Modern tankokkal, légvédelemmel és okosított bombákkal léphet új szintre Ukrajna
2023. január 19. – 19:24
December végén és január elején jó pár nagy fegyvercsomag Ukrajnába küldését jelentették be nyugati országok. A könnyű harckocsik és a rakétákat is lőni képes, páncélozott gyalogsági harcjárművek után igazi nehézsúlyú fegyvereket, modern harckocsikat is kap Kijev. Az viszont még kérdés, hogy a britek ígéretein túl mennyit és mikor, a Leopard tankok esetében a pénteken a németországi Ramstein légibázison tartott tanácskozás hozhat új fejleményt. Megnéztük, milyen fegyverekről van szó, és hogy az ukránok milyen műveletekhez használhatják ezeket a honvédő háborújukban.
Jó pár elemzés készült már arról, mekkora szerepe volt a nyugati fegyvereknek és hírszerzési támogatásnak abban, hogy Ukrajna fel tudta tartóztatni a háború kirobbanásakor hadieszközökben jókora mennyiségi fölényben lévő orosz hadsereget.
A nyugati fegyverek közül leginkább kétfajta fegyvertípust szoktak „game changernek” nevezni, vagyis olyan tényezőnek, ami kulcsfontosságú volt az orosz előrenyomulás megállításában, lassításában. Az egyik ilyen eszközcsoport a vállról indítható rakéták (pl. Javelin, NLAW, Stinger), amelyek egyrészt hozzájárultak ahhoz, hogy az oroszok néhány hónap alatt dokumentáltan elveszítették a tavaly februárban még több mint 3000 darabos tankállományuk 60 százalékát, másrészt nem tudtak kialakítani fölényt az ukrajnai légtérben, mert a repülőiket nagy számban szedték le mobil rakétavetőkkel, légvédelmi rendszerekkel.
A tavaly nyáron az ukránok szempontjából egyre nyomasztóbbá váló, irtózatos erejű orosz tüzérségi előrenyomulást pedig az amerikai HIMARS rakétasorozat-vető rendszerekkel sikerült feltartóztatniuk, ezekkel az eszközökkel át tudtak lőni a frontvonalak mögé, szétzilálva az inváziós sereg közvetlen hátországát – felszámolva logisztikai és parancsnoki központjainak, lőszerraktárainak jelentős részét.
Tovább erősödik az ukrán légvédelem, de ezen a télen ez már valószínűleg nem segít
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pár nappal karácsony előtt járt Washingtonban, ahol Joe Biden amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok Patriot rakétarendszert ad Ukrajnának. Ez ma az egyik legkifinomultabb légvédelmi eszköz, ami kiemelkedő hatékonyságát már több fegyveres konfliktusban bizonyította korábban, és az ukránok már csak azért is nagyon várják, mert az oroszok hónapok óta módszeresen pusztítják a kritikus civil infrastruktúrát.
Ukrajna már korábban is kapott a vállról indítható eszközöknél jóval nagyobb hatótávú, modern légvédelmi rendszereket. Amerikai–norvég fejlesztésű NASAMS és német IRIS-T is van már Ukrajnában, de ezek egyelőre csak egy kis részét fedik le a hatalmas területű országnak. A Patriot egyértelmű szintlépést jelent majd a légtér védelmében, és nemcsak azért, mert így megnő a védett terület mérete, hanem mert a világ egyik legfejlettebb rendszeréről van szó, aminek elfogórakétái nagyon magas hatékonysággal pusztítják el az ellenséges repülőgépeket, drónokat, robotrepülőgépeket, ballisztikus rakétákat.
A működése nagyon leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a magas érzékenységű radarjai érzékelik a közeledő ellenséges repülő eszközöket, a rendszer kiszámítja a röppályájukat, és azt is, hogy az elfogásukra a földről indított ellenrakétáknak milyen röppályán kell haladniuk, hogy sikeresen beletrafáljanak a célpontba.
Az Egyesült Államok bejelentése után pár nappal Németország, majd Hollandia is felajánlott egy-egy Patriot-üteget Ukrajnának.
Viszont mivel nagyon komplex rendszerről van szó, hónapokba telik az ukrán személyzet kiképzése, ami az amerikai üteg esetén január közepén indul, tehát tavasznál-nyárnál előbb valószínűleg nem fog hadrendbe állni a rendszer. Azaz a téli időszak alatt már nem javítanak az ukránok helyzetén.
