Megszakította az orosz nagykövet az Ukrajnáért tartott egyperces csendet az ENSZ ülésén

Moszkva nagyra értékeli a „kínai barátok őszinte szándékát”, hogy hozzájáruljanak az ukrajnai konfliktus békés rendezéséhez – közölte honlapján az orosz külügyminisztérium a kínai béketervre reagálva. A kínai külügyminisztérium pénteken egy 12 pontból álló béketervet tett közzé. Ezek között szerepel minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a harci cselekmények beszüntetése, a tárgyalások újrakezdése, a hidegháborús mentalitás elutasítása, valamint a stratégiai kockázatok csökkentése.

„Osztjuk Peking megfontolásait. Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvéhez, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni, ami az országok egyes csoportjainak biztonságára is alkalmazandó” – áll a moszkvai közleményben. Az orosz diplomáciai tárca szerint Oroszország támogatja Kína álláspontját, és törvénytelennek tart minden olyan korlátozó intézkedést, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagy jóvá.

Az orosz külügyminisztérium szerint emellett az ukrán hatóságoknak bele kell egyezniük abba, hogy visszatérjenek az ország el nem kötelezett státuszához, és elismerjék az új területi realitásokat. Oroszország külügyminisztériuma szerint a béke legfőbb akadálya jelenleg az, hogy a „kijevi rezsim” törvényben utasította el, hogy „tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal”. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy tavaly áprilisban Ukrajna maga szakította meg az általa kezdeményezett békepárbeszédet.

Zelenszkij bohóc, az ukránok magyarellenesek, Amerikának atomot – egyre több ilyen magyar komment jön a közösségi médiában. A magyar társadalom hozzáállása az ukrán háborúhoz alaposan megváltozott egy év alatt. Nem véletlenül, mondja Bíró-Nagy András, aki szerint ez logikus következménye volt a kormány elmúlt 10 éves „keleti nyitásának”. De hogyan fordították meg a közvélekedést és hova vezet ez? Ezzel foglalkozott a Deutsche Welle Zajszűrő című adása a Policy Solutions igazgatójának megkérdezésével.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij Kijevben tartott sajtótájékoztatót, amin elmondta, szerinte lehetséges, hogy Putyin más országokat is megszállhat, ha az Egyesült Államok cserben hagyja Ukrajnát. Kiemelte, ez nem az ukránok háborúja, mindenkiért harcolnak. Elfogadná, ha Erdogan török elnök Putyint tárgyalóasztalhoz ültetné, de eddig nem tette meg. Azt is helyesli, hogy Kína próbál közvetíteni, hogy tűzszünet legyen, de egyben azt is reméli, nem adnak fegyvereket az oroszoknak. Tervezi, hogy találkozik a kínai elnökkel, Hszi Csin-Pinggel.

Az egyik legnagyobb csalódása az volt, hogy olyan emberek hagyták el az országot, akik harcolni tudtak volna, ekkor az elmenekült tisztviselőkre utalt.

A legnehezebb pillanatának azt nevezte, amikor visszafoglalták Bucsát. „Szörnyű volt, amit ott láttam. Bucsa a bizonyíték arra, hogy az ördög köztünk van.” (Guardian)

„Készek vagyunk ukrán pilóták kiképzésére F-16-osokra Lengyelországban” – mondta a lengyel miniszterelnök, Mateus Morawieski. De erről egy szélesebb koalíción belül kell megegyezni. „Lengyelország készen áll ilyen gyakorlatok lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az ukrán égbolt végre biztonságban legyen” – fűzte hozzá.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök szerdán kommentálta a vadászrepülőgépek Ukrajnába történő átszállításának lehetőségét, és megjegyezte, hogy mindenekelőtt szovjet gyártású MiG-29-es repülőgépről lesz szó. Duda a vadászgépek Ukrajnának adásával kapcsolatosan úgyszintén hangsúlyozta, hogy ennek „egy széles körű szövetségesi döntésnek kell lennie”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reméli, hogy Ukrajna vadászrepülőgépekkel való ellátásának kérdése megoldódik. Azt is mondta, hogy Ukrajna különösen érdeklődik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vadászgépei iránt. (MTI)

Kilenc orosz üzletembert szedetne le Magyarország a szankciós listákról – mondta Szijjártó Péter a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek. A külügyminiszter szerint ezt azért tartották fontosnak, mert több közép-ázsiai országból is jelezték a kormány felé, hogy ez a kilenc üzletember fontos befektetésekbe kezdene ezekben az országokban, és nem értik, miért nem dolgozhatnak velük.

