is hathatnak a pártra az ifjúságpolitikai kutató szerint.

Közben több olyan megosztó ügy is volt az elmúlt években, amiknek főszereplői a fiatalok voltak, akik a kormány intézkedései ellen léptek fel. Orbánék például sokáig nem tudtak mit kezdeni az SZFE-üggyel. Az akkori diákok hónapig blokádot tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületénél, miután az egyetem fölé rakott alapítvány az új alapító okirattal megfosztotta az egyetem vezetését és szenátusát minden jogkörétől. Végül a súlyos járványügyi helyzet jött kapóra Orbánéknak, szigorú rendeleteket hoztak, amikkel a felsőoktatási intézményeknek online oktatásra kellett átállniuk, a kollégiumokat ki kellett üríteni, a gyülekezéseket pedig betiltották. A hallgatók ezután megalapították a FreeSZFE Egyesületet, az egyetem viszont azóta is működik.

Az elmúlt hónapokban az egyetemistáknál is fiatalabb generáció tüntet részleges rendszerességgel: a középiskolások. Ők azok, akik már egyáltalán nem ismernek más rezsimet Orbánén kívül, és akikből pár év múlva már szavazókorú állampolgárok lesznek. Ők most az oktatás jövőjéért és a státusztörvény ellen tüntetnek, de ezek a megmozdulások gyakran csapnak át Fidesz- és kormányellenes tüntetésekbe, és a résztvevők néha Orbán hivatalánál, a Karmelitánál vagy épp a Fidesz Lendvay utcai székházánál kötnek ki. A kormány mindezt úgy söpri le, hogy arról beszélnek, a megmozdulások mögött nyilvánvalóan politikai indokok állnak, és egyébként is, a tüntetők is egyre kevesebben és kevesebben vannak.

És emlékszik még valaki a katatüntetésekre? Azokat is főleg a fiatalabb generáció szervezte, pár hídfoglalásig jutottak el, mielőtt alig két nap alatt át is nyomták az új katatörvényt az Országgyűlésen, amivel például a katások csak magánszemélyeknek dolgozhatnak. Ez 400 ezer katás vállalkozó közül több mint 300 ezret érintett.

„A tüntetések kétségkívül ártanak a Fidesz népszerűségének, de ezek csak fellángolásszerűek, nem egy kiépült struktúráról van szó. Kevés az olyan ügy, ami akár egy évnél tartósabban is fenntartja a közfigyelmet. A Fidesz ezeknél jobban viszi a saját narratíváját” – mondta erről az ifjúságpolitikai kutató.

Nem jelentenek kihívást a Fidesznek

Oross Dániel szerint lehetne az ellenzéknek is egy struktúrája, külön kinevelt fiatalsága, helyette a megmozdulásoknál inkább csak rövid időre felkarolnak pár arcot – ilyen például Nagy Blanka, aki a túlóratörvény ellen szólalt fel 2018-ban, vagy Kalló Dániel, a Független Diákparlament volt elnöke, akit az azóta megboldogult Echo TV-n mondatok elemzésére kértek, és aki végül 2019-ben rákerült az MSZP–Párbeszéd EP-listájára.

„De politikailag racionálisan nincsenek úgy felépítve, hogy kikezdjék a Fideszt, hogy alternatívát nyújtsanak. Az ellenzék nem építkezik. Nem azt mondom, hogy nincsenek szervezeteik, de hosszú távú stratégiáik nincsenek. Ha ezek léteznének, akkor lehetne azt mondani, hogy a Fidesz kihívások előtt áll” – mondta a kutató.

Szerinte bár a Momentum relatíve fiatalokból áll, „az ellenzéki egymásrautaltságban nem harcolta ki magának, hogy ő az ifjúsági párt. Nem vettek fel ilyen karaktert, mint amennyire markánsan a Fidesz ezt tette a 90-es évek elején.”

A pártnak azért van ifjúsági szervezete, a TizenX, aminek közel 500 tagja van, írta a Momentum a Telexnek. Ők fújtak jachtparkolót Szijjártó minisztériuma elé, miután a külügyminiszter az Adrián, Szíjj László NER-közelinek tekinthető üzletember jachtján töltötte a családi vakációt. És bár programjukban megjelennek lakhatási vagy oktatási ügyek, és a Medián tavaly a harmadik legnépszerűbbnek mérte őket a fiataloknál, a Momentumot mégsem a fiatalok pártjaként tartják számon.

