Lengyelország heteken belül 14 Leopard 2-es harckocsit szállít Ukrajnának

Lengyelország 14 darab Leopard 2-es harckocsit szállít Ukrajnának a következő két-három hétben, amint az ukrán csapatok kiképzése befejeződik – közölte kedden a lenygel külügyminisztérium.

Łukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője azt mondta, a lengyel kormány a vadászgépek küldését is támogatja, de a NATO-országok közötti konszenzus elérése még várat magára ebben a kérdésben.

„Pontosan úgy, ahogy a tankok esetében is történt, reméljük, hogy ez a koalíció is elég nagy lesz ahhoz, hogy egyre inkább támogassa az ukránokat. A repülőgépek nagyon hasznosak a háborúban. De mi a NATO tagjai vagyunk, és minden ilyen kérdésben meg akarunk állapodni, hogy együtt vegyünk részt ebben, mert a szövetség erősebb, ha együtt vagyunk” – mondta a szóvivő.

(CNN)

Betiltották Ukrajnában az országot a 2014-es „narancsos forradalom”-ig vezető, oroszbarát Régiók Pártját, miután kedden a közigazgatási fellebbviteli bíróság helyt adott az igazságügyi minisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fellebbezésének.

A tájékoztatás szerint a 2014-es „narancsos forradalom” után Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnököt támogató párt minden vagyonát és pénzeszközét állami tulajdonba adják – arról nincs hír, hogy Janukovics fényűző rezidenciájának, „A korrupció múzeumá”-nak mi lesz a sorsa. A Régiók Pártja egyébként 2014 óta lényegében tetszhalott állapotban leledzett.

Az SZBU a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a Régiók Pártja az Ukrajna elleni tavaly indított orosz invázió előtt is támogatta a Kreml politikáját, és nyilvánosan mentegette Kelet-Ukrajna egy részének elszakítását. A párt egykori elnökét, Viktor Janukovicsot távollétében egy kijevi bíróság 2019-ben hazaárulás vádjában bűnösnek találta, és 13 év szabadságvesztésre ítélte, 2022 decemberében pedig minden ukrajnai vagyontárgyát elkobozták.

Az amerikai elnök Varsóban mondott beszédet, melyben egyebek mellett újabb szankciókat lengetett be. A részletekről itt olvashat.

Fehéroroszországban kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is.

– írta a keddi szavazás eredménye után a BelTA állami hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket. Az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. „Terrorcselekmény” alatt a rezsim főleg az orosz csapatokat és hadianyagot az ukrán határra szállító vasútvonalak elleni szabotázsakciókat érti, melyeket fehérorosz aktivisták követtek el.

A minszki törvényhozás ezenkívül egy másik büntetőjogi szigorítást is elfogadott: a köztársaság elleni rágalmazás vétsége – az orosz mintát követve – a jövőben kiterjed a hadsereggel szemben tett becsmérlő kijelentésekre is.

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szerint Washington számára nem egészen világos, mit is jelent Vlagymir Putyin keddi beszéde során tett bejelentése, mely szerint Oroszország felfüggeszti részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben megkötött, a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló új START egyezményben. Az USA január végén már kifogásolta, hogy Oroszország nem teljesíti az egyezményben tett vállalásait, de Price szerint most inkább kivárják, Putyin bejelentése milyen gyakorlati következményekkel jár:

Egyelőre nincs okunk arra, hogy változtassunk nukleáris stratégiánkon.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is reagált a moszkvai döntésre; Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borell uniós külügyi főbiztossal oldalán kijelentette,

Több nukleáris fegyver és kevesebb fegyverkorlátozási egyezmény veszélyesebb hellyé teszi világunkat.

(Reuters)

Az amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szerencsétlen és felelőtlen” döntés Oroszország részéről, hogy felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban.

Antony Blinken kedden Athénban újságíróknak azt mondta, az Egyesült Államok nagy körültekintéssel fogja figyelni, hogy Oroszország pontosan hogyan cselekszik majd. Mindezt igyekeznek majd úgy, hogy országuk és a szövetségeseik biztonságát is tudják garantálni. Blinken szerint Washington bármikor kész tárgyalni Moszkvával a stratégiai fegyverek korlátozásától, független attól, hogy „mi egyéb zajlik a világban”.

„A világ azt várja el a két legnagyobb atomhatalomtól, hogy felelősen cselekedjen”

– tette hozzá. Putyin orosz elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett beszédében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START megállapodásban.

(MTI)

Az orosz erők a déli Herszon város polgári területeit lőtték kedd délelőtt. A támadásban hat ember meghalt és további 12 megsebesült.

