2023. szeptember 14. – 22:28
frissítve
Péntekig kellene rendezni az ukrán mezőgazdasági termékek helyzetét: lejár ugyanis egy olyan uniós kivétel, amellyel néhány hónapja legalizálták a több ország, köztük Magyarország által áprilisban egyoldalúan bevezetett importtilalmak egy részét. Ez azért merült fel, mert az ukrán gabona elsősorban nem hagyományos, Közel-Keleten és Afrikában lévő piacaira jutott el, hanem Európába, ahol alaposan megingatta sok termelő helyzetét.
A magyar és a lengyel vezetés is kijelentette a napokban, hogy ha máshogyan nem, egyoldalúan fenntartják az ukrajnai gabona és mezőgazdasági termékek egy részére vonatkozó korlátozást, sőt, a kormány ki is terjesztené azt. Nagy István agrárminiszter a napokban arról beszélt, hogy ha az Európai Bizottság nem hosszabbít, „akkor nemzeti hatáskörben fogunk fellépni egyes-egyenként”, ráadásul az eddigi négynél több terméknél. Össze is hangolnák a folyamatot a felfüggesztésben érintett többi országgal, köztük Szlovákiával és Romániával. Az ötödik Bulgária viszont csütörtökön jelezte, hogy mégsem tervezi az ukrajnai gabonaimport további korlátozását, ha hosszabbítás nélkül jár le a pénteki határidő.
Az Európai Bizottság részéről ugyan a lengyel agrárbiztos elnéző lenne, de a testületnek közösen kellene döntenie, és csütörtökön késő estig sem jelezték, hogy lehetséges lenne a korlátozások meghosszabbítása. Ennek az is lehet az oka, hogy a többi tagállamnak szúrja a szemét a kivétel, mert bezavar a közös piacba és az Ukrajnának nyújtott uniós segítségbe.
Az oroszok felrúgták a kenyereskosarat is
Az ukrán gabona körüli uniós vita a szeptember 15-i határidőhöz közeledve a napokban lángolt fel újra, de a gyökerei közel egy évtizedre nyúlnak vissza. Ukrajna még 2014-ben kötött társulási szerződést az EU-val, ennek része volt egy szabadkereskedelmi egyezmény is, de ez nem nyitotta meg vámmentesen a kaput egyből minden áru előtt. Főleg az agrártermékekkel voltak óvatosak, mert a bődületes mennyiségű és olcsó ukrán mezőgazdasági export komoly zavarokat okozhatott volna az EU-nak, ha minden átmenet nélkül rászabadítják a közös piacra.
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, Ukrajnában az egyik legmagasabb a termőföldek aránya a világon, miközben az ország olajos növényekben és gabonákban is az egyik legnagyobb globális exportőrnek számít. A háború kezdete előtti évben napraforgóból 46, árpából 17, kukoricából 12, búzából 9 százalékot hasított ki a globális exportpiacból. Ezeket a terményeket jellemzően afrikai és közel-keleti országok szippantották fel, és nagyon fontos szerepük volt az élelmezésben.
Ezt a helyzetet borította fel az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete. Az Ukrajna elleni tengeri blokád miatt a teherhajók sokáig a kikötőkben ragadtak. Ugyan ismét elindulhattak, miután török közvetítéssel tavaly megkötötték a fekete-tengeri ikermegállapodást, de ez addig sem működött zökkenőmentesen, amíg Oroszország július végén fel nem függesztette a saját részéről az alkut. Ukrajna előtte és azóta is keresi a gabonaexport új csatornáit.
Ukrajna uniós szomszédai szerint nem úgy sikerült segíteni, ahogy akarták
Az Európai Unió egyrészt azzal segített, hogy szolidaritási sávokkal könnyítette az ukrán exportot, így például több határátkelőnél fejlesztéseket kezdtek uniós támogatással. Másrészt a szabadkereskedelmi egyezménnyel járó vámmentességet tavaly júniusban egy évre kiterjesztette az agrártermékekre is. Erről a kormányok képviselői döntöttek.
Közben tavaly nyáron az uniós országok egyhangúlag tagjelöltté nyilvánították Ukrajnát. A majdani csatlakozással – az esetleges átmeneti kivételes időszakok után – Ukrajna szabadon hozzáférhetne a közös piachoz, így az importkorlátozások eltörlésével gyakorlatilag gyorsítva végzett a felvételi egy részével.
