Oroszország kivonja a csapatait Herszonból

Ukrajna semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország harc nélkül kivonulna Herszon városából – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren.

Szerinte az orosz csapatok jelentős része a városban maradt, ezenfelül további tartalékokat vonnak be a régióba. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna a saját hírszerzésének hisz, nem a hangszerelt orosz nyilatkozatoknak.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megyei kormányzó arra szólította fel a régió lakosait, hogy ne hozzanak nyilvánosságra információkat az ukrán fegyveres erők műveleteiről.

„Felszólítom Herszon megye lakóit és mindenkit, aki bármilyen információval rendelkezik a déli front eseményeiről, hogy kövesse az információs csendet. Ez nagyon fontos közös győzelmünk érdekében. Ne essen idő előtt eufóriába senki se! Bármit is mondjanak az oroszok, csak a hivatalos információforrásokban bízzanak” – hangsúlyozta a kormányzó.

Szergej Szurovikin, az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnoka a nap folyamán bejelentette az orosz csapatok visszavonását Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára, hozzátéve, hogy „a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre”. (MTI)

„Még nincsenek konkrét tervek, de nincs kétségem afelől, hogy eljön az idő, amikor Putyin ellátogat a Donyec-medencébe. Természetesen ezek (az elcsatolt megyék) orosz régiók” – jelentette ki a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. A szóvivő egyébként, mint azt Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese közölte, szerdára virradóra tért vissza Luhanszkból, ahol képzést tartott a helyi média és sajtószolgálatok munkatársainak.

A NATO fegyveres erői addig fogják gyakorolni és erősíteni együttműködési képességeiket, amíg az utolsó orosz katona el nem távozik Ukrajnából – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a délkelet-lengyelországi Nowa Debában, a visegrádi országok közös, Puma-22 fedőnevű hadgyakorlatán.

Az Eduard Heger szlovák kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten Morawiecki megerősítette: a múlt péntektől szerdáig tartó gyakorlaton több mint 1700 katona vett részt, a visegrádi csoport (V4) országaiból érkező katonák mellett amerikaiak és britek is. "Az amerikai és a brit katonákkal együtt egyik gyakorlatot tartjuk a másik után. Az együttműködési képességeket addig fogják tökéletesíteni, amíg, mint reméljük, az utolsó orosz katona el nem megy Ukrajnából. A nagyon szoros együttműködés a valódi európai értékek, a szabadság, a szolidaritás, a biztonság és a szuverenitás védelmében szükséges" – mondta Morawiecki, aki szerint ezen értékekért ma Ukrajnában zajlik a harc. Lengyelország jövőre 100 milliárd, sőt, talán mintegy 130 milliárd" zlotyt (8,6 ezer milliárd – 11,2 ezer milliárd forint) szán a hadsereg korszerűsítésére, a bruttó hazai termék (GDP) 3-4 százalékára emelik az ország védelmi kiadásait.

Szlovákia szintén befektet a hadsereg korszerűsítésébe azért, hogy Lengyelországgal és más szövetségesekkel együtt garantálhassa állampolgárai biztonságos életét. A közös hadgyakorlatoknak szerepük van az elrettentő képességek fejlesztésében.

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében környezeti problémák vannak a spontán eltemetett helyi lakosok és a temetetlen orosz katonák maradványai miatt, amelyek már megfertőzték az ivóvizet – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója szerdán a Facebookon.

„A luhanszki régiót a csataterek nagy orosz temetővé változtatják” – fogalmazott a kormányzó. Kifejtette, hogy a megye ökológiáját veszélyezteti a nagyszámú, hevenyészve elföldelt elhunyt és a harcokban meghalt orosz katonák maradványai. Hozzátette, hogy a megye hatóságai az ukrán erők által felszabadított területeken átmenetileg hűtőkbe gyűjtik össze az orosz katonák holttesteit, a tetemek sorsáról majd később döntenek. Kitért arra, hogy súlyos a helyzet Bilohorivka településen, amelyet az orosz csapatok folyamatosan ágyúznak és bombáznak. Szavai szerint a település már teljesen elpusztult. Szerinte legalább tíz évre van szükség a luhanszki régióban a létfontosságú infrastrukturális létesítmények és a lakott területek fő útvonalainak aknamentesítésére, hogy megkezdődhessen a helyreállítás. Az egész régióban még ennél is több időre lesz szükség.

Komoly gondot okoznak a műanyagaknák, amelyeket fémdetektorral nem lehet megtalálni. Nem tanácsolja a lakosoknak a visszatérést a megye orosz csapatoktól felszabadított területeire sem. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban csaknem 800 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt a háború kezdete óta mostanáig megközelítőleg 77 950. (MTI)

Oroszország megkezdte a csapatai kivonását a háború eleje óta megszállva tartott dél-ukrajnai Herszonból, az egyetlen régióközpontnak számító ukrán városból, amelyet az invázió februári megindulása óta sikerült elfoglalniuk – írja a BBC.

