Orosz csapatokat vontak vissza Kijev környékén, de nagy kérdés, hogy ez visszavonulás vagy csak átcsoportosítás

A múlt heti Európai Tanács-ülés után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a dán parlament tagjai előtt beszélve kritizálta Magyarországot, amelyre az oroszok Európai Unióba nyúló csápjaként tekint. Bővebben erről ebben a cikkünkben olvashat.

Az Egyesült Királyság az ukrán főváros, Kijev körüli orosz bombázások némi csökkenésének jeleit látta, közölte Boris Johnson miniszterelnök szóvivője.

Antony Blinken amerikai külügyminiszterhez hasonlóan ő is azt mondta, hogy az oroszokat a tetteik és nem a szavaik alapján fogják megítélni, és az Egyesült Királyság is azt szeretné, ha Oroszország teljesen kivonulna Ukrajnából.

A szóvivő szerint az orosz támadások főleg azért csökkentek Kijevnél, mert az ukrán erők északnyugaton visszaszorították az orosz csapatokat.

(Guardian)

Az ukrán haderő vezérkara Facebook-oldalán rendszeresen tesz közzé jelentéseket, és a hadmozdulatok mellett az orosz veszteségeket is felemlegetik. Most egy szétlőtt páncélozott jármű, egy Kamaz Tájfun fotóját tették közzé. Azt írták hozzá, hogy az ukrán katonák egyedivé tették, sehol máshol a világon nem néz ki így egy ilyen jármű.

Az ukránok az orosz hadsereg büszkeségeként hivatkoznak a páncélozott, elvileg aknabiztos csapatszállítóra. A Kamaz Tájfunokat, amelyekből négy-, hat- és nyolckerekes változat is van, 2014-ben kezdték el rendszeresíteni az orosz hadseregben, és a Wikipedia szerint körülbelül 330 ilyen járművet gyártottak le eddig.

Oroszország ígérete, miszerint csökkenti a katonai műveletek számát Kijev és Észak-Ukrajna környékén, nem jelent tűzszünetet, mondta Moszkva vezető tárgyalója.

„Ez nem tűzszünet, de ez a törekvésünk, hogy fokozatosan elérjük a konfliktus deeszkalációját legalább ezeken a frontokon” – mondta Vlagyimir Medinszkij a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

(BBC)

A CNN újságírója, Jim Sciutto magas rangú amerikai katonai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Oroszország elkezdte kivonni erőinek egy részét Kijevből, ami már az orosz stratégia megváltozásának a jele. Az amerikaik úgy gondolják, hogy amit most látnak, az nem egy rövid időtávra szóló átcsoportosítás, hanem az oroszok belátták az észak felől indított előrenyomulásuk kudarcát. Az oroszok egyébként éppen ma közölték, hogy drasztikusan csökkentik a Kijevre és Csernyihivre összpontosító katonai tevékenységet.

Twitterén Tadeusz Giczan belarusz újságíró azt írta, hogy az ukrán határnál nagyobb orosz egységeket láttak a Belaruszban található Recsica és Gomel felé távozni.

Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy nem látta annak jeleit, hogy Oroszország komolyan békére törekedne. Blinken szerint Moszkvának azonnal véget kellene vetnie az agressziónak, és tárgyalásokat kéne kezdeményeznie.

„Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira összpontosítunk” – mondta az amerikai külügyminiszter.

(via Guardian)

Ukrajna és több nem NATO-ország is meghívást kapott a NATO külügyminisztereinek jövő heti kétnapos találkozójára, írta közleményében a katonai szövetség.

A NATO közölte, hogy Ausztrália, Finnország, Grúzia, Japán, a Koreai Köztársaság, Új-Zéland, Svédország és Ukrajna külügyminisztere, valamint az Európai Unió külügyi főképviselője vesz rész az április 7-i ülésszakon. A fizikai megjelenés nem feltétel, a miniszterek egy részed videókapcsolaton keresztül vesz részt.

