Orosz csapatokat vontak vissza Kijev környékén, de nagy kérdés, hogy ez visszavonulás vagy csak átcsoportosítás

Oroszország megfelelő választ fog adni, ha több NATO-tagország folytatja azon tervét, hogy harci repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. „Figyelemmel kísérjük egyes NATO-tagországok vezetőinek nyilatkozatait arról, hogy repülőgépeket és légvédelmi rendszereket kívánnak szállítani Ukrajnának. Amennyiben ezek megvalósulnak, megfelelően fogunk erre reagálni” – mondta Sojgu egy keddi telekonferencián.

Sojgu szerint Oroszország most a kelet-ukrajnai Donbassz régióra akar összpontosítani. A Donbassz „felszabadítása” most a fő feladat – mondta a védelmi miniszter az Interfax orosz hírügynökség szerint. „A műveletek első szakaszának fő feladatai befejeződtek” – jelentette ki Sojgu. Állítása szerint az ukrán hadsereg képességei jelentősen meggyengültek, Ukrajnának már nincs légiereje. A miniszter a RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint azt is mondta, hogy az elmúlt két hétben mintegy 600 külföldi zsoldost öltek meg Ukrajnában.

(Interfax, RIA Novosztyi)

Az orosz hadsereg egységei nem hagyták el az ukrán főváros Kijev körüli pozícióikat, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy a pénteki bejelentésük szerint cselekednének, és csak a Donyec-medencére fókuszálnának, írja friss jelentésében az Institute for the Study of War (ISW) – a váratlan orosz bejelentést mi is elemeztük.

Az ISW hozzáteszi, hogy meg tudják erősíteni, miszerint az ukrán erők visszafoglalták a Kijev melletti Irpinyt, és hogy az ukrán ellentámadások megakaszthatják a főváros bekerítését. Az orosz erők megakadtak északkeleten, Csernyihiv, Szumi és Harkiv közelében sem hajtottak végre nagyobb hadműveletet az elmúlt 24 órában.

Az orosz sorozásra tett erőfeszítések hónapok múlva hozhatnak csak eredményt, a képzést kapó tartalékok száma ugyanis alacsony, a frissen kiképzésre küldött emberek viszont hónapok múlva mehetnek csak a frontra.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Vadim Deniszenko eközben megerősítette, hogy tovább folytatódnak Kijev környékén az ukrán ellentámadások.

Ukrajna közzétett egy több mint 600 állítólagos FSZB-ügynök személyazonosságát tartalmazó listát – írja a Telegraph. Az ukránok szerint a listán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek dolgozó 620 ügynök személyes adatai szerepelnek, többek között útlevél- és telefonszámok, sőt, még az ivási szokásaik is.

A lista szerint az egyik állítólagos FSZB-ügynök Skype-felhasználóneve tartalmazza a „jamesbond007”, valamint a „DB9” karaktereket, utalva James Bond ikonikus Aston Martinjára. Egy másik ügynök állítólag szereti a „prémium kategóriás autókat”, míg egy harmadik nagyivó, aki „rendszeresen megszegi a közlekedési szabályokat”. Az ukrán tisztviselők azzal is megvádolták a kémeket, hogy „bűnözői” tevékenységet folytatnak Európában, bár erről több részletet nem közöltek.

A Telegraph hangsúlyozza, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni a lista hitelességét. Ha azonban megerősítést nyer a lista valódisága, az komoly kellemetlenséget okozna Moszkvának, ugyanis számos ügynökük kompromittálódhat. Ukrán tisztviselők nem közölték, hogyan jutottak hozzá a listához. Aric Toler, a Bellingcat oknyomozó honlap kutatója azt mondta, úgy tűnik, az adatok egy része egy korábbi, érzékeny orosz hírszerzési adatok kiszivárogtatásain alapulhat.

Az oroszok kifogásolták, hogy az ukránok nem megfelelően bánnak az orosz hadifoglyokkal, alighanem arra a videóra utalva, amelyen az látható, ahogy ukrán katonák térden lőnek fogságba esett orosz katonákat. Az ukrán tárgyalófél egyelőre biztonsági garanciákat vár az orosz delegációtól, de a humanitárius ügyek is napirenden vannak, írja a Guardian a Reuters alapján.

