A kazettás bombák veszélyesek a civilekre, de kifüstölhetik a lövészárkokból az oroszokat

Pár nappal ezelőtt jelentette be az Egyesült Államok, hogy több tucat kisebb robbanótöltetet tartalmazó, úgynevezett kazettás bombákat küld Ukrajnának. Az ukrán kormány többször kérte már az amerikaiakat, hogy adjanak nekik ilyen lőszereket, Amerika azonban egészen mostanáig elzárkózott ettől.

A világ 120 országában betiltott fegyver az ágyúcsövet egyetlen darabban hagyja el, majd a levegőben válik kisebb robbanó elemekre. Így típustól függően akár több futballpályányi területet képes beteríteni, viszont a sok kisebb robbanótöltet közül akadhat néhány – főként a régebbi, évtizedekkel ezelőtt gyártott példányoknál –, amely földet érés után nem robban fel.

Ezek a fel nem robbant egységek még évekig, évtizedekig kockázatot jelenthetnek a civil lakosságnak.

A bejelentéskor Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kitért arra is, hogy a fürtös bombának (cluster bomb) is nevezett robbanóeszközből egy olyan változatot adnak át az ukránoknak a honvédő háborújukhoz, amelynek töltetei kisebb arányban maradhatnak detonáció nélkül a bevetési területükön. Ugyanakkor hozzátette, nyilvántartást kell vezetni ezekről a területekről, hogy a háború után könnyebben és gyorsabban elvégezhessék a fel nem robbant bombák eltávolítását.

Sullivan külön hangsúlyozta, Amerika nem támogatja, hogy Ukrajna orosz területeket támadjon. Mint fogalmazott: „nem akarjuk elindítani a harmadik világháborút”, és ez a kazettás bombák esetében is azt jelenti, hogy azokat a megtámadott ország csak a területi szuverenitásának visszaállítása érdekében vetheti be. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nem sokkal később azt mondta, Ukrajna csak az oroszok által megszállt területeken veti majd be a kazettás bombákat.

Szövetségeseinek egy része bírálta az Egyesült Államokat

Joe Biden amerikai elnök szerint nehéz döntés volt, hogy kazettás bombákat küldjenek Ukrajnának, de szerinte Kijev „kifogy a lőszerből”, és az ukránoknak szükségük van fegyverekre, hogy Oroszország ne tudja megállítani az ellentámadásukat (ez többek között a távolsági orosz aknatelepítés miatt is lassabban indult, mint sokan várták, itt elemeztük bővebben). Biden szerint ő a védelmi minisztérium ajánlását fogadta meg, és ez egy átmeneti időszakra szól, addig, amíg az USA nem gyárt le több 155 mm-es tüzérségi lőszert.

Moszkvát sok bírálat érte tavaly, amikor kazettás bombákat vetett be Ukrajnában, ráadásul a beszámolók szerint lakóövezetek ellen is. Most az Egyesült Államok döntésének sem örült az összes szövetségese. Rishi Sunak brit miniszterelnök például nem ajánlja, hogy az ukránok bevessék a fegyvert, bár hangsúlyozta, ez lényegében semmit nem változtat a britek Ukrajna iránti elkötelezettségén, továbbra is támogatni fogják őket fegyverekkel.

Kambodzsában az 1970-es években dobott le kazettás bombákat az Egyesült Államok, azok maradványaival még mindig küzd az ázsiai ország. Kambodzsa miniszterelnöke, Hun Sen is felszólította Ukrajnát, hogy ne használjon ilyen lőszereket, és figyelmeztette az országot, hogy az „igazi áldozatok” az ukrán civilek lesznek. Elhatárolódott a döntéstől Spanyolország, Kanada és több más NATO-tag is.

Frank-Walter Steinmeier német államfő ugyanakkor azt mondta, nem szabad akadályozni, hogy az USA kazettás lőszereket szállítson Ukrajnának.