A fiatalok körében náluk 2 százalékkal népszerűbbre mérték a Kétfarkú Kutya Pártot, amely saját magához híven ezt írta a Telexnek: „most pont annyira népszerű az MKKP a fiatalok körében, hogy ránk szavazzanak. Természetesen fektethetnénk energiát abba, hogy 10 százalékkal legyünk népszerűbbek annál, mint hogy ránk szavazzanak, de ez méltatlan filozófiai viták előtt nyitná meg az utat. Ennél nagyobb problémát jelentenek azok a városok, ahol jóval népszerűbbek vagyunk annál, mint hogy ránk szavazzanak. Ilyen például Balmazújváros, ahol 37 százalékkal vagyunk népszerűbbek. Ezeken a helyeken csökkenteni tervezzük a tevékenységünk, Ungár Péter-interjúkat fogunk vetíteni a főtereken, és árnyékkormányokat alapítunk.”

Jövőképként a 17. havi nyugdíj eltörlését látják, arra pedig egy külön stábot állítottak fel, hogy meghódítsák a TikTokot, ahol két-három órás német nyelvű fekete-fehér dokumentumfilmekkel készülnek 1:700 méretarányban. Ifjúsági szervezetre pedig szerintük nincs szükségük, mert a legidősebb tagjuk is csak 21 éves.

Az ifjúságpolitikai kutató szerint a Kutyapártnak azért van ifjúsági karaktere, önszerveződése, és még vihet el bizonytalan fiatal szavazókat, mert „a politikának nincs túl nagy presztízse a fiatalok körében”, ezért lehetnek akár sikeresek is a körükben.

A Mi Hazánk Mozgalmat viszont nem tartja a fiatalok számára országosan látható alternatívának, inkább egy protestpártnak – nagyjából olyannak, amilyen annak idején a Jobbik is volt. Oross nem hiszi, hogy a Fidesznek tartania kéne a Mi Hazánktól, mert szerinte Toroczkai Lászlóéknak nincsenek meg a feltételeik ahhoz, hogy kormányváltó pártként tartsák őket számon.

Közben a Medián a 18–29 évesek korcsoportjában 20 százalékra mérte őket – a párt pedig úton-útfélen ezzel is reklámozta magát, még a parlamenti laptopjaikra is kinyomtatták azt a mondatot, hogy: „A fiatalok körében már a legnépszerűbb”. Egy idei szeptemberi Závecz-felmérés viszont már csak 8 százalékra mérte a pártot a fiataloknál.

A párt ifjúsági tagozatának, a Mi Hazánk Ifjainak tavasszal szintén nagyjából 500 tagja volt. Akkor az ifjak elnöke, Binder Csaba a Telexnek arról beszélt, a Mi Hazánk nem a rendszer kijavítását, hanem egy „totálisan alternatív jövőképet kínál Magyarország számára, minden tekintetben”, és ők azt akarják, hogy a fiatalok ne gyárakban képzeljék el a jövőt, hanem találják meg azt a munkát, ami érdekli is őket. Plusz szerinte az is nagy előnyük, hogy a pártnak van egy „karizmatikus és hiteles” elnöke, Toroczkai László, aki pedig elég népszerű a közösségi médiában: a YouTube-on 210 ezer feliratkozója van, a TikTok-on meg több mint 76 ezer követője. Igaz, Orbán Viktornak friss tiktokerként már 100 ezernél is több a követője, bár egy miniszterelnöknél talán ez elvárás is.

Ennél a három ellenzéki pártnál kicsit szolidabb támogatottsága van a fiatalok körében a legnagyobbnak mondható ellenzéki pártnak, a DK-nak: ők a tavalyi Medián-felmérésben 5 százalékon álltak a korosztályban. Gyurcsány Ferenc pártjának is van ifjúsági szervezete, ez a Demokratikus Lendület, de azt a párt nem árulta el a Telexnek, hogy ennek hány tagja van. Rövid válaszukban azt írták, ők olyan európai Magyarországot akarnak, ahol versenyképes az oktatás, európai a bér, ahol „az állam különbségtétel nélkül támogatja a saját otthonhoz jutást, és ahol nem csak addig fontos egy gyerek, amíg megszületik”.

Azért Gyurcsány Ferenc már évek óta próbálkozik azzal, hogy megszólítsa a fiatalokat: mémháborúkat hirdetett, aki akart, a csetbotjával beszélgethetett Messengeren, 35 év alatti fiatalokkal turnézott #Feriaházban elnevezéssel, appot is csináltak a párttal. A hatvanas éveiben járó Gyurcsány pedig nemrég szintén elindította a saját TikTokját. Épp Orbán Viktor kifigurázásával.