Közel 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel Lettország elhagyására

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban találkozik Joe Biden amerikai elnökkel. A megbeszélésük előtt Zelenszkij megköszönte az eddig kapott amerikai támogatást. Biden pedig megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna biztonsága és a tartós béke iránt. „Az amerikai nép és a világ Önökkel van” – mondta Biden.

Zelenszkij a nap folyamán járt a Pentagonban, valamint a Capitoliumban, ahol találkozott a demokraták és a republikánusok szenátusi vezetőjével. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője szerint Zelenszkij arról beszélt, hogy ha nem kapnak támogatásokat, akkor el fogják veszíteni a háborút. Az ukrán elnök szintén találkozott Kevin McCarthy republikánus házelnökkel, ami azért is fontos volt, mert egyelőre bizonytalan egy 24 milliárd dolláros amerikai támogatás képviselőházi szavazása.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Zelenszkij és Biden találkozója előtt azt mondta, hogy az amerikai elnök bejelent majd egy új fegyvercsomagot is, amellyel Ukrajnát támogatják. Ebben légvédelmi rendszerek és olyan fegyverek és felszerelések is lesznek, amelyek segíthetnek megtartani az ukránoknak az ellentámadásuk lendületét. Viszont nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) egyelőre nem küld az Egyesült Államok, habár Biden nem vetette el teljesen, hogy később erre is visszatérjenek. (Guardian, BBC)

Közel 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel a héten írásos formában Lettország elhagyására, jelezte a rigai bevándorlási hatóság. A tájékoztatás szerint olyan emberekről van szó, akik nem nyújtottak be kérelmet határozatlan idejű tartózkodási engedélyért, illetve a szeptember elsejei határidőig nem jelentkeztek lett nyelvvizsgára. Ezért tartózkodási engedélyüket lejártnak tekintik, így november 30-ig el kell hagyniuk Lettországot.

Tavaly ősszel az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lett parlament szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. Ahhoz, hogy az érintettek továbbra is a balti országban maradhassanak, tartós tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, valamint kevés kivételtől eltekintve bizonyos fokú lett nyelvismeretet kell bemutatniuk.

Az 1,9 milliós, Oroszországgal határos Lettország lakosságának közel 24 százalékát orosz ajkúak teszik ki, akik nagyrészt még a szovjet időkben telepedtek le ott. Az új szabályozás miatt heves társadalmi vita alakult ki, a parlament ezért a kormány javaslatára további két évet biztosított a nyelvvizsgák letételére. Aki idén szeptember elsejéig nem tudott levizsgázni, két évre szóló tartózkodási engedélyt igényelhet, illetve ez idő alatt újabb vizsgát tehet. Azok kapnak most levelet a bevándorlási hatóságtól, akik egyáltalán nem jelentek meg a vizsgára.

A szabályozás bírálói szerint a nyelvismereti szigorú követelményrendszer, illetve a kiutasítások főleg az időseket és a védelemre szorulókat sújtják, akik nem jelentenek fenyegetést a lett nemzetbiztonságra. Sokan közülük egész életüket Lettországban töltötték. A szabályozás támogatói viszont éppen azzal érvelnek, hogy az érintetteknek ezért elegendő idejük és lehetőségük volt a lett nyelv elsajátítására. (MTI, dpa)

Lengyelország csak a korábbi megállapodásokban foglalt lőszer- és fegyverszállítmányokat fogja eljuttatni Ukrajnába, mondta Piotr Muller lengyel kormányszóvivő.

Csütörtök reggel jelentek meg azok a hírek, miszerint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette, hogy Lengyelország felhagy a fegyverek szállításával Ukrajna számára, és ehelyett a jövőben saját országa védelmére összpontosít. Azt is hozzátette, hogy a legmodernebb fegyvereket a saját céljaikra használják.