A 30 tagú NATO külügyminiszterei a háború kezdete óta másodszor ülnek össze. (CNN)

Belgium 21 orosz diplomatát utasított ki, mert a feltételezések szerint kémkedtek, és veszélyt jelentettek az ország biztonságára, közölte a Reutersszel a belga külügyminisztérium miután ezt az értesülést megszellőztette egy belga lap.

A diplomaták a brüsszeli nagykövetségen és az antwerpeni konzulátuson dolgoztak, mindannyiukat diplomataként akkreditálták, de a belga külügy szerint kémkedtek és különböző befolyásolási műveletekben vettek részt.

Hollandiában is hasonlók történtek, a holland külügy 17 olyan oroszt utasított ki, akik bár diplomataként voltak regisztrálva, hírszerzést folytattak. Mindezt a holland biztonsági szolgálatok állapították meg.

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének menekültügyi szervezete azt közölte, hogy a háború kitörése (február 24.) óta 3 901 713 olyan ember regisztráltak menekültként, aki elhagyta Ukrajnát. Közülük nem mindenki ukrán állampolgár, körülbelül 203 ezer ember harmadik országbeli.

Az ország elhagyása mellett belső migráció is megfigyelhető, sokan Ukrajna békésebb területeire mennek a frontzónákból, kivárva, hogy mi történik.

Kedden a háború előtti szintre, egyhavi csúcsra erősödött az orosz rubel. Mostani árfolyamon 1 dollár 88 rubelt ér az egy nappal korábbi 98 rubelhez képest. Az erősödés egyértelműen az isztambuli orosz–ukrán tárgyalás körüli optimizmust tükrözi. „Ez egyfajta reményt ad, az biztos. De az elmúlt hetekben az árfolyam olyan vadul ingadozott, hogy azért nem árt óvatosnak lenni” – mondta James Sillars, a Sky News üzleti tudósítója.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint népszavazáson fogják megkérdezni az ukránoktól, hogy jóváhagyják-e, hogy Ukrajna bizonyos biztonsági garanciákért cserébe semleges ország maradjon, vagyis azt, hogy a jövőben sem lesznek NATO-tagok. „Ez egy olyan népszavazás lesz, amelyen Ukrajna minden polgára kifejezi majd álláspontját erről a megállapodásról, és arról, hogy ez hogyan működjön” – mondta Podoljak az ukrán televíziónak. Volodimir Zelenszkij tanácsadója szerint elengedhetetlen, hogy az ukrán kormány a nép támogatását élvezze a megállapodás elfogadásakor.

(CNN)

Az orosz–ukrán háború miatt újra felvetődött a kérdés: meg tudná védeni magát Európa? Egy közös EU-s hadsereg gondolata már régóta téma, de konkrét lépések ebbe az irányba csak az elmúlt néhány évben történtek. Az Investigate Europe nyomozása alapján nem sok esély van arra, hogy a NATO nélkül a közeljövőben katonailag ütőképes legyen Európa. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Joe Biden amerikai elnök megbeszélést hív össze kedden az európai szövetségeseivel, hogy megvitassák az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos legújabb fejleményeket – közölte a Fehér Ház. A konferenciahívásban várhatóan részt vesz Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is.

(CNN)

Ukrajna elfogadná a semleges státuszt – Oroszország egyik legfontosabb követelését – biztonsági garanciákért cserébe, közölték az ukrán delegáció képviselői az isztambuli fegyverszüneti tárgyalás után. A semleges státusz azt jelentené, hogy Ukrajna nem csatlakozna semmilyen katonai szövetséghez, például a NATO-hoz, és nem is létesítene NATO-támaszpontokat a területén. Lengyelország, Izrael, Törökország és Kanada is a lehetséges biztonsági garanciavállalók között szerepelhetne Ukrajna számára.

