A fideszes városban jó a méhlegelő, de ha Budapesten van, akkor az alkalmatlanság jele

Álságos trükknek tartja a Fidelitas a fővárosi méhlegelőket, amelyeket csak azért talált ki a fővárosi vezetés, mert alkalmatlan arra, hogy rendben tartsa Budapest közterületeit – ez derült ki a Fidesz ifjúsági szervezetének kaszálási akciójából.

„Budapest baloldali vezetői a közterület gondozására is alkalmatlanok. A parlagon hagyott területeket elnevezték méhlegelőnek, amiket az emberek felháborodása ellenére nem számolnak fel”

– írta bejegyzésében a Fidelitas, amiből úgy tűnhet, hogy méhlegelők csak ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál bukkannak fel.

A képlet azonban bonyolultabb, mivel méhlegelők történetesen a fideszes vezetésű Székesfehérváron is vannak, jelezve, hogy a vadvirágoknak több teret adó újfajta gyeprendezés koncepciója nem követi a politikai törésvonalakat. A fideszes Cser-Palkovics András által vezetett megyeszékhelyen májusban – amikor még a méhlegelő nem került be a pártpolitikai mátrixba – az önkormányzat által kezelt 400 hektáros terület negyedén alakítottak ki méhlegelőket.

A 100 hektár döntő többsége külterületen van, de elszórtan. Három focipályányi méhlegelő így is jutott az ország kilencedik legnépesebb településének belterületére is. Ebből érdekes módon a Fidelitas nem vonta le azt a következtetést, hogy Fejér megye székhelyének vezetése alkalmatlan volna.

Azt nem tudni, miben látja a különbséget a fővárosi Fidelitas a budapesti és a székesfehérvári méhlegelők között, miután a Telex írásos megkeresésére a szervezet egyelőre nem reagált.

Kerpel-Fronius: Bornírt, primitív rombolás

„Több hónapnyi természetfejlődést vett semmibe a Fidelitas ostoba, bornírt, primítív, barbár akciója”

– mondta a Telexnek Budapest főpolgármester-helyettese a budai méhlegelő megsemmisítéséről. A momentumos Kerpel-Fronius Gábor szerint ráadásul a Fidelitas a területet a tarvágással tönkre is tette: ami a benzines fűkaszák után maradt, az a nyári tűző napon ki fog égni. Ilyen módon akkor sem kezelték az érintett budai területet, amikor ott még nem volt méhlegelő.

„Egy vezető kormánypárt ifjúsági szervezetétől azt várná az ember, hogy alaposabb belátással rendelkezik, mint egy átlagos Facebook-kommentelő”

– mondta a főpolgármester helyettese. „A fővárosnak van megválasztott vezetése, annak van zöldpolitikája, amelyet a főváros cége, a Főkert a napi gyakorlatban valósít meg. Ki volt táblázva, hogy milyen céllal, hogyan képzeli el a terület jövőjét. Ha a Fidelitas ezzel nem ért egyet, akkor megpróbálhatja érdemben befolyásolni ezt a szakpolitikát, de nem úgy, hogy odamegy és benzines fűkaszával, környezetkárosító módon tarvágással elpusztítja.”

A méhek pusztulása világszerte megfigyelhető. Probléma, hogy nincsenek olyan fajok, amelyek a beporzást elvégzik.

„Lehet gúnyolódni a méhlegelő fogalmán, de érdemes tudni, hogy a földművelési minisztérium tetejére a miniszter is helyezett el méhlegelőt”

– jegyezte meg Kerpel-Fronius.

Feljelentésre készülnek

A főpolgármester-helyettes elmondása szerint az önkormányzat vizsgálja, hogy milyen feljelentést lehet tenni. „A rongálás biztosan megáll”, így a Fidelitas akciójának várhatóan lesznek jogi következményei. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és a párt parlamenti frakciójának vezetője már közölte, hogy feljelentést tesz a méhlegelő elpusztításának ügyében.

