Hatezer ukrán gyereket tarthatnak fogva orosz átnevelőtáborokban

A lengyel külügyminisztériumnál már két hónapja nem dolgoznak olyan diplomaták, akik a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) tanultak – mondta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a Gazeta Polska Codziennie című lapnak adott interjújában.

A lengyel külügyminiszter szerint az MGIMO a szovjet imperializmusba való befektetés, a soft power része volt. „A diplomaták azért voltak ott, hogy azt a birodalmat szolgálják. Senki sem jó szívvel végezte ott az ösztöndíjas tevékenységet. Az MGIMO végzősei révén a szovjet, majd az orosz állam a saját érdekeit akarta érvényesíteni” – mondta Rau.

(Polskie Radio)

Az amerikai Yale Egyetem jelentése szerint az oroszok mintegy 6000 ukrán gyereket tartanak fogva Oroszországban és a megszállt Krímben. Az emberi jogi sértéseket vizsgáló kutatók legalább 43 olyan tábort és egyéb létesítményt azonosított, ahol ukrán gyerekeket tartottak fogva.

Nathaniel Raymond, az egyik kutató azt mondta: „Az általunk azonosított tábori létesítmények elsődleges célja a jelek szerint a politikai átnevelés volt. Ami ebben a jelentésben dokumentálva van, az egyértelműen sérti a IV. genfi egyezményt.” Ez az egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről szól.

A gyerekek egy részét orosz családok fogadták örökbe, a legfiatalabb azonosított gyerek mindössze négy hónapos volt, és egyes táborokban már a 14 éves gyerekek is katonai kiképzésben részesültek. Raymond szerint a jelentés bizonyíték lehet arra, hogy Oroszország népirtást követett el az ukrajnai háborúja során, mivel a gyerekek nemzeti identitásának megváltoztatása vagy megszüntetése a népirtás bűncselekmény egyik kritériuma lehet.

(Guardian, Sky News)

Oroszország vadászrepülőgépeket és helikoptereket vonultat fel az ukrán határ közelében – jelentették nyugati hírszerzési tisztviselők. Ez arra enged következtetni, hogy az oroszok arra törekednek, hogy „légi harccá” változtassák az inváziójukat.

Bár Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a hivatalos álláspont szerint ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok nem látja a „masszív légi támadás” közvetlen jeleit, a NATO-szövetségesekkel tartott keddi találkozóján kiemelte Oroszország jelentős légierejének fenyegetését.

A Financial Times arról írt, hogy a NATO-tagállamok között megosztott hírszerzési információk szerint repülőgépek gyülekeznek az orosz–ukrán határ közelében. Idézik az amerikai kormányzat egyik magas rangú tisztviselőjét, aki így nyilatkozott Austin tájékoztatójáról: „Nagyon világosan kifejtette, hogy rövid időnk van arra, hogy segítsük az ukránokat az offenzívára való felkészülésben, és hogy elég konkrét igényeik vannak. Az orosz szárazföldi erők eléggé megfogyatkoztak, így ez egy jel arra, hogy légi harccá fogják alakítani a helyzetet. Ha az ukránok túl akarják élni, akkor minél több légvédelmi képességre és lőszerre lesz szükségük” – mondta.

(Sky News)

John Kirby, az Fehér Ház szóvivője szerint az oroszok ugyan megszereztek némi területet, miközben Bahmutot támadták, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy be tudják majd venni a várost – írja a Reuters. Jelentős siker lenen az oroszok számára, ha bevennék Bahmutot, mert onnan könnyebben indíthatnak támadást két másik donyecki város, Kramatorszk és Szlovjanszk felé.

Ennek ellenére még a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin sem biztos a sikerben. Zsoldosai hónapok óta harcolnak a városnál, de a Guardian szerint úgy látja, hogy messze még a harc vége.

„Holnap még nem fogjuk bevenni Bahmutot, mert nagy az ellenállás, és működik a húsdaráló. A közeljövőben még nem ünnepeljük meg a sikert”

– írta.

Prigozsin szerint Ukrajna napi 500 katonát küld erősítésként a városba.

Moldova ideiglenesen lezárta légterét kedden. Az ország légi irányítása nem sokkal később jelezte, hogy a lezárásnak biztonsági okai voltak, de már újra megnyitották a légteret a repülőgépek előtt.

Moldova és Oroszország között megnőtt a feszültség az elmúlt időszakban az ukrajnai háború miatt. A napokban két orosz rakéta megsértette az ország légterét.

