Több szankciót kért az EP, a fideszesek inkább nem vettek részt a szavazáson

Az Európai Parlament új, Oroszország elleni uniós szankciók mielőbbi elfogadását és Ukrajnának több fegyver küldését kérte a tagállamoktól.

Óriási többséggel szavazták meg

Az orosz invázió kezdetének közelgő évfordulója miatt elfogadott állásfoglalást 444 igennel, 26 nem és 37 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők azt kérik az uniós tagállamoktól, hogy komolyan fontolják meg vadászgépek, helikopterek, rakéták és jóval több lőszer küldését Ukrajnába, valamint fogadják el és jelentősen bővítsék ki a tizedik szankciós csomagot Oroszország és szövetségesei ellen. Arra is felszólítják az EU-t, hogy ne hagyja a szankciók kijátszását, és a zárolt orosz javakat használja Ukrajna újjáépítésére, valamint a háború áldozatainak kárpótlására.

A képviselők felgyorsítanák Ukrajna uniós csatlakozását és idén megkezdenék erről tárgyalásokat, de hangsúlyozzák, hogy a folyamatnak az ország érdemein kell alapulnia a szükséges feltételek és eljárások teljesítésével. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten Brüsszelben hangsúlyozta, hogy még idén szeretnék elindítani a hivatalos tárgyalásokat, ennek az esélyeiről bővebben itt írtunk.

Az EP arra is felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy még jobban elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi szervezetekben, beleértve például a tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. (Ezt az Ukrinform úgy értelmezte, hogy Oroszországot rakják ki az ENSZ BT-ből, amelynek tagjai vétózhatják a világszervezet határozatait, de ezt így nem mondta ki az uniós képviselő-testület és ha így tett volna, annak se lenne semmilyen gyakorlati jelentősége.)

A Fidesz inkább nem szavazott

A Fidesz képviselőcsoportja már előre arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nem vesz részt a határozat plenáris szavazásán. A közlemény szerint az álláspontjuk „a magyar kormányéval egyezően már a háború kezdetétől egyértelmű és világos”. Magyarország elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben, „a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját nyújtja”, és kész további segítséget adni Ukrajnának, de a fideszes képviselők nem tudják elfogadni „az európai nemzetgazdaságokat romba döntő energiaszankciók” további erőltetését. (Korábban már volt rá példa, hogy végszavazáson igent mondtak olyan állásfoglalásra, amely többek között az orosz kőolaj, földgáz, szén és nukleáris üzemanyag behozatalának azonnali betiltását követelte, bár az erről szóló konkrét módosítóra még nemmel szavaztak.)

Az EP-nek itt nem osztottak lapot, a tagállamok döntenek

Az Európai Parlament állásfoglalása jogilag nem kötelez senkit semmire, a képviselő-testület a szankcióknál és általában a külügyeknél sem döntéshozó. A büntetőintézkedéseket az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamoknak kell egyhangúlag megszavaznia (azaz mindegyiknek jóvá kell hagynia igennel vagy legalább tartózkodással).

A szerdán javasolt tizedik szankciós csomagról már aznap tárgyaltak is a tagállamok uniós képviseletei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a – Magyarország által is jóváhagyott – eddigi intézkedések „az európai gazdaságot rendkívüli nehézségek elé állítják”, és „Brüsszelből” nem kapunk segítséget az infláció elleni küzdelemhez, „amely most talán a legsúlyosabb kihívás az európai gazdaság előtt”. (Arról, hogy az Európai Bizottság jelentése alapján az EU egésze – Magyarországgal szemben – a vártnál jobban teljesítve elkerülte a technikai recessziót és jövőre hazánkban várható az EU legmagasabb éves inflációja, miközben a testület a mutató csökkenésére számít a többi tagállamban, ebben a cikkünkben írtunk.)

A fontos és nehezen beszerezhető eszközöket vennék célba

A miniszter szerint egyes tagországok javaslatai a szerdai vitán súlyosan veszélyeztetnék Magyarország energiaellátásának biztonságát. Erre példaként hozta fel, hogy voltak, akik a Barátság vezetéken a kőolajszállítás ellehetetlenítését, illetve az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés szigorú korlátozását szorgalmazták. A kormány mindent meg fog tenni, hogy ezek „ne legyenek a következő szankciós csomag részei”, de a miniszter arról nem beszélt, hogy ezekről az Európai Bizottság javaslatánál sincs szó és ha csak néhány tagállam kardoskodott mellettük, aligha kerülnek be az egyhangúságot követelő végső intézkedések közé.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán vázolta a testület javaslatát az EP-ben. Az Európai Bizottság 11 milliárd euró értékben korlátozná az olyan termékek kivitelét Oroszországba, amelyekre szerinte az Ukrajnát megtámadó államnak szüksége van és máshonnan nehezen tudja beszerezni, mint például egyes elektronikai eszközök, különleges járművek és sugárhajtóművek. Olyan termékeket is célba venne, amelyek az orosz hadsereghez kerülhetnek (például antennák) vagy kettős felhasználásúak, azaz fegyverekbe is tehetőek, mint bizonyos elektronikus alkatrészek. A testület több iráni céget is listázna, hogy ne jussanak Sahed-drónok Oroszországba. Több orosz propagandistát is szankcionálna, és megvizsgálná, hogy a lefoglalt orosz vagyont hogyan lehet az ukrán újjáépítésre fordítani.

A bizottsági elnök szerint az a céljuk, hogy az orosz támadás kezdetének február 24-i évfordulójára „további jelentős szankciókat” hozzanak a fejlett országokból álló G7-ekkel együtt.