Tavalyhoz képest kétharmadával csökkenhet az Európába érkező orosz földgáz mennyisége

Az orosz védelmi minisztérium Telegramon közölte, hogy légvédelme elfogott egy ukrán drónt Belgorod régió felett.

Ez a második bejelentett támadás a keddi napon a dél-oroszországi terület ellen.

A korábbi támadásról Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó azt mondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült az ukrajnai Harkiv régióval határos Belgorodban a lövések miatt.

(Sky News)

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Észak-Korea „meg fogja fizetni az árát”, ha fegyvereket szállít Oroszországnak ukrajnai felhasználásra.

Sullivan azután szólalt meg, hogy a héten kiderült: Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin még ebben a hónapban találkozhatnak Oroszországban, hogy egy új fegyverüzletről tárgyaljanak. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter július végén Észak-Koreába utazott, hogy meggyőzze az észak-koreai tisztviselőket, hogy tüzérségi lőszereket adjanak el Moszkvának – közölte John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn. Nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető levelet is váltottak egymással, amelyben ígéretet tettek az országaik közti kétoldalú együttműködés fokozására.

Észak-Korea azon kevés ország egyike, amely nyíltan Oroszország oldalára állt az orosz–ukrán háborúban. Az észak-koreai rezsim szerint az Egyesült Államok vezette Nyugat „hegemón politikája” arra kényszerítette Moszkvát, hogy katonai lépéseket tegyen biztonsági érdekeinek védelmébe.

(Sky News)

Az EU-ba irányuló orosz vezetékes földgázexport az idén 21 milliárd köbméterre csökkenhet, ami csaknem kétharmaddal kevesebb a tavalyinál, és több mint hatszoros csökkenés 2021-hez képest – ezt az orosz állami VEB Bank közölte előrejelzésében.

A bank előrejelzése szerint a teljes orosz földgázexport idén 100 milliárd köbméterre csökken a 2022-es 131 milliárd köbméterről. A Reuters számításai szerint a Gazprom Európába irányuló vezetékes földgázkivitele idén 17,7 milliárd köbméterre esett vissza.

A VEB előrejelzése szerint az Európába irányuló orosz gázexport 2026-ban várhatóan 15 milliárd köbméterre csökken.

Azonban eközben Oroszország az infrastrukturális korlátok miatt eddig nem tudja majd jelentősen növelni az Ázsiába irányuló gázszállításokat. Korábban ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy az nem igaz, hogy Európában már csak Magyarországra jön orosz gáz, de ettől az állapottól már nem is vagyunk olyan messze.

(Reuters)

Putyin egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy szerinte a nyugati országok azért „ültették” az ukrán elnöki székbe a zsidó származású Volodimir Zelenszkijt, hogy elfedjék a nácizmus dicsőítését.

Oroszország már egészen a háború eleje óta azzal vádolja Ukrajna vezetőit, hogy neonácik, akik az ukrán területen élő orosz ajkúak ellen kezdtek „népirtásba”. Putyin korábban arról is beszélt, hogy „Zelenszkij nem zsidó, hanem a zsidó nép szégyene”. Május elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy olasz tévécsatornának azt mondta, hogy Zelenszkij zsidó származású náci, majd hozzátette, „Hitlerben is volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”. Izrael külügyminisztere, Jair Lapid emiatt bekérette Oroszország izraeli nagykövetét.

Zelenszkij korábban elmondta, hogy nagyapjának több testvére is a holokauszt áldozata lett, és visszautasította azokat a vádakat, hogy Ukrajna támogatná a neonácikat. Az orosz-ukrán háború mentén visszatérően megfogalmazott vádként hangzik el az orosz vezetéstől, hogy az ukránok „fasiszták”, és az ukránok által szabadságharcosként kezelt Stepan Bandera antiszemita náci – a valóságról Ungváry Krisztián itt írt részletesen.

(Guardian, Reuters)

2022-ben 916 embert öltek vagy sebesítettek meg kazettás lőszerek Ukrajnában – derült ki egy kedden közzétett jelentésből.

A kazettás bombák használata ellen küzdő, Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű londoni szervezet éves jelentésében azt írja, a tavaly februári ukrajnai invázió óta Oroszország „széles körben” használta a régi és az újonnan kifejlesztett kazettás bombákból álló készleteit. A jelentés szerint az ukrán erők is használtak ilyen fegyvereket „kisebb mértékben”.