Maia Sandu moldovai elnök hétfőn azzal vádolta meg Oroszországot, hogy destabilizálni igyekszik Moldovát. Sandu szerint Moszkva meg akarja megbuktatni a kormányt, hogy Moldova orosz befolyás alá kerüljön, és ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Az ország tavaly júniusban kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt. Moszkva kedden alaptalannak minősítette a vádakat. (MTI)

Moldova ideiglenesen lezárta légterét – közölte a kelet-európai ország nemzeti légitársasága, az Air Moldova kedden. A facebookos közleményben azt áll, hogy várják a lehetőséget a járatok újraindítására, írja az MTI.

Moldova és Oroszország között megnőtt a feszültség az elmúlt időszakban az ukrajnai háború miatt. A napokban két orosz rakéta megsértette az ország légterét. Az orosz külügyminisztérium éppen kedden utasította el Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnökének vádjait, miszerint Oroszország újabb kísérletek tesz Moldova politikia helyzetének destabilizálására.

A moldovai elnök vádjaira reagálva Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ilyen állítások teljesen alaptalanok”, majd megvádolta Kijevet azzal, hogy megpróbálja Moldovát és Oroszországot összeugrasztani.

Nemrég lemondott a moldáv kormány egy nappal azután, hogy az ukránok szerint Moszkva Moldova bekebelezéséről beszélt. Az Egyesült Államok szerint ugyanakkor nem fenyegeti veszély Romániát és Moldovát.

Az orosz külügyminisztérium kedden elutasította Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnökének vádjait, miszerint Oroszország újabb kísérletek tesz Moldova politikia helyzetének destabilizálására – írja a CNN.

A moldovai elnök vádjaira reagálva Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ilyen állítások teljesen alaptalanok”, majd megvádolta Kijevet azzal, hogy megpróbálja Moldovát és Oroszországot összeugrasztani.

Mint írtuk, nemrég lemondott a moldáv kormány egy nappal azután, hogy az ukránok szerint Moszkva Moldova bekebelezéséről beszélt. Az Egyesült Államok szerint ugyanakkor nem fenyegeti veszély Romániát és Moldovát.

Kilencedik alkalommal ült össze az Ukrajnát támogató kontaktcsoport. Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere kedden a csoport brüsszeli ülésén azt mondta, hogy a tavaszi ellentámadásban is segíteni fogják Ukrajnát – írja a CNN.

A 2022 júniusában alakult támogató csoport több mint 40 országból áll, amelyek képviselői havonta találkoznak, hogy tárgyaljanak és összehangolják az Ukrajnába irányuló fegyver- és egyéb felszerelések szállítását. „Az Egyesült Államok, Németország és Hollandia együttműködve Patriot, míg Franciaország és Olaszország pedig SAMP/T típusú légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának” – mondta Austin.

Az amerikai védelmi miniszter szerint Putyin azt remélhette, hogy a szövetségesekből álló csoport feloszlik majd, „de egy évvel az orosz invázió kezdete után is ugyanolyan egységesen dolgozunk” – fogalmazta meg Austin.

A délnyugat-lengyelországi Świętoszówban megkezdődött az ukrán katonák kiképzése a német Leopard 2-es tankok használatára – írja a SkyNews. Az ukrán csapatok felkészítését lengyel, norvég és kanadai kiképzők végzik a katonai bázison.

A Németországban gyártott harckocsik előreláthatóan március végén érkeznek majd Ukrajnába. Ahogy arról részletesen írtunk, a háború jelenlegi szakaszában a harckocsik és páncélozó szállítójárművek nélkülözhetetlennek tűnnek az oroszok által megszállt területeken kiépített védelmi vonalak áttörésére, illetve az áttörés mélységi kiaknázására. A nyugati típusú harckocsik szállításáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Business Ukraine által megosztott videón állítólag mozgósított orosz katonák egy csoportja látható, akik a kalinyingrádi kormányzóhoz, Anton Aljanovhoz fordulnak és arra kérik őt, hogy ne használják őket ágyútölteléknek az Ukrajna ellen zajló háborúban, írja a SkyNews.

Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a harcok során, különösen Kelet-Ukrajnában. A fronton egyes esetekben az orosz haderő az úgynevezett „emberhullám taktikát” alkalmazza, ami védtelen támadást jelent és a lényege, hogy pusztán emberfölénnyel próbálja legyőzni az ellenséges csapatokat.

Az ukrán biztonsági szolgálat orosz hekkereket vádol azzal, hogy halott vagy kitoloncolt mariupoli lakosok bankszámláit törték fel, és több mint kétmillió fontot (több mint 883 millió forint) akartak ellopni – írja a SkyNews. A feltörések mögött álló hekkerek egy donyecki településen állomásozó orosz különleges osztaggal dolgoztak együtt.

