Nem igaz, hogy már csak Magyarországra jön orosz gáz, de azért nem vagyunk messze ettől

Egyre több kormánypárti politikus írja ki a Facebookra, hogy már csak Magyarországra jön orosz gáz. Mindez azért vicces, mert valójában az európai gázforgalom teljesen transzparens, így nem olyan nehéz leellenőrizni, hogy ez nem igaz. Ugyanakkor tartalmilag azt nehéz lenne vitatni, hogy immár nagyon kevés gáz csordogál Európába.

Ha megnézzük a különböző kormánypárti közléseket, látszik, hogy van, aki ügyesen fogalmaz:

• Boldog István szerint már csak mi kapunk „zavartalanul” földgázt, ez így pontos lehet, vagy legalábbis képlékeny, hiszen mit nevezünk „zavartalanulnak”?
• Zsigmond Barna Pál azonban a Mandiner ezen cikkére hivatkozva arról ír, hogy csak mi kapunk, de ezt publikálta Nacsa Lőrinc is.

Valójában nemcsak hozzánk jön gáz, de azért az állítás lényegileg igaz.

Négy nagy vezeték

Az egyszerűség kedvéért beszéljünk négy nagy vezetékrendszerről.

Ezek:

• a Jamal, amely Bovanenkovo (Jamal-félsziget) indul és Górzyca (Lengyelország) a vége. A Belaruszon keresztül Lengyelországba vezető Jamal most nem szállít, Oroszország Lengyelországnak nem ad gázt, elszámolási vita is kialakult.
• Az Északi Áramlat 1 szerepel sokat a hírekben. Ez egy orosz–német nagyvezeték, Viborg (Oroszország)–Greifswald (Németország) az útvonala, a Balti-tenger alatt közelíti meg a Nyugatot, de most szintén nem megy rajta az anyag. Sőt, a gáz szivárog is a megsérült vezetékből, amihez fontos tudni, hogy amennyiben egy vezetéken már volt szállítás, de éppen nincs, az azt jelenti, hogy tele van gázzal.
• A Testvériség vezetékrendszernek több ága is van, az északi Szlovákiába, a déli Magyarországra jön Ukrajnán keresztül. Hozzánk most nem jön ezen gáz, de Szlovákiába igen, és Szlovákia is uniós tagállam.
• Végül a Török Áramlat balkáni ága, vagy más elnevezéssel a Balkáni Áramlat, amely Ukrajnát elkerülve a Fekete-tengeren keresztül, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át jön Magyarországra, szóval ez a vezeték működik. Igaz a rajta levő másik uniós állam, Bulgária nem kap orosz gázt. Mint írtuk, ez nem is nagyon érdekli, de azért rendesen átengedi az oroszok szállítását nekünk.

Az uniós troll

A hazai kommunikáció a földgázzal kapcsolatban rendkívül furcsa, inkább érthetetlen. Azt a pontot azért adjuk meg Orbán Viktornak, hogy ő valóban a kezdetektől azt kommunikálta, hogy semmilyen energetikai szankciót nem támogat, minden, ami ezek után történt, már ennek az álláspontnak az ismeretében történt.

Ugyanakkor az, hogy a politikai közösségünk (EU) minden energetikai kezdeményezését (fogyasztáscsökkentés, ársapka, szolidaritási adó) opponáljuk, már régen túlmutat azon, hogy a szankciók ellen vagyunk,

mintha az egész európai válságkezelés ellenfelei lennénk, ami a teljesen integrált gázpiacon számunkra is öngól.

A 400 milliárd köbméteres éves fogyasztású uniós gázpiacon a 150 milliárd köbméteres szállító, vagyis a Gazprom nagyon meg tudja bolondítani a piacot, még ha az eladások hiánya immár neki is húsba vág. Ha a vevők azonban összefognának, elég erősek lennének ellenoldalnak, ha széthúznak, akkor a Gazprom hátra dől, és rendel még egy koktélt.

Mi a tét?

Az első, ami eszünkbe juthat, hogy lesz-e a télen molekula, vagy fázni fogunk. A második azonban talán aggasztóbb. A földgáznak nincsen világpiaca, csak regionális piacai. Ha Európában érdemben drágább a földgáz, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában, akkor kiárazódhatnak az európai gyárak.

Az európai műtrágyagyártók lehetnek a példaágazat. Ha mindenkinek tízszer annyiba kerül a gáz – mivel modern élelmezés nincs műtrágya nélkül –, akkor előbb-utóbb a gyárak jó drágán, de gyártanak. Ha azonban az európai cégek drágán kapnak gázt, az orosz, a kínai vagy az amerikai műtrágyagyárak pedig olcsón, akkor az európai gyárak kiárazódnak, leállnak és a gazdák elkezdik megszokni, hogy valami furcsa kínai valamit raknak a földbe, mert csak az lesz megfizethető.

A tényekről

Az persze, hogy a magyar politikusok közben ezt az egész áremelkedést a szankciós politikával magyarázzák, részben hamis,

az árrobbanás bőven a szankciók előtt indult el, részben ott torzít, hogy a földgázt nem érinti szankció, és a szankciók által fenyegetett olajpiacon nincs ilyen ársokk.

Ettől függetlenül az Európai Uniónak lenne mit tennie a földgáz szabályozásával, itt írtunk például egy problémáról.

Végül pár hasznos link annak, akit érdekel az európai gázforgalom. A vezetékekért felelős földgázszállító cégünk FGSZ Zrt. honlapján nyomon követhető, hogy Magyarországra honnan jön gáz. 2022. szeptember 30-án 11 órakor Ukrajna felől nem,

de Ausztria, Horvátország, Románia és Szerbia felől kapunk gázt.

Ebből vegyük ki a horvát irányt, mert az vélhetően nem orosz, hanem tengeren érkező molekula, a szerb irányból jön a nagy orosz kontingens a hosszú szerződéseink és az azt kiegészítő pótmennyiségek révén, de az, hogy Ausztriából is jön gáz, elég erős ráutaló magatartás arra, hogy a szlovák EUStream is működik. Természetesen egy adott irányból nemcsak folyó orosz szállítás, hanem kitárolás révén is kaphatnánk gázt, de ránézve az Eustream oldalára az látszik, hogy Szlovákia is kap gázt. Végül van egy olyan európai oldal, hogy ENTSO-e Transparency, itt minden létező irányt lehet ellenőrizni, ez is azt bizonyítja, hogy Szlovákia is kap gázt.

Nem ez lesz az évszázad legizgalmasabb illusztrációja, de azért egy táblát beteszünk ide, ami a szlovák forgalmat mutatja.

Egyébként meg a lényeg nem is az, hogy Szlovákiába is csordogál-e valamennyi orosz földgáz, vagy csak hozzánk. Hanem az, hogy továbbra sem nagyon látszik a megoldás arra, hogy mi stabilizálhatná az európai földgázpiacot, mert a 200 euró/MWh-s földgázzal nincsen működőképes kelet-európai állam, de nincsen versenyképes európai ipar sem.