New Yorkban is arról beszélt, hogy az Európán kívüli országok döntő többségének körében nem arat nagy tetszést a szankciós politika. Megerősítette a kormány álláspontját, hogy fegyverszünetre van szükség, a feleknek le kell ülniük tárgyalni – bár a magyar állami hírügynökség alapján az oroszok mellett nem az ukránokat nevezte meg fontos tárgyalófélnek, hanem az amerikaiakat és a NATO-t. Pedig jelenleg Oroszország Ukrajnát támadja.

Bővebben minderről itt olvashat.

Az Egyesült Államok több mint kétszáz személyt, céget és szervezetet sújtott szankciókkal az Ukrajna ellen orosz támadás miatt, jelentette be a Fehér Ház pénteken. Az invázió kezdetének évfordulóján nem csak oroszokat, de velük kapcsolatban álló európaiakat is felvettek a listára, akik többek között a hadiiparban, energiaügyben és bányászatban dolgoznak. Az USA kormánya emellett korlátozta több termék kivitelét és vámokat is emelt, és 250 millió dollár segéllyel járul hozzá az ukrán energiaellátáshoz.

Az Egyesült Királyság betiltotta minden olyan termék kivitelét Oroszországba, amelyet orosz fegyverekben találtak, jelentette be a brit kormány szintén pénteken. Többek között elektronikai és repülőgép-alkatrészek exportját korlátozta, amelyeket az orosz hadsereg drónokban és más katonai eszközökben használt. A britek a Roszatom és két hadiipari cég több felső szintű vezetőjét is szankcionálták, valamint négy bankot is büntetőintézkedésekkel sújtottak.

Közben az EU szankcióiról semmi új hír azóta, hogy a lengyelek szigorúbb korlátozásokat követeltek a szintetikus gumira és a tagállamok állandó képviselői összeültek délelőtt, erről bővebben itt írtunk.

A Sky News szerint feszült jelenetre került sor az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyperces csendes tiszteletadásra szólította fel a Tanácsot, „az agresszió áldozatainak” tiszteletére. De amikor ő és a közgyűlés tagjai mindannyian felálltak, hogy megtartsák a csendet, az orosz ENSZ-nagykövet, Vaszilij Nebenja szót kért. A testület ezért újra leült.

„Azért állunk fel, hogy tisztelegjünk az Ukrajnában 2014-től kezdődően történt események minden áldozatának emléke előtt. Mindazokéra, akik elpusztultak. Minden élet felbecsülhetetlen értékű”- mondta, látszólag a háborúban elvesztett orosz életekre utalva.

Elkezdődött az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése, amelyet az orosz-ukrán háború első évfordulójának alkalmából tartanak.

Elsőként Vaszilij Nebenja, Oroszország képviselője szólalt fel, és azzal érvelt, hogy Ukrajnának nem szabadna a tanács tagjai előtt felszólalnia. „Semmi kifogásunk nincs a nyilatkozat ellen, amely elhangzik majd” – mondta, hozzátéve, hogy ezt „szigorúan” az előzetesen érvényben lévő szabályok szerint kell tenni.

Következőként António Guterres, az ENSZ főtitkára szólalt fel. Azt mondta, hogy egy év elteltével „az élet az földi pokol az ukrán nép számára”.

„Becslések szerint 17,6 millió embernek, Ukrajna lakosságának közel 40 százalékának van szüksége humanitárius segítségre és védelemre” – mondta Guterres. Hozzátette: Ukrajnában az emberek 40 százaléka nem tud élelmiszerhez hozzáférni.

Európa-szerte több mint 8 millió ukrán menekültet számláltak meg, 5,4 millióan pedig Ukrajnán belül voltak kénytelenek elhagyni a lakhelyüket. Emellett a háború miatt több millió ember szenved most poszttraumás stressz-zavarban – hozta fel.

„A civilek védelmének továbbra is a legfőbb prioritásnak kell maradnia” – mondta.

