Rakétatámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállását Szevasztopolban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kanadában tett látogatást, ahol ékesszólóan megköszönte a kanadai parlamentnek, hogy az ország támogatta Ukrajnát az oroszok elleni védekezésben.

„Moszkva most is, mint mindig, arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja Ukrajnát, és ehhez minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál, beleértve a népirtást is” – kezdte Zelenszkij. A továbbiakban üdvözölte Kanada Ukrajnának a konfliktus során nyújtott támogatását:

„Az önök országának egyik legmegdöbbentőbb tulajdonsága, hogy Kanada számára az igazságosság nem üres szó. Önök mindig a történelem fényes oldalán állnak... Nincs kétségem afelől, hogy a szabadság és az igazságosság oldalát választják”

– tette hozzá.

Zelenszkij emellett megköszönte, hogy Kanada aktívan támogatta az Oroszország elleni szankciókat, és azért is kifejezte háláját, hogy az ország a NATO-t is segítette.

Justin Trudeau miniszterelnök kötelezettséget vállalt az F16-os pilóták kiképzésére, valamint további folyamatos támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve 50 páncélozott járműre szánt pénzt. Trudeau azt is elmondta a kanadai parlamentben, hogy Kanada a következő három évben további 650 millió kanadai dollár (kb. 176 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Egy ember életét veszítette, 31-en pedig megsérültek egy pénteki rakétatámadásban, Kremencsuk városában – írja a Sky News és a Guardian.

16 embert kórházba kellett szállítani. A sérültek között három gyerek is van – számolt be Telegramon az esetről Dmitro Lunyin kormányzó. A hírek szerint az ukránoknak sikerült kilőnie az egyik rakétát.

Joe Biden amerikai elnök közölte Volodimir Zelenszkijjel, hogy az Egyesült Államok kis számú nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszert küld majd Ukrajnának – közölte három amerikai tisztségviselő és egy kongresszusi tisztviselő pénteken az NBC News hírügynökséggel.

A névtelen tisztviselők nem erősítették meg, hogy a rakétákat mikor fogják leszállítani. Egy kongresszusi tisztviselő viszont elmondta, hogy még mindig vita tárgya, hogy mennyi és milyen típusú rakétát küldenének.

Kijev hónapok óta szerette volna elérni, hogy az USA nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) küldjön számára. Az ATACMS-rakéták 300 kilométeres távolságra is képesek eljutni a célpontig. Alkalmas arra, hogy az orosz frontvonalak mögötti utánpótlási vonalakat, vasutakat, valamint parancsnoki és irányítási helyeket támadhassák vele.

Egy NBC-nk nyilatkozó kongresszusi tisztviselő szerint még mindig vita van arról, hogy milyen típusú rakétát küldenének, és mennyit szállítanának Ukrajnának. Hozzátették, hogy a kelet-európai országok már átadták Ukrajnának fegyverkészleteik nagy részét.

Védelmi tisztviselők szerint az Egyesült Államoknak nincs nagy készlete a hagyományos tüzérségnél nagyobb hasznos teherbírású ATACMS-rendszerekből. Emellett Washingtonban egyesek ellenálltak az ilyen típusú fegyverek szállítása ellen, mert attól tartottak, hogy ez kiszélesítené az oroszokkal való konfliktust. Az Egyesült Királyság és Franciaország küldött már hasonló rakétákat.

A Fehér Ház korábban Stinger légvédelmi rakétákat, Howitzer tüzérségi lövegeket és HIMARS rendszereket sem akart küldeni Ukrajnának, ám végül mégis adtak ezekből.

Péntek délután az ukrán légierő hivatalosan is elismerte, hogy ők felelősek az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállására mért rakétacsapásért. A Kyiv Post szerint a pénteki támadás után a légierő szóvivője, Jurij Ignat később arról beszélt: azt remélte, hogy ennél nagyobb lyukat sikerül csinálni a flotta főhadiszállásán.

„Őszintén szólva nagyobb lyukat szerettem volna”

– mondta Ignat az ukrán televízióban. Hozzátette: bár elégedett a csapás eredményével, remélte, hogy a hatás drámaibb lesz.

A támadásban az Egyesült Királyság és Franciaország által szállított Storm Shadow és Scalp cirkálórakétákat használták. Erre utalva Ignat arról is beszélt, hogy ennél jobb reklámja nem is lehetne a fegyvereknek. „Az orosz légvédelem valamiért nem tud megbirkózni vele, immár sokadik alkalommal. Folytatjuk” – mondta.