A javaslat egy 15 éves konzultációs időszakot is tartalmazna az elcsatolt Krím félsziget státuszáról – közölték az ukrán delegáltak. Szerintük a jelenlegi ukrán javaslatok elégséges alapot jelentenek ahhoz, hogy indokolt legyen egy találkozó Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között, hozzátéve, hogy várják erre Oroszország válaszát.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója azt mondta, hogy most már „valószínűsíthető”, hogy a két elnök találkozhat egymással. „Már elkészültek azok a dokumentumok, amelyek lehetővé teszik, hogy az elnökök kétoldalú alapon találkozzanak” – mondta. A két fél közötti tárgyalások online folytatódnak a nap 24 órájában – mondta Podoljak, és hozzátette: „Az orosz delegáció konstruktív és tudatos. Ez nem jelenti azt, hogy a tárgyalások könnyűek. Nagyon is nehezek. De az orosz fél mind az orosz, mind az ukrán javaslatokra odafigyel.”

(BBC, CNN)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, és arra figyelmeztetett, hogy az ostromlott Mariupol város szinte teljes egészében elpusztult. Zelenszkij kedd délelőtt a dán parlament képviselőinek tartott videókonferenciás beszédet. „Arra kérjük önöket és a világ demokratikus közösségét: fokozni kell az Oroszország elleni szankciókat. Fel kell adnunk az orosz olajat. Nem lehet kereskedni Oroszországgal. Zárják le a kikötőket az orosz hajók előtt” – mondta.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy több mint 100 ezer ember még mindig Mariupolban rekedt, és kénytelenek „havat olvasztani, hogy vizet ihassanak” – tette hozzá. Zelenszkij szerint Oroszország azt akarja elérni, hogy „Ukrajnából ne maradjon más, csak romok és menekültek”. Azzal vádolta az orosz erőket, hogy erőszakkal deportálják az embereket, nemi erőszakokat követnek el, és fosztogatnak. Azt állította, hogy több mint kétezer ukrán gyerek holléte ismeretlen.

(CNN)

Kedden is folytatódott az orosz invázió Ukrajnában, összeszedtük a legfontosabb napközbeni híreket.

Harcok, fegyverek

• Kedd reggelre rakétatalálat érte a dél-ukrajnai Mikolajiv fő kormányépületét, ami részben össze is dőlt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint legalább 7 halottja és 22 sérültje van a támadásnak.
• Harkiv környéki lakóházakat döntött romba orosz rakétatalálat.
• Ukrajna szerint az orosz erők az éjszaka is veszteségeket szenvedtek el. Azt közölték, hogy Kelet-Ukrajnában hét támadást vertek vissza, és továbbra is megakadályozták, hogy az orosz hadsereg teljesen bekerítse Mariupolt.
• A brit hírszerzés szerint az ukrán erők sikeres ellentámadásokat hajtottak végre Kijev környékén. A jelentés szerint az ukrán akciók hoztak is némi sikert, több állásból is hátrébb szorították az oroszokat, akik ugyanakkor továbbra is komoly fenyegetést jelentenek az ukrán fővárosra.
• A Kijevhez közeli ellentámadásokhoz hasonlóan délen is sikert értek el hétfő este ukrán erők, amelyek sikerrel szorították vissza az orosz katonákat az Odessza és Harkiv között félúton található Krivij Rih városának környékéről.
• Robbanás zavarta meg Csernyihiv polgármesterének élő tévéinterjúját kedden.
• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedd délelőtt sajtótájékoztatót tartott. Azt mondta, Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek bevetését a háborúban, ugyanakkor, ha az ország létét éri fenyegetés, akkor erre sor kerülhet.
• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy most a kelet-ukrajnai Donbassz régió „felszabadítása” a fő feladatuk.