Muller később tette hozzá, hogy a korábbi megállapodásokat ez nem érintené. De azt is mondta, hogy Ukrajna egy sor elfogadhatatlan kijelentést és diplomáciai gesztust tett, Lengyelország pedig ezt nem fogadja el.

Magyarország mellett Lengyelország is korlátozásokat jelentett be az ukrán gabonaimportra múlt hét végén, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az Ukrajna öt uniós szomszédjával szemben engedélyezett behozatali tilalmat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy az oroszok által júliusban felmondott fekete-tengeri gabonamegállapodás után is mindent megtesznek azért, hogy tudjanak gabonát exportálni. Azt azért megjegyezte, hogy még a szövetségeseik között is vannak, akik keresztbe tesznek ennek, amellyel alighanem az importtilalmat egyoldalúan meghosszabbító Szlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra utalt.

Az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban Andrzej Duda lengyel elnök szintén megerősítette, hogy a korábbi fegyvermegállapodásokat teljesítik. Azt mondta, hogy nem küldhetik tovább az olyan új fegyvereket, amelyeket azért szereznek be, hogy megerősítsék Lengyelország biztonságát és modernizálják a lengyel hadsereget.

Duda arról is beszélt, hogy a régebbi fegyverek és eszközök egy részét majd továbbküldhetik Ukrajnának egy későbbi időpontban, ha megérkeznek a Dél-Koreától és az Egyesült Államoktól vásárolt új eszközeik. (CNN, Bloomberg)

A fedélzetén 3 ezer tonna gabonával megérkezett Isztambulba az első olyan teherhajó, amelyik azután hajózott be az ukrajnai Csornomorszk kikötőjébe, hogy Oroszország a maga részéről júliusban felmondta a gabonamegállapodást, és visszaállította a fekete-tengeri kikötők blokádját.

Vasárnap írtuk meg, hogy két gabonaszállító hajó, a Resilient Africán kívül az Aroyat megérkezett az Odesszához közeli Csornomorszkba, miután új útvonalon átutazták a Fekete-tengert. A korábbi közlemények arról szóltak, hogy készek 20 ezer tonna gabonát berakodni, amelynek a rendeltetési helye Afrika és Ázsia.

A Palau zászlaja alatt közlekedő Resilient Africa kedden hagyta el az ukrajnai kikötőt, és Törökországból Izrael felé indult tovább.

Ukrajna ezzel egy olyan új tengeri útvonalat próbál ki a Fekete-tengeren át, amely nem érinti a nemzetközi vizeket, és szorosan követi a NATO-tag Bulgária és Románia felségvizeit. Ezt az útvonalat korábban olyan hajók már sikeresen használták, amelyek nem ukrajnai gabonát szállítottak.

A Guardian szerint az útvonal azután lett biztonságosabb, hogy Ukrajna több sikeres támadást hajtott végre a Krím félszigeten, ahol az orosz Fekete-tengeri flotta bázisa is van. Oroszország viszont a gabonamagállapodás rá eső felének felmondása után rendszeresen támadta a fekete-tengeri kikötői infrastruktúrát az elmúlt két hónapban.

Szeptember 21-én ideiglenesen leállította a gázolaj exportját Oroszország – írja a Bloomberg. A céljuk az otthoni ellátás stabilizálása és az otthoni árak csökkentése. Mivel világszinten amúgy is szűkösen vagyunk üzemanyagból, a mostani hír hatására az európai árak emelkedni kezdtek.

Idén eddig Oroszország volt a legnagyobb tengeri gázolajexportőr, ebben még az Egyesült Államokat is megelőzték. Több mint egymillió hordót adtak el január és szeptember között, elsősorban Törökországnak, Brazíliának és Szaúd-Arábiának.

A világ top kőolaj-finomítói egy ideje már szűkén vannak a nyersolajnak, amiből eladható üzemanyagot tudnak előállítani, mivel a legfontosabb termelők visszafogják az exportjukat. Az orosz kiviteli tilalom elvileg ideiglenes, a piacok most mégis úgy reagáltak, mintha ez hosszú ideig így maradna.

