2024. október 16. – 17:02
Csütörtökön jelentette be az Európai Parlament (EP) elnöke, hogy megkapták a magyar hatóságoktól a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérést. A Tisza Párt elnökének esete nem az egyetlen folyamatban lévő ügy egy magyar EP-képviselő ellen. A II. és III. kerületi bíróság augusztus végén kezdeményezte, hogy Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció alelnökének a mentelmi jogát is függesszék fel.
Polt Péter legfőbb ügyész szeptember végén kezdeményezte, hogy az EP adja ki Magyar mentelmi jogát, miután lopás miatt nyomozás indult a Tisza Párt elnökének júniusi, ötkertes balhéjával kapcsolatban. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője, Deutsch Tamás aztán jelezte, hogy az összes EP-képviselőnek levelet küld az ügyben. Magyar erre bejelentette, hogy rágalmazás miatt feljelenti Deutschot. Napokkal korábban azt ajánlotta a kormánynak, hogy lemond az európai parlamenti mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozhat az Európai Ügyészséghez.
Olyan külföldi EP-képviselő is akad, aki ellen Magyarországon indult eljárás, de a börtönből beválasztották az Európai Parlamentbe, ezért elengedték. De mégis miért lehet az olasz Ilaria Salis szabad, ha egy olyan eset miatt indítottak ellene eljárást, amit a gyanú szerint még jóval az EP-be kerülése előtt követett el, miközben Győrffy Balázs a saját bevallása szerint már képviselőként tett valamit, ami miatt a lemondása után eljárhatnak ellene?
Körüljárjuk az európai parlamenti képviselők mentelmi jogát, és azt is, hogy mi jön most Magyar ügyében.
Egyáltalán miről szól a mentelmi jog?
Attól még, hogy valaki EP-képviselő lett, nem csinálhat büntetlenül azt, amit akar. Az EP kutatószolgálatának 2014-es tanulmánya alapján a mentelmi jog arról szól, hogy biztosítsa az intézmény és a tagjai függetlenségét, amit méltányos egyensúlyban kell tartani mások jogaival, például a törvény előtti egyenlőséggel.
Ezt a függetlenséget biztosítaná a személyes mentelmi joguk. (A szavazásokra és az EP-ben kifejtett véleményükre külön abszolút mentelmi joguk van.) A tanulmány szerint a nemzeti és uniós szabályok határozzák meg, hogy a személyes mentelmi jog mire terjed ki: amikor egy képviselő a hazájában van, ugyanaz a védelem illeti meg, mint amit hazai törvények biztosítanának neki az ottani parlament tagjaként. Ezt az EU egyik alapszerződése mondja ki. Az EU bíróságának egyik ítélete alapján az lenne a cél, hogy valamilyen büntetőüggyel ne gyakorolhassanak nyomást a képviselőre.
Meddig és mikori esetekre él a mentelmi jog?
A személyes mentelmi jog a képviselői megbízatás idejére szól, de az előtte történtek is a hatálya alá tartoznak a tanulmány szerint. Magyar ötkertes bulija a megválasztása után, de még az új EP megalakulása előtt történt. Orbán Viktor múlt hét szerdán a strasbourgi plenáris ülésen rendezett vitán egyenesen azzal vádolta: „nyilvánvalóan azért vette fel a mandátumát, hogy a mentelmi joga mögé bújjon”, holott erről már az ötkertes eset előtt döntött egy internetes szavazás után.
Ilaria Salis esete még jobb példa erre a visszamenőlegességre: már előzetes letartóztatásban volt és bíróságra járt, amikor EP-képviselővé választották, mégis kiengedték az így megszerzett mentelmi joga miatt. A vád alapján a tavaly februári, kitörés napi utcai támadások egyik fő szervezője volt, azaz a gyanú szerint jóval korábban követte el a bűncselekményt, amivel vádolták, ráadásul bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletét. Salist viszont jogerősen nem ítélték el, ezért sérelmezte múlt hét kedden, hogy kormánytagok tényként beszéltek erről – másnap pedig Orbán Viktor megint kijelentette, hogy Salis vasrúddal vert embereket Magyarországon. A szabadulásakor ügyvédje, Magyar György kis esélyt adott rá, hogy felfüggesszék a mentelmi jogát, de erről is döntenie kell majd a szakbizottságnak.