Diplomácia, gazdaság

• Tűzszüneti tárgyalásokat tartottak kedden Isztambulban. A megbeszélés előtt Recep Tayyip Erdoğan török elnök szólt az orosz és ukrán küldöttséghez, remélve, hogy már ma egyezségre jutnak. Az oroszok azt kifogásolták, hogy az ukránok nem megfelelően bánnak az orosz hadifoglyokkal. Az ukrán tárgyalófél biztonsági garanciákat várt az orosz delegációtól.
• Elmarad a Budapestre tervezett V4-találkozó, miután a csehek és lengyelek jelezték, távol maradnak.
• Oroszország azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy kibertámadást hajtottak végre ellenük.
• Négy litván, három lett és három észt diplomatát utasít ki Oroszország.
• Humanitárius tűzszünet megteremtésén dolgozik az ENSZ-főtitkár, António Guterres.
• Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bezárja moszkvai és minszki irodáit.
• A Bloomberg is felfüggesztette oroszországi és belaruszi működését.
• A Decathlon bejelentette, hogy egy időre kivonulnak Oroszországból.

Menekültek, segélyszervezetek

• Sean Penn újra Ukrajnában járt, hogy segítsen a menekülteken. Penn jótékonysági szervezete, a Community Organized Relief Efforttal (CORE) a háború kezdete óta próbálja segíteni a bajba jutott ukránokat egészségügyi és orvosi csomagokkal, anyagi támogatással. Kedden a lvivi régió kormányzójával egyeztetett a segítségnyújtás módjáról.
• Az ukránok három humanitárius folyosót akarnak nyitni kedden, egyet Mariupolból.

Erről tájékoztatta az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökséget. Az isztambuli orosz-ukrán tárgyalások után kiadott közleményt Alekszandr Fomin védelmi miniszterhelyettes olvasta föl.

„Tekintettel arra, hogy az Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentes státuszáról szóló szerződés előkészítéséről, valamint Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításáról szóló tárgyalások gyakorlati szakaszba értek, a mai találkozón megvitatott elvek figyelembevételével az orosz védelmi minisztérium a kölcsönös bizalom növelése és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételek megteremtése, valamint a végső cél – a fent említett szerződésben való megállapodás és annak aláírása – elérése érdekében úgy döntött, hogy radikálisan, drasztikusan csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv környékén” – áll a minisztérium közleményében.

Az ukrán delegáció közlése szerint a keddi, isztambuli tárgyaláson egy „biztonsági garanciarendszerről” egyeztettek, amely olyan intézkedéseket tartalmazna, hogy például Ukrajna területén ne legyenek külföldi katonai támaszpontok. Ebben a folyamatban olyan országok, mint Törökország, Lengyelország és Kanada tekinthetők a garanciavállalóknak.

Az ukránok azt is megerősítették, hogy hajlandók belemenni a semlegességbe, vagyis hogy nem csatlakoznának a NATO-hoz, de minden orosz követelésről népszavazást kellene tartaniuk, a cél viszont a teljes és tartós tűzszünet.

A békére törekvő javaslatok egy 15 éves konzultációs időszakot is tartalmaznának az elcsatolt Krím státuszáról, és csak teljes tűzszünet esetén léphetnének hatályba.

Moszkva „konstruktívnak” nevezte a keddi tárgyalásokat, a fejleményeket Vlagyimir Putyin orosz elnöknek továbbítják, ő dönt minden továbbiról.

(Sky News)

Oroszország megtorló intézkedésként kiutasítja a lett és az észt nagykövetség három-három, valamint a litván nagykövetség négy alkalmazottját – közölte kedden az orosz külügyminisztérium az Interfax hírügynökséggel.

A külügy „a viszonosság elve alapján” a litván nagykövetség négy, a lett nagykövetség három, valamint az észt nagykövetség és az észt főkonzulátus szentpétervári és pszkovi irodájának három alkalmazottját utasította ki.

Élő adásban volt a CNN-en Vladiszlav Atrosenko, Csernyihiv polgármestere, amikor egy robbanás zavarta meg az interjút. Az ország északi területén található város polgármestere rakéta által elpusztított mozi előtt nyilatkozva mondta, hogy „Bizton állíthatjuk, hogy az orosz hadsereg ezt a háborút nem Ukrajna fegyveres erői, hanem a civilek ellen vívja”.