Guterres ezután rátért az atomerőművek körüli helyzetre, és sürgette a biztonsági zónák kialakítását a katasztrófák elkerülése érdekében. „Ezek a fenyegetések elfogadhatatlanok. Meg kell akadályoznunk a további eszkalációt” – mondta.

Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójára több helyszínen is tartanak rendezvényeket, amelyeken az áldozatokra emlékeznek. Budapesten egymást érik majd az események. Délután négykor a Városháza téren el is kezdődött az első, amelyen Karácsony Gergely főpolgármester könnyeivel küszködve emlékezett vissza kijevi útjára. Az eseményekről folyamatosan beszámolunk, ehhez ezt a cikkünket olvassák el.

Kijevben egy év alatt 160 helyi lakos vesztette életét a háború miatt, köztük öt gyermek – közölte pénteken Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon.

A fővárosban egy év alatt 680 légiriadó volt, és az orosz erők támadásai következtében több mint 700 épület rongálódott meg – írja Klicsko. Hozzátette: Kijevben több mint 229 000 belső menekültet tartanak nyilván, köztük 40 000 gyermeket.

Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében arról tájékoztatott, hogy Herszonban az orosz támadások következtében megsérült egy fővezeték, amely mintegy 600 ház fűtését biztosította, emiatt több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők kilenc ukrajnai régiót tartottak tűz alatt, éjszaka rakétatámadást indítottak a Donyeck megyei Kramatorszk és Szvjatohirszk, és Herszon megye ellen.

(MTI)

Svédország tíz Leopard tankot és légvédelmi rendszereket fog adni Ukrajnának – jelentette be Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Kanada pedig több mint 32 millió dollár (11,5 milliárd forint) támogatást nyújt Ukrajna biztonságának és stabilizációjának további erősítéséhez – jelentette be a kanadai kormány.

A 32 millió dollárból 7,5 millió dollár aknamentesítésre, több mint 13 millió dollár az elszámoltathatóságra, többek között a konfliktusban történt szexuáliserőszak-esetek kezelésére és több mint 12 millió dollár a „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elhárítására” fordítható – közölte Mélanie Joly kanadai külügyminiszter.

Nem láttuk, hogy halált okozó eszközöket adna Kína Oroszországnak, de annak a jeleit, hogy Kína katonai szállítmányokat „tervezhet vagy fontolgathat”, igen – nyilatkozta Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár szerint „Kínának nem szabadna így tennie”, mert ez megsértené a nemzetközi jogot, és „nagyon nagy hiba lenne – ez nagyon komoly”. Az Egyesült Államok és szövetségesei szerinte világosan jelezték, hogy ez ne történjen meg.

A Politico tudósítása alapján Stoltenberg nem tartotta hitelesnek Kína 12 pontos béketervét, mert a keleti nagyhatalom nem ítélte el az orosz inváziót, ráadásul épp a támadás kezdete előtt kötött partnerséget Hszi Csin-ping elnök Vlagyimir Putyinnal.

Közös uniós lőszervásárlást terveznek

Az észt függetlenség és az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetének évfordulójára rendezett konferencián Kaja Kallas miniszterelnök megismételte, hogy szerinte az uniós örszágoknak közösen kellene tüzérségi lövedékeket venniük Ukrajna ellátására. „Kedves Kaja, jogosan irányítottad erre a figyelmünket” a legutóbbi állam- és kormányfői csúcson, mondta erre Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint a közös beszerzéshez fordulnak, hogy sürgősen katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának, de ugyanennyire fontos az is, hogy a védelmi iparukon dolgozzanak és felpörgessék a gyártást.

A tüzérségi lőszervásárláshoz a Politico szerint az Európai Békekeretet használhatnák. Ebből eddig utólag térítettek fegyverszállításokat (mintegy 3,6 milliárd eurórért) egyhangú döntésekkel. A lőszervásárlás ötlete a legutóbbi uniós külügyminiszteri ülésen is előkerült, bővebben ebben a cikkünkben írtunk róla.

Sajtójelentések szerint több állami ellenőrzés alatt álló orosz médiumot utasítottak, hogy ne idézzék az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítójának, Jevgenyij Prigozsinnak a kijelentéseit.