A sávok az Európai Bizottság összesítése szerint lehetővé tették, hogy Ukrajna 32 millió tonna terményt exportálhasson. Az uniós testület részben az átmenő forgalomnak tudja be, hogy másfélszeresére ugrott az uniós gabonakivitel a legkevésbé fejlett országokba, ráadásul a gabona ára épp akkortájt esett látványosan, amikor létrehozták a szolidaritási sávokat.
Innentől tehát az ukrán gabona és a többi termék utat találhatott a korábbi célpontjai felé, de beindultak a piaci vastörvények. A szállítás szárazföldön jóval drágább, mint tengeren, és az uniós tagállamokban is fizetőképesebb a kereslet, mint a korábbi, többnyire afrikai és közel-keleti célországokban.
Az ENSZ tavaly ősszel pusztán a fekete-tengeri szállításokat nyomon követve jelezte, hogy az ukrán gabonának csak 27 százaléka került fejlődő országokhoz, a többsége, 47 százaléka olyan fejlett (mező)gazdasággal bíró országokba jutott, mint Spanyolország, Olaszország vagy Hollandia, míg a fennmaradó 26 százalék közepesen fejlett gazdaságú országokban kötött ki, Kína és Törökország is jelentős importőr volt.
A szolidaritási folyosókon pedig még rosszabbak voltak az arányok a fejlődő országok kárára. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos augusztus végén az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy csak két-három százaléknyi ukrán gabona jut túl az EU-n – egyszerűen azért, mert túl drága továbbvinni.
Az Ukrajnával szomszédos országok, köztük Magyarország kormányai szerint emiatt az intézkedések nem úgy működnek, ahogy elképzelték. A gabona náluk maradt több más mezőgazdasági termékkel együtt, ami piaci zavarokat okozott. A magyar termelők is nehéz helyzetbe kerültek, csak nyomott árakon tudtak értékesíteni. A témáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, az ukrán gabona hazai feldolgozóinak szempontjairól pedig itt olvashat.
Jogos felvetés volt, hogy az ukrán gazdák versenyelőnybe kerülnek, ha még nem kell megfelelniük minden uniós szabálynak. Az uniós termelők ugyanakkor támogatásokat is kapnak az EU költségvetésének nagyjából harmadát kitevő agrárpolitikából (ágazattól és mérettől is függ, hogy ez mekkora ellensúly).
Év végéig akarták, de csak szeptember közepéig legalizálták a tiltásokat
A magyar kormány öt másik kelet-közép-európai tagállammal együtt fordult az unióhoz, hogy tegyen valamit az ukrán export piactorzító hatása miatt. Az Európai Bizottság először többlettámogatással próbálta leszerelni a hat tiltakozó ország felét, az 53,6 millió eurós kárenyhítési keretből Lengyelország, Románia és Bulgária kapott. De az intézkedéssel még ők sem voltak elégedettek, élükön a lengyelekkel. Az sem nyugtatta meg az érintett országokat, hogy az Európai Bizottság második kört is ígért a támogatásból, de ahhoz nem voltak elegen, hogy megakadályozzák az idén júniusban lejáró szabad ukrán import meghosszabbítását.
A tagállamoknak a szokásos eljárás szerint minősített többségre volt szükségük, azaz egy-két tagállam nem vétózhat. A blokkoláshoz vagy 13 országnak (a 27-ek több mint 45 százalékának) kellene összefognia, vagy legalább összesen 160 milliós lakosságú tagállamokat (az uniós lakosság több mint 35 százalékát) kellene összeszedni. Még ha az időközben kiugrott Csehországot is hozzászámolnánk a tiltakozó ötökhöz – Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia –, az országok száma és az összlakossága (alig 20 százalék) sincs a blokkoló kisebbség közelében. A tagállamok túlnyomó része támogatta a hosszabbítást. Végül senki sem ellenezte ezt, de az Európai Parlamentben többen, köztük a fideszes képviselők tartózkodtak.
Április közepén előbb a lengyel, majd nem sokkal később a magyar kormány is bejelentette, hogy ideiglenes importtilalmat vezet be az ukrán gabonára és több mezőgazdasági termékre. Hasonló lépést jelentett be Szlovákia és Bulgária is. Az átmenő forgalmat engedték, de a lengyelek elsőre teljesen kizárták az ukrán gabonát. Az Európai Bizottság elvben kötelezettségszegési eljárást indíthatott volna, de inkább tárgyalt az öt országgal, és második körben is osztott támogatásokat. Az előző adagból kimaradt Magyarország is kapott (az uniós testület az első körnél úgy látta, hogy a többletbehozatalt ellensúlyozta az aszály miatt kiesett termés).