A háború kirobbanása óta ostrom alatt levő városban 300-400 civil áldozta lehet eddig az oroszok pusztításának a helyi közlés szerint. A Békeidőben 290 ezres város lakosai közül még 100-110 ezren maradhattak lakóhelyükön.

„Nem adjuk meg magunkat” – mondta, miközben a háttérben robbanás hallatszott. A zaj egy orosz lövedéktől származott, mondta Atrosenko. „Sehol sem biztonságos már a város” – tette hozzá.

A célpont egy önkormányzati épület volt, amely részben össze is dőlt. A hírek eddig 3 halottról és több sérültről szóltak. (AFP)

Arról, hogy sikerült-e valamiről megállapodnia a feleknek, még nem érkezett hír.

(Sky News)

A Decathlon a legújabb márka, amely kivonul Oroszországból. A francia sportáruház kedden közölte, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Hozzátették, továbbra is támogatja 2500 ottani alkalmazottjukat. A cég közleménye közölte: „A nemzetközi szankcióknak szigorúan megfelelve, a Decathlon tudomásul veszi, hogy az oroszországi tevékenységének folytatásához már nem állnak fenn a szállítási feltételek. A Decathlon kénytelen felfüggeszteni üzleteinek működését”. A Decathlont sok kritika érte az elmúlt hetekben, hogy a háború ellenére is folytatták üzleti tevékenységüket az orosz piacon.

(Sky News, RIA Novosztyi)

„Ha a baloldal nyerne a választásokon, azonnal megkezdené a fegyverszállításokat Ukrajnába. Márki-Zay Péter Twitter-üzenetéből, amelyet Ukrajna elnökének küldött, világosan látszik” – mondta Facebook-posztjában a külgazdasági és külügyminiszter. Hogy Márki-Zay Péternek pontosan melyik Twitter-posztjára gondolt Szijjártó Péter, az egyelőre nem derült ki. Részleteket ebben a cikkben talál.

Az alsó-szászországi Rintelnben a rendőrség büntetőeljárást indított egy orosz származású család két tagja ellen, mert Z betűt és egy orosz zászlót ragasztottak az autójukra. „A rendőrség Államvédelmi Szolgálatát hívták ki rájuk” – közölte a rendőrség kedden. Egy 52 éves személy és 31 éves fia ellen indult eljárás. A rendőrség hozzátette, hogy a két orosz származású személy sértegette az adataikat felvevő rendőröket.

Az orosz–ukrán háború kezdete óta az orosz tankokon és egyenruhákon gyakran látható egy fehér Z betű, ami hamar háborúpárti szimbólummá vált Oroszországban és az oroszszimpatizánsok körében. Alsó-Szászország mellett nemrég Bajorország és Berlin tartományok is bejelentették, hogy büntetni fogják a Z betű nyilvános viselését. Múlt héten Boris Pistorius (SPD), alsó-szászországi belügyminiszter bejelentette, hogy a Z betűs háborús jelkép nyilvános viselése bűncselekménynek minősül a tartományban. Azt mondta, hogy az alsó-szászországi rendőrségnek minden egyes esetet alaposan ki kell vizsgálnia, hogy a Z betű feltüntetése büntetőjogi szempontból releváns összefüggésben áll-e az orosz–ukrán háborúval.

Megalapozott gyanú esetén a rendőröknek következetesen felelősségre kell vonniuk az érintetteket – jelentette ki pénteken Pistorius. Bárki, aki nyilvánosan megjeleníti a Z betűt, hogy kifejezze támogatását Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni agresszív háborúja iránt, akár három évig terjedő börtönbüntetésre vagy pénzbírságra is számíthat.

(NDR)

A félig leomlott épület romjai alatt három holttestet találtak, közölte az ukrán katasztrófavédelem, hozzátéve, hogy 18 túlélőt is sikerült kimenteni az épületből. A Sky News hozzáteszi, hogy minden bizonnyal a terülti kormányzó Vitalij Kim lehetett a célpont, ő viszont a támadás idején nem tartózkodott még hivatalában.