Prigozsin az elmúlt héten nyilvánosan bírálta Oroszország legfelsőbb katonai vezetőit. Egészen pontosan hazaárulással vádolta őket, amiért nem voltak hajlandóak lőszert biztosítani a csapatainak. A Wagner-főnök sajtószolgálata szerdán közzétett egy fényképet, amelyen tucatnyi állítólagos Wagner-katona szerepelt, akik lőszerhiány következtében haltak meg. A fotó hitelességét nem sikerült megerősíteni, az orosz védelmi minisztérium valótlannak minősítette Prigozsin vádjait.

A független Versztka a Kreml által támogatott médiából és az orosz védelmi minisztériumból származó forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz közmédia újságírói utasítást kaptak, hogy ne idézzék Prigozsint, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Az orosz hatóságok már egy „médiakampányt” is előkészítettek Prigozsin ellen, de úgy döntöttek, hogy egyelőre nem indítják el – írja a Meduza hírportál. A forrásuk szerint Prigozsint csak akkor lehet idézni vagy megemlíteni, ha sikerekről számolnak be, például ha elfoglalták Szoledart, vagy ha elérték Bahmut külterületét.

Prigozsin korábban már vitázott az orosz felsőbb vezetéssel a katonai taktikákról és arról, hogy az ukrajnai háborúba orosz börtönökből elítélteket toborozhassanak. Az év elején bejelentette, hogy felfüggeszti a toborzást az orosz börtönökben, nyilvánvalóan az orosz védelmi minisztérium nyomására.

(Guardian)

„Világos, hogy Oroszország masszív támadást fog indítani” – nyilatkozta Josep Borrell. Az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője úgy látja, hogy „Európa is veszélyben lesz”, ha Oroszország nyer, mert „Putyin nem fog ott megállni”. Az El Periodicónak arról beszélt, az Ukrajnát körbevevő műholdak alapján Oroszország mozgósította a légierejét, és amint az időjárás lehetővé teszi, intenzívebbé teszi a már megindított támadását.

Borrell úgy látja, jobb lett volna előbb küldeni a Leopard tankokat, mint hónapokig rágódni a kérdésen, de Európa ilyen, fokozatosan válaszol.

Az uniós kvázi-külügyminisztert külön megkérdezték arról is, hogy a szankciók elfogadásakor voltak nehéz helyzetek az olyan országok vonakodása miatt, mint Magyarország, és nem érzi-e úgy, hogy időnként belső ellenséggel tárgyal. Borrell szerint nem minden uniós ország látja ugyanúgy a szankciókat, egyikük pedig nagyon szkeptikus a szankciók következményeiről, mert szerinte nincs hatásuk és nem kellett volna elfogadni azokat, mert lábon lőttük velük magunkat. Ő nem így gondolja, de az az ország is megszavazott minden szankciót. „Szkeptikus, nem hisz bennük, de nem töri meg az egységet.”

Volodimir Zelenszkij is részt vett azon a ceremónián, amelyet a 2022-es ukrajnai orosz invázió évfordulója alkalmából rendeztek Kijevben. Az ukrán elnök katonákat és hadseregben szolgáló munkatársakat tüntetett ki.

Egyes elemzők szerint Moszkva ukrán akciónak beállított, úgynevezett „hamis zászlós hadművelettel” próbálhatja meg Belaruszt is beléptetni a háborúba – írja a Sky News.

Az ukrán Északi Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy jelöletlen orosz konvojokat láttak a határ közelében, amelyek az ukrán hadseregre emlékeztető egyenruhába öltözött személyeket szállítottak. A belarusz védelmi minisztérium kedden pedig azt állította, hogy északon „ukrán erők” vonulását észlelte.

Belarusz korábban kijelentette, hogy nem fog harcolni, hacsak Ukrajna nem támadja meg. A Kreml talán megpróbálja kikényszeríteni Alekszandr Lukasenko elnököt, hogy megdöntse az eddig viszonylag passzív hozzáállását a háborúhoz – véli az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Az intézet úgy értékeli, hogy az észak-ukrajnai régiók elleni belarusz vagy orosz támadás nagyon valószínűtlen. De ha Belarusz belépne a háborúba egy ilyen „hamis zászlós akció” miatt, akkor Ukrajna kénytelen lenne átcsoportosítani erőit az északi határhoz, ami gyengítené a védelmet azokon a területeken, ahol Oroszország hónapok óta nem tudott érdemi előrelépést elérni.

