További félmilliárd dollár értékű támogatást jelentett be Biden Kijevben

Joe Biden amerikai elnök már Lengyelországban van, idézte az állami PAP hírügynökség Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettest. A Reuters szerint Biden Przemyśl városba érkezett meg vonattal Kijevből.

A Fehér Ház az utolsó pillanatig titokban tartotta, hogy Biden hétfőn az ukrán fővárosba is elmegy, az eredeti nyilvános tervek szerint hétfő este repült volna az Egyesült Államokból Varsóba, egy kétnapos lengyelországi látogatásra. Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozva többek között azt mondta, „a szabadság megfizethetetlen, érdemes küzdeni érte, ameddig csak kell”, és újból megerősítette Ukrajna támogatását az orosz agresszióval szemben.

A tervek szerint Kijevbe megy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyalt Varsóban. Morawiecki közös sajtótájékoztatójukon azt mondta, hogy a gazdasági és energetikai válság, az infláció visszaszorítása érdekében szükséges, hogy Ukrajna a szabad világ támogatásával legyőzze Oroszországot.

A varsói találkozón az újabb ukrajnai fegyverszállításokat is megvitatták, hogy „minél hamarabb beköszöntsön a béke” – mondta a lengyel kormányfő. Meloni emlékeztetett: országa a háború kezdetétől pénzügyi, katonai és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, amely továbbra is számíthat Róma támogatására. (Guardian, MTI)

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy új fegyveres területvédelmi egységeket hoznak létre. Arról beszélt, hogy minden városban és településen létre kell hozni félkatonai alakulatokat területvédelmi feladatokra, kiegészítve az ország 45 ezer fős hadseregét „egy esetleges agresszió esetére”. Kijelentette, hogy minden belarusz férfinak meg kell tanulnia a fegyverhasználatot „családja és otthona védelmében”, ha erre szükség lenne.

Viktar Hrenyin védelmi miniszter szerint ez az új alakulat nagyjából 150 ezer önkéntesből fog állni, akiket felfegyvereznek, ugyanakkor megtartják polgári munkahelyüket. Hozzátette, hogy ez az alakulat békeidőben katonai tartalékként szolgálna, háborúban pedig gerillahadviselést folytatna.

Moszkva és Minszk szoros katonai kapcsolatokat ápol, Lukasenko országának területét is Oroszország rendelkezésre bocsátotta az Ukrajna elleni offenzíva tavaly februári megindításakor. Emellett közel 10 ezer orosz katona állomásozik Belarusz területén, és a két ország rendszeresen hajt végre közös hadgyakorlatokat.

Lukasenko legutóbb múlt hét végén találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt mondta, Belarusz készen áll a Szu-25-ös csatarepülők gyártására, ha az oroszok hajlandóak nyújtani egy kis technológiai támogatást. Akkor Lukasenko azt is mondta, hogy nem akarnak katonákat küldeni Ukrajnába, csak akkor ha a szomszédos ország megtámadja őket. (AP/MTI)

Ugyan hétfőn egyértelműen Joe Biden amerikai elnök látogatása volt a legnagyobb horderejű esemény Ukrajnában, az ukrán vezetés tagjai egy másik fontos találkozón is részt vettek a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vezető Kristalina Georgievával. A találkozó után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról írt, hogy a szervezet támogatása nemcsak lehetővé teszi számukra, hogy erősek maradjanak, hanem egyben egy gazdasági fegyver is a kezükben, amellyel fejlődni tudnak.

Denisz Smihal miniszterelnök is megemlékezett az eseményről, ő azt írta, hogy az eddigi sikeres együttműködés után arra számítanak, hogy el tudnak majd indítani egy többéves, legalább 15 milliárd dolláros program beindításáról, és hozzátette, hogy hálásak a szervezet segítségéért.

Lengyelország kedd estétől felfüggeszti a forgalmat a fehérorosz fuvarozók számára a Kukuryki-Kozłowicze lengyel-belarusz közúti határátkelőn. A lépést azzal indokolták, hogy Belarusz péntek óta nem engedi be az országba a lett, illetve litván határ felől érkező lengyel kamionokat. A lengyel korlátozás addig marad érvényben, amíg a belarusz hatóságok vissza nem vonják a sajátjukat.