Helyi források jelentése szerint Oroszország lakott területeket, kritikus infrastrukturális létesítményeket, óvodát, kórházat, magángarázsokat és autókat is célba vett. Több ház súlyosan megrongálódott, de volt olyan társasház, ami kigyulladt a közvetlen találat miatt. „Az orosz hadsereg Herszont lövi. Ismét könyörtelenül megölik a polgári lakosságot” – írta Zelenszkij Telegramon, aki megerősítette a civil áldozatok számát.

A közösségi oldalakon közzétett képeken buszmegállókban keletkezett károk láthatóak, de olyan képek is terjednek, amin civil ruhás sebesültek és halottak fekszenek az utcán. Ukrán tisztviselők szerint a várost és a környező területeket 20 csapás érte Putyin közel kétórás beszéde alatt.

(Reuters)

„Putyin nem békét, hanem inkább egy újabb háborút készít elő” – reagált Jens Stoltenberg Putyin kedd délelőtti beszédére. A NATO-főtitkár szerint egy évvel a háború kezdete után semmi jelét nem látni annak, hogy Putyin békére készülne. „Épp ellenkezőleg, új háborúra készül, több katonát készít fel, és fegyverekért Észak-Koreával és Iránnal tárgyal” – mondta Stoltenberg egy sajtótájékoztatón.

Abszurd, hogy Putyin azt állítja, hogy Kijev megfenyegette – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója. „Teljesen abszurd az az elképzelés, hogy Oroszországot valamilyen katonai fenyegetés érte Ukrajna vagy bárki más részéről” – mondta. Hozzátette: Joe Biden Varsóban tartott beszédében utalni fog Putyin szavaira, azonban kiemelte, hogy a beszédet nem azért tartják, hogy Biden reagáljon a Putyin által elmondottakra.

Anton Gerascsenko ukrán miniszteri tanácsadó a Telegramon bírálta Putyin reggeli beszédének egy részét, amiben Oroszország rekord gabonatermésével is dicsekedett.

„A szemtelen tolvaj azt mondta, hogy az orosz gazdák tavaly »rekordtermést« takarítottak be. Arról pedig félénken hallgatott, hogy ellopott ukrán gabonáról van szó, amelyet tehervonatokkal szállítottak az Oroszországba”

– írta Gerascsenko.

„Putyin keddi beszéde az orosz politikai és katonai elit előtt azt mutatta, hogy teljesen elvesztette kapcsolatát a valósággal – mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. – Ő egy teljesen más valóságban van, ahol nincs lehetőség párbeszédet folytatni az igazságszolgáltatásról és a nemzetközi jogról.”

(Reuters, Rai News)

Putyin keddi beszédében bejelentette, hogy Oroszország kilép az Egyesült Államokkal kötött START elnevezésű atomszerződésből, ami a nukleáris fegyvereket korlátozza.

Putyin hosszú, 45 perces beszéde végén jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét Egyesült Államokkal kötött Új-START nevű egyezményben. Putyin a NATO-t és az Egyesült Államokat is azzal vádolta, hogy nem teljesítik az abban vállaltakat.

„Emiatt kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a stratégiai offenzív fegyverekről szóló szerződésben”

– mondta Putyin. Majd hozzátette: Oroszország kész új nukleáris kísérleteket végrehajtására, ha az Egyesült Államok is kísérletekbe kezd. Korábban pont a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg szólította fel arra Oroszországot, hogy teljesítse az Új START-egyezményben tett vállalásait. Oroszország és az Egyesült Államok korábban 2026-ig hosszabbította meg a START névre hallgató egyezményt, ami a nukleáris fegyvereket is korlátozza.

(Guardian)

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megérkezett Kijevbe, az első ukrajnai látogatására. Meloni néhány nappal az orosz invázió egyéves évfordulója előtt érkezett az ukrán fővárosba. A tervek szerint a miniszterelnök ellátogat Bucsába és Irpinybe is, délután pedig találkozik Volodimir Zelenszkijjel.

A saját szememmel szeretném látni, hogy mire van szüksége ennek a szabadságért küzdő népnek. Célom az is, hogy segítsek megérteni az olaszoknak, hogy mi történik itt

– mondta Meloni, aki hétfő este vonattal indult Lengyelországból. Az olasz miniszterelnök már tavaly decemberben arról beszélt, hogy tervezik a kijevi látogatást, a találkozó időpontját végül múlt héten jelentették be.

