Nem talált fogást a Telexen a Megafon, mi viszont rajta vagyunk, hogy megtudjuk, milyen pénzből működnek

Három pert indított korábban a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., ezek mindegyikét megnyertük első fokon, és mivel a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet nem fellebbezett egyik bírósági döntés ellen sem, jogerőssé váltak a Fővárosi Törvényszék ítéletei,

lapunk mindhárom peres eljárást megnyerte.

A már több mint egymilliárd forintos facebookos reklámköltés felett járó cég azért perelt be minket, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek. A jogerős bírósági ítéletek szerint azonban lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie.

A Megafon által kifogásolt egyik korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig legalább kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez. A két cég között személyi átfedés biztosan van, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István egyszersmind a Megafon tulajdonos-ügyvezetője.

A törvényszék kimondta, hogy valós tényekből levont okszerű következtetésként, véleményként írtunk arról, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. A cég korábban azt állította, magánadományokból működik. A bíróság szerint kiemelt közügyről van szó, a közpénz útjának és felhasználásának pedig átláthatónak kellene lennie. Az ítélet indoklása szerint a közpénzre vonatkozó sejtésünket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el minden kétséget kizáróan. Az eredetileg közpénz jellegű forrás útja nem követhető, rejtve marad – fűzte hozzá a bíróság.

Az ítélet szerint cikkünk közérdekű vitához járul hozzá, a közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága pedig kulcsfontosságú egy demokratikus társadalom szempontjából. Továbbra is szeretnénk többet tudni a működésükről, ezért csakúgy, mint a korábbi cikkünk írásakor, januárban ismét közérdekű adatigényléssel fordultunk az Alapjogokért Központhoz, vagyis az azt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-hez, és közérdekű adatokat kértünk az Alapjogokért Központot közpénzzel ellátó Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA) is.

A BLA-tól például arról kértünk közadatot, hogy a működésük során eddig összesen milyen összegű támogatást adtak a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek, valamint hogy támogatja-e az alapítvány bármilyen módon a Megafont, és ha igen, akkor milyen tárgyban, mekkora összeget ítéltek meg támogatásként a cégnek.

A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-től és a céget vezető Szánthó Miklóstól pedig szerintünk közadatnak minősülő információkat kértünk például azzal kapcsolatban, hogy hány állami vagy önkormányzati jogi személytől kaptak támogatást, és pontosan mely magánszemélyeket, cégeket, szervezeteket támogattak közpénznek minősülő forrásokból. Valamint hogy adtak-e valaha adományt/támogatást a Megafonnak, van-e valamilyen más formában megvalósult együttműködésük a céggel, illetve van-e valamilyen egyéb, közpénzből fedezett szerződésük a céggel.

Az Alapjogokért Központ (AK) mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-től még hónapokkal ezelőtt, januárban kértük az adatokat. Közölték, hogy 15 nap helyett 45 napon belül reagálnak a „humánerőforrás-kapacitás szűkülést okozó” koronavírus-járvány miatt. Bár igazán az lett volna összhangban az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával, ha konkrétan megjelölik, hogy az AK melyik, a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közfeladata maradna ellátatlanul, de ezt nem tették meg, hanem március 10-ét jelölték meg a válaszadás időpontjaként.

Aztán arra hivatkozva, hogy továbbra is fennáll a humánkapacitás-szűkülést okozó járványhelyzet, meghosszabbították a határidőt, és április 24-ét jelölték meg válaszadásra, tehát egy, az adatigénylésünkhöz képest csaknem három hónappal későbbi, a választások utáni időpontot határoztak meg. A Batthyány Lajos Alapítvány nagyon hasonló érveléssel szintén későbbi adatkiadást jelölt meg.