Ignat szerint a támadást „a Krímben élő orosz lakosság” segítségével hajtották végre, akik információkkal látták el őket. „Ez nem csak a Fekete-tengeri Flotta haditengerészeti erőinek szívére mért csapás, ez csapás Putyin diktatúrájára. Ezt mindenki látni fogja. Ezt nem lehet eltitkolni” – mondta.

(Guardian)

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének alkalmából pénteken találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – írja a Sky News.

Az ENSZ Közgyűlését New Yorkban tartják, korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Novák Katalin köztársasági elnök is beszédet mondott.

Ahogy arról korábban írtunk, az orosz külügyminiszter a tervek szerint 20 kétoldalú találkozón vesz részt nemzetközi szervezetek képviselőivel, köztük António Guterres ENSZ-főtitkárral. Az amerikai és ukrán delegációval viszont nem tervez találkozót.

A Sky News információi szerint a magyar és az orosz külügyminiszter találkozójára még pénteken sor kerülhet. Szijjártó Péter péntek kora délután az M1 híradójának nyilatkozva azt mondta, elsősorban arról fog beszélni Lavrovval, hogy „mi szükséges ahhoz van, hogy a szomszédságunkban végre béke legyen”. „A világnak elege van már a háborúból, mindenki azt akarja, hogy vége legyen” – tette hozzá.

Az ENSZ tavalyi New York-i közgyűlésén Szijjártó Péter volt az egyetlen uniós külügyminiszter, aki tárgyalt az orosz külügyminiszterrel. Mint később kiderült, ezt annak ellenére tette, hogy az Európai Unió arra kérte a tagállamokat, hogy ne tartsanak kétoldalú megbeszéléseket az orosz féllel.

Múlt hét végén Lengyelország mellett Magyarország is korlátozásokat jelentett be az ukrán gabonaimportra. Zelenszkij ezután az ENSZ Közgyűlésén megjegyezte, hogy még a szövetségeseik között is vannak, akik keresztbe tesznek annak, hogy gabonát tudjanak exportálni. Ezzel alighanem az importtilalmat egyoldalúan meghosszabbító Szlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra utalt.

Alexander De Croo belga miniszterelnök csütörtökön megerősítette a hírt, hogy a belga védelmi minisztérium megvizsgálja azt, hogy tudnak-e küldeni F-16-os vadászgépeket Ukrajnába. Erre reagálva Ludivine Dedonder védelmi miniszter ismét kijelentette, hogy operatív okok miatt ez nem lehetséges.

Dedonder már hónapokkal ezelőtt is közölte, hogy Belgium nem tud F-16-osokat adni, és nem azért, mert nem akarnak.

„Azért nem tudunk vadászgépeket küldeni, mert nekünk is szükségünk van a repülőgépekre a kiképzésekhez, valamint a Benelux és a Balti államok légterének védelméhez.”

A védelmi miniszter hozzátette, hogy Belgium elsősorban a saját lakosságának biztonságáért felelős, továbbá azokért a balti államokéért (Észtország, Litvánia, Lettország) amelyek nem rendelkeznek vadászgépekkel, de NATO-tagállamok, és közvetlen érzik az orosz fenyegetést.

Szerinte De Croo, a hadsereg vezetői és az egész kormány azóta követi ezeket a nézeteket, mióta tavasszal megalakult az úgynevezett F-16-os koalíció. Ennek a részeként Belgium jelenleg is ukrán pilótákat és technikusokat képez ki.

Dedonder azt mondta, hogy nem fogja veszélyeztetni az emberek biztonságot egy elhamarkodott döntéssel, és szerinte „nevetséges az az elképzelés, hogy valahol egy katonai hangárban belga F-16-osok porosodnak”.

(MTI, Brussels Times)

Egy katonatiszt meghalt az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállása elleni ukrán rakétatámadásban – közölte az orosz védelmi minisztérium, nem sokkal később viszont frissítette a jelentést, és azt írta: a katonát egyelőre eltűntként keresik.

A város Moszkva által kinevezett kormányzója pénteken kora délután jelentette, hogy a Szevasztopol történelmi belvárosában található főhadiszállást támadás érte. A rakétatámadásból származó törmelék több száz méteren szóródott szét, a közelben található Lunacsarszkij Színház közelében is csapódtak be rakétadarabok.

A védelmi minisztérium közleménye szerint összesen öt rakétát lőtt le az orosz légvédelem.

Mihail Razvozsajev kormányzó először egy potenciális második támadás miatt is adott ki figyelmeztetést, ezt azóta visszavonta. A rendőrség két háztömbnyi területet lezárt a főhadiszállás körül, a mentők és tűzoltók továbbra is a helyszínen dolgoznak.

