Lukasenko azt mondta, hogy már három gyárban gyártanak alkatrészeket orosz katonai repülőkhöz

Köszönjük, hogy ma is nálunk követték az orosz-ukrán háborút! Szombaton újra elindul majd a közvetítésünk.

Az amerikai kormány szerint a Wagner zsoldoscsoport háborús vesztesége már több mint 30 ezer lehet, nagyjából 9 ezren eshettek el – írja a CNN. John Kirby, az USA nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője szerint ennek a 9 ezernek a fele december közepe óta halhatott meg, és a decemberben elesettek 90 százaléka orosz börtönökből lehetett toborozva.

A brit hírszerzés pénteki jelentése szerint az invázió kezdete óta akár 60 ezer orosz katona is eleshetett, az orosz börtönökben toborzott Wagner-zsoldosoknál a veszteség arányát a britek 50 százalékosra teszik. Az orosz oldalon nagyjából 175-200 ezres veszteséget saccolnak, amibe az elesettek és a sérültek is beleszámítanak.

A Wagner-zsoldosok jelentős veszteségeket szenvedtek Bahmut környékén, ahol heves csaták dúlnak. Az oroszok ugyan lassan, de araszolnak a város felé, de Kirby szerint nem egyértelmű, hogy be is tudják venni. A szóvivő szerint ha be is veszik, nem mennek sokra, vele, nincs nagy stratégiai jelentősége. Kedden a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin is azt mondta, hogy nem biztos, hogy beveszik Bahmutot.

A Szovjetunió összeomlása utáni szintre zuhant össze az orosz autóipar és piac azt követően, hogy elkezdődött az invázió Ukrajna ellen, majd az addig jelenlévő nyugati cégek sorra beszüntették tevékenységüket Oroszországban.

Az új helyzetben jóformán csak a Ladák és a kínai márkák típusai szerepelnek a kínálatban. Ilyen például az egy rubelért átadott, egykori moszkvai Renault-üzemben, Moszkvics emblémával készülő, kínai eredetű JAC-k közül lehet válogatni, feltéve, hogy valaki új autót szeretne.

Újautó-vásárlóból egyre kevesebb van, hiszen négy eladott autóból három használt, mert az emberek inkább szereznek egy elfogadható állapotú nyugat-európai modellt, vagy valamit, amit Japánból importáltak, mert nem akarnak Ladába, illetve az orosz gazdaság átalakulásával nagyot nyerő kínai autóipar termékeibe ülni.

A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkozunk.

Befejeződött az ukrán katonák első, több mint 600 fős csoportjának kiképzése a németországi amerikai bázison, közölte a Pentagon. A második, 710 fős csoport pedig már megkezdte az öthetes tréninget, amelynek során alapvető katonai és egészségügyi kiképzést kapnak.

Az ukrán katonák az amerikai Bradley páncélos járművekkel és az M109 Paladin típusú önjáró lövegekkel is gyakorlatozhatnak, ugyanis az Egyesült Államok ezekből az eszközökből is küld Ukrajnának.

Az USA korábban is képzett ki ukrán katonákat, de nem ekkora léptékben, most egész zászlóaljakat részesítenek kiképzésben.

Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő pénteken Kijevben. Az ukrajnai szállítás időpontjával kapcsolatban azt mondta Rutter, hogy „a lehető leghamarabb” megtörténik. A holland kormányfő is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút.

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát az Oroszország felől érkező szörnyű erőszakkal szemben. Győznie kell!”

(MTI)

Belarusz készen áll a Szu-25-ös csatarepülők gyártására, ha az oroszok hajlandóak nyújtani egy kis technológiai támogatást – idézi a CNN Alekszandr Lukasenko belarusz elnököt, aki pénteken Moszkva melletti rezidenciáján találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Arról is beszélt, hogy Putyin korábban említette, hogy mélyíteni kéne a két ország közötti katonai gyártási együttműködést. Lukasenko azt mondta, hogy már három gyárban gyártanak alkatrészeket orosz katonai repülőkhöz.

A belarusz elnök újságírói kérdésre kijelentette, hogy nem akarnak katonákat küldeni Ukrajnába, csak akkor, ha a szomszédos ország megtámadja őket. Állítása szerint Putyin soha nem kérte tőle, hogy szálljanak be a háborúba.

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője bejelentette, hogy nem tartják meg az Olaszországba tervezett pártgyűlést, mert Silvio Berlusconi azt mondta, hogy Zelenszkij hibája, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát – írja a Politico. Berlusconi pártja, a Forza Italia tagja az Európai Néppártnak is.

Berlusconi megjegyzése után több néppárti képviselő is bejelentette, hogy ha a volt olasz miniszterelnök jelen lesz a nápolyi találkozón, kihagyják, a párt valószínűleg ezért hozta meg a döntést.