Akiknek egyébként már most is van akkora légvédelmi kapacitásuk, hogy a támadó légi eszközök nagyon nagy részét el tudják pusztítani, mielőtt azok elérnék célpontjukat. De ha minden rakétázási hullámnál is csak néhány ellenséges eszköz átjut a légvédelmen, az már nagy pusztítást okoz az áram- és hőtermelő infrastruktúrában, vízerőművekben.
De az sem jelent majd teljes védelmet egész Ukrajna területére, ha a Patriotok néhány hónap múlva megérkeznek. Egy-egy ilyen rendszer meg tud védeni például egy várost, egy néhány tíz kilométeres körzetben nagy eséllyel ki tudja iktatni a közelgő ellenséges eszközöket, de egy Magyarországnál majdnem hétszer nagyobb ország teljes területét nem tudják lefedni. Arról itt írtunk október végén, hogy jól hangzottak a nyugati ígéretek, de nem lesz könnyű felturbózni az ukrán légvédelmet.
Támadó műveletekhez is használható fegyvereket kapnak az ukránok
Az Ukrajnába februárban betörő orosz hadsereg akkora hadianyag- és emberveszteséget szenvedett, hogy a nyári ukrán ellentámadások óta a legtöbb területen – főként Bahmut környéke jelent kivételt – védekezni kényszerül. A déli és a keleti fronton is egyre komolyabb védőállásokat alakítottak ki az oroszok, lövészárokrendszereket ástak, tankcsapdákat állítottak, aknamezőket telepítettek, megerődített bázisokat hoztak létre.
Az Egyesült Államok december végén olyan fegyverek elküldését is bejelentette, amelyekkel komoly károkat lehet okozni az ellenséges védelmi állásokban. Ilyenek például azok a rendszerek, melyekkel a hagyományos, „buta” bombákat „intelligens” fegyverré lehet alakítani. A Joint Direct Attack Munition (JDAM) olyan műholdvezérelt készletből áll, amelyet olcsó, nem irányított bombákra helyeznek fel, és így nagy pontosságú, GPS-irányítású fegyverré alakulnak.
Ezeket repülőkből lehet ledobni, kisebb átalakítások után olyan, szovjet időkből származó gépekből is (pl. MiG-29-es), amilyenek még mindig vannak az ukrán légierő kötelékében. A precízióssá alakított bombák többféle gyújtószerkezettel működhetnek, amelyek szabályozzák, hogy a föld felett, a felszínen vagy a földbe fúródva robbanjanak-e fel.
Gyalogságot védett körülmények között szállítani képes eszközök is érkeznek
Oroszpárti körökben visszatérő vád, hogy a Nyugat „önti a fegyvereket” Ukrajnába, és ez bizonyos szempontból igaz is, de valójában ez is nézőpont kérdése. A klasszikus hadviselésben használt igazán pusztító, alapvető háborús eszközök közül 2022-ben sem vadászrepülőgépeket, sem modern tankokat, sem hadihajókat nem kapott Ukrajna.
A nyugati hatalmak ezek átadásától nemcsak azért tartózkodtak, mert félnek attól, hogy orosz katonai laborokban kötnek ki a fegyverek, és így az ellenség könnyeben ki tudja ismerni ezeket. Hanem a már így is eléggé elmérgesedett konfliktus további eszkalációjától is tartanak, nem akarják jelentősen növelni az esélyét annak, hogy az orosz vezetés atomfegyverhez nyúljon.
Januárban azonban többféle, orosz tankok elpusztítására is alkalmas harcjármű küldését jelentették be.
Az első áttörés akkor volt, amikor Franciaország AMX-10RC típusú páncélozott harcjárművek szállítását jelentette be. Ezek páncélzata jóval gyengébb egy harckocsihoz képest. Cserébe viszont rendkívül gyorsak és mozgékonyak, ideálisak felderítésre, vagy a gyalogsági járművek, esetleg tankok támogatására. Az ágyújuk viszont van olyan erős, hogy masszívabb ellenséges harckocsikat is ki tudnak lőni vele.
Nem sokkal a francia bejelentés után érkezett a hír, hogy az USA egy újabb nagy fegyverszállítmány átadásáról döntött. A több mint 1000 milliárd forint értékű csomagban egyebek mellett
- 50 darab Bradley gyalogsági harcjármű,
- 100 darab M113-as páncélozott személyszállító jármű,
- és 18 darab M109 Paladin önjáró tüzérségi löveg
van. Az M113-ast és a Bradley-t különböző mennyiségű gyalogsági katona védett szállítására alakították ki. Az M113-as lánctalpas járművek 11-15 katonát tudnak szállítani, a Bradley-k ennél valamennyivel kevesebbet, viszont ezeknek felszereltségtől függően komolyabb fegyverzetük lehet, például erős gépágyújuk, olyan páncéltörő rakétákat (TOW) pedig biztosan ad hozzájuk az USA, amelyekkel el tudnak pusztítani orosz tankokat (sőt, akár bunkereket) is. Németország pedig 40 darab, a Bradley-khez nagyon hasonló kialakítású és funkciójú Marder páncélozott szállító harcjármű Ukrajnába szállításáról döntött.