Ennyi biztos, hogy az orosz főtárgyaló Vlagyimir Megyinszkij azt ígérte, amint vége az egyeztetéseknek – várhatóan pár óra múlva –, közleményt adnak ki.

Jelenleg csaknem négyezer külföldi katona van Romániában, ha pedig megalakul a múlt heti NATO-csúcson bejelentett, Magyarországot is érintő új harccsoport, mintegy ötezerre emelkedik az országban állomásozó külföldi katonák száma – írta kedden a Hotnews.ro hírportál Vasile Dincu védelmi minisztert idézve.

Dincu hétfő este azt közölte, hogy jelenleg 3913 külföldi katona van Romániában, az országba legutóbb áthelyezett ötszáz francia katona, illetve a velük érkezett belga és holland csapatok európai parancsnokság alatt végzik tevékenységüket.

Februárban az Egyesült Államok egy Stryker gépkocsizó zászlóaljat vezényelt át Németországból Romániába. Az új NATO-harccsoport telepítése további ezer külföldi katona érkezését jelenti. Ők nem kizárólag a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca közelében található Kogalniceanu támaszpontra vezényelik őket, hanem az erdélyi Aranyosgyéresen (Campia Turzii) és Nagysinken (Cincu), illetve más bázisokon is fogadnak külföldi katonákat.

(MTI)

Felajánlotta segítségét Ukrajnának az adatmentés terén nemzetközi hírnévvel rendelkező KÜRT Zrt. Ukrajna magyarországi nagykövetén keresztül. Gyakorlatilag nincs olyan megrongálódott adathordozó típus, amellyel ne találkoztak volna munkájuk során. Legyen szó megégett, betemetett, elázott vagy más módon megrongálódott információhordozóról, a Kürtnél felhalmozódott tudás révén esély van annak megmentésére. Kürti János, a Kürt adatmentés technológia megalkotója személyesen is kötődik az ukrán fővároshoz, hiszen a Kijevi Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, áll a cég közleményében.

Ukrajnában súlyos károk érték az oktatási intézményeket, ami megnehezíti az oktatás újraindítását. Várhatóan online formában indulhatna meg a tanítás, amelyhez nélkülözhetetlen az iskolák fizikai infrastruktúrájának használata, de ezek jelentős sérüléseket szenvedtek el a támadások során. Az iskolák megrongálódott eszközeinek adatmentésével kívánja a KÜRT segíteni az ukrajnai oktatási intézményeket.

A KÜRT korábban többek között a 2001. szeptember 11-i, New York-i terrortámadás, illetve a 2010-es magyarországi, legutóbb pedig a németországi árvizek után segítettek, amiben csak tudtak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitter-oldalán mondott köszönetet Petr Fiala cseh miniszterelnöknek, amiért Csehország és a cseh nép támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben. Zelenszkij megemlítette, hogy jelentős humanitárius és biztonsági segítségnyújtást kaptak Csehországtól, és azt, hogy a csehek „kivételesen kezelik” az ukrán menekülteket. „Nagyon nagyra értékeljük ezt!” – írta az ukrán elnök, aki az elmúlt napokban az egyiptomi és a guatemalai elnöknek is hasonló köszönetet mondott.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy a háború kezdete óta öt botfarmot fedeztek fel és zártak be, amivel több mint 100 ezer, álhíreket terjesztő kamuprofilt „vontak ki a forgalomból”.

A hálózat, amely Harkivban, Cserkasziban, Ternopilban és a Kárpátalján működött. Az orosz invázióról és a védők helyzetéről terjesztettek hamis információkat, hogy ezzel pánikot keltsen és rombolja az ukránok morálját. Az SZBU közleménye szerint a hálózat célja az volt, hogy destabilizálja a különböző régiókban a társadalmi, politikai helyzetet, és fékezzék az ukrán hadsereg ellenállását.