A néppárt júniusban ült volna össze Nápolyban, hogy megvitassák a közelgő EP-választást. Egyelőre nem tudni, hova teszik át az eseményt.

Az Egyesült Államok képviselőházának demokrata és republikánus tagjaiból álló öttagú csoportja csütörtökön levélben kérte Joe Biden elnököt, hogy küldjön F-16-os vadászgépeket Ukrajnának, mert mint érvelnek, azok segítségével meghatározó előnyre tehetnek szert az ukrán légtér ellenőrzésében.

Az F-16-osok vagy hasonló, negyedik generációs vadászrepülőgépek rendkívül rugalmas eszközt biztosítanának Ukrajnának, amelyen keresztül orosz rakétákat és drónokat háríthat el, illetve megvédheti az ország szárazföldi erőit az oroszok ellen folytatott harc közben.

Bár az Egyesült Államok elnöke korábban egyértelműen nemet mondott a vadászgépeket érintő újságírói kérdésre, később úgy módosította álláspontját, hogy beszélni fog a kérdésről Zelenszkij elnökkel.

Ukrajna már a háború első szakaszában kérte nyugati szövetségeseit, hogy bocsássák rendelkezésére vadászgépeik egy részét, Ben Hodges, aki 2014 és 2018 között az európai amerikai erők parancsnoka volt pedig azt jósolta, hogy amennyiben a nyugat eleget tesz a kérésnek, Ukrajna egy éven belül megnyerheti a háborút.

Az amerikai képviselőcsoport Politico birtokába jutott levelében azzal érvel, hogy az F-16-osokra, vagy más, alkalmas vadászgépekre vonatkozó döntést gyorsan meg kell hozni, mert a pilóták kiképzéséhez idő kell. Erről egyébként a napokban a Deutsche Wellének nyilatkozott az Ukrán Légierő szóvivője, Jurij Ihnat is, aki elmondta, hogy országa legfiatalabb harcirepülőgépe a kilencvenes évek elejéről származó Szu-25-ös, amely sok esetben idősebb, mint a pilóták akik vezetik.

Ukrajna néhány nappal ezelőtt hivatalosan is kért F-16-osokat Hollandiától, és Zelenszkij tanácsadója szerint csak idő kérdése, hogy az eszkalációtól tartó szövetségesek ebben is segítséget nyújtanak az egy éve megtámadott országnak.

A Lockheed Martin által eddig kétezer példányban legyártott, negyedik generációs F-16-os sokoldalú és világszerte elterjedt típus, amely valóban jelentős előrelépés volna az ukrán hadsereg számára, ugyanakkor több szakértő szerint az orosz haditechnikához szokott ukrán pilóták kiképzése több hónapig tarthat, mert a gép fegyverrendszereinek kezelése egészen másfajta tudást igényel. Ezen felül biztosítani kell a gép műszaki kiszolgálását, és a fel-, illetve leszállásához szükséges, az ukrán repülőtereken találhatónál hosszabb kifutópályákat is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök után Olaf Scholz német kancellár is felszólalt a müncheni biztonsági konferencián.

Scholz hangsúlyozta, Németország elkötelezett Európa biztonságának és a NATO-szövetségesek területének védelme mellett „mindenféle ha és de nélkül”. Hozzátette, Ukrajna „hozzánk tartozik, a szabad és egységes Európához”.

Az EU támogatja Ukrajna csatlakozását – szögezte le.

Németország „olyan átfogóan és olyan hosszú ideig támogatja Ukrajnát, amennyire csak szükséges” – mondta. Újságírói kérdésre később hozzátette, fontos, hogy a világ vezetői megmutassák Oroszországnak és Putyinnak, hogy egységesen Ukrajna mögött állnak, és attól függetlenül, hogy a háború mennyi ideig fog még elhúzódni, minden lehetséges eszközzel támogatni fogják az ukránok küzdelmét. Scholz szerint Putyint meglepte, hogy a Nyugat összezárt Ukrajna mellett. Scholz felszólította a szövetségeseket, hogy azok, akik harckocsikat tudnak szállítani Ukrajnának, most tegyék meg,

„Oroszország ukrajnai inváziója egy imperialista törekvés, ennyi” – szögezte le.

A német kancellár kijelentette: Németország tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 2%-ára fogja növelni a védelmi kiadásait.

Élő videóüzeneten keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt a pénteki müncheni biztonsági konferencián. A világ vezetőinek találkozóján a fókusz az orosz-ukrán válságon lesz, és arra is számítani lehet, hogy a résztvevők az invázió évfordulója előtt újra megerősítik majd elköteleződésüket Ukrajna támogatása mellett.