A tanulmány szerint az általános szabály, hogy a mentelmi jog csak addig véd, amíg valaki képviselő: utána még olyan esetekért is vádat emelhetnek ellene, amit a hivatali ideje alatt követett el (kivéve, amit az abszolút mentelmi jog véd). Pontosan így járt Győrffy Balázs, aki alig néhány héttel a mandátuma felvétele után keveredett szóváltásba, majd saját bevallása szerint bántalmazott egy nőt Magyarországon. A fideszes képviselő az eset után hamar lemondott, ezzel megszűnt a mentelmi joga, így már a rendőrség is nyomozhat az ügyében. A köztes időben az ügyészség tanúkat hallgatott ki, orvosi iratokat szerzett be, lefoglalást hajtott végre, mert a mentelmi jog ebben nem akadályozta.
Az egyik uniós alapszerződés kimondja, hogy a személyes mentelmi jog soha nem terjed ki olyan esetekre, amikor a képviselőt tetten érik, mert ilyenkor a tanulmány szerint aligha lehet szó politikailag motivált vádemelésről. Szájer József esete azt is megmutatta, hogy a rendőrség ilyenkor sem indíthat rögtön eljárást. Ahogy azt Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábban elmagyarázta a Telexnek, a hatóságok a tettenéréskor csupán megakadályozhatják a mentelmi jog védelme alatt álló diplomatát vagy EP-képviselőt a törvénysértő cselekedet folytatásában. A Covid miatti karantén alatt egy brüsszeli melegorgiáról, droggal a hátizsákjában menekülő képviselő amúgy is egy bírsággal megúszta az esetet és nem kezdeményezték a mentelmi joga felfüggesztését. Később Szájer lemondott.
Donáth példája mutatja, hogy politikai okra hivatkozva elutasíthatnak kérelmet
Az EP fel szokta függeszteni a mentelmi jogot, kivéve, ha úgy találja, hogy politikai ok áll a vádemelés mögött. Nem véletlenül hangsúlyozta számtalanszor Deutsch Tamás, hogy Magyar Péternél köztörvényes esetről van szó.
Kende Tamás, az ELTE egyetemi docense az ATV-ben azt mondta: köztörvényes ügyekben gyakorlatilag mindig kiadják az európai parlamenti képviselőt a nemzeti hatóságoknak. Kivétel, ha valaki bebizonyítja, hogy az csak látszólag köztörvényes ügy, a valóságban egy politikai kampány része. A tanulmány alapján az is ilyen ok, ha például bizonytalanok a bizonyítékok, az eset csak adminisztratív eljáráshoz vezetne egy mezei állampolgárnál, a hatóságok valamilyen információt próbáltak visszatartani vagy gyanús a vádemelés időzítése, például évekkel a feltételezett bűncselekmény után, kampányidőszakban kapna észbe az adott ország ügyészsége.
A tiszások EP-frakcióját, az Európai Néppártot vezető Manfred Weber mintha a politikai olvasathoz próbálta volna megnyitni a kaput a múlt héten.
„Ha hiszünk a jogállamiságban, miért politizáljuk át az ügyet?”
– kérdezte, azaz arra utalt, hogy a Fidesz politikai síkra tereli az egészet, bár nem mondta ki egyértelműen, hogy ilyennek látná az esetet. A Fidesz szempontjából így visszaüthet, ha épp a Deutsch Tamás által indított levelezés adna hivatkozási alapot, hogy politikainak minősítsék az ügyet. Közben viszont növeli a nyomást a képviselőkön, ha a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaznának, és segít a téma napirenden tartásában is.
Arra épp idén akadt egy magyar példa, hogy politikai indíttatásra hivatkozva visszadobják egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Donáth Annát csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolták. Ezt a bűntettet a legfőbb ügyész szerint Donáth – Gurmai Zitával együtt – akkor követte el, amikor 2022 februárjában Iványi Gábor szervezeteinek VIII. kerületi székházában voltak. Ide a NAV nyomozói különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt nyomozva vonultak ki.
Az EP ugyanakkor úgy vélte: a bizonyítékok „komoly kétséget támasztanak Donáth Anna Júlia politikai tevékenységének, és így többek között európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásására irányuló esetleges szándékot illetően”. Az ügyről készült jelentés azzal érvelt, hogy Iványit „a jelenlegi magyar kormány ellenzékéhez tartozónak tekintik”, Donáth „többször is felszólalt e személyiség támogatása érdekében a korrupció elleni küzdelemmel összefüggésben”, és csak a két képviselőt vádolták meg évekkel az eset után, miután kiderült, hogy indulnak az EP-választáson.
Ki dönt a mentelmi jog kiadásáról?
Weber a múlt héten megerősítette, hogy Deutsch levelet küldött neki Magyar ügyében, amit meg is kapott. A fideszes delegációvezető nemcsak névre szólóan neki, hanem külön az összes képviselőnek, előtte pedig az EP jogi szakbizottságát vezető Ilhan Kjucsjuknak is írt.