Az ukrajnai bűnüldöző szervek razziát tartottak a botfarmoknak otthont adó helyszíneken. Száz darab GSM Gateway-t, tízezer SIM-kártyát, a botok kezelésre szolgáló laptopokat és számítógépeket foglaltak le. Az ukrán szervek szerint a módszer az orosz különleges szolgálatok munkájára utal. Az SZBU közleménye nem említi operátorok letartóztatását.

Az ORFK közlése szerint az ukrán-magyar határszakaszon 5156-en érkeztek, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4741-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 1142 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

A BRFK arról tájékoztatott, hogy hétfőn 1140 ember, köztük 415 gyerek érkezett Budapestre vonattal Ukrajnából. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokban kialakított tranzitváróba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 ember, köztük 49 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Sky News azt írja, hogy a legfrissebb hírek szerint a Chelsea volt milliárdos tulajdonosa, Roman Abramovics részt vett a keddi orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalások előkészítésében. Az orosz oligarcháról egy friss fotó is felkerült a Twitterre, amin Recep Tayyip Erdoğan török elnök társaságában látható. A Kreml nemrég megerősítette, hogy Abramovics valóban szerepet játszott az háború eleji orosz-ukrán tárgyalások előkészítésében. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy múlt heti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a lehetséges tárgyalásokról a két delegáció egyeztet egymással.

Hétfőn a Wall Street Journal és a Bellingcat is arról számolt be, hogy mérgezésre utaló tünetek (vörös szemekről, folyamatos és fájdalmas könnyezésről és a kezük és arcuk hámlásáról számoltak be) jelentek meg Abramovicson és az ukrán delegáció két tagján nem sokkal azután, hogy március elején találkoztak egymással. Azonban egy amerikai tisztségviselő azt mondta a Reutersnek, hogy az amerikai hírszerzés szerint nem mérgezés történt, hanem környezeti tényezők okozták Abramovics állítólagos tünetei.

(Sky News)

A helyi kormányzó Vitalij Kim közlése szerint kedd reggelre rakétatalálat érte a dél-ukrajnai Mikolajiv fő kormányépületét. A találatról, pontosabban az amiatt keletkezett hatalmas károkról képet is közölt.

Egyelőre nem tudni, vannak-e halálos áldozatai a támadásnak, de úgy hírlik, nyolcan a romok alatt rekedtek. A kormányzó Kim állítólag azért úszta meg a támadást, mert elaludt reggel, és így elkésett a munkából.

Kim a több mint egy hónapja tartó háború ellenére nem vesztette el humorérzékét, a támadás után ugyanis arról beszélt, hogy ezek szerint az oroszok már nem akarják elfoglalni a békeidőben félmilliós várost, ellenkező esetben ugyanis szükségük lett volna az irodákra a kormányépületben.

Nem volt kézfogás, láthatóan hideg fogadtatással várta egymást a két delegáció Isztambulban, írja a Guardian ukrán tévék beszámolója alapján, bár az nem világos, hogy ezt az ukrán tévések maguk látták, vagy közölték velük mint fejlemény.

Eközben Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a delegációk „a tárgyalási folyamat alapvető rendelkezéseiről tárgyaltak. A delegációk párhuzamosan dolgoznak a vitás kérdések teljes spektrumán”. Podoljak képet is megosztott arról, ahogy a két delegációt vezető ukrán David Arahamia és az orosz Vlagyimir Megyinszkij egyeztet.

Írja a Financial Times a tárgyaláson képviselt álláspontokra rálátó forrása alapján. A lap hozzáteszi, hogy az oroszok állítólag úgy érkeztek Isztambulba, hogy még az ukrán EU-tagságot is engednék, ha Kijev lemondana a NATO-belépésről – ezt hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök maga is említette, hogy hajlandók lennének erre.

A lap egyik forrása hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország napról napra változtatja a feltételeit.

