Lengyelország tankcsapdákat állított az északi határára, az ENSZ felszólította Oroszországot, hogy vonuljanak ki Ukrajnából

2023. február 23. – 07:30

frissítve

Lengyelország tankcsapdákat állított az északi határára, az ENSZ felszólította Oroszországot, hogy vonuljanak ki Ukrajnából
Egy ukrán katona járőrözik egy üres utcán Bakhmutban – Fotó: Alex Babenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Az ENSZ 141 szavazattal megszavazta, hogy Oroszországot azonnali és feltétel nélküli kivonulásra szólítsa fel Ukrajnából. A szavazáson 7 állam szavazott nemmel, 32-en pedig tartózkodtak.

A legutóbbi hasonló szavazást azután tartották, hogy Oroszország annektálta a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot. Ekkor majdnem ugyanez lett az eredmény, 143:5 arányban, 35 tartózkodás mellett ítélték el az annexiót, a tartózkodó nemzetek többségében afrikaiak voltak.

Oroszország igyekezett meggyőzni mindenkit, hogy a Nyugat okozott kárt azzal, hogy fegyvereket szállított a régióba, a szegény országokban növekvő éhínséget pedig a nyugati szankciókra fogta. A szavazás eredménye azonban arra enged következtetni, hogy nem enyhül az agresszor ország nemzetközi elszigeteltsége.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter így kommentálta az eredményt:

„A mai ENSZ-közgyűlési határozat megszavazásával 141 ENSZ-tagállam világossá tette, hogy Oroszországnak véget kell vetnie törvénytelen agressziójának. Ukrajna területi integritását helyre kell állítani. Egy évvel a teljes körű orosz agresszió kezdete után a világ továbbra is erőteljesen támogatja Ukrajnát.”

(The Guardian)

Az Európai Unió tagállamai csütörtökön nem tudtak megállapodni az Oroszországgal szembeni új szankciókról. Ezzel lekésték, hogy a következő, tizedik csomag meglegyen a háború kitörésének egyéves évfordulójára, vagyis péntekre.

A szankciók bevezetéséhez a 27 uniós országnak egyhangúlag kell megállapodnia. A Reuters forrásai szerint Lengyelország miatt nem sikerült megszavazni a csomagot, a lengyel kormány ugyanis az szeretné, ha nem kapna kivételt a behozatali tilalom alól az orosz szintetikus gumi sem. Lengyel diplomaták szerint a sok kivétel hatástalanná teszi a szankciókat. Más források szerint elsősorban Olaszország érdekeit szolgálnák a szóban forgó mentességek, de Németország is támogatja őket.

Péntek reggel 9-kor az országok delegációi újra összeülnek, és megpróbálnak dűlőre jutni.

„Elkezdtük a biztonsági intézkedések megelőző kiterjesztését az orosz és belarusz határra. Ez a védelmi és elrettentő stratégiánk része. Az első erődítméseket már telepítették a kalinyingrádi régióval közös határon” – tweetelte csütörtökön Mariusz Błaszczak, Lengyelország védelmi minisztere.

A közlést képekkel is nyomatékosította, ezeken tankcsapdák látszanak:

Megkapja a kért lőszereket a Wagner-csoport az orosz katonai vezetéstől – közölte Jevgenyij Prigozsin, az Ukrajnában az orosz reguláris hadsereg mellett harcoló magánhadsereg alapítója. Prigozsin a hét elején nyilvánosan gyalázta az orosz hadi vezetést, azt állítva, hogy a harcosai által tapasztalt lőszerhiány tudatos döntés eredménye, szerinte egyesek azon dolgoznak, hogy felszámolják a csoportot.

„Nem tudom megoldani ezt a problémát minden ismertségem és kapcsolatom ellenére”, közölte ekkor a hiányra utalva. Prigozsin szerdán mondandója nyomatékosítására közzétett egy képet, amelyen több tucat halott katona volt látható, róluk azt állította, azért öltek meg őket, mert Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök visszatartották a lőszerellátmányt, csak hogy őt bosszantsák. Személyesen egyik érintett sem nyilatkozott ebben az ügyben, de a minisztérium visszautasította a vádat.

Prigozsin legfrissebb üzenete szerint elsimult a probléma, az ellátmány elküldéséhez szükséges, fontosabb dokumentumokat már aláírták. „Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek nekünk ebben. Több száz, talán több ezer ember életét mentették meg, akik a hazájukat védik, esélyt adtak nekik, hogy továbbléphessenek az életükben” – mondta.

(Reuters)

Az ukrán korrupciómegelőzési ügynökség háborús szponzornak minősítette az Auchant – írja a 444.hu az ügynökség jelentése alapján.

Az indoklás szerint a francia üzletlánc az Ukrajna elleni háborút finanszírozza azzal, hogy továbbra is fenntartja oroszországi működését, és nem volt hajlandó csatlakozni a bojkotthoz.

