A szlovák parlament terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot

„Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal”

– mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A csütörtökön műsorra tűzött interjúban Zelenszkij kijelentette: ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, „az oroszok újból és újból visszajönnének” még több ukrán területért.

Az ukrán elnök a BBC-interjúban is arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak még több fegyvert Ukrajnának. „Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért” – fogalmazott. (MTI)

Az elfogadott jogszabály értelmében Oroszország tagságának megszűnése miatt az Európa Tanácsban március 16-tól összesen 21 nemzetközi szerződés fogja hatályát veszteni. Ezek között van az ET alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.

A törvényhez fűzött indokolás emlékeztetett rá, hogy az ET Miniszteri Bizottsága – az Ukrajna ellen indított háború miatt március 16-án megszüntette Oroszország Európa tanácsi tagságát.

Csehország mozgó légvédelmi rendszereket fog gyártani Ukrajna számára – közölte Alex Vytecka, a cseh kormányközi védelmi együttműködési ügynökség (AMOS) igazgatója csütörtökön a CTK hírügynökséggel.

A speciálisan módosított japán Toyota terepjárókra szerelt, egyebek között drónok elleni bevetésre használható rendszerek gyártási költségeit Hollandia állja. Egyelőre száz darab ilyen légvédelmi rendszerről van szó. A szükséges lőszereket Hollandia szintén Csehországtól vásárolja meg – tette hozzá Vytecka, aki szerint a cseh védelmi minisztérium által tető alá hozott üzlet szerződését már alá is írták. Csehország 90 darab T-72-es harckocsi modernizációját is vállalta. A munkát a cseh védelmi tárca fogja irányítani, a költségek megfizetését pedig közösen az Egyesült Államok és Hollandia vállalta.

Az Ajándék Putyinnak elnevezésű kampány keretében a cseh civil szféra az elmúlt hónapokban több mint 90 millió koronát (1,5 milliárd forint) gyűjtött, amelyből 15 darab Viktor elnevezésű légvédelmi rendszert vásároltak Ukrajnának. Csehország lépéseit az ukrán kormánnyal előre egyeztette. További részleteket tekintettel a háborús helyzetre nem hoznak nyilvánosságra.

Eközben Szlovákiában ismét elmaradt a csütörtökön az Ukrajnának ígért vadászgépekről tartandó rendkívüli parlamenti ülés, mivel annak egyetlen napirendi pontját nem hagyták jóvá a képviselők – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. (MTI)

A megkérdezett európai uniós állampolgárok többsége, 61 százaléka Ukrajna győzelmét jósolja az Oroszországgal vívott háborúban – közölte csütörtökön legfrissebb közvélemény-kutatásának adatait ismertetve a német Bertelsmann Alapítvány.

A reprezentatív, 13 300 uniós állampolgár megkérdezésével végzett kutatást decemberben készítették. Elsőként arra az állításra kellett reagálniuk a megkérdezetteknek, hogy „Ukrajna fogja megnyerni ezt a háborút” – írta beszámolójában az alapítvány. Az adatokból kiderült, hogy a német lakosságon belül az átlagos 61 százaléknál valamivel kevesebb, 55 százalék azok aránya, akik ukrán győzelemre számítanak a háborúban.

Arra az állításra, hogy „az Ukrajnát ért orosz agresszió egész Európa megtámadásával egyenlő”, a megkérdezettek 68 százaléka értett egyet. Az egyetértők közül kiemelkedtek a lengyelnek és a spanyolok, ahol 79, illetve 78 százalék válaszolt igenlően az állításra. Arra a kérdésre, hogy „kit terhel elsődleges felelősség a háborúért?”, 66 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig az Egyesült Államokat nevezte meg. 5 százalék viszont úgy vélte, hogy Ukrajna vagy a NATO felelős elsősorban a háborúért, a fennmaradó 18 százalék pedig azt mondta, nem tudja megítélni ezt a kérdést. (MTI)

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma (MoD) szokásos napi jelentésében arról számolt be, hogy a több hetes nyugodtabb tevékenységet követően az elmúlt héten nőtt az orosz bevetések száma, és hogy „a légi tevékenység most nagyjából megfelel a 2022 nyara óta tapasztalt átlagos napi aránynak”.