Az ukrán vezetés azt reméli, hogy kedden három humanitárius folyosót nyithatnak meg, amelyen keresztül a civilek el tudják hagyni az ostromlott városokat – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes. A Reuters jelentése szerint azt mondta, hogy többek között Mariupolból is megpróbálnak biztonságos folyosót nyitni. Verescsuk Facebook-bejegyzése szerint a három humanitárius folyosó a következő lenne:

• Mariupol→Zaporizzsja
• Melitopol→Zaporizzsja
• Enerhodar→Zaporizzsja

A miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint kedden 34 autóbusz indult el Zaporizzsjából Bergyanszkba, hogy a már ott lévő mariupoli lakosokat tovább evakuálják Ukrajna belső részei felé. „Tegnap 880 mariupoli lakost sikerült kimenekítenünk Bergyanszkból” – mondta.

A háború előtt előtt 450 ezer lakosú Mariupolt, az Azovi-tenger partján lévő ipar- és kikötővárost a háború kitörése óta ostromolja az orosz hadsereg. Naponta érkeznek horrorisztikus történetek gyermekhalálról, víz-, élelmiszer- és gyógyszerhiányról, utcán tornyosuló holttestekről, civileket rejtő óvóhelyek megtámadásáról. A város ostromáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Reuters, Guardian)

Oroszország kénytelen új piacokat keresni az olaj- és olajszármazék-exportjának, és egyelőre úgy tűnik, hogy ebből a kényszerből nem Kína (amely joggal fél az amerikai szankcióktól), hanem India profitál, Delhi még nincs annyira fókuszban, könnyebben vásárol a kedvezményes áron kínált nyersanyagból – írjuk friss cikkünkben a BBC nyomán.

India helyzete azért kényes, mert Delhi a háború kirobbanása óta egyfajta diplomáciai kötéltáncot jár, 20 ezer állampolgárát, főleg diákokat igyekezett kimenteni Ukrajnából, de amikor az ENSZ BT megszavazta volna az invázió elítéléséről szóló határozatot, Delhi tartózkodott.

India ugyanis hagyományosan Oroszország nagy barátja, intenzív katonai, energetikai, és egészségügyi kapcsolatban állnak a felek egymással, amit India egyfajta biztonsági zálognak is gondol a térségben Kínával és Pakisztánnal szemben.

A megbeszélés előtt Recep Tayyip Erdoğan szólt a két küldöttséghez, remélve, hogy már ma egyezségre jutnak.

Az ukrán fél előre jelezte, nem vár túl sokat a mai, sokadik egyeztetéstől sem, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn arról beszélt, hajlandó tárgyalni Ukrajna semleges állapotáról.

Moszkva korábban azt jelentette, hogy nem tervez bábállamot csinálni Ukrajnából, tehát nem váltaná le a kormányt, igaz, ezt már azután közölték, hogy pénteken az orosz invázió tervének módosításáról, és a teljes Ukrajnát érintő offenzíva helyett csak a keleti területek „felszabadításáról” beszéltek.

Eddig elég nehéz volt megállapítani a háború áldozatainak pontos számát, mivel mind az ukrán, mind az orosz kormányok nagyon eltérő becsléseket adtak erről. Az ukrán vezérkar legutóbbi, március 28-i állítása szerint 17 ezer orosz katona halt meg a háborúban. Az orosz védelmi minisztérium március 25-én 1351 orosz katona halálát ismerte el. A tisztánlátást tovább nehezíti, hogy a harctéri veszteség fogalmába elméletileg nemcsak a halott katonák, hanem a sebesültek, fogságba esettek és eltűntek is beleszámítanak, ezt ez egyik fél sem szokta részletezni.

A BBC oroszországi tudósítója, Olga Ivshina nemrégiben végzett vizsgálata fényt derített néhány részletre az orosz csapatok veszteségeiről. A kutatása az orosz kormányzók hivatalos nyilatkozatainak, a helyi média beszámolóinak, az egyetemek és iskolák hivatalos beszámolóinak elemzése alapján készült. Twitter-oldalán azt írta, hogy az igazolt orosz veszteségek mintegy 20 százaléka tiszt, ami nagyon magas aránynak tűnik. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden ötödik orosz katona, aki elesett a harctéren, tiszt volt. Lehet, hogy a tiszteket gyorsabban eltávolítják a harctérről, és az is benne van, hogy a helyi hírekben nagyobb hangsúlyt kap egy tiszt halála.