A CNN egy friss közvélemény-kutatása alapján az amerikaiak több mint fele szerint nem kellene tovább segíteni Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. A kutatást az előtt végezték, hogy csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba érkezett, hogy további segítséget kérjen az amerikai kongresszustól.

A felmérés szerint az amerikaiak 55 százaléka azt mondja, hogy a kongresszusnak nem kellene további támogatást megszavaznia Ukrajnának, míg 45 százalék szerint igen. A megkérdezettek 51 százaléka szerint Amerika már eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48 százalék szerint még többet kéne. A háború kitörésekor még 62 százalék mondta, hogy az Egyesült Államoknak többet kellett volna tennie Ukrajnáért.

Az amerikaiak több mint háromnegyede attól fél, hogy a háború túl sokáig tart még mindenféle eredmény nélkül.

(CNN)

Kémkedésre irányuló összeesküvéssel vádolnak öt bolgár állampolgárt az Egyesült Királyságban. A vád szerint a háború kitörése előtt, és az után Oroszországnak gyűjtöttek érzékeny információkat az Egyesült Királyság intézményeiből.

Arról már korábban tudni lehetett, hogy előállították őket. Azt, hogy pontosan mit követtek el, nem árulják el a hatóságok, azt viszont tudni lehet, hogy közülük többeknek több útlevele volt, és azokat felváltva használták.

(Sky)

Megérkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba, hogy még több amerikai fegyver szállításáról tárgyaljon. Zelenszkij Joe Biden amerikai elnökkel is találkozni fog a háború kitörése óta lezajló második amerikai útján.

Az orosz hadsereg az utóbbi időben megint nagyon durván rakétázta Ukrajnát, ami miatt az ukránok jobb légvédelmi fegyvereket szeretnének szerezni. Zelenszkij amerikai útjáról részletesebben is be fogunk számolni később.

(Guardian)

Az ukrán biztonsági szolgálat meg nem nevezett forrásai szerint szerda este nagy erejű csapást mértek a krími Szaki katonai repülőtérre. A Szakin számos orosz harci repülőgép található. A CNN-nek nyilatkozó források azt mondták, hogy „az ukrán biztonsági szolgálat és az ukrán haditengerészet hatalmas csapást mért a szaki katonai repülőtérre. Legalább 12 harci repülőgép (Szu–24 és Szu–30) és Pantsir MPADS [légvédelmi rendszer] volt a repülőtéren”, illetve volt ott egy kiképzőbázis is.

A lapnak azt mondták, hogy a támadás sikeres volt, „komoly károkat okoztak a megszállók felszerelésében. Az ellenség legyőzéséhez drónokat használtak az orosz légvédelem túlterhelésére, majd Neptun rakétákat indítottak” – mondták a források a CNN-nek.

Telefonbeszélgetést folytatott Ukrajna és Lengyelország mezőgazdasági minisztere, és a beszélgetés során megállapodtak abban, hogy mindkét ország érdekeit szolgáló megoldást dolgoznak ki a gabonavitában – közölte csütörtökön az ukrán mezőgazdasági minisztérium.

A beszámoló szerint a minisztérium közleményében azt írta, hogy a két fél megerősítette „szoros és konstruktív kapcsolataikat, és megállapodtak abban, hogy a közeljövőben kidolgozzák az exportkérdésekben való együttműködés lehetőségét”.

Lengyelország pénteken korlátozásokat jelentett be az ukrán gabonaimportra, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az Ukrajna öt uniós szomszédjával szemben elrendelt behozatali tilalmat. Lengyelország és Ukrajna között odáig fajult az elmérgesedett helyzet, hogy a lengyel miniszterelnök bejelentette: felhagy a fegyverszállítással Ukrajna felé.