Mindkét fél bevethette már a háború eddigi szakaszában

A fegyvertípust egy 2008-as egyezményben tiltotta be több mint száz ország, ebbe azonban akkor nem egyezett bele az USA, Oroszország és Ukrajna sem, de például Kína, India, Pakisztán, Irán és Szaúd-Arábia sem írta alá a megállapodást.

Tavaly sok olyan képet lehetett látni, amin földbe fúródott, fel nem robbant, nagyobb rakétatestek voltak ukrajnai utcákon, tereken, mezőkön. Ezek azok a hordozóeszközök, amelyek kinyílnak a levegőben, kiengedik a sok kisebb gránátot, és aztán azért állnak bele a földbe szinte sértetlenül, mert ezekben a vázakban sok esetben nincs külön robbanószer.

Az orosz–ukrán háborúban a tavaly februári orosz invázió óta vélhetően mindkét fél vetett már be ilyen lőszereket, ugyanis mindkét országnak jelentős készletei voltak évtizedekkel ezelőtt gyártott, szovjet kazettás bombákból. A Bellingcat oknyomozó csoport például bizonyítékokat gyűjtött az Uragan és Szmercs kazettás rakéták használatáról.

Egy Harkivot ért orosz bombázásról elemzővideó is készült tavaly áprilisban. Oroszország ott olyan kazettás bombákat vetett be, amelyek akár 350 méteres körzetben szórják meg kisebb bombákkal a megcélzott területet – legalábbis erre jutott akkor az Airwars nevű, robbanófegyvereket figyelő szervezet.

Az Airwars egy harkivi kórház és véradó központ elleni csapást is elemzett. A februári támadás során összesen 26 becsapódási pontot azonosítottak, amelyek nagyjából három futballpályányi területen szóródtak szét.

Több szakértő úgy véli, a Harkivban keletkezett károk széles eloszlása arra utalhat, hogy Oroszország a szokásosnál nagyobb magasságban robbantotta fel a kazettás bombákat, ami azt jelenti, hogy még kevésbé lehet pontosan célozni ezekkel a fegyverekkel. A videókon látszik, hogy biztosan ért civil területeket, autókat, járdákat, lakóépületeket is találat.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint tavaly áprilisban az oroszok kazettás bombákkal lőtték a kramatorszki vasútállomást is. Ott több ezren vártak arra, hogy elhagyhassák a várost, a támadásban legalább 57 civil halt meg, 92-t – köztük 17 gyereket – pedig kórházba kellett szállítani.

A Telex riporterei is jártak tavaly Mikolajivban, amelynek lakótelepeit rendszeresen érték Szmercsek.

Sok háborúban használták

Oroszország korábbi fegyveres konfliktusaiban is bevetett kazettás bombákat. Például amikor 2015-től kezdődően Bassár el-Aszad szíriai diktátor oldalán avatkoztak be a szíriai polgárháborúba. Többek között Aleppót is lőtték kazettás bombákkal, ahogy az alábbi felvételen is látszik:

De az elmúlt évtizedekben messze nem csak az oroszok használtak kazettás bombákat. Elsőként a náci Németország vetett be ilyeneket a második világháborúban civil és katonai célpontok ellen egyaránt.

A vietnámi háborúban aztán az Egyesült Államok használt kazettás bombákat, egy laoszi tartomány máig a világ legtöbb bombatalálatot kapott régiójának számít. Felmérések szerint az elmúlt évtizedekben csak Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában sok ezer ember halt vagy sérült meg a földet éréskor fel nem robbant kazettás bombák miatt.

Használtak kazettás bombákat továbbá a dél-libanoni konfliktusban a hetvenes években, a nyugat-szaharai háborúban szintén abban az időszakban, és a szovjetek bevetették Afganisztánban is a nyolcvanas években. Később Oroszország az első csecsen háborúban is használt ilyen fegyvert.