Az ukrán Suspilne jelentése szerint a Kercsi híd forgalmát leállították, és a városban a tengeri személyszállítást is felfüggesztették.

(TASZSZ)

A Kreml reméli, hogy az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciók ellenére Oroszország ismét az olimpiai közösség tagja lehet – írja az AFP alapján a Guardian. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a sajtónak azt mondta, hogy az olimpizmus eszméje sérül a korlátozások miatt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megoldásként azt javasolta, hogy Oroszországnak és szövetségesének, Belarusznak a sportolói az országuktól függetlenül, úgymond semleges színekben indulhassanak a 2024-es párizsi olimpián. Oroszország közölte, hogy nem fogja szabotálni az olimpiát, és minden orosz versenyző maga dönthet arról, hogy független versenyzőként vesz-e részt a játékokon.

Mindeközben Ukrajna az ellen érvel, hogy orosz sportolók részt vehessenek az olimpián, ugyanis szerintük a sportot nem lehet elválasztani a politikától.

A tavalyi évhez hasonlóan idén sem jelöl Oroszország filmet a „legjobb nemzetközi film” kategóriában a 2024-es Oscar-díjra – írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.

„A jelenlegi körülmények között, amikor Oroszországot szankciók sújtják, amikor az orosz kultúrát és a sportot üldözik és tilalmak sújtják, rendkívül helytelennek tűnik egy jelölés az Amerikai Filmakadémia Oscar díjára” – kommentálta a döntést Fjodor Popov producer, az orosz Oscar-bizottság tagja.

Az orosz filmakadémia tavaly szeptemberben jelentette be, hogy nem jelöl filmet az Oscarra. A döntés megosztotta a szcénát, sok alkotó amellett érvelt, hogy Oroszországnak a „kialakult politikai helyzet” ellenére is neveznie kellene.

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint az Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet. Az országok nevezései közül aztán az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki majd az öt jelöltet, amelyek a legjobb nemzetközi filmnek járó díjért versenyre kelhetnek. Orosz film eddig háromszor nyert a kategóriában, 1968-ban a Háború és Béke filmadaptációja, 1981-ben a Moszkva nem hisz a könnyeknek, 1994-ben pedig a Csalóka napfény című filmek vihették haza a díjat.

Rakétátámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállását a krími Szevasztopol kikötőjében – erősítette meg a város Moszkva által beiktatott kormányzója.

A főhadiszállás Szevasztopol történelmi központjában található, számos polgári létesítmény közelében. Mihail Razvozsajev a Telegramon azt írta, egy rakéta törmelékei a szevasztopoli orosz Lunacsarszkij Színház közelében csapódtak be. A mentőcsapatok és tűzoltók a helyszínen vannak, egyelőre nincs információ áldozatokról és sérültekről. Az ukrán állami hírszolgáltató, a Suspilne a Telegramon közzétett egy felvételt, amin a főhadiszállás füstölgő épülete látható.

A kormányzó arra is felhívta a helyiek figyelmét, hogy további támadásokra kell számítani, és arra figyelmeztette őket, hogy kerüljék el a városközpontot, a haditengerészet parancsnoksága közelében tartózkodók pedig menjenek biztonságos helyre.

Ukrajna az elmúlt hetekben többször is támadta a krími kikötővárost. Szeptember 13-án a kora reggeli órákban több rakéta csapódott be a szevasztopoli haditengerészeti bázison található Szevmorzavod hajógyárba. A támadás során a Minszk elnevezésű partraszálló hajót és a Rosztov-na-Donu tengeralattjárót találat érte, miközben a szárazdokkokban karbantartáson voltak. Öt nappal később erőteljes robbanások hallatszottak az oroszok által megszállt Szevasztopolban, a helyi hatóságok lezárták a krími hídhoz vezető utat is. Az oroszok akkor drónokat lőttek le a Krím felett.

(Sky News, TASZSZ)

Andrzej Duda lengyel elnök pénteken azt mondta, hajlandó „barátként” tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megoldják a két ország közötti „nehéz helyzetet”.

Ukrajna az ukrán gabonaszállítmányok miatt keveredett súlyos diplomáciai vitába Lengyelországgal, amely Ukrajna egyik legfontosabb támogatójának számított az invázió kezdete óta. A konfliktus abban csúcsosodott ki, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette: Lengyelország felhagy a fegyverek szállításával Ukrajna számára. Piotr Muller lengyel kormányszóvivő csütörtökön azt mondta, Ukrajna egy sor elfogadhatatlan kijelentést és diplomáciai gesztust tett, Lengyelország pedig ezt nem fogadja el.