A minisztérium arról is beszámolt, hogy az Orosz Légierő (VKS) által bevetett repülőgépek száma hónapok óta változatlan. Hozzátették, az orosz légierő gépei szinte kizárólag az oroszok ellenőrzése alatt tartott területek felett mozognak, ami csökkenti a hatékonyságukat.

A brit hírszerzés szerint Oroszország területén jelenleg több mint 1500 felszerelt, bevetésre kész repülőgép állomásozhat, de annak ellenére sem valószínű, hogy Oroszország a közeljövőben növelné a légierő állományát Ukrajnában, hogy a háború kezdete óta több mint 130 gépük semmisült meg az összeütközésekben. A jelenlegi hadiállás szerint ugyanis valószínű, hogy csak veszteségeket szenvednének, előnyük nem származna belőle.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte a norvég törvényhozóknak, hogy mintegy 7 milliárd dolláros (körülbelül 2500 milliárd forintos) segélycsomagot fogadtak el Ukrajna megsegítésére. A norvég parlamentben közvetített beszédében az ukrán államfő úgy fogalmazott, hogy Norvégia döntése „történelmi hozzájárulás”, amely „mindkét országot erősebbé teszi”, valamint „precedenst teremt a fenntartható támogatás” tekintetében.

Norvégia óriási többletbevételre tett szert annak köszönhetően, hogy a háború okozta energiaválság következtében az európai energiaárak jelentősen megemelkedtek. Február hatodikán jelentették be, hogy egy öt évre kiterjedő, hétmilliárd dollár értékű segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Ez a legnagyobb értékű segélycsomag, amelyet Norvégia egyetlen ország részére nyújt. (MTI)

A szlovák parlament határozatában újra elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot és terroristának az ottani rezsimet. A liberális és frakción kívüli képviselők egy csoportja által beterjesztett határozatot 78 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett, a kormánypártok és a koalícióból szeptemberben kilépett liberálisok szavazataival fogadta el a 150 fős szlovák törvényhozás 120 jelen lévő képviselője.

Egyebek mellett kiállnak Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett, nem ismerik el a donyecki, luhanszki és a további két régióban tartott népszavazások eredményeit, elítélik a civil lakosság és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, valamint „a nukleáris fegyverek használatával történő közvetlen és közvetett oroszországi fenyegetéseket” is. (TASR / MTI)

„Egy éve tart Oroszország agressziója, jogtalan háborúja Ukrajna ellen, amit határozottan elítélünk, minden fórumon kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett. Nem hagyhatjuk, hogy belefásuljunk a helyzetbe és a szörnyű háborús megpróbáltatásokat átélő Ukrajnában élő emberek iránti szolidaritás üres frázissá váljon. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében!” Ezt egy fideszes képviselő, a kárpátaljai származású Bocskor Andrea mondta az Európai Parlamentben szerdán.

Ezzel egybehangzó nyilatkozatot adott ki csütörtökön a Fidesz EP-képviselőcsoportja. Azt írták, hogy álláspontjuk a magyar kormányéval egyezően már a háború kezdetétől egyértelmű és világos: „a megtámadott oldalán állunk, elítéljük Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben”. (444.hu / MTI)

Belarusz elnöke kijelentette, hogy csak akkor csatlakozik az Ukrajna elleni háborúhoz, ha országát megtámadná az ukrán hadsereg. Alekszandr Lukasenko ezt egy külföldi újságíróknak szervezett sajtótájékoztatón mondta.

„Ha agressziót követnek el Belarusz ellen, minden eddiginél keményebb válaszra számíthatnak, és a háború teljesen más jellegű lesz, mint eddig” – mondta. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy pénteken találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (Sky News)

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Minszkben tárgyalt, ahol azonnali tűzszünetet sürgetett>>>

A német statisztikai hivatal jelentése szerint 2022-ben 1,1 millió ukrán menekült érkezett Németországba – írja a Reuters.

