Rishi Sunak: Fokoznunk kell Ukrajna katonai támogatását

2023. február 18. – 08:20

frissítve

Rishi Sunak: Fokoznunk kell Ukrajna katonai támogatását
Egy ukrán tank a Bahmut környékén húzódó frontvonal közelében február 17-én – Fotó: Yevhen Titov / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A holland külügyminisztérium szombaton bejelentette, hogy több orosz diplomatát kiutasítanak az országból és bezárják Oroszország amszterdami kereskedelmi képviseletét, mert szerintük azt az orosz kormány kémkedésre használta. A távozásra felszólított orosz diplomatáknak két hetük van arra, hogy elhagyják az országot, míg Oroszország amszterdami kereskedelmi képviseletét már keddtől be kellett zárni – áll a kormányzati közleményben.

Az ügy előzménye, hogy Oroszország nem adott vízumot a moszkvai nagykövetség és a szentpétervári konzulátus holland diplomatáinak, ezért a konzulátus hétfőn bezár. „Annak ellenére, hogy Hollandia számos kísérletet tett a megoldás megtalálására, Oroszország továbbra is megpróbál diplomáciai fedezettel hírszerzőket juttatni Hollandiába. Ezt nem tudjuk és nem is fogjuk megengedni” – írta a közleményében Wopke Hoekstra holland külügyminiszter.

A nagykövetség azonban nem zár be: Hoekstra szerint fontos, hogy a nagykövetségek kommunikációs csatornaként nyitva maradjanak, még akkor is, ha Oroszországgal ennyire feszült a viszony.

(AFP)

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol az orosz erők több hete folytatnak offenzívát, Kupjanszk felé nyomulva visszafoglalták az ukrán hadseregtől Hrianykivka falut – közölte szombaton Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az oroszbarát szakadárállam Donyecki Népköztársaság parlamenti képviselője, Andrej Bajevszkij szerint ezzel a Bahmutban lévő ukrán hadseregcsoport helyzete válságoshoz közeli, mert csak egyetlen ellátási útvonaluk maradt. Jevgenyij Balickij, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz kézen lévő részének kormányzója szintén újságíróknak azt mondta, hogy a megye területének 62 százaléka van orosz kézen.

(MTI)

Ukrán városok elleni orosz rakétatámadásról számolt be szombaton az ukrán kormány, több helyen áramkimaradás volt. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt mondta, a rakétákat az orosz ellenőrzés alatt lévő területekről lőtték ki repülőgépek. A károk megelőzése érdekében Kijevben és a környező térségben, illetve Dnyipróban és Odesszában leállították az áramszolgáltatást – közölte a DTEK áramszolgáltató.

A nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben legalább két rakéta csapódott be. A dél-ukrajnai Mikolajiv megyében két rakétát észleltek – írta Telegram-csatornáján Vitalij Kim, a megye kormányzója. Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz erők két Kalibr robotrepülőgépet lőttek ki a Fekete-tengeren állomásozó hadiflotta hajóiról.

(MTI)

Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz szombaton bejelentette, hogy február 24-én – az orosz–ukrán háború egyéves évfordulóján – indítják útjára az Szojuz MS–23 mentőűrhajót, hogy az hazahozza az űrben ragadt Szojuz MS–22 pilótáitírja az AFP hírügynökség.

A Szojuz MS–22 decemberben hibásodott meg, miután egy mikrometeorit az űrhajóba csapódott. A meteorit által okozott kár nem jelent közvetlen veszélyt az űrhajó fedélzetén tartózkodó két orosz és egy amerikai űrhajósra, azonban kérdéses, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén a sérült űrhajó a legénységgel együtt vissza tud-e térni.

A külső sérülés a Szojuz MS–22 űrhajón – Fotó: Roszkoszmosz / Reuters
A külső sérülés a Szojuz MS–22 űrhajón – Fotó: Roszkoszmosz / Reuters

Az eredeti tervek szerint a Szojuz MS–23 űrhajó kilövését korábbra tervezték, de egy másik, a Nemzetközi Űrállomáshoz tartozó Progressz MS–21 űrhajóból hűtőfolyadék szivárgott, ezért későbbre kellett halasztani a mentőűrhajó elindítását.

