A NATO egyelőre nem szállít harci repülőket Ukrajnának

Ukrajna egy NATO-tagországgal együtt kezdett tüzérségi lőszer gyártásába, írta közleményében az ukrán védelmi ipari konszern, az Ukroboronprom.

Biztonsági okokra hivatkozva azt nem árulták el, hogy melyik országról van szó, csak annyit közöltek, hogy egy közép-európai állam a partnerük.

A kooperációban aknavetőkhöz való, 20 milliméteres lőszert gyártanak. Erre egyébként nagy igény van a harctéren. Natalja Szad, az Ukroboronporm szóvivője azt mondta, hogy ez még csak a kezdet, és hamarosan kiderül, hogy még milyen termékeket tudnak előállítani a partnerországgal.

Szad azt is közölte, hogy a megsérült hadifelszerelés és páncélozott járművek 90-95 százalékát egy mobil szerelőegység a frontvonal közelében javítja meg, míg a súlyosabban sérült felszerelés a gyártóegységekbe szállítják. A szóvivő azt mondta, hogy jobbára maguk végzik a javításukat, de számítanak partnerországokra, hogy még gyorsabbak lehessenek.

(Sky News)

Egy harkivi régióban fekvő ukrán falu úgy döntött, hogy az oroszok elleni harcok vezéralakja, Valerij Zaluzsnij iránti tiszteletéből új nevet ad a településének. Vatutinyéből így Zaluzsnye lesz.

Az ukrán védekezés stratégiai fő felelőse Zaluzsnij, akit Volodimir Zelenszkij elnök 2021 nyarán nevezett ki az ukrán sereg főparancsnokává. A tábornokról szóló portrénkat itt olvashatják.

A harkivi falu korábbi nevét egy második világháborús szovjet tábornokról kapta, amit most érthetően le akartak cserélni. Mindez összhangban van egy 2015-ös törvénnyel is, ami Ukrajnában elrendelte, hogy változtassák meg a szovjet történelemhez kötődő közterületek, települések nevét.

Az International Institute for Strategic Studies (IISS) hadászati think tank szerint a háború kitörése óta Oroszország 2000-2300 modernebb tankot veszíthetett, így arra kényszerült, hogy régebbi, szovjet modelleket is elővegyen.

„Közel sem tudnak ahhoz eleget termelni és reaktiválni, hogy kompenzálják ezeket a veszteségarányokat. Jelenlegi páncélos flottájuk a fronton körülbelül feleakkora, mint a háború kezdetén” – mondta Henry Boyd, az IISS tudományos munkatársa.

Ukrajna hamarosan tankokat kap majd a nyugati szövetségeseitől, és az amerikai Abrams, a német Leopard vagy a brit Challenger képességei meghaladják a régebbi orosz modellekét.

Az IISS szerint az orosz légierő viszont még mindig jószerivel érintetlen, így arra lehet számítani, hogy a háború következő szakaszában majd jobban támaszkodnak rá az oroszok.

(Sky News)

Az ukránok két napon át tárgyaltak a NATO képviselőivel arról, hogyan kaphatnának vadászgépeket, de nem sikerült megállapodniuk.

A katonai szövetség azt viszont megígérte, hogy a harckocsikhoz pótalkatrészeket biztosít, és felgyorsítja a lőszergyártását. A NATO szerint az ukránok naponta akár 10 ezer tüzérségi lövedéket is kilőnek, ami jóval több, mint amennyit a Nyugat legyártani képes ugyanennyi idő alatt.

Az ukrán vezetők hetek óta beszélnek arról, hogy csak akkor tudnának területeket visszafoglalni az oroszoktól, ha nagy hatótávolságú rakétákat és repülőgépeket kapnak.

Az Egyesült Államok és Németország az elmúlt hetekben kizárta repülőgépek küldését, Lengyelország viszont jelezte, hogy nyitott az ötletre.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy bízik abban, hogy a nyugati országok ellátják őket, hiszen a Leopard 2 harckocsiknál is eredményesen lobbiztak.