A megerősített veszteségek többsége különböző rangú deszantos, közlegényektől az ezredesekig. Ez azzal magyarázható, hogy az ejtőernyősöket Oroszország gyakran használja fő rohamosztagként, mivel a legtöbb egységhez képest jobban kiképzettek és jobban felszereltek. Minden hivatalos orosz jelentés hangsúlyozza, hogy az Ukrajnában meghalt orosz katonák hivatásos katonák voltak. De van legalább egy katona, akinek a rokonai azt állítják, hogy sorkatona volt.

Az oroszok több mint 10 pilóta és navigátor halálát erősítették meg. Ők nagyon értékes szakemberek, egy vadászpilóta kiképzése átlagosan 7-8 évig tart és több mint 3 millió dollárba kerül. Az úgynevezett mesterlövész-pilóták kiképzése 10-12 évet vesz igénybe, és több mint 7 millió dollárba kerül a kiképzésük.

A legtöbb veszteséget Dagesztán és Dél-Oszétia régiókból jelentették. Sok jelentés érkezik a szibéria Burjátföldről, de ez nem jelenti azt, hogy a legtöbb megölt katona etnikailag nem orosz vagy muszlim lenne. A háború kezdete óta Oroszország 85 régiója közül 15 még nem tett közzé semmilyen információt az Ukrajnában elesett helyi katonákról. A jelek szerint egyre nagyobb nyomás nehezedik az oroszországi újságírókra, akik a katonai veszteségekről tudósítanak. A harcban elesett katonákról szóló korábbi cikkek egy részét törölték. Ez néha egy-két nap alatt történik, de néha már egy órán belül.

(BBC)

Recep Tayyip Erdoğan török elnök elmondta, hogy reméli, hogy a találkozó előnyös lesz az érintett országok és az egész régió számára. Arról is beszélt, hogy Törökország minden szakaszban tisztességes álláspontot képviselt a konfliktussal kapcsolatban, és hogy a tisztességes békének nem lesz vesztese, egyben (már nem eőlször) azonnali tűzszünetre szólított fel.

Azt mondja, hogy a tárgyalásokon elért eredmények előkészítenék az utat a vezetők találkozója előtt – és Törökország ennek is otthont adhatna. Azt is elmondja az orosz és az ukrán csoportnak, hogy mindkét félnek „jogos aggodalmai” vannak, de elérkezett az a pillanat, amikor a tárgyalásoknak „konkrét eredményeket” kell hozniuk.

Miután a csehek és lengyelek jelezték, hogy a Moszkva elleni fellépés langyos támogatása miatt nem vesznek részt a Budapestre tervezett V4-es védelmi találkozón, a magyar kormány lemondta az eseményt. Részletek a cikkünkben.

Sean Penn visszatért Ukrajnába, hogy segítsen a menekülteknek. A 61 éves amerikai színész a Twitter-oldalán osztotta meg, hogy a nyugat-ukrajnai Lvivben járt, ahol helyi vezetőkkel és civil szervezetekkel egyeztetett a segítség módjáról. Egy közös képet is megosztott, amelyen Makszim Kozickijjel, a lvivi régió kormányzójával pózolt együtt.

Penn a háború kitörésekor Kijevben forgatott dokumentumfilmet a konfliktusról, még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. Penn később biztonsági okokból elhagyta Ukrajnát, gyalog kelt át az ukrán-lengyel a határon. Azt nyilatkozta: „Nem kérdés, hogy Ukrajna meg fogja nyerni ezt a harcot”. Penn jótékonysági szervezete, a Community Organized Relief Efforttal (CORE) a háború kezdete óta próbálja segíteni a bajba jutott ukránokat egészségügyi és orvosi csomagokkal, anyagi támogatással. Szervezete azon dolgozik, hogy lakhatást és oktatást biztosítsanak az ukrán menekültek számára Lengyelországban.

