Olaszország újabb légvédelmi rendszereket ad Ukrajnának

Mindössze két nappal azután, hogy bejelentette, felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött nukleáris szerződést, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország folytatja nukleáris fegyverarzenáljának fejlesztését.

Az új START-szerződés volt Oroszország utolsó fennmaradt fegyverzetellenőrzési megállapodása Washingtonnal, amely korlátozta az egyes országok által telepíthető nukleáris robbanófejek számát.

Az orosz elnök a holnapi Haza védelmezője ünnep alkalmából mondott beszédében így fogalmazott: „Mint korábban, most is fokozott figyelmet fogunk fordítani a nukleáris triász megerősítésére”. Ezzel a szárazföldi, tengeri és légi atomrakétákra utalt. Hozzátette, hogy idén először vetik be a Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétákat, amik több nukleáris robbanófej hordozására alkalmasak.

(Sky News)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint „bizonyos jelek” arra utalnak, hogy Kína Oroszország támogatását tervezi – írja a Sky News.

A múlt hétvégén az Egyesült Államok azt mondta, hogy olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek arra utalnak, hogy Kína elkezdhet fegyvereket szállítani Oroszországnak. A nyugati katonai szövetség felszólította Pekinget, hogy kerülje el a nemzetközi jog megsértését. „Kínának nem szabad támogatnia Oroszország illegális háborúját” – mondta a főtitkár.

Stoltenberg szerint bármilyen kínai segítség „közvetlen támogatást jelentene a nemzetközi jog kirívó megsértéséhez”, ami azt jelzi, hogy Peking valószínűleg a Nyugat határozott válaszlépéseivel szembesülne.

Kína eddig nem volt hajlandó elítélni az ukrajnai inváziót, de elkerülte, hogy átlépjen bármilyen vörös vonalat, amely szankciókat vonna maga után.

Meghalt egy ukrán parancsnok, aki a mariupoli Azovstal üzemet védte, majd fél évig orosz hadifogságban volt – közölte családja.

Oleh Mudrak az Azov 1. zászlóalj parancsnoka volt, és az utolsó ukrán erődítményt próbálta megvédeni Mariupolban, amikor az orosz erők fogságba ejtették. Hat hónapot töltött orosz fogságban, amely alatt túlélt egy robbanást az Olenivka börtönben.

Mudrakot 2022 szeptemberében engedték szabadon egy hadifogolycsere keretében.

(Sky News)

Oroszország birodalmi ambícióiról és kulcsfontosságú modern fegyverekről is szó esett, amikor a CNN újságírója, Christiane Amanpour Andrzej Duda lengyel elnököt kérdezte egy interjú során.

A lengyel elnök szerint „Oroszországnak már számos országot sikerült destabilizálni világszerte”, mint például Grúziát, Moldovát, Szíriát és most Ukrajnát. „Oroszországnak gyarmati ambíciói vannak, más nemzeteket és országokat akar leigázni, és hasznot húzni belőlük” – mondta Duda, aki szerint most a cél az, hogy Ukrajnának sikerüljön visszaverni az orosz támadást és más országokkal közösen arra kényszerítse Oroszországot, hogy lemondjon a birodalmi ambíciókról.

Az interjú során a lengyel elnök arra is kitért, hogy ukrán győzelemhez kulcsfontosságúak a modern fegyverek, mint például az új típusú repülőgépek. Duda szerint a kérdés csupán az, hogy az ukrán pilóták mikor lesznek készen arra, hogy ezeket is használják a fronton. Egy pilóta kiképzése ugyanis sokkal összetettebb és hosszabb feladat, mint azoknak a harckocsivezetőké, akiknek Lengyelországban tanítják meg, hogy kezeljék és irányítsák a Leopard 2-es tankokat – tette hozzá a lengyel államfő. A német harckocsikat illetően azt is megemlítette, hogy másokhoz hasonlóan Lengyelországnak is problémái vannak a tankokhoz szükséges pótalkatrészek beszerzésével, mert Németországnak is gondjai vannak az alkatrészek biztosításával. „Nem értjük ezt a helyzetet, de ez van. A Leopard harckocsik már készen állnak arra, hogy az ukrán fronton bevessék őket” – mondta Duda.

