Idén nálunk várható messze a legmagasabb éves átlaginfláció az EU-ban

Jelenleg úgy tűnik, hogy

az EU egészének és az eurót használó országoknak is sikerül elkerülnie az év elejére várt technikai recessziót

az Európai Bizottság szerint. Az uniós kvázikormány az idei növekedési kilátásokat az EU-ban 0,8 százalékra, az euróövezetben pedig 0,9 százalékra emelte a téli gazdasági előrejelzésében, ami 0,5, illetve 0,6 százalékkal magasabb az ősszel becsült aránynál.

Magyarországon idén ennél gyengébb, 0,6-os adatra számít – igaz, a tavalyi 4,9 és a jövő évi 2,6 százalékos gazdasági növekedés is meghaladja az EU és az euróövezet átlagát.

Paolo Gentiloni gazdasági biztos a jelentés bemutatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy

2022-ben az EU és az euróövezet 3,5 százalékos növekedése magasabb, mint amekkorát az Egyesült Államokban és Kínában mértek.

Az Európai Bizottság szerint a legutóbbi, őszi előrejelzés óta kedvezően alakultak az események, és ezek javították az idei növekedési kilátásokat. Az egyre több forrásból fedezett energiaellátás és a fogyasztás visszaesése miatt a gáztározók jobban fel vannak töltve, mint az elmúlt évek hasonló időszakában,

a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szintek alá süllyedtek.

Emellett az uniós munkaerőpiac továbbra is kiválóan teljesített, és a munkanélküliség 2022 végéig a minden eddiginél alacsonyabb 6,1 százalékos szinten maradt. A bizalom erősödik, és a januári felmérések arra engednek következtetni, hogy a gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében sem fog visszaesni.

Maradtak azért jelentős nehézségek: a fogyasztók és a vállalkozások változatlanul magas energiaköltségekkel szembesülnek, a maginfláció (azaz az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított általános infláció) pedig januárban még mindig emelkedett, ami tovább gyengítette a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás miatt további megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.

Tavaly év végén valószínűleg lassult a magyar gazdaság

Magyarország gazdasága 2022 harmadik negyedévében 0,4 százalékkal csökkent, mert a korábbi gazdaságélénkítés hatása kifutott, a mezőgazdaságot pedig súlyos szárazságok tépázták meg. A fogyasztás és a befektetések lassultak, bár az export gyorsult, ahogy enyhült a beszállítói láncok akadozása.

Magyarországon 2022 utolsó negyedévében várhatóan tovább gyengül a gazdasági tevékenység,

mert a növekvő energiaárak tovább nyomják lefelé a fogyasztást.

A gazdasági aktivitás idén is visszafogott marad a dokumentum szerint, mert fokozatosan igazodik a magasabb energiaárakhoz,

a fogyasztás pedig a 2022-es és 2023-as év fordulóján várhatóan zsugorodni fog, mert a magas infláció miatt gyengül a fogyasztók vásárlóereje. A gyengébb kereslet, magasabb hitelköltségek és visszafogottabb kormányzati költekezés miatt valószínűleg a befektetések is esnek.

A lakáseladások és -vásárlások, valamint a hitelezés mutatói alapján a lakáspiacon is gyengülésre számít az Európai Bizottság, ami az építkezéseket is visszafogja. Ugyan a kivitel növekedése várhatóan a külső kereslet gyengülésével együtt gyengülni fog, a behozatalé még jobban, ahogy a hazai energiafogyasztás alkalmazkodik a magasabb árakhoz. (Magyarul próbálunk spórolni az energiával.) Ez várhatóan a külső egyenlegen is javít azzal együtt, hogy az energia ára tovább eshet vissza. A gazdasági növekedés fokozatosan kapaszkodik majd fel, ahogy az infláció visszaszorul és más országokban is felpörög a gazdaság.

Várhatóan az EU-ban már csökken az éves átlaginfláció 2023-ban, nálunk tovább nő

Az általános infláció három egymást követő hónapban csökkent, „ami azt sejteti, hogy magunk mögött tudhatjuk a csúcsot, ahogy azt az őszi előrejelzés is valószínűsítette”. Az októberi 10,6 százalékos rekord után az infláció mérséklődni kezdett, és a januári gyorsbecslés szerint az euróövezetben 8,5 százalékra csökkent. A csökkenés fő oka az energiainfláció enyhülése volt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött.

Az inflációs előrejelzés az őszihez képest némileg lefelé módosult, ami elsősorban az energiaráknak tudható be. Az előrejelzés szerint az általános infláció a 2022-as 9,2 százalékról 2023-ban 6,4 százalékra, majd 2024-ben 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Az euróövezetben 2022-es 8,4 százalék után 2023-ban 5,6 százalékos, 2024-ben pedig 2,5 százalékos általános infláció várható.

Ehhez képest Magyarországon 2022-re 15,3 százalékos, idénre már 16,4 százalékos éves inflációval számol az Európai Bizottság, ami jövőre négy százalékra mérséklődhet. Ez azt jelenti, hogy a testület

2022-ben nagyjából másfélszer, 2023-ban több mint két és félszer akkora éves átlagot becsül nálunk, mint az EU-ban. Idén így messze a magyar adat lenne a legmagasabb, a második Lengyelországban is „csak” 11,7 százalékot saccol az Európai Bizottság.

Közvetett adók is a magas infláció okai közt

Hazánkban tavaly decemberben 25 százalékra erősödött a harmonizált fogyasztói árindex növekedése. A maginfláció is nőtt, azaz

nem lehet csak az energiaárakra fogni a drágulást: az okok között a növekvő gyártási költségeket, a forint gyengülését és több ágazatban a közvetett adók megugrását sorolta fel az Európai Bizottság. A magasabb árak és adók hatása 2023-ra is áttevődik a testület várakozása szerint.

A hatósági energiaárak (kormányzatiul „rezsicsökkentés”) részleges és az üzemanyagár-sapka teljes kivezetése közel négy százalékkal dobhatja meg a 2023-as átlaginflációt. Az Európai Bizottság azért számol jövőre kisebb – de még így is majdnem másfélszer az uniós szint feletti – inflációval, mert az árszint alkalmazkodik a magasabb költségekhez, az alapanyagárak növekedése is csökken és gyengül a fogyasztói kereslet. Magyarország továbbra is ki van téve az energiaimportnak és annak, hogy ezt nem nagyon képes több forrásból beszerezni, az inflációs várakozások pedig magasan rögzülhetnek.