Az ügynökség aLe Monde és a Bellingcat oknyomozása nyomán azt is írja, hogy „a teljes körű invázió kezdete óta a francia Auchan orosz leányvállalata adót fizet a terrorista ország költségvetésébe, és a civileknek nyújtott humanitárius segély álcája alatt szállít árut az orosz hadseregnek a megszállt ukrán területeken”.

2021-ben az Auchan oroszországi részlegének bevétele 3,2 milliárd eurót tett ki, ami az Auchan Retail teljes bevételének mintegy 10%-a – írja az ügynökség.

Az ukrán korrupciómegelőzési ügynökségének „A háború nemzetközi szponzorai” című listáján egyébként olyan cégek szereplenek, mint a brit csomagoló- és papírvállalat, a Mondi; a francia Bonduelle és az amerikai Procter & Gamble. A teljes listát az indoklásokkal itt lehet böngészni.

A háborús bűncselekmények ügyeit Hágában koordináló ukrán ügyész, Mjroszlava Krasznoborova közölte, hogy Oroszország ukrajnai inváziója óta

26 személyt állítottak bíróság elé és ítéltek el, és összesen 296 személyt vádoltak meg háborús bűncselekményekkel.

Többek között nemi erőszak és gyilkosság, lakóházak bombázása, civilekkel szembeni kegyetlen bánásmód és fosztogatás miatt hoztak eddig ítéleteket.

2022. február 24. óta több mint 71 ezer feltételezett háborús bűncselekményt regisztráltak Ukrajnában – tette hozzá az ügyésznő. "

"Az Oroszország által okozott atrocitások és pusztítás kolosszálisak és végtelenek. Emberek milliói kényszerültek arra, hogy mindent hátrahagyjanak. Tömeges rakétatámadások pusztítják a polgári infrastruktúrát, és sokan tragikus módon életüket vesztették. A kárt nem lehet visszacsinálni, amit tehetünk, az az, hogy a felelősöket bíróság elé állítjuk” – fogalmazott Krasznoborova.

Ukrajna bűnüldöző szerveit több tucatnyi ország és intézmény segíti a háborús bűnök kivizsgálásában. Oroszország következetesen tagadja, hogy atrocitásokat követett volna el, vagy civileket célzott volna a támadásaival.

(Guardian)

Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter csütörtökön a német ntv tévécsatornának értékelte az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta eltelt egy év energiapiaci fejleményeit. Az MTI beszámolója szerint Habeck úgy fogalmazott:

„Ha úgy vesszük, hogy Putyin egy energiaháborúval akarja térdre kényszeríteni Németországot és Európát, akkor ki kell jelentenünk, hogy Putyin mindenesetre nem győzött. Ugyanakkor korai lenne azt állítani, hogy mi győztünk, mert még mindig érzékeny helyzetben vagyunk.”

A miniszter szerint az energiaellátás biztonságával összefüggő folyamatok ellenőrizhetővé váltak, és az ország sokkal jobban vészeli át a telet, mint ahogy az évszak elején gondolni lehetett. Az infrastruktúra fejlesztésével ugyan van még munka, és a beszerzési forrásokat is stabilizálni kell, „de nagyon jól állunk” – mondta.

Arra a kérdésre, sikerült-e megakadályozni, hogy az orosz elnök németországi energiaeladásokból származó pénzt használjon fel az Ukrajna elleni háború finanszírozására, azt mondta, hogy „ezt így még nem lehet kijelenteni”, mert német cégek ugyan már nem vásárolnak orosz gázt, de meglehet, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó külföldi terminálok révén jut még valamennyi Németországba.

„A legfontosabb a kőolaj árának csökkentése, mert az összes ismert adat alapján ez sújtja leginkább Oroszországot” – hangsúlyozta Habeck.

Szerinte az Ukrajna elleni háborúval összefüggő infláció és az energia árának drágulása már enyhül, és várhatóan 2024 tavaszára az inflációt is sikerül „visszanyomni normális szintre”.

A következő, ősszel kezdődő fűtési szezonnal kapcsolatban elmondta, hogy a földgázellátásban a kiinduló helyzet sokkal jobb, mint tavaly, mert a fölgáztárolók valószínűleg nagyjából 60 százalékos töltöttséggel zárják a tavaszig tartó 2022–2023-as szezont – szemben az egy évvel korábbi 25 százalék körüli szinttel –, és időközben több LNG-terminált is építettek. Ugyanakkor az orosz gázimport leállt, és a folyamatok alakulását az időjárás és a fogyasztói magatartás is nagyban meghatározza – fejtette ki a politikus, megjegyezve, hogy továbbra is takarékos földgázfelhasználásra, a fogyasztás visszafogására van szükség.