A lengyel elnök azt is felidézte, hogy egy nappal a háború kitörése előtt beszélt Volodimir Zelenszkijjel Kijevben. Az ukrán elnök akkor azt mondta neki, hogy Putyin téved, ha azt hiszi meg tudja hódítani Ukrajnát. „Harcolni fogunk a végsőkig, amíg össze nem esünk” – idézte fel az ukrán elnök szavait Duda, majd hozzátette, hogy igaza lett Zelenszkijnek, hisz az ukrán katonák a mai napig harcolnak.

(CNN)

Az ukrán first lady, Olena Zelenszka videón keresztül csatlakozott az ENSZ rendkívüli üléséhez, ahol az Ukrajnában elkövetett emberi jogi jogsértésekről volt szó. „Ukrajna győzelme az emberi jogok győzelmét jelentené a törvénytelenség, a kínzás és a pusztítás felett” – mondta Zelenszka, aki beszédében ismét kitért az orosz bűncselekményekkel foglalkozó különleges bíróság felállítására vonatkozó felhívására is, írja a CNN.

Zelenszka felszólalásában képeket is mutatott olyan ukrán városokról, ahol a leghevesebb harcok miatt sok civil vesztette életét. Először a kelet-ukrajnai Bahmut városáról beszélt, ahol az invázió kezdete előtt mintegy nyolcvanezren éltek, most pedig körülbelül ötezren maradtak – köztük mintegy 150 gyermek. Majd kitért Dnyipro városára is, ahol több tucatnyian meghaltak, miután egy orosz rakéta belecsapódott egy lakóházba, de az orosz katonák egy mariupoli színházat is leromboltak, ahol több száz ukrán civil tartózkodott. Végül pedig képeket mutatott a Iziumban, Bukában és Irpinben lévő sírokról is.

„Jogunk van ahhoz, hogy ne öljenek meg minket a saját otthonainkban, országtól és nemzetiségtől függetlenül. Az ukránokat azonban már egy éve az egész világ szeme láttára gyilkolják” – mondta az ukrán first lady az ENSZ ülésén.

A szerdai varsói csúcstalálkozó volt az utolsó állomása Joe Biden amerikai elnök rövid európai látogatásának – írja a CNN. Az elnöki gép, az Air Force One helyi idő szerint 17 óra 51 perckor szállt fel Varsóból.

Az elnök hétfőn érkezett váratlanul Európába, konkrétan Kijevbe. A szerdai varsói csúcstalálkozó – ahol Biden mellett részt vett Jens Stoltenberg, a Bukaresti Kilencek képviselői, köztük Novák Katalin is – után a Fehér Ház egy rövid beszámolót adott ki, ami szerint a találkozón a vezetők megerősítették az „Ukrajna iránti megingathatatlan támogatásukat, és közös elkötelezettségüket, hogy az ukrán nép mellett állnak, ameddig csak szükséges”. A találkozóról bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az Európai Unió országai szerdán nem jutottak megállapodásra az Oroszország elleni új szankciókat illetően – írja a Reuters a diplomaták nyilatkozatai alapján. Az uniós országok képviselői további tárgyalásokat terveznek, hogy a csomag pénteken, Moszkva ukrajnai inváziójának egy éves évfordulójára elkészüljön.

A javasolt csomag több mint tízmilliárd euró értékű kereskedelmi korlátozást tartalmaz, többek között az orosz gumi uniós importjának tilalmát, valamint megakadályoznák olyan technikai berendezések és pótalkatrészek exportját Oroszországba, amely az orosz haderőnek hasznos lehet a fronton.

Emellett szóba került az is, hogy az uniós országokban jobban nyomonkövetnék az oroszok által felhalmozott értékeket és vagyont, amiből Ukrajna újraépítését is fedezni lehetne. A források szerint azonban egyes országok elutasították, hogy jelentéseket készítsenek a náluk élő oroszok vagyonáról.

A kiszivárgott hírek szerint az uniós országok nem politikai, hanem technikai akadályok miatt nem tudtak megállapodni az újabb szankciós csomagról Brüsszelben, ahol a magyar kormány a háború miatt szankciós listán lévő orosz oligarchákért harcolt – erről részletesebben itt írtunk.

Miután keddi évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött új START elnevezésű atomszerződést, szerdán az orosz parlament alsóháza is megszavazta az erről rendelkező törvénytervezetet. Moszkva szerint a szerződés felfüggesztése nem azt jelenti, hogy fennáll a veszély egy atomháborúnak – írja a SkyNews.

Ezt az állítást erősítette meg Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is, aki szerint „a felfüggesztésről szóló döntés nem visz minket közelebb egy nukleáris háborúhoz”.