(Sky News)

A Viagra márkatulajdonosa felfüggesztette a merevedési zavar elleni tabletta szállítását Oroszországba. A Moscow Times beszámolója szerint a hírt az ország ipari és kereskedelmi minisztériuma tudatta szerdán, de maga a felfüggesztés már egy ideje megtörtént.

A Viatris amerikai gyógyszeripari vállalat még 2022 elején, Moszkva első ukrajnai invázióját követően értesítette Oroszországot arról, hogy jön a felfüggesztés – közölte a tárca az Interfaxszal. Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium szerint azonban aggodalomra semmi ok, a hazai gyártóknak az országban szervezett korábbi klinikai kísérletek alapján megvan a kapacitásuk arra, hogy előállítsák a szer saját változatát.

Az egészségügyi minisztérium arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a gyógyszertárakban nincs hiány a Viagra hatóanyagát (az úgynevezett szildenafilt) tartalmazó generikus gyógyszerből. Az Interfax szerint a patikák 2022 január-szeptemberében 11 százalékkal növelték a szildenafilt tartalmazó gyógyszerek előállítását, melynek értékesített mennyisége is 15 százalékkal nőtt.

A Kommerszant nevű üzleti napilap ugyanakkor érdekes statisztikát közölt: az itt idézett tanulmányok alapján az oroszok a 2022. július–szeptemberi időszakban 2,7 millió doboz merevedési zavar elleni tablettát vásároltak 2,1 milliárd rubel értékben, ami 88 százalékos ugrás 2021 azonos időszakához képest. (Felmerülhet a kérdés, hogy ennyivel megnőtt az impotens férfiak száma, szexuális étvágya, vagy a saját gyártmányú Viagra-pótlékban kevesebb a hatóanyag?)

Ukrajna lerohanása óta sok száz világcég vonult ki Oroszország területéről, így az oroszok kénytelenek a jól ismert márkák helyett saját megoldásokra hagyatkozni. A McDonald's-pótlék Vkuszno – i tocska például nyáron nyitotta meg kapuit, de nyugati autók híján a Lada és a Moszkvics gyártása is felpörgött kínai segítséggel.

Az orosz erők rakétacsapást mértek a Donyeck megyei Pokrovszk településre, aminek következtében beomlott egy többszintes lakóház. A hatóságok eddig 12 sérültről tudnak – közölte Pavlo Kirilenko megyei kormányzó.

A támadás után a tűzoltók megkezdték a mentési munkálatokat, két embert kimentettek a romok alól, de még többen alattuk rekedtek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy kedden kilenc ukrajnai megyét ért orosz támadás. A helyzet változatlanul a két Donyec-medencei régióban, Luhanszk és Donyeck megyékben a legsúlyosabb.

Két nappal ezelőtt a Telexen is beszámoltunk arról, hogy egy videófelvétel arra utal, hogy a Wagner-csoport tagjai kalapáccsal kivégzik egyik társukat azért, mert az el akart menekülni a háborúból.

A halottnak vélt Dmitrij Jakuscsenko viszont egy újabb videóban is felbukkant, ami szerint sértetlen.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója azt mondta, hogy Jakuscsenkót ukrán erők fogták el, amikor eltévedt a frontvonal közelében, de később fogolycserével szabadon engedték. Prigozsin szerint az orosz zsoldos értékes információkat is hozott az ellenséges műveletekről.

Az ukrán katonai vezetés azt közölte, hogy hat orosz ballont észleltek Kijev felett, és a ballonokat felderítőeszközökkel is felszerelték.

A Telegramon azt írták, hogy a légvédelem a legtöbb ballont lelőtte.

Néhány héttel ezelőtt a világ jószerivel nem is hallott a kémkedésre használt ballonokról, de miután egy kínai léggömböt elcsíptek az Egyesült Államok légterében, egyből az érdeklődés középpontjába kerültek.

