Putyin és az orosz kommunisták vezetője is biztos a győzelemben

Telefonbetyárok Petro Porosenko volt ukrán elnök képviselőinek kiadva magukat elérték Mark Esper korábbi amerikai védelmi minisztert. A Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov beszélt a volt miniszterrel. Arra kérték, hogy ossza meg véleményét az Egyesült Államok szerepéről az ukrajnai konfliktusban.

„Az ukrán nép azt a piszkos munkát végzi, amelyet mi magunk itt, az Egyesült Államokban nem akartunk elvégezni, és ezért fogjuk továbbra is támogatni Önöket mindennel, amivel tudjuk, legyen szó lőszerről, fegyverekről, vagy hírszerzési értesülésekről” – mondta Esper. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok számára „problémát jelent” Oroszország növekvő befolyása más országokban, így Afrikában is. (MTI / TASZSZ)

Egynapos minszki látogatása után kirgiz kollégájával tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Dunakeszin látta vendégül Dzsinbek Kulubajevet, és erről a Facebookon is beszámolt.

„A transzatlanti világon kívül a béke hangja egyre erősödik” – állapította meg Szijjártó a találkozó után. Korábban Belarusz fővárosában is tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett.

Emlékeztetőül: tavaly február 24-én részben Belarusz területéről indított támadást Ukrajna ellen az orosz hadsereg. Az inváziót egy közös hadgyakorlat előzte meg, amelynek ürügyén Putyin példátlanul nagy erőket küldött Belaruszba, Ukrajna északi határai közelébe. Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko Ukrajnát érintő, február közepi tárgyalásáról itt írtunk bővebben.

Biztosnak nevezte az orosz győzelmet az ukrajnai háborúban Vlagyimir Putyin elnök és Gennagyij Zjuganov, a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a kommunisták vezetője a Novo Ogarjovó-i államfői rezidencián tartott tanácskozásukon.

„Kötelesek vagyunk győzni, és győzni is fogunk” – mondta Zjuganov a tárgyalás sajtónyilvános szakaszában. „Így lesz” – reagált Putyin, és hozzátette, hogy védelmi és biztonsági témákban sohasem volt vitája a kommunistákkal.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napon háromszáz katonát vesztettek, felük a Donyeck körzetében zajló harcokban esett el. A tábornok szerint a donyecki régióbeli Szlovjanszkban megsemmisült az ukrán 95. ejtőernyős rohamdandár fegyver- és haditechnikai javító üzeme. (MTI)

„Oroszország mára a legnagyobb fenyegetést jelenti a norvég, illetve az európai biztonság számára, és ez a szembenállás a Nyugattal hosszú életű lesz” – mondta Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter, miután a kormány átvette az ország három hírszerzési szolgálatának éves elemzését. Norvégia olaj- és gázlétesítményei orosz szabotázsakciók veszélyének lehetnek kitéve, de „valószínűtlen”, hogy erre az idén sor kerülhet. (MTI)

A német hadsereg, a Bundeswehr megkezdte az ukrán erők támogatását szolgáló új kiképzési programját, amelyben a Leopard 2 típusú harckocsik használatát oktatják, jelentették be Berlinben.

Az ukrán katonáknak szervezett kiképzési program helyszíne az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizó-képző központ. A program március végéig tart. A munsteri gyakorlótéren képeznek ki ukrán katonákat a Marder típusú páncélozott harcjármű használatára is. A német gyártmányú Leopard 2 használatát alapesetben több évig oktatják a Bundeswehrnél. Az ukrán katonáknak rövidített, 6-8 hetes tanfolyamot szerveztek, amelyen az alapismereteket adják át. (MTI)

Mi az, hogy egy tankot nem lehet azonnal bevetni egy háborúban? Cikkünk a témában>>>

„Most a legfontosabb feladat az emberéletek megmentése, ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, és meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, ezek nélkül ugyanis nem lesz béke Ukrajnában” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki Belarusz fővárosába, Minszkbe látogatott.

„Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam a belarusz kollegámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani” – indokolta látogatását Szijjártó. (MTI)

Cikkünk a témában>>>

Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke hétfőn televíziós beszédében arra figyelmeztette a lakosságot, hogy Oroszország újabb kísérleteket tesz az ország politikai helyzetének destabilizálására. Arról beszélt, hogy Moszkva diverzánsokkal meg akarja buktatni Moldova kormányát, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz.

Maia Sandu elmondta, hogy a hírszerzési forrásokból olyan tervezett akciókról szereztek tudomást, amelyekben katonai kiképzésben részesült, civil ruhás diverzánsok vennének részt, és állami épületek ellen hajtanának végre támadásokat, túszokat is ejtve. A 3,2 millió lakosú Moldova tavaly júniusban kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt.

