Az olasz miniszterelnök Kijevben találkozik Zelenszkijjel

Oroszország részvétele miatt az ukrán parlamenti képviselők bojkottálni fogják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének 22. téli ülését, amelyet február 23-án és 24-én tartanak Bécsben. Ezt Jevhenyija Kravcsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt képviselője jelentette be vasárnap az állami televízióban. „Nem fogunk részt venni a parlamenti közgyűlés hivatalos rendezvényein, egyetlenegyen sem.”

Húsz ország 81 képviselője már február elején levélben sürgette Ausztriát, hogy a Moszkvát sújtó nemzetközi szankciók alapján akadályozza meg az orosz küldöttség részvételét az EBESZ bécsi ülésén. Ausztria ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a szervezet székhelyéül szolgáló országként köteles biztosítani vízumot az orosz delegációnak. A tanácskozás tavalyi házigazdái, Nagy-Britannia és Lengyelország nem engedték meg orosz képviselők beutazását. Helga Maria Schmid EBESZ-főtitkár Oroszország kizárása ellen foglalt állást a szervezetből annak érdekében, hogy nyitva tarthassák a diplomácia csatornákat.

Az ukrán delegáció tagjai a bojkottól függetlenül elutaznak Bécsbe, és partnereikkel arról fognak tárgyalni, miként lábalhatna ki az EBESZ önnön működési válságából, amelyet az ukrajnai háború okozott.

(MTI)

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett a müncheni biztonsági konferencián, hogy Ukrajnának kritikusan kevés lőszere van, amit Európának minél gyorsabban, lehetőleg heteken belül orvosolnia kell. Borrell szerint az európai szövetségesek túl sok időt vesztegetnek el azzal, hogy dűlőre jussanak a harckocsik kérdésében, miközben egyre súlyosabbá válik a lőszerhiány. „Ne keverjük össze a rövid távú célokat a középtávú célokkal. Rövid távon, nagyon rövid távon több lőszerre van szüksége Ukrajnának” – mondta beszédében.

(CNN)

Hétfőn Kijevbe utazik az olasz miniszterelnök, ahol Volodimir Zelenszkijjel találkozik. Giorgia Meloni korábban azt mondta, még mindenképp a háború kitörésének egyéves évfordulója előtt akar Ukrajnába látogatni. Meloni még ősszel egyeztetett Zelenszkijjel, akinek megerősítette Olaszország maximális elkötelezettségét minden olyan „hasznos intézkedés mellett, ami az ukrán nemzet igazságos békéjét célozza”. Emellett Zelenszkijt is meghívta Rómába.

Amikor Melonit miniszterelnöknek választották, Orbán Viktor egy közös képpel üdvözölte az új olasz kormány megalakulását. „Nagy nap ez az európai jobboldal számára!” – írta akkor a magyar miniszterelnök. Azóta mégsem akkora az egyetértés egy-két témában a két vezető között: míg Orbán a NATO-t és EU-t ekézi, a fegyverszállítást és szankciókat is kifogásolja, addig Meloni egyértelműen kiállt az Oroszország elleni szankciók mellett, miközben az EU- és NATO-pártiságát hangoztatta.

Orbán sajtófőnöke nemrégiben a Telexnek azt írta, „amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe”. (Reuters)

Emmanuel Macron francia elnök korábban úgy nyilatkozott, azt akarja, „hogy Oroszországot legyőzzék Ukrajnában, és hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát”, de azzal nem ért egyet, hogy a háborút ki kéne terjeszteni Oroszországra is, hogy „szétzúzzák” az országot. Most meg is érkezett erre az orosz válasz: a külügyminisztériumi szóvivő szerint az oroszok még nem felejtették el Napóleont, „akinek maradványai Párizs központjában nyugszanak”. Bonaparte Napóleon 1812-ben indított hadjáratot Oroszország ellen, és bár Moszkvába is bevonult, nem sokkal később a beköszöntő orosz tél miatt visszavonulót fújt. (Reuters)

„Az információink alapján aggasztó, hogy az oroszok fegyveres támogatását fontolgatják” – mondta az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken a CBS Face the Nation című műsorában, röviddel azután, hogy találkozott a kínai külügyminiszterrel.