Nem véletlenül: a normál eljárás szerint első körben a jogi szakbizottságnak kell véleményt mondania az ügyről. Roberta Metsola, az EP elnöke is jelezte, hogy az eset csütörtökön ehhez a testülethez került át.
A jogi szakbizottság a csütörtöki bejelentés után már tartott is egy ülést kedden. Az új EP viszont még csak mostanában kerül olyan állapotba a júniusi választások után, hogy érdemi munkát tudjon végezni. Először többek között a vezető tisztségeket kellett szétosztani és megalakítani a bizottságokat. A jogi ügyekkel foglalkozó testület külön feladatot is kapott az átmenetben: ennek kellett az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság leendő tagjait ellenőriznie összeférhetetlenségi szempontból. A feladatot elhúzta, hogy a jelöltek túlnyomó többségénél további kérdések merültek fel. Épp múlt csütörtökre végeztek, de az eljárások az átmenet és a vizsgálatok közben valószínűleg feltorlódtak.
Az első lépésük Magyar ügyében az lesz, hogy kijelölnek egy felelőst (jelentéstevőt). Ő hagyományosan nem az érintett pártcsaládjából vagy hazájából kerül ki. Utóbbi Magyar és Dobrev esetében nem szűkíti a kört: ahogy arról korábban is írtunk, a bizottságnak nincs állandó magyar tagja, csak cserének a fideszes Schaller-Baross Ernő. Egyelőre a Tisza-elnök és a DK-alelnök esetében se tartanak még itt.
Az adott képviselőnek joga van ahhoz, hogy meghallgassák és dokumentumokat nyújtson be írásos bizonyítékként. Ha akarja, ezt más is bemutathatja helyette, és lemondhat arról, hogy személyesen megjelenjen. Ha nincs ott, helyettesíthetik vagy indokolhatja a távolmaradását (ezt csak egyszer teheti meg), különben úgy veszik, hogy nem élt a jogával.
A végén a jogi szakbizottság csak egy véleményt ad, amiről először a tagjai szavaznak, de a teljes plenáris ülésnek is voksolnia kell róla. A vélemény nem szólhat arról, hogy a képviselő bűnös-e, csak arról, felfüggeszthető-e a mentelmi joga a fentiek alapján.
A mentelmi jog felfüggesztésére létezik egy gyorsított eljárás is, ha valakit már előzetes letartóztatásba helyeztek. Ehhez nyúltak a Katargate-nél két képviselővel szemben. Az eljárással viszont nem lehet megfosztani egy képviselőt a helyétől az EP-ben. Így ülhetett be tavaly a plenárisra a katari kenőpénzes ügy egyik gyanúsítottja, Eva Kaili, hogy igennel szavazzon egy etikai szervezetre, amit épp az esete miatt hoztak létre. Arra persze a nemzeti hatóságnak lehet módja, hogy kiüsse az EP-ből az adott képviselőt, például eltiltsa a közügyektől.
Arról nincs szó a tanulmányban, hogy egy képviselő lemondhatna a mentelmi jogáról, ahogy azt Magyar felajánlotta, ha a kormány csatlakozik az uniós ügyészséghez. Arra viszont számos példa van a javaslatokban, hogy a képviselő a meghallgatásán jelezte, nem szeretne élni a mentelmi jogával, így vélhetően erre gondolt a Tisza elnöke. Múlt héten ugyanerre utalhatott Dobrev is, amikor a Hír Tv kérdésére, hogy lemond-e a mentelmi jogáról a rágalmazás miatt ellene indult eljárásban, közölte: büszkén áll a bíróság elé.
Az ajánlást nem szokás leszavazni
A szakbizottsági javaslatok a teljes EP elé kerülnek a következő plenáris ülésen, ahol egyenként szavazhatnak róluk. Utána az eredményt a képviselő-testület elnökén keresztül küldik el az adott tagállam hatóságának.
Az EP adatbázisában nagyjából 170 mentelmi jogi ügyet találtunk, a legrégebbi elérhető eset 1998-as. Gépileg feldolgozható formában csak az előző, 2019-es időszaktól elérhetőek a szavazások eredményei, ez alapján 36-ból mind a 36 esetben megszavazták a szakbizottsági javaslatokat.
Kovács Béla kémkedési esete a példa arra, hogy akár egy évnél tovább is elhúzódhat a folyamat. (A képviselőnek volt külön egy másik ügye is.) A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérést 2014. július 3-án jelentették be az EP-ben, de csak 2015. október 12-én szavazta meg a szakbizottság az ajánlását – igaz, ezt két nap múlva jóváhagyta a plenáris ülés.
Donáthnál elég volt nagyjából négy hónap: 2022. november 24-én jelentették be a mentelmi jog kikérését, amiről 2023. március 30-án szavazott a plenáris ülés.