Az Európai Bizottság emellett részben legalizálta az importtilalmakat. Négy terméknél hagyta a korlátozást, ami jóval kevesebb, mint például a huszonnégy, amennyire a magyar kormány egyoldalúan bevezette.
Az öt tagállamnak így is sikerült egy olyan kivételt átbokszolnia, aminél felmerült, hogy sérti a közös piacot – ennek az egyik alapköve az áruk szabad mozgása.
Ugyan a tiltást szorgalmazó országok eredetileg év végéig szerették volna fenntartani a korlátozást, az Európai Bizottság csak szeptember 15-ig függesztette fel a szabad importot. A határidő közelgő lejártával viszont minden oldalról csak még kiélezettebb lett a helyzet, mint az előző döntéskor.
Oroszország emelte a tétet
Közben Oroszország kiszállt a fekete-tengeri gabonaalku saját részéből, így még fontosabbá váltak a szolidaritási sávok. Bár néhány hajó dacolt az orosz fenyegetésekkel, hogy elvileg rájuk lőhetnek, és eddig szavakban ki is merült a keménykedés, de az oroszok az ukrán kikötőket is újult erővel lőtték az elmúlt hetekben. Ez a szolidaritási folyosóknál is gondot okoz: épp a vízi szállítás olcsósága miatt – a határhoz közeli, romániai Konstanca mellett – az ukrán–román határon folyó Duna vált az egyik legfontosabb útvonallá. Így ahelyett, hogy végig kellene hajózni a Fekete-tengeren, elég csak a folyón elevickélni a határig, és rövid időre átlépni ukrán területre.
Válaszul Oroszország július óta többször is támadott nagy hatótávolságú fegyverekkel olyan dunai kikötővárosokat, mint Reni vagy Izmajil. Utóbbira pár nappal ezelőtt is lecsaptak, mezőgazdasági raktárépületekben és gépekben keletkezett kár. A támadásoknak meg is lett az eredményük, időnként több tucat hajó torlódott fel a Dunán.
Az Európai Bizottság külügyi szóvivője, Peter Stano néhány napja rámutatott, hogy
az oroszok „kegyetlenül épp a gabona kivitelére használt létesítményeket veszik célba”, különösen a Duna mentén. Így emberek millióit sodorják veszélybe, ráadásul a szolidaritási sávokat támadják.
A gabonaegyezmény felrúgásával Oroszország a leginkább működőképes módszert aknázta alá az ukrán gabona elszállítására, miközben felhajtja az árakat, amin sokat keres, hangsúlyozta a szóvivő.
A lengyel kormány keménykedik a kampányban
A nemzetközi diplomácia mellett az egyik főszereplő uniós tagállam belpolitikája is bekavar: már csak egy hónap van a lengyel parlamenti választásig.
A kampányban egyébként is gőzerővel brüsszelező Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nem mutathat gyengeséget az uniós intézményekkel szemben – különösen úgy, hogy épp a vidékiek és a mezőgazdaságból élők jelentik az egyik legfontosabb szavazóbázisát. A lengyel vezetés hiába az ukránok egyik hangos támogatója, a kampányhajrában más se hiányzik neki, csak hogy megint tiltakozó gazdák jelenjenek meg az ukrán határ mellett, mint pár hónappal ezelőtt.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök júliusban leszögezte, hogy ha kell, megint egyoldalúan lezárják a határt.
„Világossá szeretném tenni, hogy nem fogjuk kinyitni a határunkat. Vagy beleegyezik az Európai Bizottság, hogy közösen kidolgozunk olyan szabályokat, amelyek meghosszabbítják ezt a tiltást, vagy magunk fogjuk megtenni.”
Morawiecki kedden is megígérte, hogy megakadályozza az ukrajnai gabonaimportot. „Csak a Jog és Igazságosság kormánya garantálja gazdáink érdekeinek védelmét” – mondta. A kormánypárt szerinte ellenáll „a lengyel piac összeomlasztására tett kísérleteknek”, és Lengyelország az Európai Bizottság döntésétől függetlenül nem engedi megnyitni az ország határait.
A magyar kormány szeretné, ha közösen lépnének
A kormány, ha kell, szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben zárja le a határt az Ukrajnából érkező egyes gabonatermékek előtt – jelentette ki a magyar agrárminiszter is augusztus végén. Ezt azóta többször, legutóbb a szerdai kormányinfón is megerősítették.