Kerpel-Fronius szerint érthető, ha az emberek egy új megoldást idegenkedéssel fogadnak. Az önkormányzat feladata, hogy tájékoztatást adjon arról az újfajta gyepkezelési módról, amely túlmutat azon, hogy „bután lekaszálunk mindent”. Erre szolgálnak a táblák is, és ez a tájékozódás utáni tájékoztatás lenne a felelősségteljes hozzáállás a Fidelitas részéről is, véli Kerpel-Fronius, aki szerint ehelyett a Fidelitas aktivistái

„az anyjukat eladják, hogy propagandaakciót csináljanak. Ütősnek vélték a demonstrációt, de végül magukat tették nevetségessé”.

Spórolásra nem is jó a méhlegelő

A főpolgármester-helyettes visszautasította, hogy a költségvetési helyzet miatt döntöttek volna a méhlegelők kialakítása mellett. Ezt amúgy a székesfehérvári önkormányzat sem tartja a spórolás eszközének, ugyanis a méhlegelő évi kétszeri célirányos lekaszálása bonyolultabb, mint a tarvágás – derül ki egy önkormányzati beszámolóból.

A fővárosi zöldterület 4,5 százalékát kerülték szándékosan a kaszálással. Kerpel-Fronius elmondta, hogy ahol viszont tervben van a kaszálás, ott sorra is kerül. Az esős május azonban ezt megnehezítette, így lesz olyan terület, ahol ez a tervezettnél lassabban történik meg, de semmiképpen nem marad el.

Kívülállókban felmerülhet, hogy a parlagfű utat tör magának a méhlegelőkön, Kerpel-Fronius szerint azonban ez a fenntartás alaptalan. Ahol van biodiverzitás, ott ezek nem jelennek meg. A Főkert mindenesetre figyeli, hogy hogyan alakul a növényzet ezeken a területeken, és ennek megfelelően kezeli azokat. Erről Facebook-bejegyzésében részletesen is beszámolt.

„A parlagfű július közepén kezd el egyáltalán kibújni a földből, és augusztus-szeptemberben virágzik. A méhlegelőnek kijelölt foltok egyikén sem várunk parlagfű megjelenést, ugyanis a parlagfű kizárólag zavart területeken és például ingatlanbefektetésnek átminősített szántókon (tehát parlagon) üti fel a fejét, és igazából egyetlen jó módszer létezik az elterjedése ellen, a méhlegelők. Ahol az invazív növényeket az értékesebb fajok el tudják nyomni.”

Breaking: pártközi egyetértés van a gyomnövények és a méhlegelők viszonyáról

Kerpel-Fronius gondolatai a méhlegelőkről azonosak Cser-Palkovics Andráséival. A székesfehérvári fideszes polgármester a Telexnek a következőket írta:

„A legtöbb ilyen gyepfelületen ezek a gyomnövények kiszorulnak a színesen virágzó és a társadalom számára esztétikai szempontból is elfogadható növények javára.” Ezt a folyamatot azonban figyelemmel kell kísérni, ahogyan Budapesten is teszik, ami jelzi, hogy a növények versengése hasonló módon zajlik az ellenzéki és a fideszes önkormányzati területeken is.

Ha azonban „a talajszerkezet és -minőség miatt a gyomfajok dominanciája érvényesül, ott egy intenzívebb kezelési körbe történő visszahelyezés is megtörténhet” – jelezte a pártpolitikától független biodiverzitás megteremtésének kihívásait a polgármester.

„A természetközeli gyepek kialakítása… nagyon fontos ökológiai folyósoknak számítanak az élőlények számára városszerte. Jelenleg olyan területekkel kísérletezünk belterületen, melyek természetes módon, őshonos vadvirágos magkeverékekkel történő felülvetés nélkül is fenntarthatóak és sokszínűek. Nagyon jól működnek ezek a fennhagyott élőhelyfoltok, rengeteg rovar, hüllő, madár található ezek környezetében.”

A fideszes önkormányzat akaratlanul odaszúrt a Fidelitasnak

A szakemberek szomorú statisztikája, hogy az utóbbi húsz évben a beporzó rovarok 40 százaléka kipusztult Európában, márpedig a termesztett haszonnövények – élelmiszerink alapjai – nagy részét ezek a rovarok porozzák be. „A külterületi természetközeli gyepek, kaszálók évtizedes fenntartási tapasztalaton alapuló ökológiai szempontú kezelése mellett nagyon fontos a városban is a hasonló menedékek létesítése, és ezek folyamatos vizsgálata” – írta Cser-Palkovics András.

