Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor meglepetésre új adókedvezményt jelentett be: azt mondta, 2022. január 1-jétől a 25 évnél fiatalabb dolgozóknak teljes jövedelemadó-mentességet ad a kormány.
Bár a részletek még kidolgozás alatt vannak, és a dátum sem fix, jelenlegi tudásunk alapján is elmondhatunk néhány dolgot az ötletről. Mivel jár tehát a tervezett kedvezmény az érintetteknek és az államháztartásnak?
Utóbbi kérdéssel most nem kell bajlódnunk, hiszen az interjúban Orbán maga is kitért rá, azt mondta,
130-150 milliárd forintos kieséssel kalkulálnak.
Nagyságrendileg ez nem vészes kiadás a költségvetésnek egy normális évben, 2019-ben (amikor még nem volt válság) a teljes szja-bevétel 2420 milliárd forint volt, vagyis az elengedés legfeljebb az szja-bevétel mintegy 6 százalékát érinti.
A KSH legutolsó, 2020. novemberi adatai szerint Magyarországon a fiatalok korcsoportjában, ami majdnem teljesen lefedi a tervezett kedvezménnyel érintettek körét (a 15–24 évesek tartoznak ide), 269,4 ezren dolgoztak. A válság begyűrűzése előtt valamivel jobb volt az adat, a 2019. december – 2020. januári időszakban még 287,2 fő 15–24 éves dolgozott, ha ehhez hozzávesszük a 24 és 25 év közöttieket, akkor még egy kicsivel magasabb lehet az adat, tehát
nagyjából 290 ezer fő körüli létszámú csoportról beszélünk egy jó évben.
A KSH adatai azonban nem jelentik azt, hogy a kedvezmény ennyi embernek segítene, ugyanis a foglalkoztatottságot nem a tényleges, legálisan dolgozó emberek adatai alapján adják meg (ezt a NAV tudja pontosan), hanem munkaerő-felméréssel becsülik. Ez azt jelenti, hogy az erre a célra kijelölt 38 ezres mintába esőket keresik fel, és az ő saját bevallásuk alapján kijött értékekből következtetnek a teljes népesség adataira. A módszertan szerint az számít foglalkoztatottnak, aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság miatt) nem dolgozott.
Ez a felmérés tehát nem a legálisan dolgozókat, hanem azokat veszi számba, akik saját bevallásuk szerint dolgoztak, és ezért kaptak pénzt.
Magyarországon elég jelentős a feketefoglalkoztatás, és különösen igaz ez a fiatalokra,
bár átfogó felmérést az utóbbi évtizedből nem találtunk a témában. A legutóbbi elérhető kutatást 2009-ben publikálták, és 2004-es adatokon alapszik, és a 15–24-es korosztály ebben sincs benne, ugyanakkor eszerint a 25–29-es korcsoportban a második legmagasabb, 100 ezer fő feletti a feketén dolgozók száma. A még ennél is fiatalabb, atipikus munkákkal, alkalmi foglalkoztatással fokozottan érintett csoportban ennél rosszabb lehet az arány.
Felhívtuk az egyik szerzőt, Scharle Ágota munkaügyi közgazdászt, aki azt mondta, azóta nem tudtak ilyen jellegű elemzést készíteni, mert nem fértek hozzá az adatokhoz, ugyanakkor még ha javult is az összkép időközben, kimondottan a fiatalokra célzó intézkedés kevés volt, így nincs okunk feltételezni, hogy radikálisan változott volna a helyzet.
A most bejelentett intézkedésterv viszont – ahogy azt Orbán Viktor is megemlítette – érdemben hozzájárulhat a fiatalok foglalkoztatásának javításához. Vagy legalábbis ahhoz, hogy bejelentve dolgoztassák őket. Az adóelengedés hatása ugyanis nem feltétlenül abban vagy nem csak abban lesz megfogható, hogy magasabb lehet a fiatalok nettója, hanem abban is, hogy
a munkaadó nagyon sokat tud spórolni így még akkor is, ha bejelenti a 25 év alatti dolgozóját.
Magyarországon az utóbbi évek kedvező tendenciája ellenére még mindig magasak a munkára rakódó terhek nemzetközi viszonylatban, munkaadókat és a munkavállalókat sújtó elvonások mértéke 2020-ban átlag 43 százalék volt (egy adott személyre vonatkozóan ez több mindentől, elsősorban a gyerekszámtól függ). Ha gyermekteleneket nézünk, akkor régiós viszonylatban Ausztria után Magyarország következik, miközben a befizetett adóért kapott állami szolgáltatások színvonala azért jóval alacsonyabb itthon, mint az osztrákoknál.
Tehát ha a munkaadók a fiatal munkavállalók esetében megszabadulnak az adóék egy részétől (a 15 százalékos szja-tól), az kétségtelenül sokat lendíthet a fiatalok legális foglalkoztatásán, amelyet eddig a 25 év alatt érvényesíthető kétéves járulékkedvezménnyel próbáltak elősegíteni.
És ha a munkaadók a kedvezményből átengednek nekik valamennyit, akkor a bérükön is, ami a KSH adatai szerint jelenleg (nem meglepő módon) az ő korcsoportjaikban a legalacsonyabb: 2020 harmadik negyedévében 20 év alatt nettó 155 ezer, 20–29 év között nettó 226 ezer forint volt teljes munkaidőben (és ez az adat még felfele torzít, mert nem csak a feketén foglalkoztatottak, de az 5 fő alatti cégek dolgozói sincsenek benne). A KSH adatai szerint a 20-29 évesek bruttó bére 340 808 forint volt 2020 harmadik negyedévében. Ha ennél valamivel alacsonyabb bruttóval számolunk a 15-24-es korosztályban, akkor abban az esetben, ha az egész szja-val megspórolt összeget átengednék nekik a munkaadók, 40-50 ezer maradhatna pluszban náluk havonta.
Az intézkedés azoknak a pályakezdőknek is jól jöhet, akik kényszervállalkozók, bújtatottan foglalkoztatják őket katás adózás keretében, és az idei évtől büntetőadót kell fizetniük a 3 millió forint feletti jövedelmük után – az szja-elengedést követően talán több helyen alakítható ki olyan legális konstrukció, ami a munkaadónak és a fiatal dolgozónak is megéri. Ha pedig valaki egyszer már állományba került, kisebb eséllyel tolják vissza vállalkozónak 25 éves kora után.
A kormány adóelengedési terve egyébként nem egyedülálló: az Orbánékhoz politikailag közel álló Lengyelországban például 2019 nyarán döntött úgy a parlament, hogy 26 éves kor alatt nem kell majd szja-t fizetni.
A gazdasági szempontokon felül politikai oldalon is jól jöhet a kormánynak és a Fidesznek az intézkedés: a párt régóta igyekszik azon, hogy meg tudja szólítani a fiatalokat, a kommunikációs eszközök viszont önmagukban nem biztos, hogy el tudják érni ezt a célt.