Mint írtuk, nemrég lemondott a moldáv kormány egy nappal azután, hogy az ukránok szerint Moszkva az ország bekebelezéséről beszélt. Az Egyesült Államok szerint ugyanakkor nem fenyegeti veszély Romániát és Moldovát.

Múlt szerdán, Washingtonban jelentette be a SpaceX elnöke, hogy korlátozták az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink-terminálokhoz, miután egyes hírek szerint a szolgáltatást nemcsak kommunikációra, hanem harci drónok irányítására is felhasználták.

Elon Musktól, a SpaceX tulajdonosától és alapítójától a Twitteren azt kérte a NASA egyik korábbi űrajósa nemrég, hogy állítsák vissza az ukrán erők teljes körű internet-hozzáférését, mire Musk vasárnap késő este azt írta: „A Starlink Ukrajna kommunikációs gerince, különösen a frontvonalakon, ahol szinte minden más internetkapcsolat megsemmisült. De nem fogjuk lehetővé tenni a konfliktus eszkalálódását, ami a harmadik világháborúhoz vezethet”.

A Musk által alapított amerikai vállalat a Starlink műholdas internetszolgáltatással a háború kezdete óta tartja online Ukrajnát, mivel az ukrán infrastruktúrát súlyosan megrongálták az orosz támadások. (Politico)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a szervezet „semmilyen jelét nem látja” annak, hogy Vlagyimir Putyin „készülne a békére”. „Azt látjuk, hogy Putyin elnök és Oroszország továbbra is ellenőrizni akarja Ukrajnát” – mondta Stoltenberg azzal, hogy azt látják, egyre több csapatot, fegyvert küld Oroszország. Számukra ez azt jelzi, elkezdődött az újabb, nagyszabású orosz offenzíva, de Ukrajna erre felkészült. (Sky News)

Kalapáccsal ölhették meg a Wagner-csoport egykori zsoldosát, mert megpróbált elmenekülni a háborúból – írja a Sky News egy, az orosz magánhadsereghez köthető Telegram-csatornán közzétett videó alapján. A videóban a 44 éves Dmitrij Jakuscsenko azt állítja, hogy a Krímben született, és a börtönből való szabadulása után csatlakozott a Wagner-csoporthoz.

„Azt terveztem, hogy találok valami kiskaput, csak, ahogy mondani szokták, hogy elmeneküljek” – mondta, hozzátéve, hogy ez „nem az ő háborúja” volt, és azt tervezte, hogy elmegy. A „Szürke Zóna” Telegram-csatorna szerint a menekülő Jakuscsenkót ezután Dnyipróban fogták el.

„Ezután, akárcsak kollégája, Jevgenyij Nuzsin, ő is megbetegedett ugyanabban a betegségben, amitől az ukrán városokban elájulsz... majd az utolsó bírósági tárgyalásodon a pincében ébredsz” – áll a videóban, utalva egy másik zsoldos novemberben bemutatott kalapácsos kivégzésére.

A felvételen egy, Jakuscsenkónak mondott férfi látható, amint mögötte áll egy másik férfi, kezében kalapáccsal. Jakuscsenko ezután elmondja a nevét és születési adatait, majd azt, hogy Dnyipróban volt, amikor fejbe vágták és elvesztette az eszméletét. A videón utána feltehetően az látható, ahogyan megölik.

(Sky News)

„Az Ukrajnában zajló háború egyre durvább, egyre több ember hal meg a harcok miatt. Most emberéleteket kell menteni, azt pedig csak békével lehet.
Magyarország azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború meghosszabbodásának vagy eszkalációjának kockázatával járnak. Ezt a béke álláspontot fogom képviselni a mai minszki tárgyalásaimon is” – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról, hogy az Oroszországgal közösen hadgyakorlatozó Belaruszba utazott tárgyalni.

Azt írta még, hogy „nyilván sokan fognak támadni a látogatás miatt, de a mi álláspontunk egyértelmű: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani. Ha nem így cselekednénk, akkor a békére való felhívás üzenetét ma sem tudnám átadni” – írta. Kerestük a külügyminisztériumot, hogy kik vesznek majd részt a tárgyaláson – amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A Reuters egyébként közben arról ír, hogy már javában zajlik a tizedik szankciós csomag előkészítése, amit az orosz invázió évfordulójára, február 24-re tervezne számos tagállam, és amelynek része lenne néhány, Belaruszt is érintő szankció, amely a Bloomberg korábbi értesülései szerint a Moszkvában szemben bevezetett szankciók szintjét is megüthetnék.

Négy civil meghalt, és a vasúti pálya is megsérült vasárnap Herszonban, amikor heves orosz támadások indultak a városban. Vasárnap 42 alkalommal indítottak támadást az ukrán város ellen, ebben hárman haltak meg, ezt megelőzően pedig egy ember vesztette életét. Herszon városát rakétavetőkkel, aknavetőkkel, tankokkal és egy rakétával támadták a hatóságok szerint.