A hét elején Penn azzal fenyegetőzött, hogy beolvasztja az Oscar-díját, ha Ukrajna elnökét nem hívják meg virtuálisan a Los Angeles-i eseményre. Az orosz-ukrán háború és Ukrajna helyzete téma volt a múlt vasárnapi gálán, de Zelenszkij nem mondott ott beszédet.

Az 1831 óta létező brit RUSI (Royal United Services Institute) egyik elemzője, Jack Watling azt állítja, hogy Mariupol „bármelyik pillanatban” eleshet, és ha ez megtörténik, akkor a Donbasz régióban egyesével fogják bekeríteni az ukrán egységeket, amik között az ukrán hadsereg legjobbjai is ott vannak. „Kevés lesz a lőszerük, nagyon fáradtak lesznek, és ez nagy visszaesés lenne az ukrán hadsereg számára” – mondja Watling, aki arról is beszélt, hogy az újra ukrán kézre került Irpiny esete azért jelzi, hogy mekkora a morál és utánpótlásbeli különbség a két fél között.

Ott ugyanis, ahol nincs utánpótlása az orosz tüzérségnek, hamar sebezhetővé válnak. Normál esetben egy szárazföldi pont elfoglalása háromszor akkora erőt igényel a támadótól, de az ukránok így is képesek időről időre visszaszerezni területeket az oroszoktól.

(BBC)

Dmitro Kuleba az orosz megszálló haderők által használt Z szimbólum használatának büntethetőségét kérte a világ országaitól egy Twitter-bejegyzésben. Németország hétfőn jelezte, hogy akár három év börtönt is kaphat, aki az orosz megszállók jelképeként ismertté vált nagy fehér Z szimbólumot használja, magát a betűt viszont nem tiltják be. Ez azért van így, mert „az orosz invázió bűncselekmény”, és aki nyilvánosan kifejezi egy bűncselekmény támogatását, büntethetővé teszi magát.

A Z mellett több más szimbólumot is használnak a megszállt orosz erők. Egy részének eredetét az orosz védelmi minisztérium próbálta megmagyarázni, a Z az orosz győzelemért kifejezésből – за победу – ered, a V pedig az „erőnk az igazságban van” – сила в правде – mondásra eredeztethető.

A Z a Nyugati Katonai Körzet orosz erőinek jelképe, a négyzetbe zárt Z a krími orosz erőké, az O a belarusz erőké, a V a tengerészgyalogosoké, az X pedig a csecsenföldi erőké.

Bő egy hónappal az orosz-ukrán háború kirobbanása után bejelentette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), hogy elkezdte bezárni moszkvai és minszki irodáit. „Az EBRD határozottan elítélte” a háborút, és „a moszkvai és minszki irodák bezárásáról szóló döntés az Oroszország által Belarusz segítségével végrehajtott akciók elkerülhetetlen következménye. Továbbra is rendíthetetlen támogatást nyújtunk Ukrajnának, és már megállapodtunk egy kezdeti 2 milliárd eurós csomagról Ukrajna és más, az ottani események által érintett országok számára.” – áll a közleményben.

Az EBRD 2014 óta nem fektetett pénz új projektbe Oroszországban.

(Interfax)

A szokásos reggeli jelentésben regionális, elsősorban Kijev északnyugati részére kiterjedő, Hosztomel, Irpiny és Bucsa környéki ukrán ellentámadásokról ír a brit hírszerzés, hozzátéve, hogy az ukrán akciók hoztak is némi sikert, több állásból is visszatolva az oroszokat, akik ugyanakkor továbbra is komoly fenyegetést jelentenek az ukrán fővárosra.

A továbbra is súlyos bombázásnak kitett Mariupol környékén fennmaradt az orosz támadás, a város központja viszont továbbra is ukrán kézen van.

Az ország többi részén egyelőre az átpozicionálásra fókuszálnak az ukrán erők.

Lakóházak dőltek romba hétfő este a Harkivhoz közeli Ljubotinban, Ukrajna északkeleti részén. A helyi ügyészség szerint a támadásban egy ember meghalt, heten megsérültek.