Az új időpontról szóló megegyezést még egy állami bizottságnak is alá kell írnia, de a Roszkoszmosz tisztségviselője szerint a bizottság várhatóan jóváhagyja az új, február 24-i időpontot.

Eljött az idő, hogy a Nyugat fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatását – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök a müncheni biztonsági konferencián. Szombat délután tartott beszédében Sunak úgy fogalmazott, hogy ugyan a nyugatiak közös erőfeszítései eredményesek, de az orosz erők minden nap egyre több fájdalmat és szenvedést okoznak.

„Ezt csak az változtathatja meg, ha Ukrajna győz. Vagyis egy katonai tervre van szükség, hogy Ukrajna döntő fölényre szert téve megnyerje a háborút, és egy politikai tervre, hogy megnyerje a békét.

Eljött a pillanat, hogy fokozzuk a katonai támogatásunkat. Amikor Putyin belekezdett ebbe a háborúba, arra fogadott, hogy meginog az eltökéltségünk. De bebizonyítottuk, hogy tévedett már akkor is, és be fogjuk bizonyítani most is.”

(A posztban előzőleg azt írtuk, hogy Sunak a támogatás megduplázását kérte, a fordítási hibáért elnézést kérünk.)

(Guardian)

Hollandia beleegyezett egy hágai nemzetközi szervezet és egy nyilvántartás létrehozásába, ami azokról a háztartásokról, vállalkozásokról és infrastruktúráról tárolna információkat, amelyek a közel egy éve tartó orosz-ukrán háború alatt rongálódtak meg, írja a Guardian. A nyilvántartás létrehozásáról szóló javaslatot még tavaly novemberben fogadta el az ENSZ Közgyűlése.

Az ukrán igazságügyi minisztérium közleménye szerint a nyilvántartásnak az a célja, hogy az orosz állam teljes kártérítést fizessen Ukrajnának az okozott károkért. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter szerint helyénvaló, hogy a nyilvántartás székhelye „a nemzetközi igazságszolgáltatás fővárosában” legyen.

A hágai szervezet hírét azután jelentették be, miután Mark Rutte holland miniszterelnök pénteken Kijevben járt.

Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen – jelentette ki a Kamala Harris szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián.

Az amerikai alelnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről is beszélt, valamint arról is, hogy hány ukrán állampolgárt telepítettek át kényszerrel Oroszországba. Harris szerint nincs kétség afelől, hogy emberiesség elleni bűncselekményekről van szó.

Az alelnök az amerikai kormány nevében azt üzeni a „bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek, valamint a bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonják őket.” Harris azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges.

(MTI)

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, Lengyelország csak abban az esetben fog vadászgépeket küldeni Ukrajnába, amennyiben azok egy nagyobb, Amerika által vezetett fegyverszállítási csomag részét képeznék.

Az év elejei harckocsiadományok előtti diplomáciai megnyilvánulásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati államok közül senki nem akar egyedüliként fegyvert szállítani a megtámadott országba. Ezt a patthelyzetet végül az USA oldotta fel azzal, hogy bejelentette, hajlandó amerikai gyártmányú tankokat szállítani Ukrajnába. Ezután Németország is beleegyezett, hogy az európai országok német gyártmányú tankokat adományozzanak az országnak, és beindulhattak a tankszállítmányok.

Moriawiecki ezért is utalhatott arra, hogy az USA-nak most is fel kellene vennie a kezdeményező szerepét, hogy vadászgépeket is szállíthassanak Ukrajnába.

Moriawieckihez hasonlóan Rishi Sunak brit miniszterelnök is úgy fogalmazott: amint más országok is képesek azonnal repülőgépeket biztosítani, az Egyesült Királyság örömmel támogatja őket ebben".

