Magyarország sem ellenezte, hogy meghosszabbítsák a vámmentes ukrán gabonaimportot

Elfogadták az Európai Unió állandó képviselőinek pénteki találkozóján az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát, írja a Hvg.hu. Az erről szóló döntést viszont még az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie – lehetőleg még a tavaly meghozott intézkedés aktuális határideje, azaz június 5. előtt.

Az ukrán gabona EU-n belüli vámmentességét biztosító intézkedéssel tavaly óta segítenek Ukrajnán, amely korábban főként tengeren keresztül, Afrikába és a Közel-Keletre adott el gabonát, de az orosz invázió kezdete elvágta ezt az utat. Ugyan tavaly nyáron megegyeztek a tengeri folyosó újranyitásáról, de ezt egyrészt ellenőrzések lassítják, másrészt Oroszország újabb követelésekkel állt elő, hogy májusban meghosszabbítsa az alkut. A vita ráadásul részben az ukrán EU-csatlakozásról is szól:

ha „Európa kenyereskosara” uniós tag lenne, amúgy is korlátozások nélkül kellene beengedni a termékeit, így a mostani helyzet egy lépéssel közelebb hozta az EU-hoz.

Közben jogosan emlegeti például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy az ukrán gazdákat versenyelőnybe hozza, hogy még nem kell megfelelniük minden uniós szabályoknak, de az uniós termelők támogatásokat is kapnak az EU költségvetésének nagyjából harmadát kitevő agrárpolitikából. Ágazattól és mérettől is függ, hogy ez mekkora ellensúly, a túlnyomórészt területalapú támogatásokat a nagy szántóföldi növénytermesztők jobban ki tudják használni, mint mondjuk a szintén nehézségekkel küzdő, általában kisgazda méztermelők.

A tagállami miniszterek korábbi döntésével az EU 2023. június 5-ig engedte be vámmentesen az ukrán mezőgazdasági termékeket és szolidaritási folyosókkal tette könnyebbé az importot. Az áruk jelentős része viszont a környező országokban maradt, és hiába ajánlott az Európai Bizottság 56 millió eurós segélyt, ebből hat igénylőből három, köztük Magyarország, az Európai Bizottság szerint nem indokolta meg kellően a kérését és nem kapott pénzt, ráadásul a többiek sem voltak elégedettek. Lengyelország, Magyarország, Bulgária és Szlovákia is ideiglenesen, a vámmentesség lejártáig kitiltott több ukrán agrárterméket, és Romániával együtt tárgyalnak az Európai Bizottsággal, hogy kivételeket kapjanak.

A többiek a mezőgazdasági miniszterek keddi ülésén úgy tűnt, hogy nem értékelték az egyoldalú felfüggesztéseket, gyakorlatilag mind elmondták, hogy az EU-nak közösen kell fellépnie és szolidaritást mutatnia Ukrajnával.

A visegrádi országok agrárkamarái viszont – horvát és román gazdaszervezetekkel együtt – a vámok visszaállítását és mennyiségi korlátozásokat kértek az Euractiv szerint.

A vámmentesség meghosszabbításához a tagállamoknak elég volt minősített többséget összehoznia az Európai Unió Tanácsában. Egyetlen tagállam nem tud blokkolni, ehhez vagy 13 országot kell összegyűjteni, vagy annyit, hogy a szavazó tagok lakosságának több mint 35 százalékát képviseljék. Az ötök együtt csak picit több mint a felét, 17,6 százalékot tudják felmutatni az Európai Unió Tanácsának szavazatszámlálója szerint. A Politico szerint több nyugati ország készen is állt rá, hogy leszavazza az elégedetlenkedő keletieket az eredetileg szerdára tervezett voksoláson, de a Tanács soros svéd elnöksége és az Európai Bizottság bízott a megegyezésben.

Végül a Hvg.hu beszámolója szerint úgy ment át a COREPER 2 nevű, a tagállamok állandó képviselőit tömörítő uniós testületen a vámmentesség meghosszabbítását biztosító javaslat, hogy nem emelt egyetlen tagállam sem kifogást a döntéssel szemben. Formális szavazás sem volt, az elnökség ugyanis megállapította, hogy az elfogadáshoz szükséges minősített többség rendelkezésre áll.

„Üdvözöljük ezt az elsődleges elfogadást, de ez még nem a folyamat vége”

– kommentálta a pénteki döntést az Európai Bizottság szóvivője. Az Euronews is arról ír, hogy a Bizottság továbbra is próbál megoldást keresni a kelet-közép-európai tagállamok aggályaira, és még nem látni áttörést a folyamatban.

A Bizottság már márciusban többlettámogatást ajánlott, jóval a keddi miniszeri találkozó előtt elkezdett tárgyalni az ötökkel, és arra utalt, hogy nem büntetne. A testület mezőgazdaságért felelős lengyel tagja, Janusz Wojciechowski a keddi miniszteri ülés után is megértőnek tűnt. Százmillió eurós támogatást és öt terméknél kivételt ajánlott azzal a kikötéssel, hogy az átmenő kereskedelmet hagyják, de az érintett országok több árufajtát sem engednének a saját piacukon eladni. Nagy István magyar miniszter többek között arról beszélt, hogy tárgyalnak a támogatás emeléséről is, de az évi legalább 450 millió eurós keret az agrárbiztos szerint máshol is kellhet. Időközben a már most Európa negyedét sújtó szárazság miatt a spanyolok már be is jelentkeztek a pénz egy részére.

Ketyeg az óra

A hosszabbítást az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. A testület illetékes előkészítő szakbizottságában magabiztos többséggel ment át csütörtökön a javaslat (az Ukrajnával határos országok képviselői közösen, a fideszes Győri Enikő szerint a bizalom jeleként tartózkodtak), de még a teljes plenáris ülés jóváhagyása is kell. A Politicónak arról beszélt egy uniós diplomata, hogy „péntek az utolsó lehetséges dátum” a tanácsi szavazásra ahhoz, hogy a parlamenti beleegyezés se csússzon túl a június 5-i határidőn, bár a képviselő-testület május 8-11. mellett május 31. és június 1. között is tart egy plenárist.

Az Euronewsnak nyilatkozó diplomaták szerint viszont valószínűleg egyezségre fognak jutni a tagállamokkal, hiszen ha nem így lenne, az aláásná az EU szándékát az európai egység fenntartására Oroszország agressziójával szemben. Ha a javaslat az EP-n és a Tanácson is átmegy, várhatóan 2024. június 5-ig lenne biztosítva az ukrán gabona vámmentessége.