A mostani döntés a gyakorlatban azt eredményezi, hogy két ország közötti hat közúti határátkelő közül ezentúl csak egy fog működni, mégpedig a Kukurykitól mintegy tíz kilométerre fekvő Terespol melletti, amelyet viszont eredetileg csak személygépkocsiknak és autóbuszoknak szántak. A belarusz külügyi tárca bejelentette a lengyel főkonzulátus létszámának csökkentését, valamint a lengyel határőrség összekötő tisztjének kiutasítását is.

(MTI)

A volt német kancellárt, Angela Merkelt is sikerült elérnie telefonon a Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov párosának. A két orosz telefonbetyár a Mark Esper korábbi amerikai védelmi miniszterrel folytatott beszélgetéshez hasonlóan ezúttal is Petro Porosenko volt ukrán elnöknek adta ki magát. Korábban egyébként ők beszéltek többek közt Karácsony Gergellyel is, akkor Vitalij Klicskónak adták ki magukat.

Merkel irodájának hétfői közlése szerint a volt kancellárt január 12-én hívták fel a magukat Porosenkónak kiadó oroszok, akikkel egy fordító segítségével beszélgetett nagyjából tíz percet. Merkel a beszélgetés után tájékoztatta a külügyet arról, hogy mi volt a benyomása a beszélgetőpartneréről. A beszélgetés során Merkel többek közt elmondta, hogy az általa, illetve az akkori francia elnök, Francois Hollande által tető alá hozott, gyakran kritizált minszki egyezményről továbbra is azt gondolja, hogy időt nyert Ukrajnának. Emellett kritizálta a Belaruszban fennálló elnyomó rendszert is.

(ABC News)

5,5 milliárd dolláros (2000 milliárd forint) pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának Japán, jeletette be hétfőn Kisida Fumio japán miniszterelnök. Japán lesz a házigazdája a háború egy éves évfordulója alkalmából pénteken tartandó G-7 találkozónak, amelyre Zelenszkij ukrán elnök is hivatalos, írja az AFP.

Kishida egy Tokióban tartott fórumon hétfőn emlékeztetett, hogy Ukrajna továbbra is megszenvedi az orosz inváziót, a lakosságnak segítségre van szüksége, hogy újjáépíthesse mindennapi életét és az orosz támadásokban súlyosan megrongálódott infrastruktúrát. Japán csatlakozott az Egyesült Államokhoz és azokhoz az európai országokhoz, amelyek szankciókat vezettek be Oroszország ellen, valamint humanitárius és gazdasági támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Japán tart a háború lehetséges hatásaitól Kelet-Ázsiában, ahol Kína fokozta katonai készenlétét a saját területének tekintett Tajvan körül. Kishida szerint Japán azért tett határozott lépéseket, mert „erősen aggályos, hogy Ukrajna lehet a holnap Kelet-Ázsiája”.

Japán már több mint 70 milliárd jen (180 milliárd forint) értékű kölcsönt nyújtott Ukrajnának gazdasági gyorssegélyként, valamint több mint 2000 ukrán állampolgárt fogadott be, akik számára lakhatási támogatást, munkahelyeket és oktatási támogatást biztosított.

Joe Biden a kijevi elnöki rezidenciában tett látogatása során felidézte az egy évvel ezelőtti aggodalmakat, miszerint az orosz invázióban részt vevő erők gyorsan elfoglalhatják az ukrán fővárost. „Egy év elteltével Kijev a helyén” – mondta most Biden.

„Ukrajna a helyén. A demokrácia a helyén. Az amerikaiak Önök mellett állnak, a világ Önök mellett áll.”

Biden figyelmeztetett, hogy a „brutális és igazságtalan” háborúnak még messze nincs vége, és hogy „nagyon nehéz napok, hetek és évek” állnak előttünk.

„Vlagyimir Putyin hódító háborúja azonban kudarcot vall” – mondta az amerikai elnök, aki szerint az orosz vezető arra számított, hogy a világ nem fog majd össze, de tévedett.

„Egy évvel elteltével a bizonyíték itt van ebben a teremben. Itt állunk együtt.”

Biden hosszú távú támogatásáról biztosította Ukrajnát, és azt mondta: „A szabadság megfizethetetlen. Érdemes küzdeni érte, ameddig csak kell. És mi ki fogunk tartani mellettetek”.