(SkyNews 1 és 2)

Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFEC) vizsgálatot indított a Raiffeisen Bank International ellen az Oroszországgal folytatott üzleti tevékenysége miatt – írja a Reuters. Az osztrák bankot már korábban is érte negatív kritika oroszországi tevékenységei miatt, de eddig semmilyen szankcióval nem sújtották a Raiffeisent.

A bank képviselőinek beszámolói alapján a Raiffeisent januárban keresték meg az amerikai hivatal emberi, hogy tisztázzák a bank Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos pénzügyeit. Az OFEC információkat kért a Raiffeisentől az Oroszországban, a részben megszállt Donbaszban, Ukrajnában és Szíriában fennálló kitettségéről, beleértve egyes ügyfelek tranzakcióit és tevékenységét – nyilatkozta egy ügyet ismerő forrás a Reutersnek.

A hivatal arra kérte a bankot, hogy február végéig küldjék el a kért adatokat. A Raiffeisen a Reutersnek adott nyilatkozatában közölte, hogy teljes mértékben együttműködik a hivatallal.

A Raiffeisen egyike azon külföldi vállalatoknak, amik az orosz-ukrán háború és a nyugati szankciók ellenére is továbbra is képviselteti magát Oroszországban. A banknak tavaly nagyjából 3,8 milliárd eurós nettó nyeresége volt, amit nagyrészt az oroszországi üzleteknek köszönhet. A Reuters szerint orosz befektetők több mint 20 milliárd eurót helyeztek el a banknál.

Egy ukrán házaspár Krym névvel (magyarul: Krím) nyitott éttermet Varsóban az orosz nagykövetséggel szemben, így tiltakoznak a félsziget és egykori otthonunk orosz megszállása ellen – írja a Notes from Poland. „Emlékeztetni akarjuk a szemben dolgozó oroszokat, hogy a Krím Ukrajnához tartozik, és ezen semmi nem változtat” – nyilatkozta a Krym egyik tulajdonosa a lengyel Gazeta Wyborcza napilapnak.

Az étterem tulajdonosai Ernest Szulejmanov és felesége, Elmira Seit-Ametova, akik három zászlót is ktűztek a Krym bejárata fölé: egy ukránt, egy lengyelt és egy krími tatár zászlót is.

A házaspár mindkét tagja a Krímről származik. A férj egykor újságíróként és politikai aktivistaként dolgozott, de miután Oroszország kilenc éve annektálta a félszigetet, az orosz hatóságok őt is keresni kezdték. Szulejmanov és családja először Kijevbe menekült, majd a lengyel fővárosba telepedtek le.

Szulejmanov szerint az étterem azért is fontos a családjuk számára, hogy életben tartsák szülőföldjük kultúráját és, hogy mindig emlékezzenek az otthon ízeire. Az étteremben a krími tatár konyha ételeit készítik el – mint például a csebureki –, de hagyományos balkáni, török, grúz és ukrán fogások is szerepelnek az étlapon.

Szulejmanovhoz és feleségéhez hasonló tiltakozásra már korábban is volt példa. Tavaly a varsói helyi hatóságok az utat, ahol az orosz nagykövetség is található, „az orosz agresszió áldozatainak sugárútjává” nevezték át.

A közel egy év dúló orosz-ukrán háború miatt több millió ukrán állampolgár volt kénytelen elhagyni az otthonát, közülük sokan Lengyelországba menekültek. Októberi becslések szerint körülbelül egymillió ukrán menekült telepedett le különböző lengyel városokban.

A brit védelmi minisztériuma szerint a Kreml számára egyre nehezebbé válik az orosz lakosság elszigetelése az ukrajnai háborútól. A brit hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kapott egy jelentést Andrej Turcsaktól, az úgynevezett „különleges katonai művelettel” foglalkozó parlamenti bizottság vezetőjétől, a jelentésben pedig valószínűleg a háborúval kapcsolatos társadalmi támogatottságról szóló adatok szerepeltek.