Amikor Melonit miniszterelnöknek választották, Orbán Viktor egy közös képpel üdvözölte az új olasz kormány megalakulását. „Nagy nap ez az európai jobboldal számára!” – írta akkor a magyar miniszterelnök. Azóta mégsem akkora az egyetértés egy-két témában a két vezető között: míg Orbán a NATO-t és EU-t ekézi, a fegyverszállítást és szankciókat is kifogásolja, addig Meloni egyértelműen kiállt az Oroszország elleni szankciók mellett, miközben az EU- és NATO-pártiságát hangoztatta. Orbán sajtófőnöke nemrégiben a Telexnek azt írta, „amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe”

A nyugati vezetők egymásnak adják a kilincset Kijevben, tegnap Joe Biden tett váratlan látogatást az ukrán elnöknél.

(Rai News, Corriere della Sera)

Két év után először a törvényhozás két háza előtt tart beszédet az orosz elnök. Beszédében Putyin a közel egy éve kirobbant orosz–ukrán háborúval foglalkozik a legtöbbet:

„Ők kezdték el a háborút, és mi bevetettük az erőnket, hogy megállítsuk azt”

– mondta. Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a Donbasz után a „kijevi rezsim” következő lépése az lett volna, hogy megtámadják Szevasztopolt és a Krím félszigetet.

Putyin hosszasan sorolta, hogy szerinte milyen bűnöket követ el a Nyugat, de hozzátette, hogy ennek ellenére továbbra is nyitottak a nyugati országokkal folytatott dialógusra. Szerinte azonban ezekre eddig csak hazug válaszokat kaptak, „valamint konkrét lépéseket is: a NATO terjeszkedését és a rakétarendszereik kiterjesztését.”

A teljes beszédet folyton frissülő cikkünkben olvashatja >>>>>>

Az orosz Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin arról beszélt, hogy nagy probléma van a harcosai lőszerellátásával, majd azzal vádolta meg az orosz tisztviselőket, hogy szándékosan visszatartották tőlük a lőszereket.

„Komoly probléma van” – mondta Prigozsin egy hétperces hangüzenetben, amit Telegram-oldalán tettek közzé. Arról beszélt, hogy sokszor megalázkodva kellett bocsánatot kérnie valakitől, akivel a viszonya „nehéz”, hogy lőszert szerezhessen harcosainak.

Nem tudom megoldani ezt a problémát minden ismertségem és kapcsolatom ellenére

– mondta káromkodások közepette Prigozsin. Állítása szerint a harcosai által tapasztalt hiány egy tudatos döntés eredménye, egyesek azon dolgoznak, hogy felszámolják a csoportot. A Wagner-csoport vezetője azt mondta, egy meg nem nevezett orosz vezetőről, – akit a lőszerhiányért hibáztat – hogy „aranytányérról reggeliztek, ebédeltek és vacsoráztak”, rokonaikat pedig Dubajba küldték nyaralni.

(Guardian)

2023. február 13-án 18 995 volt a polgári áldozatok száma, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerint. Az ENSZ adatai alapján ez 7199 halálos áldozatot, és 11 756 sebesültet jelentet. A civil áldozatok közül 697 embert januárban öltek meg – írja a brit védelmi minisztérium napi jelentése.

A hivatal szerint a valós számok jóval magasabbak lehetnek. Más nyilvántartások szerint több mint 16 000 civilt ölhettek meg a háború egy éve alatt.

A minisztérium jelentése szerint 2023 januárjában a korábbinál többször is előfordult, hogy egészségügyi és oktatási intézményeket ért közvetlen támadás. A britek azt állítják, hogy a civil áldozatok számának növekedése Oroszország fegyverhasználatával is magyarázható.

A brit védelmi minisztérium szerint a januári adatokból az látszik, hogy a harcok egy 1200 kilométeres szakasz mentén zajlanak, de elsősorban Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsija megyékben összpontosulnak.

Kína vezető diplomatája, Vang Ji tegnap Szijjártó Péter külügyminiszterrel tárgyalt Budapesten, most pedig Moszkvába utazik, ahol egyes tisztviselők szerint Putyinnal is találkozik majd.

„Szeretnénk egy olyan politikai megoldást, amely békés és fenntartható jövőt biztosít Európának”

– mondta Vang hétfőn, magyarországi látogatásakor. A kínai államtanács külügyért felelős tagja elmondta, hogy Peking nagyra értékeli, hogy a magyar kormány Kína-barát politikát folytat. Szijjártó Péter kínai kollégáját még lángosozni is elvitte Dunakeszire.

Vang Ji várhatóan még kedden Moszkvába utazik. Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő azt mondta a sajtónak, hogy nem zárják ki, hogy a kínai külügyminiszter Putyinnal is találkozni fog Moszkvában.

Kínát az utóbbi időben az Egyesült Államok és Ukrajna is óva intette attól, hogy anyagi támogatást nyújtsanak Moszkvának. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországba irányuló kínai fegyverszállítások az orosz-ukrán háború miatti konfliktusok további romlását eredményeznék. Zelenszkij ukrán elnök szerint pedig könnyen világháborúvá fajulhatnának a harcok, ha Kína úgy dönt Oroszországot támogatja.