Ukrajna és Szlovákia csütörtökön jelentette be, hogy gabonaügyben a két ország megállapodásra jutott. Ennek értelmében Szlovákia és Ukrajna mezőgazdasági miniszterei megállapodtak a gabonakereskedelem engedélyezési rendszerének létrehozásáról, ami lehetővé tenné négy ukrán árucikk behozatali tilalmának feloldását Szlovákiában, amint a rendszer létrejön. Ukrajna beleegyezett abba is, hogy leállítja a behozatali tilalom miatti panaszt, amelyet Szlovákia ellen nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez:

Ukrajnával szemben Lengyelországon és Szlovákián kívül Magyarország is fenntartotta a gabonaimport tiltását. Erről az egyezkedésről még nincs hír. (Guardian)

Az Ukrajnát ért rakétacsapások károkat okoztak csütörtökön az energetikai infrastruktúrában Közép- és Nyugat-Ukrajnában – közölte az Ukrenergo ukrán nemzeti hálózatüzemeltető. A közlés szerint a támadások öt régióban – Kijevben, Zsitomirban, Dnyipropetrovszkban, Rivnében és Harkivban – okoznak áramkimaradást.

Oroszország az éjszaka folyamán augusztus közepe óta a legösszehangoltabb rakéta- és dróntámadást indította ukrán városok ellen, ukrán források szerint Kijev, Cserkaszi, Rivne, Lviv, Harkiv és Herszon régiókban támadtak.

A légicsapásokban legalább 21-en megsebesültek, Herszonból több halálos áldozatról is érkezett hír.

(Sky News)

Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője csütörtökön egy Telegram-posztban számolt be arról, hogy a légvédelmi szirénák Kijevben összesen már ezer óránál is többet riadóztattak az orosz-ukrán háború első napjától a csütörtöki támadásokkal bezárólag. Csütörtökön hét ember, köztük egy kilencéves kislány sérült meg a Kijevet ért orosz légitámadásokban, amelyek több kerületben károkat és áramkimaradásokat okoztak.

„Képzeljék csak el – másfél hónap folyamatos légiriadó! Túléltük, és még sokkal többet is le fogunk együtt győzni!” – írta Popko. (CNN)

19 drónt a Fekete-tenger és a Krím felett, valamint további három Belgorod, Kurszk és Orjol térségére indított drónt lőtt le az éjszaka az orosz védelem – közölte az orosz védelmi minisztérium csütörtökön.

„Szeptember 20-21-én éjszaka meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy repülőgép típusú pilóta nélküli légi járművekkel terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen” – írták a Tass.ru tájékoztatása szerint.

Egy csütörtökön, Ukrajnát ért légitámadás során 43-ból 36 rakétát sikerült kivédenie az ukrán légvédelemnek – közölte az ukrán hadsereg főparancsnoka. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy Telegram-üzenetben közölte, hogy a dél-oroszországi repülőgépekről indított cirkálórakéták „folyamatosan változtatták útvonalukat”. Ukrán tisztviselők szerint legalább hét ember megsebesült a Kijevet ért légitámadásokban, míg Harkivban két ember sérült meg.

(CNN)

Heten, köztük egy kilencéves kislány és egy 18 éves nő is kórházba került csütörtökön, amikor légitámadás érte Kijevet. A légvédelem ugyan elhárította a támadást, de a törmelékek épületekre zuhantak. Az egyik ilyen becsapódásnál az épületből leszakadt egy darab és egy lakóházra esett. ekkor sérült meg a lány és a 18 éves nő is – közölte a város polgármestere, Vitalij Klicsko.

Ukrán erők szerint nemcsak KIjevet, hanem Harkvot is támadta az orosz fél a főváros felé indított légitámadással egyidőben. Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere elmondta, hogy több robbanás is hallatszott a városban. „A károkról és az áldozatokról szóló információk tisztázása folyamatban van” – fűzte hozzá.