Magyarország mellett Lengyelország is korlátozásokat jelentett be az ukrán gabonaimportra múlt hét végén. Zelenszkij ezután az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy az oroszok által júliusban felmondott fekete-tengeri gabonamegállapodás után is mindent megtesznek azért, hogy tudjanak gabonát exportálni, és megjegyezte, hogy még a szövetségeseik között is vannak, akik keresztbe tesznek ennek. Ezzel alighanem az importtilalmat egyoldalúan meghosszabbító Szlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra utalt.

„Bár konkréten nem említette Lengyelországot, az utalás ott volt, és mindannyian megértettük” – fogalmazott pénteken Duda.

Arra a kérdésre, hogy felháborította-e Zelenszkij megjegyzése, Duda azt válaszolta: „A felháborított talán túl erős szó. Keserű voltam – inkább így fogalmaznék. Én azt mondom: maradjunk nyugodtak, ne szítsuk a feszültséget, mert ez egy olyan vita, amely a kapcsolatainknak csak egy kis részét érinti. Ne hagyjuk, hogy ez az egészre kihatással legyen, mert semmi sem indokolja, és csak másoknak lesz haszna belőle”.

Duda hangsúlyozta, hogy a Varsó és Kijev között a gabonaimport miatt kialakult vita nem fogja jelentősen befolyásolni a két ország jó kétoldalú kapcsolatait.

„Nincs kétségem afelől, hogy az Ukrajnából a lengyel piacra érkező gabonaszállításokkal kapcsolatos vita abszolút töredéke az egész lengyel–ukrán kapcsolatnak” – mondta egy pénteki üzleti konferencián. „Az ügyet magunk között kell megoldanunk” – tette hozzá.

(Sky News)

325 millió dollár értékben kap újabb katonai támogatást Ukrajna az Egyesült Államoktól, ahol az ukrán elnököt csütörtökön fogadta Joe Biden. A Guardian szerint az amerikai elnökkel való találkozó kevésbé volt ünnepélyes, mint tavaly, ám így is fontos üzenet Volodimir Zelenszkijnek az amerikai támogatás megerősítése, miközben a republikánusok részéről már kevésbé intenzív a szándék a támogatás fenntartására az eddigi szinten.

Zelenszkij a látogatás során elmondta: Ukrajnának szüksége van a további támogatásokra a vereség elkerülése érdekében.

Az ukrán elnök Washingtonból pénteken váratlanul Kanadába ment, ahol fogadta Justin Trudeau. A kanadai kormányfővel való találkozó során Zelenszkij beszédet is tart az ottawai parlamentben – írta a Guardian.

Száz darab lélegeztetőgépet küld a kormány a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közvetítésével Ukrajnába – az erről szóló kormányhatározat a csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg.

A kormány már tavaly is küldött lélegeztetőgépeket és más orvosi eszközöket Ukrajnába. A határozathoz mellékelt lista szerint az elajándékozott gépek két típusból állnak össze, kisebb részük a kínai Beijing Aeonmed VG70-es típusú gép. Ebből tavaly 65 darabot küldött a kormány Ukrajnának, most pedig 24-et.

Ez az a típus, amiből a Covid-járvány idején a külügyi tárca sokat rendelt egy szlovák cégen keresztül 78 ezer eurós, vagyis mai árfolyamon mintegy 30 milliós darabáron. A Direkt 36 még 2021-ben írt a kínai eszközről, amiből a járvány idején több magyar kórházba is jutott, és amivel számos probléma akadt: például a beüzemelésük során 10 százalékuk füstölni kezdett.

A friss határozatról és a koronavírusjárvány során beszerezett lélegeztetőgépek sorsáról itt írtunk bővebben >>>

Interjút adott Szijjártó Péter a CNN sztárriporterének. Richard Quest új hangot megütve felvetette, hogy Zelenszkij mintha most nem lenne elég ügyes diplomata – romlott a viszony Lengyelországgal, amely Ukrajna legfőbb támogatója –, és általában is csökkent Ukrajna globális támogatottsága. Szijjártó előbbi kérdésre óvatosabban válaszolt, utóbbival egyetértett. Megjegyezte, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megnyirbálása miatt feszült a viszony Ukrajna és Magyarország között, ellenkező esetben a két ország lehetne barát és szövetséges is.