(BBC)

A károkat öt régióból, Kijev, Donyeck, Zsitomir, Zaporizzsja, Luhanszk, Szumi, Harkiv és Csernyihiv környékéről jelentették az ukrán fél részéről. „Ezek túlnyomó többsége ortodox templom. Mecsetek, zsinagógák, protestáns templomok, vallási oktatási intézmények és vallási szervezetek fontos adminisztratív épületei is megsemmisültek” – áll az ügynökség hétfőn késő este kiadott közleményében.

Az ukránok szerint a háború kezdete óta 733 oktatási intézményben keletkezett kár, ezek közül 74 teljesen megsemmisült.

Az elmúlt napokban több ukrán olajtárolót is találat ért Kijev, Lviv, Zsitomir, Luck, illetve hétfő este Rivne közelében. Az ukrán hadsereg közlése szerint egyértelmű, hogy összehangolt akcióról van szó orosz szempontból, amivel logisztikai nehézségeket és „humanitárius katasztrófához vezető helyzetet” próbálnak teremteni.

Emellett több területen, Kijev, Zaporizzsja és Herszon környékén fosztogatással és emberek elrablásával terrorizálják a még ott élőket, számol be a BBC, hozzátéve, hogy ezeket az állításokat nem tudták hitelt érdemlően megerősíteni. Emberrablások az ENSZ szerint is történtek, a múlt héten legalább 36 ilyen esetről számoltak be.

António Guterres ENSZ-főtitkár megbízta a humanitárius ügyekért felelős helyettesét a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, és Martin Griffiths már fel is vette a kapcsolatot a felekkel. A cél, hogy a humanitárius tűzszünettel lehetővé tegyék a segélyek eljuttatását a rászorulókhoz, és hogy érdemi tárgyalás kezdődhessen Oroszország és Ukrajna között.

A megszállás alatt levő, békeidőben 150 ezres dél-ukrajnai városban az oroszok kineveztek egy orosz városvezetést, amely elsőként az oroszok által elvágott mobilhálózati és internetes rendszert állítaná vissza, írja a CNN.

A város élére az oroszok által március 11-én kinevezett Galina Danyilcsenko egyik első intézkedése egyébként az volt, hogy elrendelte, csak az orosz híreket lehet közölni a városban. Az iskolák újranyitását – a törvényesen megválasztott ukrán polgármester, Ivan Fedorov szerint – az oktatásért felelős tisztviselő elrablásával intézte el.

A városban egyébként (szintén a CNN közlése alapján) masszívan terjesztik az orosz propagandát a hadsereg tagjai, egy frissen keringő videóban például az ukrán zászlóra írják fel, hogy az orosz védelmi minisztérium, nemzeti gárda, a kozákok és a népi hadsereg üdvözletét küldi Zelenszkij elnöknek. A zászlóra a megszálló orosz erők szimbólumai, a Z és V betűk is felkerültek.

Nyolc repülőgép, három helikopter, négy drón és két rakéta – ukrán beszámolók szerint a levegőben ezeket a veszteségeket szenvedte el Oroszország az Ukrajna ellen indított háború legutóbbi éjszakáján.

Emellett az ukrán légierő a földön is semmisített meg orosz támadó erőket, ezekről azonban nincsenek pontos adatok – közölte az Unian.

Kelet-Ukrajnában hét támadást vertek vissza az ukrán erők, és továbbra is megakadályozták hogy az orosz hadsereg teljesen bekerítse Mariupolt, ahol jelenleg is 170 ezer lakos próbál túlélni, mivel továbbra sem sikerült evakuációs folyosót biztosítani számukra. Ukrajna szerint Oroszország nem ad erre lehetőséget, Moszkva ezt tagadja, és az ukrán felet vádolja azzal, hogy nem engedi ki a civileket a városból.

Ukrajna szerint az orosz erők a veszteségeket és azt, hogy katonai céljaikat nem sikerült elérni, olyan rakétatámadásokkal akarják ellensúlyozni, amelyek a civil infrastruktúrát pusztítják, és a polgári lakosság ellen irányulnak.