Zelenszkij nyitóbeszédében Ukrajna és Oroszország háborúját Dávid és Góliát küzdelméhez hasonlította, de hangsúlyozta, „Góliát még idén el fog esni”.

Az ukrán elnök ismét felszólította a világ vezetőit, hogy támogassák Ukrajnát az oroszok elleni küzdelemben.

„Nincs alternatívája Ukrajna győzelmének, nincs alternatívája Ukrajna EU-csatlakozásának, nincs alternatívája Ukrajna NATO-csatlakozásának” – mondta.

Hozzátette, miközben az EU „elhúzza” a blokk bővítéséről szóló tárgyalásokat, az orosz politika annál rombolóbbá és agresszívabbá válik. Szerinte az európaiak többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát, és Kijev „már most egyesült az európai gazdasággal, logisztikával és energiával”.

Zelenszkij hangsúlyozta, fel kell gyorsítani a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába, mert „életek függnek a gyorsaságtól”. Miközben Ukrajna szövetségesei a tankszállításokról tárgyalnak, a Kreml azon gondolkodik, hogyan lehetne „megfojtani” Moldovát – mondta az ukrán elnök.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nincs kétsége afelől, hogy ha Ukrajna elesik, Oroszország más országok felé is megindul. Szerinte viszont látszódik, hogy Putyin politikai- és hadiereje is gyengül, és „a saját népe ellen is harcol”.

Az ukrán korrupciós helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, tényleg sok ügy felszínre került a háborúval, de biztos abban, hogy a háború után képesek lesznek teljesen leküzdeni, és a háború ellenére már most is küzdenek ellene, és komolyan veszik a korrupciós ügyek kezelését.

A találkozón Zelenszkij mellett Olaf Scholcz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is felszólal. A konferencián részt vesz az amerikai alelnök, Kamala Harris, az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken, Kína vezető diplomatája, Wang Yi és a NATO vezetője, Jens Stoltenberg is. Azokat az orosz tisztségviselőket, akik korábban rendszeresen részt vettek a müncheni találkozókon, idén nem hívták meg.

(RFI, Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök pénteken a Moszkvához közeli Novo-Ogarjovóban találkozik, hogy „biztonsági és védelmi kérdéseket vitassanak meg”. Az államfők február 5-én este telefonbeszélgetésük során állapodtak meg az újabb találkozóról. A két vezető legutóbb decemberben találkozott, amikor is egyre több találgatás indult arról, hogy Belarusz közvetlenül is részt vesz-e az orosz-ukrán háborúban.

Lukasenko egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, országa csak akkor szállna be a háborúba, ha támadás érné őket. A belarusz elnök a CNN újságíróján keresztül meghívást is intézett Joe Biden amerikai elnökhöz, azt mondta: „Ha Bidennek van rá igénye, adja át neki, hogy készek vagyunk fogadni őt Minszkben, és komolyan elbeszélgetni vele, ha békét akar Ukrajnában. Még Putyin is elrepül Minszkbe” – tette hozzá.

Lukasenko gúnyolódott az amerikai elnök jövő hétre tervezett lengyelországi látogatása miatt, mondván: „Sajnos Biden nem fog eljönni. Pedig el kellene jönnie a háború befejezése, és a további emberáldozatok megelőzése érdekében. Lengyelországban fog maradni, mert Lengyelország Európa hiénája, és ma a legaktívabb szerepet játssza az ukrajnai háború eszkalálásában.”

(Belta, Sky News)

Egy héten belül megkezdődnek a tárgyalások a gabonamegállapodás meghosszabbításáról, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon az Oroszország által blokád alá vett kikötőkből – közölte pénteken egy magas rangú ukrán tisztviselő.

„A gabonafolyosó meghosszabbításáról szóló tárgyalások egy héten belül megkezdődnek, meg fogjuk hallgatni az összes fél álláspontját. Úgy gondolom, hogy a józan ész győzni fog, és a megállapodás meghosszabbításra kerül” – mondta Jurij Vaskov ukrán infrastrukturális miniszterhelyettes a kijevi gabonakonferencián.

A Reuters beszámolója szerint Vaskov azt is mondta, hogy nyomást gyakorolnak Oroszországra, hogy be is tartsák a gabonamegállapodást. „Látjuk, hogy az ellenség új feltételeket kezd felállítani” – tette hozzá.

Oroszország és Ukrajna tavaly nyáron megállapodást kötött az ENSZ-szel és Törökországgal az ukrán tengeri agrárexport részleges helyreállításáról. Ennek értelmében Ukrajna három, az öt hónapja tartó háború alatt ukrán ellenőrzés alatt maradt kikötőjéből, Odesszából, valamint az Odessza közelében lévő, kisebb kapacitású Csornomorszkból és Juzsnéből indulhatnak újra a búzát és más gabonaféléket szállító teherhajók.