(Skynews)

A svájci kormány megtagadta a korábban befagyasztott orosz vagyon elkobzását, mert az szerinte aláásná alkotmányát. A Szövetségi Igazságügyi Hivatal által létrehozott munkacsoport kijelentette, hogy a vagyonelkobzás felforgatná az uralkodó jogrendet is. A Svájci Szövetségi Tanács közleményében azt írta, hogy Ukrajnának nyújtott támogatása „függetlenül a befagyasztott vagyontárgyakkal kapcsolatos megbeszélésektől” folytatódik.

Svájc örök semleges ország, katonai politikája is évszázadok óta semleges. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy nem küldene háborúban harcoló feleknek sem közvetve, sem közvetlenül fegyvereket. A hónap elején ugyanakkor felröppentek olyan hírek, amelyek szerint Svájc közel állt ahhoz, hogy szakítson a semlegesség hagyományával. Ezt az váltotta ki, hogy a közvélemény és a politikai hangulat Ukrajna-barát elmozdulása nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy vessen véget a svájci fegyverek export-tilalmának a háborús övezetekbe. Ez Svájc európai szomszédjainak kérését követte, amely arra vonatkozott, hogy engedélyezzék az ilyen jellegű transzfereket Kijevbe.

A fentiekhez érdekes adalék, hogy tavaly márciusban régi tabu dőlt meg azzal, hogy Svájc is csatlakozott az Oroszország ellen hozott pénzügyi szankciókhoz. A svájci kormány március elején jelentette be az EU által szankcionált orosz személyek – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter – és vállalatok vagyonának zárolását, valamint lezárta légterét az orosz repülőgépek előtt.

Mindez azért is különösen érdekes, mert a svájci pénzügyi szektor az erős diszkréció és a banktitkok védelme (más szempontból transzparenciájának teljes hiánya) miatt híresen kedvelt célpontja a világ kétes körülmények között összehozott vagyonainak.

(Sky News)

A nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában, amikor a kormányóra keretében szerdán felszólalt.

Elmondta, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő „cinikus beismerést” tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, azért, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességek kiépítését.

„Egyszerűen fogalmazva, mindenki hazudott nekünk: ahogy most is hazudnak, eltitkolva az igazságot az Északi Áramlatok elleni terrortámadásokról” – mondta a tárcavezető.

Az Északi Áramlat négy csővezetéke 1200 kilométer hosszan húzódik a Balti-tenger alatt. A négy vezetékből a 2011-ben átadott Északi Áramlat 1 működött ténylegesen; két oroszországi terminálból szállította a földgázt Észak-Németországba.

A vezetékek összesen négy, már használaton kívüli csövénél szeptember 27-én észleltek robbanásokat (az eseményeket ebben a cikkben rekonstruáltuk). A robbanásokról annyi már kiderült, hogy nem baleset, hanem szabotázs eredményezte őket, azonban a vizsgálat jelenleg is zajlik, előzetes eredményeit pedig hétpecsétes titokként őrzik.

(MTI)

A brit hírszerzés szerint elmarad az orosz fegyvergyártás az ország vezetésének elvárásaihoz képest. A brit védelmi minisztérium szerdán azt írta a Twitteren, hogy a gyártás szinte biztosan nem éri el az orosz minisztérium követeléseit, amelyek az ukrán hadviseléshez szükséges forrásokra vonatkoznak.

„A magas rangú orosz vezetők valószínűleg tisztában vannak vele, hogy az állam hadiipari termelése kritikusan gyengül, amelyet tovább súlyosbít Ukrajna megszállásának stratégiai és operatív számítási hibája” – áll az egyik tweetben.

A brit védelmi minisztérium másik bejegyzése felidézi Vlagyimir Putyin orosz elnök és a védelmi iparért felelős Denis Manturov miniszterelnök-helyettes január 12-i meglehetősen kínos televíziós találkozóját is. Ez volt az orosz elnök egyik legerősebb nyilvános kirohanása az invázió kezdete óta: Putyin „elmarasztalta” Manturovot, és „hülyéskedéssel” vádolta. Az orosz elnök arra buzdította a védelmi ipart, hogy erősebben támogassa az ukrajnai háborút – írja a brit védelmi minisztérium.

Az EU most először szankciókat fog javasolni az ukrajnai orosz háborúban közreműködő iráni gazdasági szereplők ellen – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elhangott vitaindító beszédében.