A csoport állítólag a Mariupolban elfoglalt bankfiókok segítségével közel 4000 helyi lakos személyes adatait szerezte meg – köztük olyanokét, akik meghaltak vagy erőszakkal deportálták őket Oroszországba.

A módszerük az volt, hogy felhívták a bankokat, és a telefonban azt állították, hogy a számlatulajdonosok nevében járnak el. A megkapott pénzt pedig kriptopénzre váltották.

Az ukrán biztonsági szolgálat a történtek után zárolta a bűnözői csoport tagjainak bankszámláit és kriptotárcáit, és lefoglalta azokat a számítógépes eszközöket, amiket a bankszámlák feltöréséhez használtak.

Három orosz katonai repülőgépet fogtak el Lengyelország közelében – írja a Sky News. Az orosz gépek – egy orosz Il–20M Coot-A és két Szu–27 Flanker – a balti-tengeri kikötőváros, Kalinyingrád felől közelítették meg Lengyelországot, majd két holland vadászgép kíséretében távoztak – közölte a holland védelmi minisztérium.

Kalinyingrád egy enklávé Lengyelország és Litvánia között, amelyek mindketten NATO-tagállamok. Hogy pontosan mit kerestek az orosz katonai repülők Lengyelország közelében, egyelőre nem tisztázott.

Több, Kijevvel szövetséges NATO-ország védelmi minisztere találkozik kedden Brüsszelben, hogy Ukrajna további katonai segítségéről tárgyaljanak, írja a Guardian.

Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a lőszerkészletek növelését tervezik, ami a NATO főtitkára szerint „életeket menthet”. „Kulcsfontosságú, hogy a lőszerek, az üzemanyag és a pótalkatrészek minél hamarabb eljussanak Ukrajnába, mielőtt Oroszország átveheti a kezdeményezést a csatatéren” – tette hozzá Stoltenberg.

A lassan egy éve zajló orosz-ukrán háborúban óriási mennyiségű lőszert használnak fel az ukrán csapatok, és sokkal gyorsabb ütemben, mint ahogy a szövetséges országokban előtudják állítani. Stoltenberg szerint az Ukrajnát támogató országoknak növelni kell a termelési kapacitást, hogy minél gyorsabban, minél több lőszert tudjanak előállítani.

Mindemellett a brüsszeli találkozón szó lesz a katonai repülőgépek kérdéséről is, de Stoltenberg szerint „most a prioritás az, hogy az Ukrajnának ígért tankok, gyalogsági harcjárművek minél hamarabb megérkezzenek, mert minden nap számít.”

Heves harcok folynak a kelet-ukrajnai Bahmut városában, ami a NATO vezetői szerint egyben azt is jelenti, hogy kezdetét vette az új orosz offenzíva – írja a Reuters.

A Bahmutban hónapok óta állomásozó ukrán védő csapatok ellen indítottak támadást az orosz katonák. Az ukrán haderő zászlóaljparancsnok helyettese azt mondta, hogy megerősítették a bahmuti bázisaikat. Hétfő késő este az ukrán nemzeti műsorszolgáltatónak Pavlo Kijrilenko, a donyecki terület kormányzója azt mondta, hogy „nincs egyetlen négyzetméter sem Bahmutban, amely biztonságos lenne.”

Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők visszavertek több orosz támadást is: egy harkivi településen, öt luhanszki településen és a hat donyecki településen – közölte kedden az ukrán fegyveres erők vezérkara.

• Az ukránoktól visszavert támadásokról, az oroszoktól előretörésről érkeztek hírek
• A kínai külügyminiszter hamarosan ellátogat Oroszországba
• Oroszország megerősíthette védelmét Zaporizzsjánál a britek szerint
• Mozit, koncerttermet és síneket is eltaláltak Herszonban
• Szijjártó Péter Belaruszba utazott a békéről beszélni
• Kalapáccsal ölhették meg társai a Wagner-csoport zsoldosát, mert nem akart tovább harcolni
• A NATO szerint elindult az újabb orosz offenzíva
• Musk szerint a III. világháború is eljöhet, ha nem korlátozzák a Starlinket az ukránok számára
• Oroszország puccsot készít elő Moldovában az ország elnöke szerint
• Elkezdődött az ukrán katonák 6-8 hetes tanfolyama a Bundeswehrnél
• A norvégok Oroszországot látják a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek
• Putyin és az orosz kommunisták vezetője is biztos a győzelemben
• Szijjártó hazatért Minszkből, Dunakeszin a kirgiz külügyminiszter várta

A hétfői híreket ide kattintva olvashatja el.