A Falkland-szigeteki háborúban a britek lőtték vele az argentinokat, a kilencvenes évek végén pedig a NATO erői vetették be Jugoszlávia bombázásakor. Az Egyesült Államok az első és a második öbölháborúban is bevetett ilyen bombákat, és a felsoroltakon kívül még jó pár fegyveres konfliktusban volt szerepük a kazettás lőszereknek szinte minden kontinensen.

Nem mindegy, hova lövik

Az Egyesült Államok szerint Ukrajna olyan kazettás lőszert kap, amelynek nagyjából 2 százalék a besülési aránya. A New York Times cikke szerint azonban ez csak ideális körülmények között van így, reálisan 10-20 százalék között lehet a hibás lőszerek aránya. Igaz, az orosz kazettás bombáknál ez ennél jóval magasabb, 40 százalék körüli is lehet.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a lőszerek Ukrajnába szállításának bejelentésekor hangsúlyozta, az oroszok nagyvárosok ellen is használnak ilyen lőszereket, míg az ukránok csak orosz katonák ellen fognak. Sullivan emellett azzal is érvelt, hogy

az is komoly kockázattal jár az ukrán civilek szempontjából, ha Ukrajnát lőszer nélkül hagyják a partnerei.

„Elismerjük, hogy a kazettás lőszerek a fel nem robbant lőszerek által okozott polgári károk kockázatát hordozzák magukban. […] De a polgári károk hatalmas kockázata akkor is fennáll, ha az orosz csapatok és tankok átgördülnek az ukrán állásokon, és még több ukrán területet foglalnak el, még több ukrán civilt ölnek meg, mert Ukrajnának nincs elég tüzérségi eszköze” – mondta.

Egyébként azokra a területekre, ahol az ukránok valószínűleg bevetik majd a kazettás lőszereket, az oroszok brutális mennyiségű aknát telepítettek, sokkal többet, mint amennyit a történelmi tapasztalatok alapján a hadműveleti terület megkíván. Az aknamezők (és az orosz távolsági aknatelepítő fegyverek) az egyik legnagyobb gátjai annak, hogy az ukrán ellentámadás nem halad olyan sebességgel, mint ahogy sokan várták. Ezek a területek tehát a háború után a kazettás lőszerek nélkül is életveszélyesek lennének a civilekre nézve, és mindenképpen gondos aknamentesítésre szorulnak majd.

Az orosz lövészárokrendszereket vehetik célba az ukránok

Az eddigi információk szerint az ukránok nem repülőgépről indítható kazettás bombákat kapnak az Egyesült Államoktól, hanem tüzérségi lövedékként használhatókat. Tulajdonképpen olyan 155 milliméteres tüzérségi gránátokat, amelyeket a nyugati partnerektől kapott ágyúkból, tarackokból, sorozatvetőkből lehet majd kilőni, és utána típustól függően 72 vagy 88 darab kisebb gránátot engednek ki magukból.

A több mint ezer kilométer hosszú frontvonalon az utóbbi időben statikussá váltak a harcok, egyik fél sem tud könnyen nagy távolságokat előrejutni. A hagyományos tüzérségi lövedékeket viszont gyorsabban használják el az ukránok, mint ahogy azokat a nyugati partnereik pótolni tudják. Részben ezt a hiányt akarják kazettás lőszerekkel mérsékelni.

Katonai elemzők szerint ezekkel a lőszerekkel az ukránok folytatni tudják a magukat beásó orosz erők felmorzsolását, hiszen a kazettás bombák ideálisak lövészárkok felszámolására. Azzal, hogy kazettás bombákkal elfojtják a lövészárkokból érkező ellenséges tüzet, az ukrán erők értékes időt nyerhetnek, ami segíthet nekik utat törni az orosz aknamezőkön keresztül.

Ezt azonban hátráltathatja az, hogy az oroszok sok helyen erdőkben, fák között építették ki a védelmi vonalaikat, árokrendszereiket, a fákon viszont idejekorán felrobbanhatnak, gellert kaphatnak a lövedékek.

Források: CNN / New York Times / BBC / Guardian