Quest és a külügyi és külgazdasági miniszter beszélgetéséről itt olvashat bővebben

Meglepetésszerű látogatásra érkezett Volodimir Zelenszkij Kanadába pénteken – írja a BBC. Az ukrán elnök csütörtökön Joe Bidennel tárgyalt Washingtonban. A találkozó után az amerikai elnök bejelentette, hogy újabb fegyvercsomaggal támogatják Ukrajnát, az amerikai Abrams tankok pedig már jövő héten megérkezhetnek az országba. Zelenszkij pedig arról számolt be, hogy közös fegyvergyártásba fog Ukrajna és az Egyesült Államok. Elsősorban légvédelmi rendszereket fognak előállítani.

Zelenszkij washingtoni látogatása után Kanadába utazott, Ottawában találkozott Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel. Ez az ukrán elnök első látogatása az országban az orosz–ukrán háború kitörése óta.

Trudeau legutóbb idén júniusban járt Kijevben, akkor azt jelentette be, hogy Kanada 500 millió kanadai dolláros (közel 130 milliárd forintos) katonai csomagot küld Ukrajnának.

Modern eszközöket, elsősorban légvédelmi rendszereket fog Ukrajna gyártani az Egyesült Államokkal közösen – jelentette be Volodimir Zelenszkij a washingtoni látogatása utáni videóüzenetében. Az ukrán elnök Joe Bidennel tárgyalt, aki a fegyverszállítmányok fenntartását és növelését is megígérte. A hadiipari együttműködés Zelenszkij szerint új szintet jelent a két ország kapcsolatában is.

Zelenszkij szerint a hadiipari együttműködés megerősíti Ukrajna védelmi képességeit, de globálisan is erősíti a biztonságot.

Ukrajnának kis hatótávolságú légvédelmi rendszerekre is szüksége van az utóbbi két hónapban megerősödött orosz dróntámadások megakadályozására.

Már a jövő héten megérkezhetnek az Abrams tankok Ukrajnába – közölte Joe Biden az ukrán elnökkel folytatott találkozója során. Az Egyesült Államok elnöke több lőszert és tüzérségi fegyvert is ígért Volodimir Zelenszkijnek. A segítség fenntartásáról szóló bejelentés különösen fontos az orosz megszállás ellen harcot folytató Ukrajnának, miután az ukrán gabonaszállítmányok miatt súlyos diplomáciai vitába keveredett Lengyelországgal, amely Ukrajna egyik leghathatósabb támogatója azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát . A lengyel kormányfő közölte, hogy országa most saját védelmére költ. Lengyelországban október 15-én választásokat tartanak, a lengyel kormánynak ezért is kell kiemelten kell kezelnie az olcsó ukrán gabona újbóli megjelenését az EU piacán, miután a beszállítási korlátozást az EU feloldotta. Magyarország és Szlovákia is igyekszik távol tartani az ukrán gabonát, amely az orosz hadiflotta miatt nem juthat el biztonságosan a Fekete-tengeren át korábbi piacaira. A közép-európai országok intézkedésének gyakorlati következményeiről itt olvashat bővebben.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba érkezett, találkozott a kongresszusi vezetőkkel, később pedig Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt. Nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Biden bejelenti, hogy új fegyvercsomaggal támogatják Ukrajnát.
• Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette, hogy Lengyelország felhagy a fegyverek szállításával Ukrajna számára, és ehelyett a jövőben saját országa védelmére összpontosít.
• A kormányszóvivő szerint Lengyelország csak a korábbi megállapodásokban foglalt lőszer- és fegyverszállítmányokat fogja eljuttatni Ukrajnába. A döntés hátterében az ukrán gabona importja körül kialakult vita is állhat.
• Oroszország rakétákkal támadta Ukrajna számos régióját, öt régióban voltak áramkimaradások.
• Az orosz invázió kezdete óta 1000 óránál is többet szóltak a légvédelmi szirénák Kijevben.
• Az ukrán biztonsági szolgálat meg nem nevezett forrásai szerint nagy erejű csapást mértek a krími Szaki katonai repülőtérre, ahol egy kiképzőbázis is volt.
• A fedélzetén 3 ezer tonna gabonával megérkezett Isztambulba az új fekete-tengeri útvonalon az első teherhajó.
• Az oroszok ideiglenesen leállítják a dízelexportjukat, az európai kőolajárak azonnal megugrottak.
• Közel 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel a héten írásos formában Lettország elhagyására, miután nem nyújtottak be kérelmet határozatlan idejű tartózkodási engedélyért, illetve a szeptember elsejei határidőig nem jelentkeztek lett nyelvvizsgára.
• Kémkedés miatt emelnek vádat öt, Nagy-Britanniában élő bolgár állampolgár ellen.

A csütörtöki híreket itt tudják visszaolvasni.