(CNN)

Támadás érte Kijevet csütörtökön kora reggel – jelentette be Vitalij Kilicsko, Kijev polgármestere egy Telegram-bejegyzésben. Klicsko arra kérte a fővárosban élőket, hogy maradjanak az óvóhelyeken, a légvédelem dolgozik a támadás kivédésén.. A bejelentés szövege szerint ez nagyobb részt sikeres is, mert visszaverték a támadásokat, de néhány épület megrongálódott.

„Az áldozatokról egyelőre nincs információnk” – tette hozzá Klicsko, aki áram- és vízkimaradásokra hívta fel a figyelmet. Szerhij Popko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy legalább két kerületben törmelékek hullottak le, amikor a légvédelem elhárított a támadást. (CNN)

Annyira elmérgesedett a gabonavita az invázió óta szoros szövetségesként számon tartott Lengyelország és Ukrajna között, hogy a korábbi biztató hírek ellenére Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette: Lengyelország felhagy a fegyverek szállításával Ukrajna számára. Morawiecki azt mondta, Ukrajna felfegyverezése helyett a jövőben saját országa védelmére összpontosít.

Kedden Lengyelország beidézte Ukrajna nagykövetét, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-ben azt mondta: egyes nemzetek szolidaritást színleltek Ukrajnával.

A gabonavita azután kezdődött, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója szinte teljesen lezárta a fő fekete-tengeri hajózási útvonalakat, és arra kényszerítette Ukrajnát, hogy alternatív szárazföldi útvonalakat keressen, csakhogy ez ahhoz vezetett, hogy nagy mennyiségű gabona áramlott be Közép-Európába.

Ennek következtében az Európai Unió ideiglenesen megtiltotta a gabona behozatalát Bulgáriába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Szlovákiába, hogy megvédje a helyi gazdákat, akik attól tartottak, hogy az ukrán gabona lenyomja a helyi árakat. A tilalom szeptember 15-én lejárt, és az EU úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg azt, de Magyarország, Szlovákia és Lengyelország saját hatáskörben úgy döntött, hogy továbbra sem engedi be az ukrán gabonát az országba.

A hét elején Ukrajna keresetet nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) az említett országok ellen a tilalmak miatt, amelyek szerinte megsértik a nemzetközi kötelezettségeket. Lengyelország erre azt válaszolta, hogy fenntartja a tilalmat, és „a WTO előtti panasz nem hat meg minket”.

Morawiecki azt is mondta szerdán, hogy növelni fogják a Kijevből származó tiltott termékek számát, ha Ukrajna tovább fokozza a gabonavitát. A lengyelek szerint Ukrajna nem megfelelően próbálja megoldani a nézeteltéréseket azzal, hogy nemzetközi bíróságokhoz nyújt be panaszokat.

Catherina Colonna francia külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy egy uniós tanulmány szerint az ukrán gabonaimport nem fogja megbénítani az európai gazdákat, és „sajnálatosnak” nevezte a feszültséget.

Lengyelország sok támogatást nyújtott Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezésben, sürgette Németországot, hogy Leopard 2 harckocsikat szállítson az országnak, vadászrepülőgépeket ígért az országnak, és több mint 1,5 millió menekültet fogadott be Ukrajnából. (BBC)

• Az oroszok drónokkal támadták a kremencsuki olajfinomítót.
• Olena Zelenszka arra kérte az ENSZ Közgyűlést, hogy segítsenek hazavinni az Oroszországba elhurcolt gyerekeket.
• A brit hírszerzés szerint az ukrán erők közelednek a Bahmutba vezető egyik fő utánpótlási útvonalhoz.
• Az Európai Tanács elnöke várhatóan arra fogja kérni Kínát, hogy ösztönözze Oroszországot az „igazságos békére” Ukrajnában.
• Lengyelország mégis tárgyalna az ukrán gabonaexportról.
• A CNN szerint ukrán drónok támadhatták a Wagner egyik konvoját Szudánban, 3500 kilométerre Ukrajnától.

A szerdai híreket ezen a linken olvashatja végig.