Ukrajna korábban azt ígérte, hogy csak az ellenséges csapatok kiszorítására vet be ilyen fegyvert. Oroszország tagadja, hogy kazettás bombákat használna a háborúban, azonban többször fenyegetőzött azok bevetésével.

Az Ukrajna által regisztrált halottak és sérültek közül 855 civil, 58 katona és 3 aknamentesítő.

294 haláleset és 596 sebesülés kazettás bombákat használó támadások során történt – közölte a szervezet.

Júliusban jelentette be az Egyesült Államok, hogy több tucat kisebb robbanótöltetet tartalmazó, úgynevezett kazettás bombákat küld Ukrajnának. A döntés felháborodást váltott ki még Amerika szövetségesei körében is, mert ennél a fegyvertípusnál nagyobb a kockázata annak, hogy civilek is meghalhatnak vagy megsérülhetnek a bevetése után. A kazettás bombák veszélyeiről és előnyeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A fegyvertípust egy 2008-as egyezményben tiltotta be több mint száz ország, ebbe azonban akkor nem egyezett bele az USA, Oroszország és Ukrajna sem, de például Kína, India, Pakisztán, Irán és Szaúd-Arábia sem írta alá a megállapodást.

A most kiadott jelentés 2022-re vonatkozik, és még nem tartalmazza a Kijev által júniusban bevetett, az Egyesült Államokból származó kazettás bombák használatát.

„Az Ukrajnában végrehajtott kazettás lőszeres rakéta- és tüzérségi támadások túlnyomó többségét az orosz erők hajtották végre” – mondta Mary Wareham, a Human Rights Watch fegyverzeti érdekvédelmi igazgatója, aki részt vett a jelentés elkészítésében.

A bombákat a földről lövik ki vagy repülőgépekből dobják le, majd a levegőben felrobbannak, és kisebb „bombaszemeket” szórnak szét egy széles területen. A kazettás bombák tartós veszélyt jelentenek, mivel sokuk nem robban fel a becsapódáskor, így gyakorlatilag taposóaknákként működnek, amelyek évekkel később is felrobbanhatnak. A tavaly Ukrajnában regisztrált áldozatok közül huszonhatot ilyen maradványok öltek meg.

Tavaly 1172-en sebesültek meg a kazettás bombáktól világszert, közülük 353 ember meg is halt – ez a legmagasabb szám mióta a CMC elkezdte gyűjteni az adatokat 2010-ben. A jelentés azt is hangsúlyozta, hogy sok támadást nem regisztrálnak, így az áldozatok száma akár nagyobb is lehet.

A CMC jelentése szerint Ukrajnán kívül tavaly még Azerbajdzsánban, Irakban, Laoszban, Libanonban, Szíriában és Jemenben dokumentálták a kazettás bombák használatát, és most először Mianmarban is bevetették.

(France24, MTI)

Az oroszok kilőttek egy brit Challenger 2-es tankot – írja a Sky News. A tankot egy elemző azonosította be. A felvétel valahol a zaporizzsjai front környékén készülhetett.

Ez az első megerősített felvétel arról, hogy egy ilyen típusú tank csata közben megsemmisüljön – nemcsak az orosz–ukrán háború, hanem a Challenger 2-es 29 éves történelme során. Egyszer kilőttek egyet, de az baráti tűz során történt Irakban, 2003-ban.

A felvételen látható, ahogy a videózók autójának bal oldalán, az út szélén áll a tank, amiből sűrű, fekete füst árad. Nem egyértelmű, hogy mi okozhatta a robbanást, ami megsemmisítette a tankot.

Nem tudni, hogy a felvétel mikor készülhetett, ahogy az sem, hogy pontosan hol. Az autóban ülők ukránul beszélnek, miközben elhajtanak egy másik álló tank mellett is. Az Egyesült Királyság 14 ilyen tankot adott az ukránoknak, de eddig nem lehetett tudni, hogy milyen gyakran vetették be őket. Eleinte Kijevet védték, de ahogy a déli fronton úgy tűnt, áttörést érhet el az ellentámadás, odavezényelhettek néhányat.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Ukrajna már 66 ezer katonát vesztett el az ellentámadásban – írja az Interfax orosz hírügynökség. Fontos megjegyezni, hogy ezt semmivel nem támasztotta alá, és egy háború során érdemes szkeptikusnak lenni azzal szemben, amit a harcoló felek az ellenfél veszteségeiről állítanak – bármelyik félről is legyen szó.

