Orosz csapatokat vontak vissza Kijev környékén, de nagy kérdés, hogy ez visszavonulás vagy csak átcsoportosítás
2022. március 29. – 06:28
frissítve
- Négy óra után véget ért az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások újabb fordulója, ezúttal Isztambulban. Előzetesen nem fűzött nagy reményt az eredményekhez az ukrán tárgyalófél, úgy sem sem, hogy Volodimir Zelenszkij jelezte, hajlandó tárgyalni Ukrajna semlegességéről.
- Ukrajna biztonsági garanciákért cserébe hajlandó lenne elfogadni, hogy nem lesz a NATO tagja.
- Moszkva állítólag úgy ült asztalhoz, hogy nem ragaszkodik Ukrajna „nácitlanításához”.
- Az ukrán delegáció tagjainak egyébként azt javasolták, semmit ne egyenek és igyanak a tárgyaláson, miután korábbi résztvevőknél mérgezéses tünetek gyanúja lépett fel.
- Oroszországnak nincs szándékában atomfegyvert bevetni, mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki szerint nincs kétség afelől, hogy katonai értelemben Oroszország minden célját eléri Ukrajnában.
- Az orosz védelmi miniszterhelyettes azt mondta, Oroszország „drasztikusan” csökkenteni fogja a Kijevre és Csernyihivre összpontosító katonai tevékenységét.
- Rakétatalálat érte Mikolajiv központi kormányépületét, a támadásban legalább tizenketten meghaltak és harminchárman megsérültek.
- Az ukrán hadsereg Kijev mellett több sikeres ellentámadást is végrehajtott az éjjel, kiszorítva az oroszokat.
- Egy brit katonai elemzőintézet szerint Mariupol bármelyik pillanatban eleshet.
Jöjjenek röviden a legfontosabb esti, éjjeli események:
- Kedden, Törökországban folytatódnak az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások, de az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Vadim Deniszenko szerint a tárgyaláson nem várható látványos előremozdulás. Első körben a sikert a tűzszünet elérése jelentené, de az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint a keddi találkozón a minimális eredmény a humanitárius kérdések megvitatása, evakuációs folyosók biztosítása lenne a civilek számára.
- Zelenszkij az orosz olajra vonatkozó embargót kért a Nyugattól, egyéb, további szankciók mellett. Az ukrán elnök éjjeli videóüzenetében az eddig bevezetett szankciók egy részét túl passzívnak ítélte meg, hozzátéve, hogy ha korábban életbe léptek volna bizonyos korlátozások, azok akár a háborút is megelőzhették volna. Kritizálta továbbá, hogy egyes szankciókat csak az orosz vegyi fegyverek bevetéséhez kötnének, egyúttal pedig közölte, felállítanak egy, az oroszok elleni szankciók működését elemző munkacsoportot.
- Az ukrán hadsereg továbbra is tartja a hetek óta ostromlott Mariupol városát.
- Az ukránok úgy tudják, az orosz hadsereg megkezdte a háborúban megfogyatkozott egységeinek feltöltését.
Nyilas Gergely
„Évtizedek óta mondjuk a Nyugatnak, hogy tartunk a NATO keleti bővítésétől. Tartunk attól, hogy a NATO katonai infrastruktúrája közelít a határainkhoz. Ezt vegyék figyelembe! Ne szorítsanak minket sarokba! Ne!” – mondta az orosz elnöki szóvivő a PBS-nek adott interjúban.
Dmitrij Peszkov szerint
- Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek bevetését az Ukrajna elleni, oroszul hivatalosan különleges katonai műveletnek nevezett háborúban.
- Ugyanakkor ha az ország létét éri fenyegetés, akkor erre sor kerülhet – ez azonban szerinte elválasztandó az ukrajnai katonai eseményektől. Azt azonban Peszkov nem közölte, hogy mit tekint Oroszország a saját létét veszélyeztető fenyegetésnek.
- Szerinte Putyin nem mondott olyat, hogy nukleáris fegyvereket vetne be abban az esetben, ha a NATO közvetlenül beavatkozna Ukrajnában, csupán nagyon egyértelmű volt, abban, hogy „ennek megakadályozására minden eszközt bevet”.
- Peszkovnak nincs kétsége afelől, hogy katonai értelemben Oroszország minden célját eléri Ukrajnában.
- Elfogadhatatlannak tartja, hogy az Egyesült Államok elnöke arról beszél, hogy Oroszország elnöke nem maradhat hatalmon. „Ezt Oroszországban döntik el, választásokon” – mondta Peszkov.
- A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fennhatóságát Oroszország eddig sem ismerte el és a jövőben sem fogja, ezért nem működik együtt, de Peszkov szerint ez nem is indokolt, mert – állítása szerint – Oroszország nem támad civileket Ukrajnában. „Hogy akkor ki semmisíti meg a polgári infrastruktúrát például Mariupolban? A náci egységek, amelyek egyszerűen megölik azokat a civileket, akik elmenekülnének a városból” – közölte az orosz elnöki szóvivő.
- Egyelőre nem tudja megmondani, mi lesz, ha nem teljesül Vlagyimir Putyin követelése, és az orosz gázt importáló országok nem hajlandók rubelben folyósítani az összeget. „Amint megvan a végső döntésünk, meglátjuk, mit tehetünk. De az biztos, hogy nem fogunk jótékonykodni és ingyengázt küldeni Nyugat-Európának.”
Miután mérgezésre utaló jeleket találtak a tárgyalásokban segédkező Roman Abramovicsnál, illetve az ukrán delegáció két tagjánál is, az ukrán fél nem tanácsolja a küldöttjeinek, hogy bármit egyenek vagy igyanak a keddi, törökországi tűzszüneti tárgyalásokon. Erről Dmitro Kuleba külügyminiszter beszélt:
„Azt tanácsolom mindenkinek, aki az Orosz Föderációval tárgyalni megy, hogy ne egyen és ne igyon semmit. És lehetőleg ne érintsen meg semmilyen felületet.”
Ami a tűzszüneti tárgyalásokat illeti, Kijev nem fűz sok reményt az érdemi haladáshoz, már a tűzszünetről való megállapodást is sikerként értékelnék. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn egy független orosz újságíróknak adott interjúban, a tárgyalás felvezetéseként lényegében kilépésre tett ajánlatot Moszkvának: közölte, hogy hajlandó lenne belemenni Ukrajna semleges státuszába, és lemondana a NATO-tagságról.
Ukrajna demilitarizálása és „nácítlanítása” ugyanakkor nem szerepelt Zelenszkij ajánlatában, érthető módon, hiszen ezek az orosz propaganda koholt indokai a háborúra.
Péli-Koroknai Gergely
Napi képes összefoglalónkat itt tudja végigböngészni.