Csütörtökön a svéd kormány is bejelentette, hogy ötven CV90 páncélozott harcjárművet küld Ukrajnának.
A britek modern harckocsikat küldenek
Egyre valószínűbb, hogy Ukrajna újabb ellentámadással szoríthatja ki további területekről az orosz megszállókat – mondta a Telexnek múlt héten Rácz András Oroszország-szakértő. Aki úgy látja, az oroszok Luhanszk megye északi részén és a 70 százalékban orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja megyénél számítanak ukrán támadásra.
Az utóbbi területen nagy erőket tartanak az oroszok, már csak azért is, mert ha ott előre tudnának nyomulni az ukránok Melitopol vagy Bergyanszk irányába az Azovi-tenger felé, azzal elvágnák az oroszok szárazföldi összeköttetését a Krímmel, amit így csak vízi úton, vagy a korábban vélhetően ukrán szabotázsakcióval meggyengített Kercsi-hídon lehetne utánpótlással ellátni – ami viszont ezeken az útvonalakon nagyságrendileg nehezebb, mint a szárazföldi korridoron.
Bárhol is próbál majd áttörni az ukrán haderő, egy megerősített védelmi vonalak mögött várakozó ellenség meggyengítésében, a gyalogsági alakulatok előtti terep előkészítésében a nagy hatótávolságú precíziós rakéták mellett az Egyesült Államok által január elején felajánlott Paladin önjáró tüzérségi lövegeknek is juthat szerep, a hasonló funkciójú, már tavaly óta Ukrajnában lévő német Panzerhaubitzék, francia Caesarok és lengyel Krabok mellett. A Paladinok a többi modern, nyugati önjáró löveghez hasonlóan a vontatott tarackokhoz képest sokkal gyorsabban képesek harckész állapotba kerülni és tüzelni, valamint gyorsabban tudnak helyet változtatni. Lövegük képes az Ukrajnában egy ideje már használt Excalibur irányított tüzérségi lövedék kilövésére is, melynek hatótávolsága eléri a 40 kilométert.
A védekező és akár támadó manőverekben nagy szerepe lehet emellett a modern harckocsiknak is. Régóta kér ilyeneket Ukrajna, de korábban egyik ország sem szánta rá magát erre, és most sem születnek meg könnyen a döntések. Január 11-én Andrzej Duda lengyel elnök Lvivbe látogatva egy Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Lengyelország modern harckocsikat, 14 darab Leopard 2-es tankot adna Ukrajnának.
De mivel német gyártmányú fegyverről van szó, a továbbadásához Németország hozzájárulására van szükség. Erre látszik hajlandóság, sőt, egyre többször felmerül az is, hogy a németek a saját készleteikből is adnak Leopardokat. Olaf Scholz kancellár ezeket a hangokat eleinte azzal szerelte le, hogy Németország egyedül nem fog ilyen nehézfegyvereket Ukrajnába küldeni, azóta azonban változott a helyzet, mert a lengyelek után Finnország is jelezte: ad a saját Leopard-készleteiből, ha lesz német hozzájárulás.
Ezek után aztán végül a britek bejelentésével tört meg igazán a jég, London saját fejlesztésű Challenger 2-es harckocsikkal (14 darabbal) és mintegy 30 darab önjáró löveggel segíti az ukránokat.
Mivel ezek brit fejlesztésű fegyverek, nem kell a küldésükhöz senki más hozzájárulása.
A nyugatiak jobbak, mint az orosz harckocsik
A Challenger 2 és a Leopard 2 is korszerű harckocsi. Nagy tömegű acél-grafit-kerámia kompozit páncélzatuk van, ami a nagy erejű lövések egy részétől is megvédi a kezelőszemélyzetet. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Inforádiónak arról beszélt, hogy ezek a nyugati eszközök jóval magasabb harcértékkel rendelkeznek, mint az orosz hadseregben legnagyobb számban jelenlévő T-72-esek.