A 66 ezres emberveszteség mellett 7600 fegyver elvesztését is említette. Az orosz védelmi miniszter szerint az ellentámadás során az ukránok valójában civil célpontokat támadnak. Erre sem hozott bizonyítékot, arra viszont bőven akad példa, hogy az oroszok civil célpontokat lőnek. Mint például Csernyihiv színházát és környékét, amit orosz rakétatalálat ért, és a legalább hét áldozat között volt egy hatéves kislány is. Itt olvashatja a támadás utáni helyszíni riportunkat.

Sojgu szerint az elmúlt hónapokban 159 HIMARS-rakétát és több mint ezer drónt lőttek ki. Eközben állítása szerint számtalan ukrán célpontra mértek precíziós támadást. Azt mondta, ezek mind katonai célpontok voltak.

A Kreml szerint semmilyen hatással nem lesz a háborúra az ukrán védelmi miniszter lecserélése. „Olekszij Reznyikovnak a lemondása Ukrajna belügye, ezt semmilyen módon nem tudjuk kommentálni” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy keddi sajtótájékoztatón. „Nem gondoljuk, hogy bármilyen kinevezés befolyásolná a kijevi rendszer egészének lényegét” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este jelentette be, hogy leváltja Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, akinek a helyére a krími tatár Rusztem Umerovot nevezte ki. A minisztercseréről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Interfax)

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a World Aquatics (WA) szigorú szabályok mellett az egyéni sportágakban jóváhagyta az orosz és belarusz versenyzők indulását semleges státuszban – írja az MTI.

A szervezet közleménye szerint számonként egy-egy orosz és belarusz indulhat a nemzetközi versenyeken, olyan sportágakban, amikben az időt vagy az eredményt egyetlen sportoló szereplése határozza meg.

A kritériumok között – amiket a World Aquatics áprilisban létrehozott munkacsoportja határozott meg – a szigorú doppingellenőrzések mellett szerepel az is, hogy az adott sportolók nem támogathatják az Ukrajna elleni orosz inváziót, illetve el kell fogadniuk, hogy a viadalokon nem versenyezhetnek nemzeti zászlajuk alatt, és a himnuszukat sem játsszák le.

Magyar szempontból érdekesség, hogy ezeknek a kritériumoknak elméletileg nem felel meg a 100 és a 200 méteres hátúszás regnáló olimpiai bajnoka, Jevgenyij Rilov, akit a WA még áprilisban kilenc hónapra tiltott el, mert részt vett egy, a háborút támogató moszkvai felvonuláson. A 25 éves Rilov több sportolóval együtt a hadműveletek jelképének számító Z betűt viselte öltözékén a Luzsnyiki Stadionban rendezett eseményen, amin Vlagyimir Putyin orosz elnök is megjelent.

Az Ázsiai Olimpiai Tanács ehhez képest vasárnap bejelentette, hogy nem indulhatnak orosz és belarusz sportolók az Ázsiai Játékokon, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint így nem tudnak majd kvótát gyűjteni a párizsi olimpiára.

Az atlétikai vébén több ukrán sportoló is elindult (sőt, női magasugrásban arany, hármasugrásban pedig ezüstérmet szereztek), és interjút is adtak a Telexnek. Ebben sok minden mellett arról is beszéltek, hogy nem lehet hagyni az oroszokat elindulni a nemzetközi sportversenyeken. Szerintük az orosz sportolók egy része katonaként részt vett az országuk lerohanásában, sokan ráadásul a hadseregtől is kapnak fizetést.

Az orosz sportolók egyéni felelősségét is fontosnak tartják. Úgy látják, hogy aki nem mondott semmit, az hallgatólagosan támogatja az inváziót. Márpedig az orosz sportolók többsége vagy nyíltan kiállt Ukrajna lerohanása mellett, vagy a háború kezdete óta nem mondott semmit.

Anna Rizsikova gátfutó azt mondta, hogy a háború első napjaiban sok orosz sportoló ismerősére ráírt, akikkel korábban jó kapcsolatot ápoltak. Arra kérte őket, hogy terjesszék a saját környezetükben, hogy a háborúnak nincs értelme, és azt minél hamarabb le kell állítani. Csak elutasító választ kapott, az orosz sportolók mind a háború szükségessége mellett érveltek.

