Megszakította az orosz nagykövet az Ukrajnáért tartott egyperces csendet az ENSZ ülésén

Ausztrália további drónokat küld Ukrajnának, hogy segítse az Oroszország elleni harcokat, ezen kívül Ausztrália 90 orosz magánszemély és 40 vállalat ellen vezet be pénzügyi szankciókat – jelentette be az ausztrál kormány pénteken, írja az MTI.

A szankciók célpontjai közé tartoznak azok az orosz miniszterek, akik az energetikai, a nyersanyag- és az ipari ágazatokat irányítják, ezenkívül a védelmi szektor kulcsszereplői, köztük a Kalasnyikov vállalat, a Tupoljev repülőgépgyártó és egy tengeralattjárókat fejlesztő cég. „Ukrajna melletti kiállásunk töretlen” – monda Anthony Albanese miniszterelnök pénteken.

Az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta Ausztrália körülbelül 500 millió ausztrál dollárnyi katonai támogatást adott Ukrajnának. Katonákat küldött Nagy-Britanniába, hogy ukrán csapatok kiképzését segítsék, ezenkívül több mint ezer orosz magánszemély és vállalat ellen vezetett be büntetőintézkedéseket.

Az ENSZ-ben sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az Európai Unióban, ahol azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel azt, aki a diplomáciai rendezés fontosságáról beszél – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, miután António Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott, írja az MTI.

„Ez nem egy futballmeccs, hogy itt szurkolni kelljen valamelyik oldalnak, ennek a háborúnak nincsen és nem is lesz győztese, ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, ez a háború csak károkat okoz, és minél tovább tart ez a háború, annál nagyobb károkat okoz és annál több vesztes lesz” – mondta a külügyminiszter. Szerinte az Európán kívüli világ képviselői nem igazán értik, hogy Európa vagy legalábbis egyes európai országok vagy egyes európai szereplők miért akarnak globális háborút csinálni ebből a számukra regionálisnak tűnő háborúból.

Szerinte a diplomáciai rendezés csakis akkor lehetséges, ha az egymással közvetlenül vagy közvetve szembenálló felek hajlandók lesznek tárgyalni. Azt mondta: az ENSZ-nél jobb kommunikációs csatorna nem létezhet, hiszen épp azért hozták létre a világszervezetet, hogy az egymással akár háborúban vagy ellenséges viszonyban lévő országok is beszélni tudjanak egymással. A miniszter szerint az ENSZ-nek itt be kellene töltenie végre a történelem által ráruházott szerepet.

Szijjártó Péter a António Guterres mellett megbeszélést tartott Rosemary DiCarlóval, az ENSZ politikai ügyekért és békeépítésért felelős főtitkár-helyettesével, illetve az albán, a georgiai, a guatemalai, az észak-macedón és a japán külügyminiszterrel – áll a közleményben.

„A világ mindannyiunk számára megváltozott, hiszen szemtanúi vagyunk a kegyetlenségnek, az igazságtalanságnak, a nemzetközi jog durva megsértésének, a terrornak, az emberi jogok figyelmen kívül hagyásának és a háborús bűnöknek, amelyeket egy évvel később még mindig elkövetnek a szuverén Ukrajna területén”

– írta a több európai lapban is megjelenő nyílt levelében Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Az Európai Parlament elnöke szerint az ukránok a legbátrabb példái egy olyan népnek, amely minden elvárást felülmúlva küzd. A teljes levél itt olvasható.

Kína ismertette béketervét, amelyeknek a pontjai a következők:

• Minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani.
• Egy ország nem védheti meg a biztonságát, ha más ország biztonsága sérül miatta.
• A regionális biztonság nem garantálható a katonai blokkok megerősítésével és bővítésével.
• Tűzszünetet kell elrendleni és abba kell hagyni a harcot, meg kell akadályozni, hogy az ukrajnai válság tovább súlyosbodjon.
• Fokozatosan kell előmozdítani a békét, a cél a teljes tűzszünet.
• A párbeszéd és a tárgyalás az egyetlen járható út a válság megoldására.
• Az atomerőművek biztonságát fenn kell tartani, a nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadások ellen fel kell lépni.
• Atomfegyvereket nem lehet használni, és nukleáris háborút nem lehet kezdeni.
• Meg kell akadályozni az atomfegyver elterjedését, hogy elkerüljük a nukleáris válságot.
• Ellenezni kell a biológiai és vegyi fegyverek fejlesztését, használatát minden országban.
• Ellenezni kell minden olyan egyoldalú szankciót, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedélyezett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kitörésének egyéves évfordulóján a Telegramon azt írta:

„Február 24-én több millióan döntöttünk. Nem fehér zászló, hanem kék és sárga zászló. Nem menekülni, hanem szembefordulni. Szembenézni az ellenséggel. Ellenállás és küzdelem.”

Szerinte az elmúlt év a fájdalom, a bánat, a hit és az egység éve volt. A most következő év pedig a győzelmük éve lesz. „Túléltük a teljes körű háború első napját. Nem tudtuk, mit hoz a holnap, de világosan megértettük, hogy minden holnapért harcolni kell” – mondta a Twitteren is közzétett videóüzenetében. Kijelentette: az ukránok legyőzhetetlennek bizonyultak „a fájdalom, a bánat, a hit és az egység évében”.

Tudjuk, hogy 2023 a győzelmünk éve lesz

– mondta az ukrán elnök.

(Guardian, MTI)

Ukrajna reagált arra, hogy Kína kiadta a háború befejezéséről szóló állásfoglalását, szerintük ez „jó jel és annak a jele, hogy Kína részt kíván venni az ukrajnai háború megállítására irányuló globális erőfeszítésekben” – írja a Guardian.

Ukrajna azt kérte, hogy Kína nyújtson több támogatást nekik, mondván: „Ukrajna szeretné Kínát a maga oldalán látni”. Szerintük jelenleg nem támogatják megfelelő mértékben Ukrajna erőfeszítéseit.

A hét elején Zelenszkij azt mondta, nem látta még Kína „béketervét”, de nyitott a kínai vezetőkkel való találkozásra.

• Szijjártó szerint dolgoznak azon, hogy Orbán Kijevbe látogasson.
• Ismét támadták az oroszok Vuhledart.
• Putyin szerint Oroszország tovább fejleszti a nukleáris védelmi rendszerét.
• Svédország és Finnország is Leopard 2 tankokat küld Ukrajnának.
• A Wagner megkapta azt a lőszerszállítmányt, amiért régóta lobbizott.
• Lengyelország tankcsapdákat állított fel Oroszországgal közös határán.
• Nem sikerült megegyezni az Unió vezetőinek a tizedik szankciós csomagról a háború egyéves évfordulóján.

A tegnapi közvetítésünk itt olvasható el.