Oroszország közölte, hogy nem lép ki teljesen a 2010-ben kötött paktumból, és tiszteletben tartja a szerződésben meghatározott, bevethető stratégiai nukleáris robbanófejek számát. Joe Biden a szerdai varsói csúcstalálkozón azt mondta, hogy hiba volt Putyin részéről felfüggeszteni az új START szerződést.

Arról, hogy pontosan miről szól az új START, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Miután keddi évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy hogy Oroszország felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött új START elnevezésű atomszerződést, szerdán az orosz parlament alsóháza is megszavazta az erről rendelkező törvénytervezetet – írja az MTI.

Az alsóház egyhangúlag szavazta meg Oroszország részességének felfüggesztését a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló orosz-amerikai megállapodásban. Az orosz részesség helyreállításáról az államfő, Vlagyimir Putyin dönthet majd.

Putyin közölte, hogy Moszkva nem lép ki a megállapodásból, de a tárgyalásokhoz való visszatérés előtt értelmeznie kell, hogy a fegyverzetkorlátozás miként veszi majd figyelembe az Egyesült Államoké mellett az ugyancsak NATO-tag Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris arzenálját.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak szerdán azt mondta: A francia és a brit nukleáris potenciál a hadászati fegyverzetek szférájában elválaszthatatlan az amerikaitól és Oroszország egy „egyesített ököl” részeként tekint rá.

A miniszter-helyettes szerint Oroszország tartani fogja magát az új START megállapodásnak a stratégiai hordozóeszközökre vonatkozó mennyiségi korlátozásaihoz, Moszkva szerint ugyanis ez a jelenlegi szakaszban elégséges a hadászati stabilitás fenntartásához. Rjabkov szerint Moszkva ugyancsak tartani fogja magát ahhoz az 1988-ban megkötött szovjet-amerikai megállapodáshoz, amelynek alapján a felek kölcsönös értesítik egymást a ballisztikus rakéták indításáról. Hozzátette, Moszkva továbbra sem kíván változtatni katonai doktrínáján és elkötelezettje marad annak az elvnek, hogy a nukleáris háború megengedhetetlen.

Ugyanakkor az új START keretében folytatott információcserét és ellenőrzést felfüggesztették.

Arról, hogy pontosan miről szól az új START, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Rjabkov szerint az megállapodás jövője teljes egészében az Egyesült Államoktól függ, és azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy az orosz részesség felfüggesztése után az Egyesült Államok is kilép a megállapodásból. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden „nagyon szerencsétlen és felelőtlen” döntésnek nevezte a megállapodás felfüggesztését. „A világ azt várja el a két legnagyobb atomhatalomtól, hogy felelősen cselekedjen” – tette hozzá.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, „rég megérett döntés volt” a részesség felfüggesztése. Szerinte Oroszországnak jogában áll bármilyen fegyverrel megvédenie magát, ha az Egyesült Államok a vereségét akarja.

A háború évfordulója közeledtével egy sor német politikus és biztonsági szakértő beszélt arról a Stern című német hírmagazinnak, miként élték meg a háború kezdetét – írja az MTI.

Robert Habeck német alkancellárt és gazdasági minisztert a berlini amerikai nagykövetség már egy nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt, 2022. február 23-án tájékoztatta, hogy hamarosan megkezdődik a támadás.

Az alkancellár felidézte, hogy tavaly február 23-án kora este látogatói érkeztek az amerikai nagykövetségről, akik az orosz támadás előkészületeiről tájékoztatták.

„Kaptam egy dossziét, amelyben az állt: ma este megtörténik. A vérkonzerveket kiolvasztották, a rakétavetőket betöltötték, a járműveket megjelölték és a csapatok egyértelműen a határ felé tartanak. Világos volt, hogy a háború elkezdődik és keserű valósággá válik” – mesélte Habeck.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a magazinnak arról számolt be, hogy telefonon értesült a támadás megindulásáról. Az irodavezetője hívta fel, február 24-én kora reggel, 4:59-kor, néhány perccel az első orosz rakéták kijevi becsapódása után.

„Azt mondtam, jaj ne!” – idézte fel a német külügyminiszter.

Hozzátette: mindig is világos volt, hogy Oroszország ráronthat szomszédjára, „de amikor meg is történik, először szinte eláll a lélegzeted”.

