Momentum-elnök: Magyarország tartós biztonságát is csak Ukrajna győzelme tudja elhozni

• Budapesten, Pécsen és Szegeden is tartottak megemlékezéseket az orosz-ukrán háború egyéves évfordulóján.
• A budapesti Városház téren ukrán szervezetek rendeztek emlékezést, és itt szólalt fel Karácsony Gergely is, aki ukrajnai látogatását is felidézte.
• Egy ima után az Andrássy úton át az orosz nagykövetség felé vonult a nagyjából ezerfősre duzzadó tömeg.
• Az orosz nagykövetségnél a Momentum politikusa mellett felszólalt Iványi Gábor lelkész, az ukrajnai menekült anya és fővárosi ukrajnai önkormányzat elnöke is. A beszédeken visszatérő elem volt a magyar kormány oroszbarát gesztusai, amit újra és újra elítéltek a beszélők.
• Szegeden a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szervezett megemlékezést a Holodomor-szobornál, nagyjából százfős csoport gyűlt össze.
• Pécsen 1956 is felmerült párhuzamként a 70-80 emlékező előtt tartott egyik beszédben.

Egy évvel ezelőtt tört ki az orosz–ukrán háború, és az évfordulóra több magyarországi városban is megemlékezéseket tartanak. Budapesten több, egymásra épülő eseményt is meghirdettek, ezek sorát a magyarországi ukrán szervezetek rendezvénye nyitotta.

Délután négy órára körülbelül száz, többségében ukránul beszélő és ukrán zászlókat lobogtató megemlékező gyűlt össze a Városháza téren, majd fél óra alatt duplázódott a létszám. A „Megtörhetetlenség 365 napja” című eseményen rajtuk kívül ellenzéki politikusok, szimpatizáns budapestiek és több ország diplomatái is megjelentek. Az ukrán nemzetiségi szervezetek eseménye egy ukrán népdal eléneklésével kezdődött, írta a helyszínen lévő tudósítónk, aki Karácsony Gergely főpolgármestert és a momentumos Berg Dánielt is felfedezte a megjelentek között.

Az esemény első felszólalója Balog István, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője volt. Ő röviden összefoglalta a háború egyéves történetét, kezdve attól, hogy eleinte a nyugati országok egy hetet sem adtak Kijevnek, odáig, hogy a megszállt területek nagy részét felszabadították. Azt mondta, ehhez a nyugati fegyverek is kellettek, amelyekért hálásak.

Másodikként Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szólalt fel. Ő azzal nyitott, hogy tavaly február 24-én úgy kezdték a reggelt a családjával, mint minden más napot. Aztán átpörgette a lapokat, és értetlenül állt a hír előtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Szerinte a háborút nem lehet sehogy megmagyarázni, és azt csak az emberség szempontjából lehet értelmezni.

Karácsony a könnyeivel küszködve mesélt arról, milyen volt ukrajnai útja, milyen volt a lerombolt ország, a halottak és a gyászolók látványa. Üzent azoknak a politikusoknak, akik szerinte az agresszorral paroláznak, vagy pávatáncot járnak, és ezért szerinte szégyellniük kellene magukat.

A főpolgármester szerint béke csak akkor lesz, ha Ukrajna győz. A beszéde végén menekült ukrán gyerekek egy kék-sárga köszönőplakettet adtak át Karácsonynak a budapestiek egyéves segítségét megköszönve.

Az eseményen ezután egy ukrán nyelvű ortodox közös mise következett, majd azt ajánlották a résztvevőknek, hogy nézzék meg a helyszínen a főváros képkiállítását a háború elmúlt egy évéről.

Negyed hatkor a körülbelül 300 fős tömeg ukrán nők vezetésével elindult a Városháza térről az Andrássy úti orosz nagykövetséghez. Az emberek között fele-fele arányban vannak ukrán menekültek és magyar szimpatizánsok, sok az ukrán és a magyar zászló is. A járdáról néha bekiabálók fejezik ki a véleményüket, a Madách téren egy nő perceken keresztül kiabálta, hogy „Amerikába menjetek tüntetni a Clintonhoz!” A résztvevők azt kiabálták vissza: „Legalább ma kussolj be!”