(Guardian)

Joe Biden amerikai elnök a kijevi hivatalos elnöki rezidencia, a Mariinszkij palota vendégkönyvébe írt néhány sort látogatása során, méltatva Zelenszkij „bátorságát és vezetői képességét”.

A bejegyzésről Olekszandr Kubrakov, Ukrajna helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettese közölt egy fotót, Biden azt írta:

„Megtiszteltetés számomra, hogy ismét fogadnak Kijevben, hogy szolidaritásomról és barátságomról biztossítsam Ukrajna szabadságszerető népét. Elnök úr, kérem, fogadja legmélyebb tiszteletemet bátorságáért és vezetői képességéért. Slava Ukraini! Joe Biden.”

Kína hétfőn visszautasította azt az amerikai vádat, miszerint fegyvert szállítanának Oroszországnak, így támogatva Moszkva katonai erőfeszítéseit Ukrajnában.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államoknak nincs joga arra, hogy parancsokat osztogasson Pekingnek. Szerinte nem Kína, hanem éppen az Egyesült Államok szállít fegyvereket az ukrajnai konfliktusba.

„Sohasem fogjuk eltűrni, hogy az Egyesült Államok beleszóljon a kínai-orosz kapcsolatokba”

– mondta.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy vasárnapi interjújában arról beszélt: kormánya nagyon aggódik amiatt, hogy Kína fontolgatja a fegyverszállítást Oroszországnak. Blinken közölte, hogy ez „komoly következményekkel” járna az amerikai-kínai kapcsolatokban.

Az amerikai külügyminiszter szombaton tárgyalt a Kínai Kommunista Párt legfőbb külügyi tisztségviselőjével, aki európai körútja részeként részt vett a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, szerdán pedig várhatóan Moszkvába látogat, ahol megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

(MTI)

Több mint 30 helyen rendeltek el légiriadót Ukrajnában hétfőn az Air Alert Telegram-csatorna szerint. A riadó érvényben volt többek között Luhanszkban, Odesszában, Herszonban és Donyeckben, valamint a fővárosban, Kijevben is. Utóbbinál 20 percen át szóltak a szirénák.

Kijevben pont akkor szólaltak meg a szirénák, amikor az ukrán fővárosba látogató Joe Biden és Volodimir Zelenszkij elhagyták a Szent Mihály-székesegyházat. A két elnököt a helyszínen készült videók tanúsága szerint nem zavarták meg túlságosan a szirénák.

A legfontosabb annak tisztázása, miként lehet a szükséges mennyiségű lőszert szállítani Ukrajnának, illetve a szállítások folyamatos biztosítását szavatolni – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása előtt.

Borrell szerint biztosítani kell, hogy legalább annyi lőszer álljon Ukrajna rendelkezése, mint amennyit Oroszország elhasznál a háborúban.

Urmas Reinsalu észt külügyminiszter érkezésekor azt mondta, fel kell gyorsítani az európai lőszergyártást, ugyanis az ukrán igények kielégítését az európai hadipar jelenleg mintegy hat év alatt tudná kielégíteni.

„Több fegyver biztosítása a népirtásnak is beillő háború gyorsabb befejezését jelenti” – mondta. Szerinte a háború még az idén befejeződhet, ha Ukrajna elegendő fegyverhez jut.

A főképviselő úgy vélte, vízválasztó lenne, ha Kína fegyvereket szállítana Oroszországnak. Ez jelentős változást követelne az EU Kínával fenntartott kapcsolataiban – mondta az uniós diplomácia vezetője.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor azt mondta, az állítólagos kínai fegyverszállítások arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai háború eszkalálódhat. Asselborn reméli, hogy Kína „nem követi el azt a hibát”, hogy még több fegyvert küld Oroszországnak. „Fegyvereket, melyek még több szenvedést okozhatnak, melyek még több emberéletet olthatnak ki Ukrajnában.” – mondta.

Biden és Zelenszkij sajtótájékoztatót tartott a kijevi elnöki palotában, ahol az amerikai elnök további katonai támogatást jelentett be. A félmilliárd dollár (180 milliárd forint) értékű csomagban többek között tüzérségi lőszerek, Javelin páncéltörő rakéták és tarackok is lesznek.