Lars Klingbeil, a legnagyobb kormánypártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) a társelnöke azt mondta a lapnak: „nem gondoltam, hogy Putyin tényleg támadni fog, abban a hitben éltem, hogy el lehet hárítani a háborút. Ezért volt olyan nehéz február 24-én a felismerés, hogy a remény hiábavaló volt, a háború elkezdődött”.

A lap kiemelte, hogy a történelmi változások ritkán történnek sokkhatásszerűen, gyakran inkább lopakodó vagy hullámszerű a változás természete, és nem mindig lehet felismerni, hogy gyökeres átalakulás zajlik.

Németország egy év alatt az ukrán erők egyik legnagyobb támogatója lett, szállítanak például légvédelmi rakétarendszereket, önjáró lövegeket, páncélozott harcjárműveket, idén március végétől pedig modern harckocsikat is, és a német hadsereg a német gyártmányú fegyverrendszereket használó ukrán katonák kiképzését is vállalta.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) tesztelt hétfőn, Biden kijevi látogatása előtt – írja a CNN.

A tesztről állítólag Oroszország előre tájékoztatta az Egyesült Államokat. A rakéta kilövése nem fenyegette az Egyesült Államok területét, és nem is tekintették a konfliktus eszkalálódásának – erősítette meg az egyik tisztviselő a CNN-nek.

A SARMAT rakéta – amely nyugaton a Sátán II becenevet viseli – több nukleáris robbanófej hordozására alkalmas. Bár korábban sikeresen tesztelték, a hétfői a jelek szerint kudarcot vallott – állítják a tisztviselők. Szerintük ezt az is bizonyítja, hogy ha sikeres lett volna, Putyin bizonyosan megemlítette volna a keddi évértékelő beszédében. Ezt azonban annak ellenére sem tette meg, hogy bejelentette: Oroszország felfüggeszti részvételét az Egyesült Államokkal 1991-ben megkötött, a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló New START egyezményben.

Putyin korábban többször jelentett már be sikeres ICBM-teszteket, többek között tavaly áprilisban, alig néhány hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. Akkor arra figyelmeztetett, a rakéta „elgondolkodtatja majd azokat, akik fenyegetni próbálják Oroszországot”.

Új katonai csomagjának részeként Olaszország Spada és Skyguard légvédelmi rendszereket ad Ukrajnának a korábban bejelentett SAMP-T/Mamba légvédelmi rendszerek mellé – jelentette be a Kijevben tartózkodó olasz miniszterelnök. Giorgia Meloni hétfőn érkezett Ukrajnába, tárgyalt és közös sajtótájékoztatót is tartott az ukrán elnökkel, majd Bucsába és Irpinbe is elment.

Meloni és Zelenszkij aláírt egy közös nyilatkozatot is, amiben megerősítették, hogy Olaszország továbbra is támogatja Ukrajnát, annak európai és NATO-integrációját, és az ukrán elnök által vázolt békeformula végrehajtására irányuló erőfeszítéseket. Meloni hozzátette, hogy Olaszország arra készül, hogy áprilisban megrendezze az Ukrajna helyreállításáról szóló konferenciát.

(Kyiv Independent)

Ferenc pápa az ukrajnai háború első évfordulója alkalmából a vatikáni audienciateremben mondott beszédet szerdán. Az MTI szemléje szerint a katolikus egyházvezető a beszédében ismételten felhívást intézett a nemzetek vezetőihez, kötelezzék el konkrétan magukat a konfliktus lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett.

„A romokra épített győzelem soha nem lesz igazi győzelem” – mondta.

„Egy év telt el ennek az abszurd és kegyetlen háborúnak a kezdete óta. Megbocsáthat-e az Úr ilyen sok bűntettet és ennyi erőszakot?” – kérdezte a pápa.

Ferenc pápa már többször is határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, a karácsonyi beszédében is az „értelmetlen ukrajnai háború” azonnali befejezésére szólított fel.

A Kreml megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin találkozik Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt vezető diplomatájával, írja a BBC. Az államtanácsos éppen Európát járja, ma Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Vlagyimir Putyin elnökkel találkozik.

Vang Ji Magyarországon is járt, Orbán Viktor vasárnap magánvacsora keretében fogadta a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatóját. Vang Ji Emanuel Macronnál kezdte európai látogatását, szombaton beszédet mondott a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Az MTI közlése szerint Szijjártó Péter is találkozott a politikussal, „a felek előbb négyszemközt, majd plenáris ülésen, végül munkaebéd keretében egyeztetnek egymással”, a napirenden pedig Kína és Közép-Európa országai közötti együttműködés, valamint a két ország stratégiai partnersége szerepelt.