A legfontosabb különbség az, hogy az elektronikai és tűzvezető rendszereik jóval fejlettebbek mint az orosz tankoké. A nyugati harckocsik mérik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szél erősségét, lézer távmérővel mérik az ellenség pontos távolságát. Kiszámítják a célpont sebességéből és irányából azt, hogy hol lesz majd akkor, amikor odaér a kilőtt gránát. És kommunikálnak műholdakkal is, ahonnan még több információt kapnak. 70-80 százalékos a találati pontosságuk, azaz két lövésből legalább egy orosz tankot ki tudnak lőni. Kaiser szerint az oroszok – mivel nem NATO-tagok – nem férnek hozzá az ilyen modern technológiákhoz. Lehet, hogy páncélzatot meg mechanikát tudnak gyártani a tankokhoz, de ezeken a kulcsfontosságú területeken évtizedekkel le vannak maradva.
A harckocsik terén az ukránoknak a legnagyobb segítség eddig is az a valamivel több mint 200 darab T-72-es tank volt, amit Lengyelországtól és Csehországtól kaptak. Ez bár szovjet technikán alapul, az adományozó országok a modern tűzvezető és elektronikai rendszerekkel sokkal korszerűbb harcértékű fegyverré alakították át őket.
A Leopardok gyártásában részt vevő Rheinmetall vezetője, Armin Papperger néhány napja a német harckocsi támadóképességeit méltatta: „A Leopard hihetetlenül fontos a támadáshoz és a területek visszaszerzéséhez. Ezekkel a tankokkal egy hadsereg át tud törni az ellenség állásain, és meg tudja szüntetni az elhúzódó pozíciós háborút. A Leoparddal a katonák naponta több tíz kilométert tudnak előrenyomulni.”
Ugyanakkor a modern harckocsik is csak akkor hatékonyak a frontműveletekben, ha a körültekintő felderítés után a tüzérségtől és a gyalogságtól megfelelő támogatást kapnak. Az eddig bejelentett 14 brit harckocsi persze valószínűleg kevés az átütő ukrán sikerhez, ez a döntés inkább valaminek a kezdete lehet, megnyithatja az utat több hasonló eszköz előtt. És nemcsak ez a 14 harckocsi tudja felvenni a harcot az orosz tankokkal, hiszen például a Bradley-ken is lesz erre alkalmas páncéltörő rakéta, illetve a francia AMX-10RC is alkalmas erre, nem beszélve az ezrével rendelkezésre álló, modern, vállról indítható rakétákról.
Scholz hivatala azonban a Leopardok ügyében továbbra is várakozó állásponton volt a héten, azt közölték: a német döntés nagyban függ az Egyesült Államoktól. Berlin vélhetően itt is olyan közös amerikai–német döntést szeretne elérni, ami a Bradley-k és a Marderek esetében volt, tehát rá akarja bírni az amerikaiakat arra, hogy adjanak legalább néhány darab Abrams 1-es harckocsit, úgy vélik, a közös fellépésnek nagyobb politikai ereje van.
Hamarosan kiderülhet, mi a döntés, pénteken például a nyugati védelmi tisztviselők a németországi Ramstein katonai bázison találkoznak majd személyesen.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter már csütörtökön találkozott Boris Pistorius frissen kinevezett német védelmi miniszterrel. Austin is arra fogja sürgetni a német vezetést, hogy engedélyezzék a Leopardok Ukrajnába szállítását, hogy egy amerikai védelmi tisztviselő szerint ezek segítségével is visszaverhessenek bármilyen tavaszra tervezett orosz offenzívát, írja a CNN.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön már látszólag arra utalt, hogy akár a németek nélkül is készek lépni: azt mondta, vagy megkapják az engedélyt, „vagy magunk fogunk helyesen cselekedni”. Arvydas Anušauskas, Litvánia védelmi minisztere a Reutersnek délután azt mondta, több ország biztosan fog Leopard tankokat küldeni Ukrajnának, amit a pénteki tanácskozáson jelenthetnek be. Anušauskas szerint összesen pedig több száz páncélozott jármű felajánlására is számítani lehet.
Sajtójelentések szerint a felsoroltakon kívül az Egyesült Államok és európai szövetségesei más fegyverek küldését is mérlegelik: a már megígért járműveknél is több gyalogos szállítására alkalmas, nyolckerekű Stryker, a HIMARS-ok mostani 80 km-es hatótávját megduplázó csapásmérő eszköz (GLSDB) és a legmodernebb önjáró tüzérségi rendszerek közé tartozó Archer is terítéken van. Bár ezekről hivatalos kormányzati bejelentés még nem volt.
Orosz részről nem maradt el a nyugati fegyverekre adott szimbolikus válasz, Moszkva erődemonstrációs céllal a Norvég-tengerre küldte gyakorlatozni hiperszonikus rakétákkal felszerelt fregattját.