„Szeretnénk létrehozni a jövőben őshonos virágmaggal felülvetett, igen színes foltokat is. Az egynyári virágágyak fokozatos évelőre cserélése is jelentősen felgyorsult és kiválóan működik” – tudatta a székesfehérvári városvezető. Idén tavasszal Cser-Palkovics András polgármester egy videóban is beszélt a méhlegelők előnyeiről:

A polgármester nyilatkozatát erősítette a fideszes vezetésű önkormányzat által működtetett Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője, Csete Gábor is a májusi beszámolóban. Eszerint a kontinensen termesztett 264 haszonnövény több mint 80 százalékát ezek a rovarok porozzák be, ezért is van szükség arra, hogy az emberi, épített környezetben is védelmet élvezzenek.

Csete Gábor nyilatkozatából azonban kitűnt, hogy vannak, akik elhanyagolt területet látnak a méhlegelőkben:

„Az okostelefon nemcsak arra való, hogy lefotózzunk egy-egy területet és posztoljuk, hogy milyen gazos, hanem arra is, hogy utánanézzünk, hogy miért is fontosak ezek a területek”

– mondta akkor a székesfehérvári Városgondnokság szakmai vezetője még nem tudva, hogy ezzel a budapesti Fidelitasnak is üzen. Cser-Palkovics szerint azonban „nagyon sokan tájékozódnak a témakörben és támogatják a kezdeményezést, ami igazán örömteli.”

Fejér megyei Fidelitas: fideszes méhlegelő jó, ellenzéki rossz

A székesfehérvári Fidelitas szerint más érv is van amellett, hogy Csete májusi szavai miért nem vonatkoztathatók a Fidelitas budapesti akciójára. Kézenfekvő lenne azt vélelmezni, hogy a kaszálást nélkülöző székesfehérvári területek hasonló megítélés alá essenek a Fidelitasnál, mint a kaszálást szintén nélkülöző, szintén a beporzó rovarok életterének növelését szolgáló budapesti méhlegelők. A Fidelitas Fejér megyei elnöke, Kozári Kristóf szerint azonban a fehérvári méhlegelők egészen mások, mint a fővárosiak:

„Székesfehérváron a méhlegelők valós környezetvédelmi törekvés eredményei, azokat a városvezetés a hagyományos közterületi beavatkozások mellett alkalmazza, nem pedig azok helyett, kifogásként.”

Kozári Kristóf nagyon aggasztónak tartja, hogy „Budapest baloldali vezetése legitim környezetvédelmi eszközöket tesz gúny és köznevetség tárgyává, mivel a kötelező önkormányzati feladatokat sem tudják elvégezni. A helyi Fidelitas kiáll a fehérvári városvezetés cselekvő környezetvédelmi politikája mellett, amely politika egyébként a Karácsony Gergely-féle állandó kifogáskeresés legjobb bírálata.”

Azt a gondolatot, hogy a méhlegelőket a főváros alibinek használja, láthatóan magáévá tette a székesfehérvári polgármester is. Cser-Palkovics András szerint

„a méhlegelő nem szolgálhat arra, hogy elfedje a városüzemeltetés hiányosságait. Nem okozhat és nem üzenhet rendezetlenséget a városban, és nem lehet a forráskivonást elfedő kommunikációs varázsszó.”

Nem világos, mire alapozza a semmittevés elfedésének teóriáját a fideszes székesfehérvári polgármester és a Fidelitas Fejér megyei elnöke. A fővárosi zöldterületnek csupán a 4,5 százalékát teszik ki a méhlegelők – a fennálló 95,5 százalékon tehát maradnak a hagyományos beavatkozások. Székesfehérváron a hagyományos közterületi beavatkozásokat nélkülöző területek – azaz a méhlegelők – aránya a székesfehérvári önkormányzat által kezelt területeken a külterületekkel együtt 25 százalékot tesz ki.