Nagy István már augusztusban arról beszélt: ha az EU nem hosszabbítja meg a szeptember 15-én lejáró egyes ukrán gabonatermékek behozatali tilalmát, akkor a belső piac védelme érdekében már nemcsak az eddigi négy, hanem mind a 24 korábbi termékre kiveti Magyarország a behozatali tilalmat.
Bár szeptember végén Szlovákiában is választanak, a bolgárokkal és a románokkal együtt nem tűntek a lengyel–magyar tengelyhez hasonlóan hangos ellenállónak. Talán nem véletlen, hogy Nagy István diplomáciai nagyüzemet tartott kedden, a bolgár, a román és a szlovák kollégájával is egyeztetett. A körútja végén bejelentette: mind a román, mind a bolgár, mind a szlovák kollégájával abban állapodtak meg, hogy
ha az Európai Bizottság nem hosszabbít, „akkor nemzeti hatáskörben fogunk eljárni egyes-egyenként”, ráadásul a négynél több terméknél,
és szeretnék összehangolni ezt a folyamatot.
Ez a remélt egység aztán megtört, mert Bulgáriában hiába támogatta Kiril Vatev agrárminiszter a moratórium meghosszabbítását, Nikolai Denkov miniszterelnök szerdán a korlátozások feloldása mellett érvelt, hozzátéve, hogy további uniós támogatásokat viszont vár majd. Csütörtökön a Politico szerint a bolgár parlament el is fogadott egy határozatot arról, hogy nem fogják tiltani az ukrajnai gabonaimportot, ha pénteken lejár a határidő.
A román kormánynak viszont ösztönzés lehetett a kiállásban, hogy gazdaszervezetek azt követelik, hogy a háború végéig hosszabbítsák meg az ukrán mezőgazdasági termékek uniós behozatali korlátozásait, állítsák vissza a korábbi vámokat az ukrán agrárimportra, valamint szigorítsák az Ukrajnából érkező szállítmányok ellenőrzését. Azt is belengették, hogy különben sztrájkolni fognak, és blokád alá veszik Konstancát. A gazdák rámutattak arra is, miért pocsék a mostani időzítés nem sokkal az aratás és a következő vetés után: 45 százalékuk fizetésképtelenné vált, mivel annyira lement a gabonafélék és olajos növények felvásárlási ára, hogy nem tudják a vetéssel kapcsolatos adósságaikat törleszteni.
A lengyel biztos elnéző lenne, de nem egyedül dönt
A lengyel vezetésnek van egy aduja azzal, hogy az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagját adja. Janusz Wojciechowski kapott már olyan vádakat, hogy a kritikusai szerint az uniós feladatai helyett a lengyel kampánnyal foglalkozik, holott az EU alapvető jogszabályai szerint nem a saját, hanem mind a 27 tagállam érdekeit kellene képviselnie.
A biztos hozzáállását jellemzi a meghallgatása augusztus végén az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottságában. Kijelentette, hogy szerinte év végéig fenn kellene tartani a korlátozásokat az öt országban, és támogatást is csapna mellé, hogy átszállítsák az ukrán gabonát. „Igazán azt gondolom, hogy ez a legjobb megoldás és remélem, hogy az egész Bizottság meg fogja vizsgálni, és szabad jelzést ad neki.” Hangsúlyozta, hogy ez csak a magánvéleménye, nem a teljes testületé, de szerinte egyeztetett a többi biztossal és az öt ország, valamint Ukrajna képviselőivel is.
Ennek ellenére az Európai Bizottság szóvivője nem győzte utólag hangsúlyozni, hogy ez csak magánvélemény volt. A testület közösen hoz döntéseket, legutóbb kedden tartotta az általában heti egyszeri ülését. Azóta sem jött olyan hír, hogy hosszabbítana, ennek pedig a többi tagállam véleménye is lehet az oka.
A többi tagállam nincs elragadtatva
Az eddigi korlátozások kiharcolásánál öt tagállam úgy fogott össze, hogy ugyan már korábban is leszalámizták róluk Csehországot, de egységet tudtak mutatni, míg a többiek többé-kevésbé csendesen pufogtak. Néhány nappal ezelőtt a Politico szerint a többi 22 kormány uniós nagykövetei azonban vagy szkeptikusak voltak, vagy kifejezetten ellenezték a tiltások fenntartását. A brüsszeli lap forrásai arról beszéltek, hogy különösen Franciaország és Németország kritizálta a hosszabbítást.