Az ISW szerint mindeközben a Kreml állítólag egy másik hamis zászlós akciót is tervez Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában – más néven a Dnyeszter Menti Köztársaságban. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt állította, hogy az ukrán erők várhatóan orosz katonáknak öltözve megszállják Moldovát – amit a moldovai kormány tagadott. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Moldovát is meg akarja támadni Oroszország, de arra jó lenne a hadművelet, hogy zavarosabbá tegyék a háború terjedése körüli információkat.

Lengyelország leszállította az első Leopard harckocsikat Ukrajnának – jelentette be Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter.

„A miniszterelnök nem tudott itt lenni, Kijevbe utazott, hogy elvigye a Leopard tankokat, amelyek az első szállítmány Ukrajna számára” – mondta Błaszczak a Nemzetbiztonsági Tanács varsói ülésén tartott nyitóbeszédében.

Lengyelország korábban 14 Leopard tankot ígért Ukrajnának. Az nem világos, hogy ebből most hányat tudtak átadni.

(Guardian)

„Egy évvel ezelőtt, pont ezen a helyen ülve, nagykából reggel hétkor rövid üzenetben szóltam önökhöz. Csupán 67 másodperc volt az egész. Két – most is – nagyon fontos dolgot mondtam el: hogy Oroszország háborút indított ellenünk, és hogy mi viszont erősek vagyunk. Mindenre készek vagyunk. Bárkit legyőzünk”

– kezdte pénteki videóüzenetét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az elnök szerint azon a napon korán ébredt mindenki, és képletesen szólva azóta sem alszanak. „Nem nyugszunk, amíg az orosz gyilkosok nem néznek szembe a kiérdemelt büntetésükkel. A nemzetközi bíróságok és Isten ítéletével” – folytatta.

Szerinte a szomszédos Oroszország kilenc éve agresszív, egy éve pedig terroristává, gyilkossá és tolvajjá is vált. Zelenszkij nem kétli, hogy mindezért felelősségre lesznek vonva az oroszok, az ukránok pedig megnyerik a háborút.

(Guardian)

„Mi, magyarok, azt kívánjuk, hogy nyíljon meg az út az igazságos béke felé” – mondta a magyar államfő a Twitterre kiposztolt videóüzenetében a háború kitörésének évfordulóján, cikkünket itt olvashatja.

Február 24-én van egy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tudósítóink az egy év alatt összesen több hónapon át voltak Ukrajnában, és készítettek riportokat, videókat a helyszínről. Nyilas Gergely és Huszti István most újból Kijevben vannak, pénteken este 8 órakor élőben jelentkeznek be a Telex Facebookján, Munk Veronika fogja kérdezni őket.

Tudósítóink csütörtökön a legsúlyosabb orosz katonai bűncselekményeket elszenvedő Bucsában jártak. Ebben a cikkükben bucsaiak mellett különböző helyzetben lévő nagyvárosok és régiók lakóival beszéltek arról, hogyan élték meg a háború egy évét.

Az Egyesült Államok újabb fegyvereket, és civileknek szánt segélyt küld Ukrajna számára – írja a Sky News.

A Biden-kormányzat légvédelmi rendszereket, lőfegyvereket, drónokat, kommunikációs berendezéseket és aknamentesítési eszközöket küld a frontvonalra.

Emellett március végéig egy harmadik, mobil generátorokból álló szállítmányt is küldenek Ukrajnába, miután Oroszország támadásokat intézett az ország energetikai infrastruktúrája ellen. Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy további 250 millió dolláros sürgősségi energiatámogatást tervez nyújtani Ukrajnának.

A hír azután érkezett, hogy az USA a hét elején további segítségnyútjtást ígért. Az ígéret szerint légtérellenőrző radarokat és Javelin páncéltörő fegyvereket küldenek majd Ukrajnába.

A Világbank már megkezdte az USA által adományozott 9,9 milliárd dollár folyósítását az ukrán egészségügyi, oktatási és sürgősségi szolgáltatások számára.

Dánia nyitott arra a lehetőségre, hogy vadászrepülőgépeket küldjön Ukrajnának – jelentette ki az ország védelmi minisztere.