Volt olyan is, aki egy hosszú veszekedés után azt mondta: Ukrajna egy nem létező ország, és örül, ha orosz rakéták csapódnak az ukrán házakba.

Három, Moszkva irányába tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem – írja Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere keddi jelentése alapján az MTI.

Szobjanyin szerint a drónokat Kaluga megyében, Moszkva megye Isztrai járásában és a Tver megyei Zavidovo közelében semmisítették meg. A polgármester által kiadott tájékoztatás értelmében a támadásnak nem voltak sérültjei. A moszkvai járás vezetője szerint a második drón égő roncsa egy garázsépületre hullott, ahol 50 négyzetméteren tűz ütött ki, amit a tűzoltók megfékeztek.

A moszkvai repülőterek keddre virradóra biztonsági okokból késéssel fogadtak és indítottak mintegy 50 járatot, további hatot pedig töröltek. A Roszaviacija légügyi hatóság szerint a főváros környékén reggelre helyreállt a rendes légiforgalom.

A donyecki hatóságok beszámolója szerint a városra az éjszaka folyamán hat sorozatvető-rakétát és 12 NATO-szabványú tüzérségi lövedéket lőttek ki.

Egy olyan fénykép terjed a neten, amin olyan, mintha Szergej Szurovikin tábornok sétálna a feleségével, Annával – írja a BBC, ami nem tudta megerősíteni, hogy valóban az orosz tábornok szerepel a képen.

Szurovikin a júniusi Wagner-lázadás óta nem mutatkozott élőben. Állítólag tudott a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin terveiről. Prigozsin augusztusban repülőbalesetben halt meg.

Július közepén az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke azt mondta, hogy Szurovikin csak pihent, de augusztusban már az a hír járta, hogy házi őrizetben van. Bár elvileg nem indult nyomozás ellene, nem hagyhatta el a házát, és vendégek is csak engedéllyel látogathatták. Augusztus végén leváltották a légierő éléről.

A képet Kszénia Szobcsak, egy orosz médiaszemélyiség osztotta meg a Telegramon. A képhez hétfőn azt írta, hogy „Szergej Szurovikin tábornok szabad. Él, egészséges, otthon van a családjával Moszkvában. A fotó ma készült.”

A képen látható férfi valóban hasonlít a tábornokra, és a BBC szerint a nő is úgy néz ki, mint a felesége. Alekszij Venediktov orosz újságíró szintén azt írta, hogy Szurovikin otthon van, szabadságon.

Nem a Wagner-lázadás volt az első, amikor felmerült, hogy Szurovikin túl messzire ment. Karrierje során többször vádolták meg különböző dolgokkal, például azzal, hogy

• lelőtt egy tüntetőt (nem bizonyították rá, de börtönbe került);
• illegálisan fegyverekkel kereskedett (három vádpontban elítélték, de csak egy év felfüggesztettet kapott);
• köze volt hozzá, hogy az egyik magas rangú beosztottja öngyilkos lett;
• csecsen terroristákra fogta kilenc katonája halálát, pedig valószínűbb, hogy egy részegen rosszul kezelt gránát vagy akna robbant fel;
• tudott róla, hogy a katonái és szövetségeseik porba tiporják a szír civilek emberi jogait, de nem tett semmit ellene.

• Az elmúlt héten három négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az ukrán hadsereg Bahmutnál. Vlagyimir Putyin elnök viszont az ukrán ellentámadás kudarcáról beszélt.
• Hivatalosan is benyújtotta lemondását az ukrán védelmi miniszter, akinek távozását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte.
• Az orosz védelmi minisztérium szerint dróntámadást hiúsítottak meg Kurszk határvidékén és a Krím közelében.
• Hétfő éjszaka súlyos dróntámadás ért egy ukrán kikötőt Odessza régióban.
• Sajtóértesülések szerint Kim Dzsongun nemsokára Oroszországba utazhat, hogy tárgyaljon Putyinnal, egy lehetséges fegyverüzletről. A hír azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arról beszélt: Oroszország tárgyalásokat folytat Észak-Koreával lehetséges közös hadgyakorlatokról.
• Addig nem lesz új gabonaexport-megállapodás, amíg a Nyugat nem teljesíti az orosz mezőgazdasági export megkönnyítésére vonatkozó kötelezettségeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin Szocsiban.

A hétfői történéseket ide kattintva olvashatja el.