Egy lengyel diplomata elismerte az ottani választás szerepét. „Az uniós szintű korlátozó intézkedések bevezetésének oka az a tény volt, hogy a gazdák elkezdtek utakat és terminálokat lezárni.
El kell kerülnünk azt a helyzetet, hogy elkeseredett gazdák vagy gazdaszakszervezetek radikális vezetői kihasználják a helyzetet”, a közelgő választás pedig erre adna lehetőséget.
„Csökkentenünk kell, mondjuk úgy, hogy a tényezők számát, amelyek segíthetnek nekik.”
Egy másik lengyel diplomata azzal érvelt, amit Janusz Wojciechowski agrárbiztos is bedobott a két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatásán: nem változtak jelentősen az okok azóta, hogy legutóbb döntöttek a tiltásról. Sőt, szerinte most még indokoltabb a fenntartásuk.
Az EP-vitát félig elsodorta a lengyel kampány
Ugyanezt az érvet Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője is elővette, amikor kedden az Európai Parlament plenáris ülésén vitatták meg a helyzetet. „Tavaly csak Magyarországra 55-ször annyi gabona és olajos mag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizációt megelőzően. Idén májusig körülbelül 66-szor annyi. Ennek egy része még mindig ott van a raktárakban, pedig a szolidaritási folyosón keresztül el kellett volna hagynia a régiónkat. Ráadásul idén kiváló a termés. Mégis hova tegyék azt a gazdák?” A körülmények nem változtak, és ugyan
„mi szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de a Bizottság is legyen az velünk”,
az útvonalakat pedig úgy erősítse meg, hogy a termékek ki tudjanak kerülni az EU-ból.
A plenáris vitát két dolog jellemezte: már az első felszólalót figyelmeztetni kellett, hogy ne kiabáljon, és a felszólalók közel felét a lengyelek tették ki, pártállástól függően a lengyel biztost és a varsói kormányt vagy „Brüsszelt” és az Európai Bizottság néppárti elnökét ekézve.
Janusz Wojciechowski többek között azzal próbált érvelni, hogy az uniós segítség mellett rekordmennyiségű állami támogatási kérelmet hagytak jóvá Lengyelországban. (Az uniós mezőgazdasági politika erősen szabályozott, ezért itt csak különösen szigorúan engednek külön tagállami támogatásokat.) Belengette, hogy az EU támogatná a szállítási költségeket, így megkönnyítve az ukrán gabonaexportot azokba az EU-n belüli és kívüli országokba, ahol kereslet van. Magyarul már nem lenne ennyire veszteséges a szállítás, és megérné az öt országon túlra vinni a gabonát. Középtávon több pénzt ígért határátkelők, vas- és közutak fejlesztésére. Itt is azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene hosszabbítania a tilalmat, ami normalizálta az öt ország piacát.
Ukrajna és az Európai Bizottság is eljárást indíthat
Ukrajna közben bejelentette, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordul, ha meghosszabbítják a korlátozást. „Teljes tisztelettel és köszönettel Lengyelországnak”, de ha ismét bevezeti a tiltást, eljárást indítanak ellene a WTO-nál, mondta Tarasz Kacska gazdaságiminiszter-helyettes, mert az sértené a 2014-es szabadkereskedelmi egyezményt.
Ugyanakkor „nem akarunk azonnal megtorlást indítani a barátság és szolidaritás szelleme miatt Ukrajna és az EU között”.
Az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indíthat az uniós jog áthágásakor, ami pénzbüntetéssel végződhet. A testület korábban hangsúlyozta, hogy az egyoldalú intézkedések „nem lehetségesek”, de a céljuk nem a büntetés, hanem az, hogy megoldást találjanak. Hiába kaptak róla kérdést, a bizottsági szóvivők általánosságban sem voltak hajlandóak felsorolni, mi történhet, ha egy tagállam megsérti a közös kereskedelempolitikát.
A bizottsági vonakodás oka részben az lehet, hogy ez az eljárás elég hosszadalmas. Az oda-vissza levelezgetéssel és perekkel akár évek is elmehetnek, ez nem oldaná meg gyorsan a helyzetet, és Ukrajnán sem segítene. De ha nem hosszabbítják meg a korlátozásokat, azok pénteken maguktól lejárnak.