A friss GDP-adatok szerint technikai recesszióba lépett Magyarország

Tavaly a 4. negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Ezzel két egymást követő időszakban zsugorodott a GDP, vagyis technikai recesszióba került Magyarország – írja a Portfolio. Három év alatt másodszor fordul ez elő.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2022 IV. negyedévében 0,4%-kal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9%-kal) nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal csökkent. 2022-ben a GDP volumene 4,6%-kal növekedett.

A KSH szerint a növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten. A növekedést pedig (valószínűleg a szélsőséges időjárási körülmények miatt) a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte.

A Portfolio elemzése szerint „a gazdaságot elsősorban az fékezi, hogy az energiaválság jelentős mennyiségű jövedelmet szív ki az országból (főként az infláción és a költségvetési kiigazítási kényszeren keresztül), emiatt a belső kereslet szűkül. Ennek hatására a háztartások fogyasztása csökken, de a beruházási lendület is elapad”.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az adatok azt mutatják, hogy „a háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság”. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében azt írja, „bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét”.

A miniszter szerint Magyarország „a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban”. „A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye” – áll a közleményben.

„Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egy számjegyűre csökkentsük az inflációt” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.

A Portfolio elemzése szerint az ún. statisztikai áthúzódó hatás miatt a 2022-es évet eleve magasabb kibocsátási szintről kezdhette meg a magyar gazdaság, mint 2021 átlagos teljesítménye. A lap szerint a kiemelkedő adatok mögött a koronavírus-válságból való gyors kilábalás és az erőteljes (választási) költekezés állhat, amelyeknek a hatása az év első felében még kitartott. Az év második felében azonban az energiaválság hatásainak egyre erősebb megjelenése visszafogta a két felhajtóerőt.

„A magyar gazdaság lassulása egyébként erőteljesebb, mint az eurózónáé, ami azt jelenti, hogy 2022 negyedik negyedévében a hazai (éves) GDP-növekedés elmaradt a valutaövezetétől (0,9 vs. 1,9%)” – írja a lap. A lap szerint az elemzők többsége a kezdeti várható visszaesések ellenére úgy látja, hogy 2023 egészében növekedést mutat majd a magyar gazdaság.

A KSH részletesebb GDP-jelentése várhatóan néhány hét múlva fog megjelenni.