Közülük többen azóta visszatértek Ukrajnába, 962 ezren azonban azóta is Németországban tartózkodnak. Ez a szám jócskán meghaladja a 2015-ös menekültválság alatt az országba Közel-Keletről érkező menekültek számát. 2014 és 2016 között ugyanis összesen 834 ezer menekült érkezett az országba Szíriából, Afganisztánból és Irakból.

Tavaly októberre a török után az ukrán lett a második legnagyobb külföldi állampolgárságú populáció Németországban.

Az ukrán menekültek kétharmada közvetlenül a háború kitörése után, tavaly március és május között érkezett az országba.

A legtöbb, 31 860 ideiglenes védelmi státuszt decemberben Lengyelország adta a háború elől elmenekülő ukránoknak. Lengyelországot Németország (25 110), Románia (11 260) és Franciaország (6 070) követi a sorban. Novemberhez képest szinte az összes EU-tagállamban jelentősen csökkent a kiadott státuszok száma.

Magyarország decemberben 410 ukrán menekültnek adott ideiglenes védelmi státuszt, kevesebb mint feleannyinak, mint novemberben.

A novemberi adatokról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Csütörtök éjjel 36 rakétát lőttek ki az orosz csapatok, ebből az ukrán légvédelem közleménye szerint 16-ot sikerült megsemmisíteni. Az ukrán fegyveres erők 14 cirkáló rakétát és 2 irányított légi rakétát lőttek ki az éjszaka folyamán.

Hajnalban is több rakétatámadást indítottak az oroszok, ukrán tisztviselők szerint a déli légvédelem nyolc rakétát lőtt le, amelyeket egy Fekete-tengeri hajóról lőttek ki. Más rakéták Észak- és Nyugat-Ukrajnában, valamint Dnyipropetrovszk és Kirovográd régióiban csapódtak be.

Az egyik rakéta a nyugati Lviv városában egy ipari létesítménybe csapódott, a tüzet sikerült eloltani, de a kár jelentős.

(Ukrinform, Guardian)

Az ukrán regionális hatóságok közlése szerint három ember meghalt és 11 ember megsebesült szerdán egy orosz támadásban a kelet-donyecki Pokrovszk városában. A halottak és a sérültek is civilek, a súlyos sebesülteket kórházban ápolják. A mentési munkálatok befejeződtek.

„A támadás következtében négy többemeletes épület és egy iskola is megrongálódott” – közölte Pavlo Kijrilenko, Donyeck régió katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon.

A hatóság szerit a leomlott lakóépület 14 lakója a támadás után úgy döntött, elhagyja Donyeck régiót, a többi lakó azonban Pokrovszkban maradt.

(CNN)

• Szankciókat kezdeményez az EU az ukrán invázióban közreműködő iráni gazdasági szereplők ellen.
• Az alkotmányára hivatkozva Svájc megtagadta az orosz vagyon elkobzását.
• Az ukránok azt állítják, hogy orosz kémballonokat lőttek le Kijev felett.
• Ukrajna szempontjából nem volt teljesen sikeres a NATO-val való kétnapos tárgyalás; hiába kérték, egyelőre nem kapnak harci repülőgépeket a Nyugattól.
• Az ukránok ugyanakkor bejelentették, hogy egy meg nem nevezett NATO-tagországgal közösen kezdtek lőszergyártásba.
• A szankciók minden területen éreztetik a hatásukat, az oroszoknak a kieső Viagra helyett saját potencianövelőjükre kell hagyatkozniuk.
• Egy hadászati elemző szerint az oroszok a háború kitörése óta elveszthették modern tankjaik felét, és ezeket nehezen is tudják pótolni.

Mielőtt belekezdenénk a mai hírekbe, ajánljuk az előző napi hírfolyamunk átpörgetését.