(AP News)

Putyin kedden az orosz törvényhozás előtt tart beszédet, amiben várhatóan értékeli a háború jelenlegi állását, és országa jövőbeli terveire is kitér majd.

A tervek szerint az orosz elnök tájékoztatni fogja az orosz politikai és katonai elitet az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadművelet helyzetéről. A beszéd időpontja azért is szimbolikus, mert Oroszország majdnem pont egy éve támadta meg Ukrajnát, emellett a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok elismerésének is most van az évfordulója.

A beszédről az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy „életünk ilyen döntő és bonyolult fordulópontján mindenki valamilyen üzenetre vár”.A Kreml közlése szerint a háborús helyzet értékelése mellett Putyin beszél majd országa fejlődéséről is, miután a nyugati országok átfogó szankciókat vezettek be Oroszország ellen.

Putyin közép-európai idő szerint 9.00 órakor tartja meg első beszédét a moszkvai törvényhozás előtt. A Kreml a napra egy ünnepi koncertet is szervezett, majd szerdára összehívták a duma és a Szövetségi Tanács rendkívüli ülését.

(Guardian, TASZSZ)

Joe Biden a tervek szerint kedd délután Varsóban fog felszólalni – erősítette meg a Fehér Ház. Biden találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel, hogy az „Ukrajna támogatására irányuló közös erőfeszítésekről” tárgyaljanak. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője arról beszélt, hogy Biden szeretné megköszönni Lengyelországnak, hogy segített az Egyesült Államoknak és más országoknak a katonai és humanitárius segítségnyújtásban.

„Biden elnök világossá fogja tenni, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és ezt megteszi ameddig kell” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

A Fehér Ház az utolsó pillanatig titokban tartotta, hogy Biden hétfőn az ukrán fővárosba is elmegy, az eredeti nyilvános tervek szerint hétfő este repült volna az Egyesült Államokból Varsóba kétnapos lengyelországi látogatásra. Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozva többek között azt mondta, „a szabadság megfizethetetlen, érdemes küzdeni érte, ameddig csak kell”, és újból megerősítette Ukrajna támogatását az orosz agresszióval szemben.

Kijevbe látogatott Joe Biden hétfő délelőtt. Azt korábban is lehetett tudni, hogy Biden a napokban Kelet-Európába látogat a háború kitörésének évfordulója alkalmából, azonban az eredeti tervekben csak egy lengyelországi látogatás szerepelt.

Az amerikai elnök újabb félmilliárd dollár értékű támogatást jelentett be a kijevi elnöki palotában Zelenszkij társaságában. Erről itt olvashatnak bővebben.

Joe Biden a kijevi elnöki rezidenciában tett látogatása során figyelmeztetett, hogy a „brutális és igazságtalan” háborúnak még messze nincs vége, és hogy „nagyon nehéz napok, hetek és évek” állnak előttünk. Hosszú távú támogatásáról biztosította Ukrajnát, és azt mondta: „A szabadság megfizethetetlen. Érdemes küzdeni érte, ameddig csak kell. És mi ki fogunk tartani mellettetek”.

A Fehér Ház az utolsó pillanatig titokban tartotta, hogy Biden hétfőn az ukrán fővárosba is elmegy. Az elnök hétfőn éjjel visszaérkezett Lengyelországba.

Itt tudja visszaolvasni a hétfői hírfolyamunkat.

• Joe Biden Lengyelországba látogatott
• Zelenszkij szerint nem fogják mindenáron védeni Bahmutot
• Az orosz főnyomozó szerint ukrán katonák levágják külföldi zsoldosaik fejét
• Váratlanul Kijevbe érkezett Joe Biden, aki további félmilliárd dollár értékű támogatást jelentett be
• Hat év alatt tudná kielégíteni az unió az ukrán lőszerigényeket a jelenlegi kapacitásokkal
• Ukrajna nagy részén légiriadó volt
• Kína tagadja, hogy fegyvert szállítanának Oroszországnak
• A szabadság megfizethetetlen, érdemes küzdeni érte, ameddig csak kell – mondta Biden Kijevben
• Japán 2000 milliárd forintnyi támogatást nyújt Ukrajnának
• Trump védelmi minisztere mellett Angela Merkelt is felhívták az orosz telefonbetyárok
• A lengyelek lezárnak egy újabb határátkelőt a belarusz teherautók elől
• Észtország kezdeményezte, hogy közösen vegyen tüzérségi lövedékeket Ukrajnának az EU
• Ukrajna 15 milliárd dolláros támogatásról szeretne megállapodni az IMF-fel
• A belarusz elnök új félkatonai egységeket akar felállítani