„Nem zárom ki, hogy egy bizonyos ponton szükség lehet a vadászrepülőgépekkel való hozzájárulásra” – mondta Troels Lund Poulsen ügyvivő.

A dán légierő az 1970-es évek óta 77 darab F–16-os repülőgépet vásárolt, közülük 30 áll hadrendben.

Ukrajna korszerűbb fegyvereket kért a nyugati szövetségesektől, és bár sokan szállítottak tankokat és tüzérségi rendszereket, még egyetlen ország sem biztosított repülőgépeket vagy nagy hatótávolságú fegyvereket.

(Sky News)

Az AP hírügynökség mintegy kétezer titkos hangfelvételt szerzett meg, amelyeken Ukrajnában szolgáló orosz katonák az otthon maradt szeretteikkel beszélgetnek 2022 márciusában a bucsai mészárlás idején. Az ukrán ügyészek szerint az ott állomásozó katonák háborús bűnöket követtek el a Kijev melletti Bucsában, hiszen több mint 400 civilt mészároltak le itt a háború kezdetén. Ezért vált az orosz atrocitások korai szimbólumává Bucsa.

A telefonbeszélgetésekből az derül ki, hogy a fiatal katonák nem tudták, mi vár rájuk a háborúban. Sokan azért léptek be a hadseregbe, mert pénzre volt szükségük, és az utolsó pillanatban értesültek a bevetésükről. Azt mondták nekik, hogy hősként fogadják majd őket, amiért felszabadították Ukrajnát a „náci elnyomóitól” és azok nyugati támogatóitól. Azt is mondták nekik, hogy Kijev egy héten belül vérontás nélkül elesik.

A lehallgatásokból kiderül: ahogy a katonák rájöttek, mennyire félrevezették őket, egyre jobban féltek. Többen azt mondták: parancsot teljesítettek, mikor civileket vagy hadifoglyokat öltek. Ebben a cikkünkben olvashat két beszélgetésből részleteket.

A Kígyó-sziget határőreinek szállóigévé ált mondatával küldte el melegebb éghajlatra Lettország egyik képviselője az orosz delegációt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi ülésén pénteken.

“Gyalázatos, hogy ez a delegáció itt van. Különösen azért, mert ez a küldöttség olyan emberekből áll, akik szankcionált egyének, és akik egy független ország területének annektálása mellett szavaztak” – mondta Rihards Kols.

"Úgy ülünk itt, mintha mi se történt volna. De akkor én már felhasználnám ezt a lehetőséget – és ezúton is elnézést Házelnök úr – hogy átadjam a következő üzenetet a teremben ülő orosz delegációnak, amivel az ukrán határőröket is idézem: “Orosz hadihajó, húzzatok a faszba!”

– mondta Kols.

Nem sokkal Kols után az orosz delegációból szólaltak fel, ami alatt a többi ország küldöttségeinek nagy része kiment a teremből.

(BBC)

Ahogy azt tegnap is megírtuk, az uniós nagyköveteknek nem sikerült elfogadnia a tizedik szankciós csomagot. Kedden tárgyaltak róla először, majd szerdán, de végül csütörtökön sem sikerült lezárniuk az írásbeli eljárást, pedig a háború kitörésének egy éves évfordulójára, péntekre el akarták fogadni az intézkedéseket. A Reuters és a Politico szerint is a lengyeleken múlik a megegyezés, akik mindkét lap szerint a szintetikus guminál szigorítanának.

„Nem blokkoljuk a szankciókat”, fejtegette a Politicónak egy lengyel tisztviselő, „csak olyan szankciókat szeretnénk, amelyeknek van értelme”.

A tagállamok állandó képviselői pénteken 10-kor ülnek össze, de a Politico két diplomatára hivatkozva arról írt, hogy a javaslattevő Európai Bizottság csütörtök éjjel is leült néhány ország küldöttjével, hogy megpróbáljon valamilyen kompromisszumot kikalapálni. A lap úgy értesült, hogy az EU 560 ezer tonna szintetikus gumi behozatalát engedné, de ez egy lengyel tisztviselő szerint több, mint a mostani behozatal.

A Politico úgy tudja, fogy a türelem, egy uniós diplomata „tarthatatlannak” nevezte a lengyelek húzását.

