Az EP a Katargate miatt szigorítana, a Fidesz nemmel szavazott

Az európai parlamenti képviselők csütörtökön jelentést fogadtak el azokról az ajánlásokról, amelyekkel a testület a saját átláthatóságát és elszámoltathatóságát növelné.

Tavaly derült ki, hogy a gyanú szerint három jelenlegi és egy volt európai parlamenti képviselő Katarból kapott kenőpénzt. Közülük Eva Kailit már korábban megfosztották az EP-alelnöki posztjától, és társaival együtt a szocialista frakcióból is kirakták, de ettől még képviselő maradt. A belga hatóságok áprilisban kiengedték az előzetes letartóztatásból és a szabályok nem tiltják, hogy bemenjen a munkahelyére, így a mostani, hétfőn kezdődő ülésszakon is részt vett. Egy másik gyanúsított, Marc Tarabella már májusban visszatért.

Következményeket akar az EP

A 441 szavazattal, 70 ellenszavazattal és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a képviselők magatartási kódexük haladéktalan felülvizsgálatát és hatékony szankciókat kértek. Véleményük szerint a kódexben hathatósabb védelmet kell biztosítani a visszaéléseket bejelentő személyeknek, és

meg kell erősíteni a képviselők összeférhetetlenségére, a vagyonnyilatkozatokra és a mellékjövedelmek bevallására vonatkozó szabályokat.

Azt is megtiltanák, hogy a lobbisták regisztrálására kitalált jegyzék szervezeteinél fizetett mellékállásokat vállalhassanak. A szabályokat sértő befolyásolás, a megvesztegetés és más bűncselekmények elfogadhatatlanok, hangsúlyozták a képviselők.

Az EP szerint egyes országok, például Katar, Marokkó, Kína, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia és Törökország „jelentős összegeket fektettek brüsszeli lobbitevékenységekbe”.

A külföldi befolyásolás vagy annak kísérlete „nem maradhat következmények nélkül”. Fel kellene függeszteni minden eljárást, amely az érintett ország hatóságaival való együttműködésről szól. Az uniós pénzek folyósítását szintén le kellene állítani,

kivéve a civil társadalmi szervezetek, a független média és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozását.

Az átláthatósági nyilvántartás hatókörét és ellenőrzését ki kell bővíteni. Arra kell kötelezni továbbá minden képviselőt, hogy jelentse be az érdekképviselőkkel, valamint a nem uniós országok diplomáciai képviselőivel tervezett találkozóit.

Kailiék is megszavazták, hogy erősebb etikai szervet szeretnének

Múlt hónapban bejelentették, hogy közös etikai szervet hoznak létre az összes uniós intézmény fölé. Az EP szerint ennek figyelnie kellene rá, hogy a hivatalukból távozó európai parlamenti képviselők tartják-e a hat hónapos visszavonulási időszakot. Be kell vonni azoknak a belépőkártyáját, akik közülük magas kockázatúnak ítélt országok nevében lobbiznak a EP-nél.

A képviselők szerdán külön foglalkoztak az etikai szerv tervével, amely szerintük a két évvel ezelőtti javaslatukkal szemben „nem kielégítő és nem elég ambiciózus”. Többek között kiszélesítenék az új testület jogköreit.

A szerdai javaslatot 365-en támogatták – köztük Eva Kaili és Marc Tarabella.

A Fidesz szerint ezek látszatintézkedések

Az EP korrupcióellenes javaslatai

a „felszínt kapirgálják”, és semmilyen érdemi választ nem adnak a Katargate-re

a Fidesz közleménye szerint. Hidvéghi Balázs EP-képviselő szerint „hónapok óta azt látjuk, hogy Brüsszelben mismásolnak, és igyekeznek mindent a szőnyeg alá söpörni”. Úgy vélte, hogy „a korrupciós gépezet haszonélvezői, a brüsszeli bürokraták nem akarják felszámolni ezt a számukra kedvező rendszert”.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője a közös uniós etikai testületről úgy gondolta, hogy mivel a Katargate-ben büntetőjogi és nem etikai kérdésekről van szó, ezért az nem jelent megoldást.

A MEPWatch adatai alapján a fideszes képviselők a csütörtöki és a szerdai javaslatra is nemmel szavaztak.