„Az ellenséges lövedékek raktárakat, egy mozit és egy koncerttermet, a regionális közigazgatás épületének közelében lévő területet és lakóházakat találtak el” – közölték a hatóságok azzal, hogy a városba vezető vasútvonalat is támadás érte. Emiatt a vonatok a következő egy-két napban a nyugatra fekvő Mikolajivban állnak meg, amíg a hatóságok kijavítják a pályát, az utasokat pedig az utolsó szakaszon buszokra szállítják. (CNN)

A brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési tájékoztatója szerint Oroszország megerősítette védelmi erőit Zaporizzsja környékén. Azt írják, hogy február hetedikei fotók szerint Oroszország tovább erősíthette védelmi erődítményeit a dél-ukrajnai zaporizzsjai régió középső részén, különösen Tarasivka közelében.

A Donbasz középső részére összpontosított művelet ellenére Oroszország vélhetően továbbra is aggódik a meghosszabbított frontvonal megőrzése miatt – ezt támasztja alá, hogy folyamatosan védelmi erődítményeket építenek a zaporizzsjai és a luhanszki területre, és bővítik a létszámot is. Oroszország ukrajnai frontvonala körülbelül 1288 km (800 mérföld) hosszú.

Az orosz-kínai jó kapcsolatok mélyülését jelentheti, hogy a kínai külügyminiszter-helyettes után maga a kínai külügyminiszter is Oroszországba látogat. A kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az ország egyik vezető diplomatája, Wang Yi külügyminiszter részt vesz a Müncheni Biztonsági Konferencián, amit február 17. és 19. között rendeznek meg, és amin egyebek mellett az Egyesült Államokat képviselve Kamala Harris is ott lesz, és Wang Yi még ebben a hónapban ellátogat több országba, köztük Oroszországba, Franciaországba, Olaszországba és Magyarországra is.

A külügyi tárca februárban közölte, hogy tovább mélyült a kölcsönös politikai bizalom Oroszországgal azt követően, hogy Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes a héten az országba látogatott és találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy évvel ezelőtt Moszkvában jelentette be a stratégiai partnerséget, amelynek célja az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyozása, és amelyről azt mondták, hogy együttműködésükben nem lesznek „tiltott területek”.

Az Egyesült Államok felszólította állampolgárait, hogy az ukrajnai háború és az orosz bűnüldöző szervek általi önkényes letartóztatásának vagy zaklatásának veszélye miatt azonnal hagyják el Oroszországot. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közleményében az áll, hogy az Oroszországban tartózkodó vagy oda utazó amerikai állampolgároknak azonnal távozniuk kell, és azt is írják, hogy fokozott óvatossággal járjanak el a jogtalan őrizetbe vételek kockázata miatt, de eleve ne is utazzanak Oroszországba.

Az Egyesült Államok többször figyelmeztette állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot. A legutóbbi ilyen figyelmeztetés szeptemberben volt, miután Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósítást rendelt el.

„Az orosz hatóságok önkényesen érvényesítik a helyi törvényeket az amerikai állampolgárságú vallási dolgozókkal szemben, és megkérdőjelezhető büntetőeljárásokat indítottak vallási tevékenységet folytató amerikai állampolgárok ellen” – közölte a nagykövetség. (Guardian)

Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy visszaverték az orosz támadást a délkeleti Zaporizzsja ellen. Az ukrán fegyveres erők vezérkara által hétfő reggel 6 órakor közzétett legfrissebb jelentés szerint a megelőző 24 órában Ukrajna védelmi erőinek egységei visszaverték a megszállók támadásait a harkivi területen, a luhanszki régió bizonyos területein, a donyecki régió adott pontjain és Zaporizzsja megyében, Zaliznychnénál.

Eközben az orosz állami hírügynökség, az Interfax arról számolt be, hogy az orosz csapatok négy nap alatt 2 kilométert mozdultak nyugat felé az ukrajnai frontvonalon. A hírt a katonai körzet parancsnokának nyilatkozatára hivatkozva közölték azzal, hogy megtörték az ellenséges csapatok ellenállását. Az állításokat a Guardian még nem tudta ellenőrizni.

• A Wagner vezetője szerint elfoglaltak egy falut Bahmut mellett
• Az ukránok szerint tartják magukat Bahmutnál, amit három oldalról körülvettek az oroszok
• Technikai akadályai is vannak, hogy vadászgépeket adhassanak Ukrajnának
• Felrobbantották a Bahmutot az ukrán erőkkel összekötő egyik hidat
• Megváltoztatnák a törvényt Ukrajnában, hogy egy dandártábornok lehessen a védelmi miniszter

A vasárnapi híreket ide kattintva olvashatja el.