Bíróság elé került az első olyan büntetőper, amelyben az oroszok vádolják az ukrán fegyveres erők egyik tagját, méghozzá erőszakos hatalomátvétellel és civilek bántalmazásával – jelentette a Reuters a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva.

Az orosz nyomozóbizottság júniusban a Telegram üzenetküldő platformon közölte, hogy Anton Cserednik főtörzsőrmestert, az ukrán tengerészgyalogság katonáját vádolta meg a polgári lakossággal szembeni kegyetlen bánásmód állítólagos bűntettével. A TASS az oroszországi Rosztov-na-Donu déli kerületi katonai bíróságának meg nem nevezett forrásaira hivatkozva közölte, hogy Cserednyikot gyilkossággal és terrorista kiképzéssel is vádolják.

A Reuters nem tudta ellenőrizni a jelentéseket és a vádakat.

Tegnapi beszédében Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti az új START egyezményt, vagyis a 2010-ben megkötött stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt. Ezt még Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev írta alá, a célja pedig az, hogy korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország által bevethető stratégiai nukleáris robbanófejek számát. Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek 90%-át, írja a The Guardian.

Az egyezményben az azonnali használatra készen álló, nem pedig a tárolt robbanófejekről van szó, azaz a szerződés azt szabja meg, mennyi ilyen azonnal bevethető fegyvere lehet a két országnak. A robbanófejek bevethetőnek számítanak, ha olyan rakétára töltik őket, amelyet szintén azonnal használni lehet, ha szükség van rá.

A megállapodás értelmében a két ország elkötelezte magát amellett, hogy legfeljebb 1550 stratégiai nukleáris robbanófejet és legfeljebb 700 nagy hatótávolságú rakétát és bombázót telepít. Mindkét fél évente akár 18-szor is ellenőrizheti a másik nukleáris fegyvereit, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a másik fél nem sértette-e meg a szerződést.

A szerződés 2011-ben lépett hatályba, és 2021-ben további öt évvel meghosszabbították, miután Joe Biden hivatalba lépett. Az USA január végén már kifogásolta, hogy Oroszország nem teljesíti az egyezményben tett vállalásait.

Az ukrán állami hírszolgáltató, a Suspilne jelentése szerint szerda reggel több robbanás is történt Harkivban. A közösségi médiában többen írtak a robbanásokról az egyik bejegyzés szerint a belvárosban négy robbanást is hallottak, az emberek az óvóhelyekre menekültek.

Harkív regionális kormányzója a Telegramon azt írta, a szerda reggeli orosz támadásban ketten könnyebben megsérültek.

(Suspilne, Guardian)

A Bukaresti Kilencek nevű kelet-európai országcsoport vezetőivel, illetve a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel találkozik szerdán Joe Biden amerikai elnök Varsóban, írja a Guardian.

A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia biztonságpolitikai egyeztetését Románia és Lengyelország kezdeményezte 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálását követően, annak érdekében, hogy közösen szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését. A Bukaresti Kilencek tagja Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia.

A Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága korábban a Telexnek megerősítette, hogy Magyarország képviseletében Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt a varsói csúcstalálkozón.

Joe Biden a tervek szerint ma este tér vissza Washingtonba.

• Beszédet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök, szerinte nem ők kezdték a háborút, hanem csak védekeztek.
• Putyin a keddi beszédében bejelentette, hogy Oroszország kilép az Egyesült Államokkal kötött START elnevezésű atomszerződésből, ami a nukleáris fegyvereket korlátozza.
• Az orosz Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin arról beszélt, hogy nagy probléma van a zsoldosai lőszerellátásával.
• Az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon város polgári területeit lőtték, ahol legalább hatan meghaltak.
• Belaruszban kiterjesztették a halálbüntetést a „hazaáruló” tisztségviselőkre és katonákra
• Kína vezető diplomatája, Vang Ji kedden Moszkvában tárgyalt.
• Az ENSZ jelentése szerint legalább 7200 civil áldozata van eddig a háborúnak.
• Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Kijevbe látogatott, és támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
• Ukrajnában betiltották az oroszbarát Régiók Pártját, amely 2014-ig vezette az országot.
• A lengyel külügyminisztérium bejelentette, hogy heteken belül 14 Leopard 2-es harckocsit szállítanak Ukrajnának.

Keddi közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.