A látogatás alkalmából közleményt is kiadott a Fehér Ház. Ebben Biden arról beszél, hogy látogatásával meg akarja erősíteni az USA „rendíthetetlen és lankadatlan elkötelezettségét Ukrajna demokráciája, szuverenitása és területi integritása mellett”.

„Amikor Putyin közel egy évvel ezelőtt megindította invázióját, úgy gondolta, hogy Ukrajna gyenge, a Nyugat pedig megosztott. Azt hitte, hogy legyőzhet minket. De óriásit tévedett” – fogalmazott az amerikai elnök.

A közleményben újabb oroszellenes szankciókat is belengetett az amerikai elnök. A közlemény szerint a Fehér Ház a héten újabb szankciókat fog bejelenteni orosz üzletemberek és vállalatok ellen.

(CNN, CNN)

Kijevbe érkezett Joe Biden hétfő délelőtt, írja a BBC. Ez az amerikai elnök első látogatása Ukrajnába a háború kitörése óta. Azt korábban is lehetett tudni, hogy Biden a napokban Kelet-Európába látogat a háború kitörésének évfordulója alkalmából, azonban az eredeti tervekben csak egy lengyelországi látogatás szerepelt.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője szombaton egy sajtótájékoztatón még tagadta, hogy tervben lenne egy kijevi látogatás az amerikai elnök részéről, és azt is, hogy a kelet-európai látogatás során találkozna Biden Zelenszkijjel.

Az amerikai elnök újabb félmilliárd dollár értékű támogatást jelentett be a kijevi elnöki palotában Zelenszkij társaságában. Erről itt olvashatnak bővebben.

A következő két napban Biden Lengyelországban tárgyalni fog Andrzej Duda lengyel elnökkel, illetve beszédet is mond majd az orosz invázió évfordulójának alkalmából. Ezenkívül találkozni fog a Bukaresti Kilencek (a NATO keleti határát jelentő országok) vezetőivel is (köztük vélhetően Novák Katalinnal), „hogy megerősítse őket a NATO-országok biztonsága iránti rendíthetetlen támogatásáról”.

A TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó Alekszandr Basztrikin, aki az orosz nyomozóbizottság vezetője, azt állítja, hogy az ukránok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne lehessen azonosítani a szolgálatukba álló külföldi zsoldosokat.

Basztrikin azt mondta, hogy ebből a célból vágják le az ukránok az elesett zsoldosaik kezét és fejét, és így megnehezíthetik az azonosításukat.

A főnyomozó azt állította, hogy több ilyen holttestet találtak, de mobiltelefonok felvételei alapján például lengyel zsoldosokat tudtak azonosítani.

Basztrikin arról is beszélt, hogy tudomásuk szerint az ukránok 30 és 100 ezer hrivnya (290–970 ezer forint) közötti összegeket fizetnek havonta a zsoldosoknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta a Corriere Della Sera olasz lapnak, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja Bahmut védelmét, de nem mindenáron.

A donyecki Bahmut lakossága a háború előtt 70 ezer volt, de mára nagyjából 5 ezer főre apadt a civil lakosság létszáma. Zelenszkij azt mondta, hogy nem egy különösebben nagy város, de az oroszok pusztították el azt is.

„Fontos számunkra, hogy megvédjük, de nem minden áron, nem mindenki élete árán” – mondta Zelenszkij.

A július óta ostromolt városnak több szakértő szerint inkább csak szimbolikus, mintsem stratégiai jelentősége van. Ha elesik, nem feltétlenül nyílik kapu a donyecki régió nyugatabbra fekvő városai felé.

Biden és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a háború egyéves évfordulójához közelítve várhatóan arról tárgyalnak, hogy az amerikaiak növelik a katonai jelenlétüket Lengyelországban.

Váltásban jelenleg is 11 ezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban, és Biden azt tervezi, hogy az orosz fenyegetettség miatt egy állandó katonai központot is építenek.

• Az olasz miniszterelnök hétfőn Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
• A brit hírszerzés szerint orosz kémballonok lehetnek Ukrajnában.
• Oroszország démonizálásával és az ukrajnai feszültség szításával vádolta Washingtont Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete.
• Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszországot legyőzni kell, de szétzúzni nem.
• Antony Blinken amerikai külügyminiszter attól tart, hogy Kína fegyvereket ad az oroszoknak.

Itt tudja visszanézni az előző napi hírfolyamunkat.