Ezért elképzelhető, hogy Putyinnak a keddi beszédében foglalkoznia kell a katonák és családjaik szociális támogatásával. Ez a kérdés valószínűleg még fontosabbá válik, ha további mozgósításra kerül sor- áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében. Utaltak egy 2022 decemberi felmérésre is, amely szerint az oroszok 52 százalékának van olyan ismerőse vagy rokona, aki harcolt a háborúban.

A brit védelmi minisztérium megjegyzi, hogy egyes orosz médiumok arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg a tanulmányaik befejezése helyett arra ösztönzi a diákokat, hogy idő előtt tegyenek vizsgát, hogy áprilisra már besorozhassák őket.

(Sky News)

Joe Biden amerikai elnök üzenetet fog küldeni az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak, amikor kedden Varsóban beszél – közölte a Fehér Ház. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint Biden ugyanazon a napon mond majd beszédet Lengyelországban, amikor Putyin is beszédet mond Moszkvában, három nappal az invázió egyéves évfordulója előtt.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azt mondta, Biden arról fog beszélni, hogy az Egyesült Államok hogyan fogta össze a világot, hogy támogassák Ukrajnát, és ismét világossá fogja tenni: az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna mellett áll, ameddig csak szükséges. „És gyanítom, hogy hallani fogják, ahogyan Putyin elnöknek és az orosz népnek is üzen” – tette hozzá Kirby. A szóvivő elmondta, hogy Biden nem tervez találkozni az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel az út során, és Ukrajnába sem tervez látogatni.

Biden kedden érkezik Varsóba, ahol találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel, szerdán pedig a Bukaresti Kilencek vezetőivel fog találkozni. Emellett – közölte a Fehér Ház – a jövő héten telefonon egyeztet Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vezetőivel, Olaf Scholz német kancellár pedig március 3-án utazik Washingtonba, hogy találkozzon az amerikai elnökkel.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint lehetséges, hogy már idén összeomoljon az orosz agresszió. A péntek esti videóbeszédében Zelenszkij azt mondta, hogy Kijevben találkozott Mark Rutte holland miniszterelnökkel, és hozzátette: „Hollandiával együtt azon dolgozunk, hogy megbüntessük Oroszországot ezért az agresszióért, és kompenzáljuk a háború okozta károkat. (…) Oroszországot teljes mértékben felelősségre fogják vonni mindazért, amit Ukrajna és az ukrán nép ellen tett.”

Zelenszkij a beszédében a most zajló müncheni biztonsági konferenciára is kitért, erről azt mondta, Ukrajna fő üzenete nyilvánvaló: „Mindent meg kell tennünk azért, hogy az orosz agresszió már idén összeomoljon. Ez lehetséges, ha Ukrajna megkapja az ehhez szükséges fegyvereket.”

„Ezért a diplomáciai maratonunk szünet nélkül folytatódik – a decemberi washingtoni látogatásom óta. Már létrejött egy harckocsikoalíció, már feloldották a nagy hatótávolságú rakéták szállítására vonatkozó tilalmat, már újabb sikerek születtek tüzérségünk megerősítésében, és a világ már azt is tudja, hogy a globális biztonság szempontjából mennyire szükséges egy légikoalíció létrehozása Ukrajna számára” – mondta az ukrán elnök.

Befejeződött az ukrán katonák első, több mint 600 fős csoportjának kiképzése a németországi amerikai bázison, közölte a Pentagon. A második, 710 fős csoport pedig már megkezdte az öthetes tréninget, amelynek során alapvető katonai és egészségügyi kiképzést kapnak.

Az ukrán katonák az amerikai Bradley páncélos járművekkel és az M109 Paladin típusú önjáró lövegekkel is gyakorlatozhatnak, ugyanis az Egyesült Államok ezekből az eszközökből is küld Ukrajnának.

Az USA korábban is képzett ki ukrán katonákat, de nem ekkora léptékben, most egész zászlóaljakat részesítenek kiképzésben.

(Sky News)

Jó reggelt! Ez itt a hírfolyamunk az orosz-ukrán háború 360. napjáról. Ha a pénteki hírekre kíváncsi, itt megtalálja azokat.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!