Az USA úgy véli, hogy Kína már eddig szolgáltathatott bizonyos megfigyelési információkat a Wagner-csoportnak, az orosz hadsereg mellett működő zsoldosoknak.

„Nagyon világossá tettük nekik, hogy a fegyverszállítás komoly problémát okozhat a két ország kapcsolatában” – idézte Blinkent a Guardian. Vang Ji hétfőn Magyarországra érkezik, és kollégájával, Szijjártó Péterrel találkozik.

Emmanuel Macron azt akarja, „hogy Oroszországot legyőzzék Ukrajnában, és hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát”, de azzal nem ért egyet, hogy a háborút ki kéne terjeszteni Oroszországra is, hogy „szétzúzzák” az országot. A francia elnök szerint ez sosem lesz az ő országának álláspontja. Azt is mondta, most még nincs itt az ideje egy párbeszédnek Moszkvával, de nem zárta ki, hogy egyszer majd béketárgyalásokra lehet szükség. De szerinte csak a szövetségesek által támogatott ukrán katonai erőfeszítésekkel lehet elérni, hogy hogy „visszahozzák Oroszországot az asztalhoz, és tartós békét teremtsenek”. Macron szerint rendszerváltást sem kéne remélni Oroszországban, mert a hasonló erőfeszítések máshol is a világban is „teljes kudarcok” voltak. (BBC)

Oroszország démonizálásával és az ukrajnai feszültség szításával vádolta Washingtont Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete vasárnap. Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Moszkva ellen megfogalmazott vádak is csupán ezt szolgálják, írta az MTI.

Telegram-üzenetében a diplomata az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnökről szóló amerikai állításokról azt mondta, azok csupán Oroszország soha nem látott mértékű démonizálásának részei, valamint azt vetette Washington szemére, hogy hibrid háborút folytat Oroszország ellen. Szombaton Kamala Harris alelnök azt nyilatkozta, hogy az oroszok által emberiesség elleni bűncselekményekről van szó.

Harris Münchenben orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről is beszélt, hozzátette azt is, hogy sok ukrán állampolgárt telepítettek át kényszerrel Oroszországba.

„A washingtoni vádak célja az, hogy igazolja saját, az ukrajnai válságot csak tovább mélyítő lépéseit” – reagált erre a nyilatkozatra Antonov.

A brit hírszerzés szerint az oroszok kémballonokat használhatnak Ukrajnában. Az ukránok február 12-én észleltek léggömböket Dnyipropetrovszk felett, majd február 15-én észleltek Kijev felett is, utóbbiakból legalább hatot lelőttek. A britek szerint valószínűsíthető, hogy a kémballonok az oroszok új taktikája arra, hogy információkat szerezzenek az ukrán légvédelmi rendszerekről, és arra kényszerítse az ukránokat, hogy értékes rakéta- és lőszerkészleteket használjanak fel, amiket ezeket a ballonokat kilövik.

Február 14-én egy léggömb alakú tárgyat észleltek Moldovában is, emiatt több órára lezárták a moldovai légteret. A britek szerint reális esély van arra, hogy ez egy orosz léggömb volt, ami az ukrán légtérből sodródott ki.

A kémballonokról itt írtunk bővebben.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint lehetséges, hogy már idén összeomoljon az orosz agresszió.
• Lengyelország felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezesse a „vadászgépek koalícióját”: a lengyelek csak akkor adnának vadászgépeket Ukrajnának, ha azok egy nagyobb, Amerika által vezetett fegyverszállítási csomag részét képeznék.
• Kamala Harris amerikai alelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, nincs kétség afelől, hogy Oroszország emberiesség elleni bűncselekményeket követett el Ukrajnában.
• Hollandia beleegyezett egy hágai nyilvántartás létrehozásába, amely az Ukrajnában okozott károkról tárol adatokat.
• Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint itt az ideje, hogy a Nyugat fokozza Ukrajna katonai támogatását.
• Rakétatámadás ért több ukrán várost.
• Hollandia kémkedéssel vádol és kiutasít több orosz diplomatát.

A háború szombati eseményeit itt pörgetheti vissza.