Borrell: A hét végéig elfogadhatják az új szankciókat az EU tagállamai

A tervek szerint az uniós külügyminiszterek hétfőn utoljára ültek össze, mielőtt elfogadnák az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagot, de egy új javaslat is előkerült az ülés előtt, amivel az ukrán tüzérségnek segítenének.

Közösen vehetünk Ukrajnának ágyúlövedékeket

Ukrajna kifut a tüzérségi lövedékekből, ezért Észtország kezdeményezte, hogy közösen vegyen az EU – jelentette be a balti ország külügyminisztere az EU Tanácsának ülésére érkezve. Urmas Reinsalu célja egymillió lövedék lenne, ami szerinte négymilliárd euróba kerülne.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője egy nappal korábban arról beszélt, hogy ha heteken belül nem pörgetik fel a fegyverszállításokat, a háborúnak vége. A külügyminiszteri ülésre érve azzal szemléltette az igényeket, hogy

Oroszország napi 50 ezer lövedéket használ el, és Ukrajnának is ugyanennyit kellene ágyúznia.

Szerinte az a fontos, hogy az uniós tagjelölt ország mielőbb nagy kaliberű (elsősorban 155 milliméteres) lövedékekhez jusson.

A tagállamok korábban már közösen létrehoztak egy Európai Békekeretnek nevezett alapot, amelyből utólag térítenek meg fegyverszállításokat EU-n kívüli országoknak. A békeidőre, 2027-ig tervezett kasszát hamar kimerítették az ukránoknak vitt eszközök. A keretet tavaly decemberben – az összes tagállam, azaz többek között Magyarország jóváhagyásával és anyagi hozzájárulásával – 7,7 milliárd euróra emelték. Januárig több mint 3,5 milliárd euró kifizetéséről döntöttek (szintén egyhangúlag) csak Ukrajnába küldött felszerelésre, ráadásul másoknak szánt fegyverekre is adtak belőle pénzt. Így gyakorlatilag biztos, hogy már nincs négymilliárd euró a kasszában, a Guardian szerint 3,6 milliárd maradt. A tavalyi emelés eredetileg nagyobb lett volna, mint amiben végül megállapodtak. Akkor annyiban maradtak, hogy szükség esetén bedobnak még 3,5 milliárdot, de az alap növelése mellett a már meglévő keretből is egyhangú döntés kell a kifizetésekhez.

A védelmi miniszterek március 7-8-án tárgyalhatnak majd konkrét javaslatról, jelentette be az ülés végén Borrell. Szerinte egyelőre a már meglévő lőszerekből kellene szállítaniuk, mert sietniük kell, de közép- és hosszútávon fel kell pörgetni az uniós gyártást is.

Kínára is figyelünk

Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy vasárnapi interjújában arról beszélt: kormánya nagyon aggódik amiatt, hogy Kína fontolgatja a fegyverszállítást Oroszországnak. Borrell a kínai külügyekért felelős Vang Jit a hétvégén arról győzködte, hogy ne adjanak fegyvereket Oroszországnak, mert ez „vörös vonal” lenne. Arra újságírói kérdésre sem válaszolt, hogy ez mit jelentene a gyakorlatban, mert

a kínai külügyminiszter „azt mondta, nem fognak így tenni, nem tervezik, hogy így tegyenek, de mi figyelmesek maradunk.”

A kínai politikus a hétfői miniszteri ülés közben Szijjártó Péterrel találkozott, mielőtt Moszkvába utazna. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az éves misszióvezetői értekezlet utáni találkozójuk végén lángossal is megkínálta, amíg Brüsszelben Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár helyettesített. (Nem ritka, hogy miniszterek helyett például államtitkárok vegyenek részt a Tanács ülésein, bár inkább akkor jellemző, ha a szakterületük jobban a tanácskozás témájába vág.)

Borrell: Minden miniszter elkötelezett a szankciók mellett

A miniszterek a következő, tizedik szankciós körről is egyeztethettek, aminek az elfogadására már csak pár nap maradt, ha a terveknek megfelelően az orosz támadás évfordulójára, február 24-re el akarják fogadni. Borrell már az ülés előtt sem merte megígérni, hogy aznap megegyeznek.

A Politicónak ennek ellenére derűlátó diplomaták már a miniszteri találkozó előtt bizonygatták, hogy sínen van a szankciók pénteki elfogadása. Az ülés végén Borell is arról beszélt, biztos benne, hogy a hét végéig – írásbeli eljárással – egyhangúlag elfogadják a büntetőintézkedéseket.

Az uniós kvázi-külügyminiszter szerint a múlt év jó volt Oroszországnak, mert akkor úgy tudott eladni szénhidrogéneket, hogy magasak voltak az árak, de

mostanra az olajat a világpiaci ár feléért kell adnia, az EU pedig megszabadult a függéstől.

Az orosz kereskedelmi és költségvetési mérleg szintén „rossz bőrben van”.

Alakul a lista, de nincs döntés nukleáris szankciókról

Az EUobserver megszerzett egy február 14-i keltezésű tervezetet, ami alapján több tucat új nevet vennének fel a szankciós listára. Őket kitiltják az EU-ból és az EU-ban tartott vagyonukat zárolják. Köztük van három politikus, akik az indoklás szerint a megszállt területekről ukrán gyermekek deportálásáért és orosz örökbe fogadásáért felelősek. Katonai vezetőket is felvettek a bucsai mészárlás és civilek ágyúzása miatt, de akadnak még többek között propagandisták és egyéb politikusok is a nevek között. 28 céget vagy szervezetet is felvennének a javaslat szerint, köztük három orosz bankot és két médiacéget.

A lapnak arról beszéltek diplomaták, hogy több ország is fellépne a Roszatommal szemben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az uniós tagállami vezetők legutóbbi csúcstalálkozóján arról beszélt, hogy az elfoglalt zaporizzsjai erőműből elhurcolt dolgozók és családtagjaik miatt a Roszatom vezetőit kellene szankcionáltatni, azaz nem magát a céget vagy a fűtőanyagok behozatalát. Borrell az ülés végén elmondta, hogy nincs döntés nukleáris szankciókról.

Az EUobserver szerint több tagállam a cég vezetőjét, Alekszej Lihacsovot is célba venné, de ezt Magyarország ellenzi, ahogy a vallásszabadságra hivatkozva Kirill pátriárka és az oroszországi mohamedánok egyik vezetője, Talgat Tadzsuddin mufti felvételét is megakadályozta.

Gyémántokról még nem beszélt Borrell, hajtóművekről igen

A lap szerint a listáról még mindig hiányzik számos oligarcha és például a gyémántok, amelyek az antwerpeni drágakő-kereskedelem miatt Belgiumnak fontosak. Az ülés után hiába kérdezett rá egy újságíró Borrellnél, hogy ezek kereskedelmét is tartalmazza-e a szankciócsomag.

„Majd ha elfogadtuk, meglátja, mi van benne”

– utalt rá az uniós kvázi-külügyminiszter, hogy erről még nem döntöttek véglegesen, bár sok más árufajtát már meg mert nevezni.

Az Európai Bizottság 11 milliárd eurónyi értékben tiltaná be különféle termékek kivitelét Oroszországba. A testület szerint ezekre szüksége van az Ukrajnát megtámadó országnak és máshonnan nehezen tudja beszerezni vagy akár katonai célokat is szolgálhatnak, mint például egyes elektronikai eszközök, különleges járművek és sugárhajtóművek.