Németország az ukrajnai háború előtt a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Oroszország a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezetéket augusztus végén állították le. Azóta az ország első számú importpartnere Norvégia lett, és alig egy év alatt felépítették az ország első három tengeri LNG-terminálját is.

A német tárolók töltöttsége 71,43 százalékos, és a fogyasztás az időjárási hatásoktól megtisztított adatok alapján az utóbbi héten 15,3 százalékkal csökkent a 2018–2021-es időszak átlagához képest.

Négy tüntetőt letartóztattak, miután egy 500 négyzetméteres ukrán zászlót festettek a londoni orosz nagykövetség előtti útszakaszra.

A Led By Donkeys nevű csoport által szervezett akcióban az aktivisták talicskákból öntötték a kék és sárga színt az úttestre, miközben egy résztvevő „vezessen lassan” feliratú táblával figyelmeztette az arra járó bicikliseket és autósokat a csúszós úttestre.

A csoport közleménye szerint az orosz nagykövetség elé festett zászlóval a háború évfordulója alkalmából arra szeretnék emlékeztetni az oroszokat, hogy szemben azzal, amit Putyin és a propagandistái állítanak, Ukrajna „független állam és nép, amelynek minden joga megvan az önrendelkezéshez”.

Fotó: Led By Donkeys / Getty Images Fotó: Led By Donkeys / Getty Images
Fotó: Led By Donkeys / Getty Images
Fotó: Led By Donkeys / Getty Images

(SkyNews)

Svédország kész Leopárd harckocsikat küldeni Ukrajnának az újabb segélyszállítmány keretében – mondta az ország védelmi minisztere, Pal Jonson a TT svéd hírügynökségnek.

A svéd kormány bejelentése szerint a katonai segélycsomag része lesz a fejlett Archer tüzérségi rendszer is, de a helyi parlament az ország 120 darab, német gyártmányú Leopard harckocsijából is küldene Ukrajnába.

„Készek vagyunk Leopard harckocsikat küldeni Ukrajnába, Németországgal folyamatosan egyeztetünk erről” – mondta Jonson.

Mindeközben Mikko Savola finn védelmi miniszter bejelentette, hogy Finnország 3 Leopard 2-es tankot küld Ukrajnába.

„Több védelmi eszközt küldünk, és partnereinkkel közösen részt veszünk a Leopard-együttműködésben is” – tudatta közleményében Savola, és arra is kitért, hogy a támogatás arra is kiterjed, hogy az ukrán harckocsizókat felkészítsék a Leopardok kezelésére és karbantartására.

(MTI)

Vádat emeltek a Lengyelországban tavaly áprilisban letartóztatott orosz állampolgár ellen. A gyanú szerint a férfi 2015 és 2022 között adott át információkat Oroszországnak – írja a Sky News.

A vád szerint a férfi információkat adott át a lengyel fegyveres erők és a NATO-csapatok katonai felkészültségéről az orosz hírszerzésnek.

Az orosz állampolgárságú férfi évek óta Lengyelországban él, ahol „üzleti tevékenységet folytatott”. Több korrupciós bűncselekménnyel is megvádolták, akár egy évtizedes börtönbüntetésre is számíthat.

Az észak-lengyelországi Gdańskban működő kerületi ügyészség szóvivője elmondta, hogy a férfi kémtevékenysége „a Lengyelország északkeleti részén található katonai egységekre összpontosított, és a lengyel fegyveres erők fontos elemeinek felderítésével kapcsolatos feladatokat látott el”.

Hozzátette, hogy az ügy csak egy azok közül, amelyek az orosz és belarusz hírszerző szolgálatoknak a lengyel hadsereg ellen irányuló tevékenységével kapcsolatosak. Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly áprilisban egy kémkedéssel vádolt belarusz állampolgárt is őrizetbe vettek a lengyel hatóságok.

Oroszország idén tovább fejleszti nukleáris triádját, a hatóságok továbbra is prioritásként kezelik Oroszország védelmi képességeinek megerősítését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, a haza védelmezőjének ünnepe alkalmából a fegyveres erők aktív és veterán tagjaihoz intézett köszöntőjében.

Az MTI beszámolója szerint az orosz elnök arról beszélt, „a korszerű, hatékony hadsereg és haditengerészet Oroszország biztonságának és szuverenitásának, stabil fejlődésének és jövőjének záloga, ezért, mint korában is, Moszkva prioritásként fogja kezelni a védelmi képességek megerősítését”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter az Ismeretlen Katona sírjának megkoszorúzási ünnepségén a haza védelmezőjének napján Moszkvában, 2023. február 23-án – Fotó: Sputnik / Pavel Bednyakov / Reuters
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter az Ismeretlen Katona sírjának megkoszorúzási ünnepségén a haza védelmezőjének napján Moszkvában, 2023. február 23-án – Fotó: Sputnik / Pavel Bednyakov / Reuters