Moszkva számára az egyetlen módja annak, hogy végül tartós békét biztosítson Ukrajnával, ha a lehető legmesszebbre tolja vissza saját határait – mondta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök pénteken.

„Már egy éve tart a különleges művelet. Egy éve, hogy katonáink helyreállítják a rendet, a békét és az igazságot a földünkön, megvédik népünket és elpusztítják a neonácizmus gyökereit” – írta Putyin régi szövetségese és az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon.

Medvegyev arról ír, hogy az orosz győzelem után nehéz tárgyalások következnek majd, ahol a döntéseket nem az általa bábnak vélt Volodimir Zelenszkij elnök hozza meg, hanem bizonyos háttérhatalmak az óceán túloldalán.

„A hazánkat fenyegető határokat a lehető legmesszebbre kell tolni, még akkor is, ha ezek Lengyelország határai”

– írta.

(Guardian)

Az Egyesült Királyság új szankciókat jelentett be: megtiltják minden olyan termék exportját, amelyet Moszkva az ukrajnai harctéren használ.

„Ma szankciókkal sújtjuk a Putyin kulcsfontosságú iparágait irányító elitet, és kötelezettséget vállalunk arra, hogy megtiltjuk minden olyan termék Oroszországba történő exportját, amelyet Oroszország a harctéren használt” – mondta James Cleverly külügyminiszter.

A nemzetközileg összehangolt szankciókat és kereskedelmi intézkedéseket tartalmazó csomag több száz árura, például repülőgép-alkatrészekre, rádióberendezésekre és elektronikus katonai alkatrészekre vonatkozó exporttilalmat tartalmaz.

Négy bankot – köztük az MTSZ-t – és Oroszország két legnagyobb védelmi vállalatának főnökeit is szankcionálják a mai csomag részeként.

A brit katonai hírszerzés szerint a szankciók máris alkatrészhiányt okoztak Oroszországban, ami befolyásolja az exportra szánt haditechnikai eszközök előállításának képességét.

Az Egyesült Királyság eddig több mint 1500 szankciót vezetett be Oroszország ellen. Az intézkedések összesen 92 személyt és szervezetet érintenek, köztük az orosz Roszatom atomenergetikai vállalathoz kapcsolódó személyeket, köztük például volt biztonsági főnökét és az Északi Áramlat 2 gázvezeték vezérigazgatóját.

(Sky News)

A Parlamenti Imacsoport tagjai 24 órán át imádkoznak a békéért a háború egyéves évfordulóján, pénteken, jelentette be a KDNP-s Vejkey Imre, az imacsoport vezetője.

Az imát csütörtök éjfélkor kezdték, és péntek éjfélig tart. Összesen 74-en vesznek részt az imaláncban, óránként váltják majd egymást a tagok, hogy „a fegyverek hatalma helyett újra Isten békéje legyen a győzedelmes”.

Az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója alkalmából több nagyváros nevezetességeit világították ki az ukrán zászló színeinek megfelelően kék-sárgára. Sok városban megemlékezések voltak már az évforduló előestéjén is.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának péntek reggeli beszámolója szerint az oroszok fő erőfeszítései most a Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka és Sahtarszk tengelyen zajló hadműveletekre összpontosulnak. Az ukrán vezérkar állítása szerint elmúlt 24 órában az ukrán védők mintegy száz orosz támadást vertek vissza. Ugyanakkor az oroszok több rakéta- és légicsapást is mértek, ezek az akciók a polgári lakosság körében áldozatokkal jártak, civil objektumokban keletkezett kár Harkiv és Herszon megyékben – áll az ukrán vezérkar jelentésében.

Azt is állítják, hogy Oroszország a nagyarányú veszteségek pótlása érdekében folytatja a titkos mozgósítást. „Különösen a kaukázusi régiókban folyik a hadköteles korú férfiak kényszermobilizálása azzal a céllal, hogy az Ukrajna területén folyó háborúba küldjék őket. Minden férfit mozgósítanak, függetlenül az egészségi állapotuktól és harci hajlandóságuktól. A mozgósítottak nagy része olyan állampolgár, aki büntetés-végrehajtási intézetben töltötte vagy tölti büntetését. A foglyokat azzal a feltétellel engedik szabadon, hogy önkéntesen részt vesznek a háborúban” – írják.