„A két ország ügyfelei nem tudnak majd hozzáférni a Bloomberg egyik pénzügyi termékéhez sem, beleértve a terminált, az adatlicencet, az adatkapcsolatot és az elektronikus kereskedési platformokat” – áll az ügynökség közleményében.

A cég Bloomberg Terminals programja lehetővé teszi a pénzügyi és más iparágak szakemberei számára, hogy valós időben figyeljék a pénzügyi piac helyzetét. Ez a rendszer egyben az elektronikus kereskedési platformon való kereskedés helye is. A terminálokat nagy pénzügyi vállalatok, valamint más speciális cégek használják.

A társaság kifejtette, hogy a nemzetközi szankcióknak megfelelően számos orosz értékpapír kereskedési funkcióját is letiltották. Korábban a Bloomberg lekapcsolta termináljairól azokat az orosz bankokat, amelyek ellen az Egyesült Államok szankciókat vezetett be.

(MTI)

A Kreml tagadja a Roman Abramovics állítólagos mérgezésével kapcsolatos vádakat. Kedd délelőtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy megmérgezték volna a milliárdos orosz oligarchát, akit Nagy-Britanniában súlyos szankciókkal sújtottak, mert Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségesének tartják. Peszkov szerint az Abramovics megmérgezéséről hétfőn megjelent beszámolók az „információs háború” részei. Peszkov hozzátette, hogy Abramovics nem hivatalos tagja a mai törökországi tárgyalódelegációnak, ám ennek ellenére ott volt a megbeszéléseken.

Hétfőn a Wall Street Journal és a Bellingcat is arról számolt be, hogy mérgezésre utaló tünetek (vörös szemekről, folyamatos és fájdalmas könnyezésről és a kezük és arcuk hámlásáról írtak) jelentek meg Abramovicson és az ukrán delegáció két tagján nem sokkal azután, hogy március elején találkoztak. Azonban egy amerikai tisztségviselő azt mondta a Reutersnek, hogy az amerikai hírszerzés szerint nem mérgezés történt, hanem környezeti tényezők okozták Abramovics állítólagos tünetei.

Az Abramovicsról kedden készült fotókon nincs nyoma annak, hogy egészségügyi problémája lenne a Chelsea futballklub mecénásának.

(Sky News)

Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy kibertámadást hajtottak végre ellenük. Az orosz külügyminisztérium közölte: meg fogják találni a támadás felelőseit. „Nem lehet kétséges, hogy az Oroszország ellen szabadjára engedett kiberagresszió súlyos következményekkel jár majd a felbujtók és az elkövetők számára” – áll a minisztérium közleményében. „A támadások forrásait azonosítani fogják, a támadókat pedig elkerülhetetlenül felelősségre fogják vonni tetteikért a törvényeknek megfelelően” – írták.

(Sky News)

Vlagyimir Putyin az orosz nép „abszolút támogatását” élvezi – közölte ma reggel a Kreml egy új közvélemény-kutatásra hivatkozva. Hozzáteszik, hogy az orosz vezető támogatottsága „példátlan módon megnőtt”, bár szinte biztos, hogy propagandacélokra gyártott felmérésről van szó.

(Sky News)

A Kijevhez közeli ellentámadásokhoz hasonlóan délen is sikert értek el hétfő este ukrán erők, amelyek sikerrel szorították vissza az orosz katonákat az Odessza és Harkiv között féluton található Krivij Rih városának környékéről.

A CNN arról ír ukrán közlés alapján, hogy egyes csapatokat mintegy 50 km-re is sikerült visszaszorítani a várostól. „Az ellenséget már nem csak megállították minden irányban – hanem ténylegesen visszaszorították a város távoli megközelítéseiből” – mondta Okeszandr Vilkul helyi vezető, hozzátéve, hogy így több kisebb települést is felszabadítottak a környéken.