Amikor az Andrássy úton vonultak a megemlékezők, a kifelé tartó sávokat le is zárták, a magyarok részéről többször felhangzott a „Ruszkik, haza”, míg az ukránok azt kántálták, hogy „Éljen Ukrajna”, de olykor a „Putin is a killer, Putin is a terrorist is” is elhangzott.

Az időközben ezerfősre duzzadt tömeg hat körül hagyta el a Oktogont. Tudósítónk jelezte, hogy az ukránok mellett számos ellenzéki, főként momentumos és párbeszédes politikus tűnt fel. A résztvevők olykor ukrán népdalokat énekelnek, olykor a „Szlava ukraini!” – kiáltásukat ismételgetik.

„Hagyjátok abba a terroristák támogatását!” -kiabálták ukránok a szolidaritási meneten, amely az Andrássy útra merőleges Bajza utcába ért. A színpad itt állították fel, közvetlenül az orosz nagykövetséghez tehát nem engedték a megmozdulás résztvevőit. A nagykövetséget háromszoros kordonfal választja el a tüntetőktől. Az esemény résztevői csak a szűk Bajzai utcában tartózkodhatnak, az Andrássy útra sem juthatnak ki kordonok miatt.

Fél hét körül elkezdődtek a beszédek a Momentum ukránpárti tüntetésén. Az est első felszólalója Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke volt. Szerinte Putyin terve az volt, hogy elfoglalja Ukrajnát, pihen néhány évet és továbbjön Európába. Ezt viszont az ukránok megakadályozták. Kiemelte, hogy az oroszok több mint 16 ezer ukrán gyereket szállítottak Oroszországba a megszállt területekről. A tömeg vele együtt azt skandálta: „Adjátok vissza a gyerekeinket!”

Karácsony Gergely a Városháza tér után itt is felszólalt, majd egy Csernyihivből menekült anya, Olja Szamenkó számolt be arról, hogy miket élt át családjával a háború első napjaiban. Nem értették, hogy honnan és kik lőnek, majd bombázásokat is átéltek.

Ezután következett Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője. Ő arról beszélt, hogy nem lehet barátnak nevezni vagy mentegetni Putyint, és aki ilyet tesz, az olyan, mintha beleköpne a bucsai tömegsírba. Cseh azt mondta, nem szabad csöndben maradni, még akkor is ki kell mondani, mi történik Ukrajnában, ha a propagandasajtó bunkósbotját használja majd ellenük. Cseh szerint az ukránok az Európai Unióhoz akarnak tartozni, miközben Orbán Viktor legszívesebben kisétálna ebből a szövetség. Ez történelmi bűn, amit nem hagyhatnak. Végül beszédét „Ruszkik, haza”- val zárta.

Iványi Gábor arról beszélt, hogy csak akkor lesz béke, ha Putyin, Lavrov és Orbán végleg távoznak a politikából, és békén hagyják a békeszerető embereket. A lelkész a háború kitörés óta többször járt Ukrajnában segélyszállítmányokkal, és szerinte már egy magyarországnyi ember tűnt el, ki Oroszországba került, ki elmenekült, ki meghalt.

Az orosz nagykövetségnél a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc tartotta a záróbeszédet, de előtte meglobogtatott egy középen lyukas magyar zászlót, amelyet az ukrán fronton harcoló Fegyir Sándor küldött Budapestre.

Gelencsér azt mondta, hogy csak morális megszólalásoknak van helyük a háborúban, ki kell mondani, hogy Putyin Oroszországa indította a háborút, és az orosz elnök felelős a mindennapi vérontásért.

„Magyarország tartós biztonságát is csak Ukrajna győzelme tudja elhozni, akinek
jó egy orosz bábállam, annak nem fontos nemzetünk biztonsága és szuverenitása” – mondta Gelencsér. Úgy véli, hogy aki a megtámadó és a megtámadott között egyenlőségjelet tesz, az bizony az agresszor oldalán vesz részt a háborúban. „Aki ezt teszi kormányfőként, az elárulja saját korábbi elveit, és szégyent hoz saját nemzetére is” – mondta.