A Putyin által említett fejlesztések többek között:

  • idén hadrendbe állítják a Szarmat új interkontinentális rakétarendszer nehézrakétákkal ellátott indítóállásait
  • folytatják a Kinzsal hiperszonikus komplexum sorozatgyártását,
  • és a Cirkon tengeri hiperszonikus rakéták tömeggyártását is.
  • Az orosz haditengerészet az elkövetkező években három újabb nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkálóval bővül.
  • Fejlesztik a fegyveres erők valamennyi összetevőjét, javítani fogják a kiképzési rendszert, és folytatják a csapatok új fegyverekkel, köztük új csapásmérő rendszerekkel, felderítő és kommunikációs eszközökkel, drónokkal és tüzérségi rendszerekkel való felszerelését.
  • Növelik a hagyományos fegyverek teljes körének gyártását, és elsajátítják a haderőnemek számára ígéretes modellek sorozatgyártását.

„A különleges hadműveletben részt vevő orosz katonák bátran harcolnak az ukrajnai neonácizmus ellen, és megvédik az oroszokat az ország történelmi területein” – fogalmazott az orosz elnök. Putyin szerint az emberek bíznak a fegyveres erőkben, és milliók segítik a fronton harcolókat.

(MTI)

A brit védelmi minisztérium közzétette az ukrajnai háborúról szóló napi hírszerzési tájékoztatóját. Eszerint a Donyeck városától 50 kilométerre délnyugatra fekvő Vuhledar városát ismét nagy erőkkel ágyúzták az orosz erők. A jelentés szerint reális a lehetősége annak, hogy Oroszország újabb offenzívára készül ezen a területen a tavaly februári és az év végi kudarcba fúlt támadásaik után. Legutóbb január végén érkeztek hírek a térségből, akkor összehangolt csapásokról szólt a brit jelentés.

Rusztam Muradov vezérezredesre, Oroszország keleti haderőcsoportjának parancsnokára valószínűleg nagy nyomás nehezedik, nemrég az orosz nacionalisták élesen bírálták, amiért elmaradnak a harci sikerek Vuhledarban. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Muradov rendelkezésére állnának olyan csapatok, amelyik értékelhető eredményeket tudnának felmutatni. (Guardian)

Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter árulta el az Indexnek, de időpontról még nem beszélt. Szó szerint azt mondta, hogy „amikor a látogatás időszerű lesz, akkor el is fog utazni a magyar kormányfő, a külügy jelenleg dolgozik ennek előkészítésén.” Részletek és háttér ebben a cikkben>>>

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte Oroszország invázióját az orosz-ukrán háború kitörésének egy éves évfordulója előtt, szerinte a kollektív lelkiismeret és a nemzetközi jog megsértése volt az, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, írja a BBC.

Az ENSZ-közgyűlésén egy Ukrajna és szövetségesei által támogatott indítványt vitattak meg, amely Oroszország azonnali és feltétel nélküli kivonulását követeli. Hatvan ország támogatta az állásfoglalást, amely hangsúlyozza, hogy „minél hamarabb széleskörű, igazságos és tartós békét kell teremteni Ukrajnában”. Csütörtök este fognak szavazni az indítványról. Ukrajna azt reméli, hogy az indítvány támogatásával az országok képviselői kifejezik feléjük a szolidaritásukat.

Antonio Gutteres szerint a háború nem megoldás, a háború a probléma, az emberek szenvednek Ukrajnában és mindenkinek a békére van szüksége.

Az elmúlt egy évben ENSZ-közgyűlésen már szavaztak hasonló, az orosz inváziót ellenző határozatokról. Októberben 143 tagállam szavazta meg, hogy elítéli Moszkva Ukrajna egyes részeinek illegális annektálását. Oroszország, Belarusszia, Szíria és Észak-Korea ellenezte az indítványt, míg India és Kína a 35 tartózkodó állam között volt.

  • Joe Biden amerikai elnök a Bukaresti Kilencek nevű kelet-európai országcsoport vezetőivel, illetve a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel találkozott Varsóban.
  • Szerda reggel több robbanást is jelentettek Harkiv belvárosából.
  • Először indított büntetőeljárást Oroszország ukrán katonával szemben.
  • Olaszország újabb légvédelmi rendszereket ad Ukrajnának
  • Oroszország sikertelenül tesztelhetett egy interkontinentális ballisztikus rakétát Biden kijevi látogatása előtt
  • Az orosz parlament alsóháza is megszavazta az Egyesült Államokkal kötött atomszerződés felfüggesztését
  • Az Európai Unió országai szerdán nem jutottak megállapodásra az Oroszország elleni új szankciókat illetően
  • A NATO szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy Kína támogatni akarja Oroszországot

A szerdai eseményeket ide kattintva tudja áttekinteni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!