(Guardian)

Az Egyesült Államok szerint demilitarizálni kell az oroszok által elcsatolt Krím félszigetet, és Washington támogatja a félszigeten lévő katonai célpontok elleni ukrán támadásokat – közölte Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes.

„Nem számít, hogy az ukránok mit döntenek a Krímről, hogy hol akarnak harcolni és így tovább, Ukrajna nem lesz biztonságban, hacsak a Krím nem lesz legalább demilitarizálva” – mondta Nuland a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace agytröszt rendezvényén.

Nuland kijelentette, hogy Oroszországnak számos, a konfliktus szempontjából kulcsfontosságú katonai létesítménye van a Krímben. „Ezek legitim célpontok, Ukrajna támadja őket, és mi ezt támogatjuk” – mondta.

(Guardian, Reuters)

Andrej Nyikolajevics Mordvicsev altábornagyot nevezték ki az orosz Központi Katonai Körzet új parancsnokává – jelentette az orosz RBC hírügynökség.

Mordicsev vezette a dél-ukrajnai Mariupol ostromát. A hónapokig tartó csata az Azovsztal-gyárkomplexum ostromában csúcsosodott ki, amelyet végül az orosz erők foglaltak el. Az oroszok nagy erőkkel ostromolták Mariupolt. Márciusban szétlőtték az óvóhelyként működő színházat, a mai napig nem tudni, hány civil halt meg a támadásban. Az oroszok szerint az ukránok magukra robbantották az épületet, és decemberben elkezdték elbontani a romokat – sokak szerint azért, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

Mordvicsev Alekszandr Lapin vezérezredest váltotta a poszton, akit január közepén az orosz szárazföldi erők vezérkari főnökévé léptettek elő.

Az RBC csütörtöki jelentése szerint egyébként Mordicsev kinevezését már január közepén bejelentette egy orosz képviselő, Dmitrij Sablin, aki a személyes honlapján azt írta: „Gratulálok Andrej Mordvicsevnek a Központi Katonai Körzet parancsnoki posztjára való kinevezéséhez. Igazi harcos tábornok, bátor ember. Mariupol felszabadítása során megsebesült, majd visszatért szolgálatába, és ma harcosaival együtt ismét a frontvonalon van.”

(RBC, SkyNews)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb, pénteki jelentés szerint az orosz–ukrán háború alig egy éve alatt akár 60 ezer orosz katona is meghalhatott. A brit hírszerzés szerint 2022 szeptembere, vagyis a részleges mozgósítás elrendelése óta jelentősen megnőtt a veszteségek száma. A jelentés szerint az orosz börtönökben toborzott Wagner-zsoldosoknál 50 százalékos a veszteség aránya.

„Az orosz védelmi minisztérium és a magán katonai vállalkozók erői valószínűleg 175-200 ezer főnyi veszteséget szenvedtek az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebbe valószínűleg körülbelül 40-60 ezer halott is beletartozik” – írták, hozzátéve, hogy ez nagy részben a kezdetleges orvosi ellátás miatt van így.

A világ vezető politikusai és katonai vezetői pénteken a müncheni biztonsági konferencián gyűlnek össze, ahol várhatóan ukrán tisztségviselők is felszólalnak majd. A konferencián részt vesz többek között Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Kamala Harris amerikai alelnök, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Vang Ji kínai külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Ukrajna képviseletében Dmitro Kuleba külügyminiszter lesz jelen. A vasárnapig tartó konferencián orosz vezetők nem lesznek jelen. A háromnapos találkozón nemcsak az orosz-ukrán háború, hanem az amerikai-kínai kapcsolatok is a középpontban lesznek.

(AFP, Guardian)

„Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal”

– mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A csütörtökön műsorra tűzött interjúban Zelenszkij kijelentette: ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, „az oroszok újból és újból visszajönnének” még több ukrán területért.

Az ukrán elnök a BBC-interjúban is arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak még több fegyvert Ukrajnának. „Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért” – fogalmazott. (MTI)

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek kijelentette: Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal.
• A szlovák parlament terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot.
• Szokatlanul kemény szavakkal ítélte el az orosz agressziót Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője.
• Csehország légvédelmi rendszereket fog gyártani Ukrajna számára.
• Tavaly több ukrán menekült érkezett Németországba, mint ahány afgán, szír és iraki menekült 2015 körül összesen.
• Alekszandr Lukasenko belarusz elnök arrül beszélt, hogy csak akkor csatlakozik az Ukrajna elleni háborúhoz, ha országát megtámadná az ukrán hadsereg.

Az előző napi hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.