Szerinte a magyar kormány Putyin kottájából játszik, átláthatatlan üzleteket kötöttek Oroszországgal, és ez sérti Magyarország szuverenitását is. Gelencsér szerint fel kell függeszteni a Paks 2 beruházást is, és az orosz kémbanknak tartott Nemzetközi Beruházási Bankot is ki kell rakni az országból. A Momentum elnöke szerint akkor lesz vége a háborúnak, ha az utolsó orosz katona is kitakarodik Ukrajnából.

Szegeden gyertyát gyújtottak a háború áldozatainak

„Ez volt a legnehezebb év az életünkben” – mondta Szegeden a Dóm téren Szécsi Neonila, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, majd megköszönte a város, Magyarország és a nyugat támogatását, segítségét. A téren álló Holodomor-szobornál tartottak megemlékezést az orosz támadás évfordulóján, gyertyát gyújtottak a háború áldozatainak tiszteletére.

Az ukrán képzőművészek alkotta szobrot négy éve avatták fel a szegedi Dóm téren. A Holodomor – magyarul éhhalál – című alkotás az ukránok nemzeti tragédiáját idézi fel, amikor az elhibázott sztálini gazdaságpolitika miatt súlyos élelmiszerhiány állt elő a Szovjetunióban. 1932-33-ban a szovjet hatóságok erőszakkal begyűjtötték az ukrán parasztok terményeit. A becslések szerint mintegy 3-7 millió ember halt éhen, és tízezrek börtönbe kerültek, ezreket kivégeztek, mert elrejtették az ennivalót.

A mai megemlékezést a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szegedi szervezete hirdette meg, és a városban élő ukránok is elhozták virágaikat. A megemlékezés után „Egy év háború” címmel előadást és beszélgetést tartanak, amit a Magyar Humanista Társaság rendezett közösen a Grand Café Szeged nevű kultúrkocsmával. A Grand Caféban már adományokat is gyűjtenek az ukránoknak, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hazánkból elsőként csatlakozott a „Laptops for Ukraine” nemzetközi akcióhoz. Az adományozók működőképes laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket ajándékozhatnak a háború sújtotta embereknek. A felajánlott eszközöket országszerte több városban, Szegeden a Grand Caféban veszik át a szervezők. (Móra Ferenc Sándor)

Pécsen 1956-ra emlékeztetett egy felszólaló

Pécsen civilek és az ukrán nemzetiségi önkormányzat szervezett megemlékezést és gyertyagyújtást az egyéves évfordulón. Az eseményt ugyan a Párbeszéd jelentette be, más pártok helyi képviselői is részt vettek rajta, de politikusok nem szólaltak fel. A Színház téren nagyjából 70-80 fő jelent meg köztük ukrajnai menekültek, kisgyerekes családok is.

„Egy évvel ezelőtt milliók választották a kék-sárga zászlót a fehér zászló helyett. Nem a menekülést, hanem az bátorságot és a küzdelmet” – mondta kétnyelvű nyitóbeszédében Popovics Jelena, a pécsi ukrán nemzetiségi önkormányzat elnöke. „Egyetlen háborús hónap is végtelenül fájdalmas, de tragédiák, civilek lemészárlása közepette már egy teljes évet loptak el az agresszorok az életünkből” – tette hozzá.

Ezután több civil felszólaló következett, volt, aki kormány vállalhatatlan viselkedése miatt kért bocsánatot, és volt, aki a szolidaritás fontosságára hívta fel a figyelmet. Simon Wintermans, a Pécsen élő holland civil aktivista 1956-ra emlékeztette a magyarokat, mert mintha sokan elfelejtenék, hogy miket követtek el a szovjet megszállók.

A beszédek után egy kék-sárga, No War felirat mentén elhelyezett gyertyákat gyújtottak meg a résztvevők. (Gűth Ervin)