„Első alkalommal javasoljuk az iráni entitások szankcionálását is, beleértve azokat, amelyek kapcsolatban állnak az iráni Forradalmi Gárdával” – mondta Von der Leyen az európai törvényhozóknak Strasbourgban, az „entitások” szóval egyes iráni szervezetekre, gazdasági szereplőkre és állami tisztségviselőkre utalva.

Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen, ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiai export ellenőrzésére vonatkozik – mondta Ursula von der Leyen. A 10. szankciócsomag összértéke 11 milliárd euró, és drónokra, helikopterekre és rakétákra is vonatkozik.

(Reuters, MTI)

Oroszország washingtoni nagykövetsége „abszurdnak” nevezte azt az amerikai jelentést, amely szerint Moszkva olyan táborhálózatot működtetne, ahol több ezer ukrán gyerek átnevelését végzik – áll a nagykövetség reagálásában.

„Észleltük Ned Price külügyminisztériumi szóvivő abszurd kijelentéseit, aki azzal vádolta hazánkat, hogy »ukrán gyerekeket erőszakkal vittek át és toloncoltak ki« az Orosz Föderáció területére” – áll a nagykövetség Telegramon kiadott közleményében. A közlemény azzal folytatódik, hogy Oroszország befogadta azokat a gyerekeket, akik családjukkal együtt menekülni kényszerültek az ukrán fegyveres erők bombázása és atrocitásai elől. Mint írják, mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek családban maradjanak, valamint a szülők, hozzátartozók távolléte vagy halála esetén az árvák gondnokság alá kerüljenek. A nagykövetség azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy részese volt gyermekek állítólagos halálában Kelet-Ukrajna oroszok által megszállt részein.

A keddi jelentés szerint több mint 6000 gyerek volt orosz őrizetben a lassan egy éve tartó háború során Oroszországban és a megszállt Krímben, bár „a gyermekek teljes száma nem ismert, és valószínűleg jelentősen meghaladja a 6000-et”. Az amerikai Yale Egyetem jelentése szerint az emberi jogi sértéseket vizsgáló kutatók legalább 43 olyan tábort és egyéb létesítményt azonosítottak, ahol ukrán gyerekeket tartottak fogva. Nathaniel Raymond, az egyik kutató azt mondta, hogy a tábori létesítmények elsődleges célja minden jel szerint a politikai átnevelés volt. Raymond szerint a jelentés bizonyíték lehet arra, hogy Oroszország népirtást követett el az ukrajnai háború során, mivel a gyerekek nemzeti identitásának megváltoztatása vagy megszüntetése a népírtás bűncselekmény egyik kritériuma lehet.

(CNN)

Két nappal az orosz invázió évfordulója előtt, jövő hét szerdán rendkívüli ülést tart az orosz parlament alsó- és felsőháza. A RIA orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint az ülés fő témája a négy elfoglalt terület, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon oroszországi integrációja, pontosabban az ezt támogató törvények megvitatása és elfogadása lesz.

Az alsóház ugyancsak aznap ülésezik délelőtt, ezt követi majd később a felsőház rendkívüli ülése. Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan egy nappal korábban, február 21-én tartja éves beszédét a parlamentben. (Sky News)

• A NATO szerint a Bahmut városáért folytatott kemény harcokkal vette kezdetét az új, orosz offenzíva
• A szövetséges országoknak növelniük kell a lőszergyártás ütemét
• Három orosz katonai repülőgépet fogtak el Lengyelország közelében
• Mozgósított orosz katonák tiltakoztak az „emberhullám taktika” ellen
• Az ukrán katonák már Leopard 2 tankokkal gyakorlatoznak
• Az oroszok állítják, nem akarják destabilizálni Moldovát
• A Wagner-csoport vezetője és az USA kétli, hogy mostanában bevennék Bahmutot
• Légiharccá alakulhat a szárazföldi offenzíva
• Hatezer ukrán gyerek lehet orosz átnevelőtáborokban

A keddi híreket ide kattintva olvashatja el.