A RIA orosz állami hírügynökség azt írja, Szergej Sojgu védelmi miniszter adta ki a parancsot arra, hogy az orosz csapatokat a Dnyipro bal partjára csoportosítják át (Herszon városa a jobb parton fekszik):

„Számunkra az orosz katonák élete és egészsége mindig prioritást élvez. Figyelembe kell vennünk a polgári lakosságot fenyegető veszélyt is. Biztosítanunk kell, hogy minden civil, aki akarja, el tudjon menni. Folytassa a csapatok kivonását, és tegyen meg minden intézkedést a személyzet, a fegyverek és a felszerelés biztonságos áthelyezése érdekében a Dnyiprón” – utasította Sojgu az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg októberben kinevezett főparancsnokát, Szergej Szurovikin tábornokot.

A Herszon megyei ukrán ellentámadás már hetek óta a levegőben van, legutóbb ebben a cikkben írtunk az erre vonatkozó tervekről és kilátásokról. A brit hírszerzés már október közepén arról írt, hogy az orosz csapatok a készülő ellencsapás miatt a csapatkivonást tervezik, majd arról is érkeztek hírek, hogy felszólították a civil lakosságot, hogy hagyják el a területet.

(BBC)

Az orosz állami média jelentése szerint megölték Kirill Sztremuszovot, az orosz megszállás alatt álló herszoni régió oroszok által kinevezett kormányzóhelyettesét. Sajtóhírek szerint Sztremuszov autóbalesetben halt meg.

Herszont még a háború elején szállták meg az oroszok, a 45 éves Sztremuszovot két hónappal az invázió kezdete után nevezték ki. Az ukrán rendőrség hazaárulás vádjával körözte. A napokban Szremuszov a régió keleti részének elhagyására szólította fel a lakosságot az épp zajló ukrán ellentámadás miatt. Egy hónapja azzal került a hírekbe, hogy nyilvánosan és élesen kritizálta az orosz katonai vezetést a háborús kudarcok miatt.

Az oroszok által megszállt ukrán területeken már a háború kezdete óta gyakoriak a merényletek az oroszok által kinevezett tisztviselőkkel szemben. Csak az elmúlt néhány hónapban történt ilyen például Melitopolban, Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyében, Bergyanszkban és Herszonban is, többször is.

Az orosz biztonsági szolgálat épp kedden fogott el kilenc ukrán tisztet, akik állítása szerint merényletre készültek.

(BBC)

Az Irán és Oroszország közötti kapcsolatok mélyítéséről és a terrorizmus elleni közös fellépésről egyeztetett Teheránban szerdán az orosz biztonsági tanács titkára. Nyikolaj Patrusev találkozott Ebrahim Raiszi iráni elnökkel, megvitatták a Moszkva és Teherán közötti biztonsági együttműködést is. Ali Samhánival, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjével is találkozott, aki az orosz–iráni kapcsolatok elmélyítéséről beszélt az energiaszektor, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén.

Mindez azért is érdekes, mert Iránt az elmúlt hetekben többször érte az a vád, hogy drónokat szállított az Ukrajnát megtámadó Oroszországnak, emiatt uniós és brit szankciók is születtek az ország ellen. Irán végül a múlt héten elismerte a drónszállítást, de azt állították, hogy az még a háború kitörése előtt történt, és tagadták, hogy a háború alatt folytatódott volna.

A háborúval kapcsolatban a Patrusevvel tartott találkozója után Ali Samháni azt mondta, hogy Teherán minden kezdeményezést támogat, amely közelebb viheti a feleket a tűzszünethez, és a felek közötti párbeszédhet felajánlotta Irán közvetítését.

(MTI)

Ledöntötték a kárpátaljai Ungváron a szovjet katona szobrát, ami a szlovák határátkelő közelében állt mostanáig. A szovjet felszabadítás emlékére emelt második világháború emlékművet egy tűzoltóautóra erősített kábellel döntötték le.

A géppisztolyos, zászlós katonát ábrázoló szobor eltávolításáról még október 13-án döntött egy szakbizottság. Hivatalosan a szobor életveszélyes állagával, a határátkelőn sorban álló gépjárművekre és utasaikra gyakorolt veszéllyel indokolták a döntést. Ungváron kívül még sok helyen távolították el a szovjet vagy második világháborús emlékműveket az orosz invázió kezdete óta.

(RTL, Kárpáthír)

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának friss jelentése szerint az októberi támadásban súlyosan megrongálódott a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd valószínűleg csak jövő szeptemberben lesz teljesen használható állapotban. Három helye javítani a megsérült hídszerkezetet, egy helyen egy 64 méter hosszú ívdarabot kell kicserélni.

Bár a krími hatóságok azt állították, hogy december 20-ig befejezik a sérült szakaszok javítását, Vlagyimir Putyin orosz elnököt arról tájékoztatták, hogy az egyéb munkálatok miatt egészen jövő év márciusig forgalomkorlátozások lesznek a hídon.

A vasúti közlekedés is csak várhatóan szeptemberben indulhat újra a hídon, holott az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy felgyorsítják a munkálatokat. A közelgő tél miatt az időjárási körülmények is jelentősen befolyásolják, milye gyorsan tudják helyreállítani a vasúti pályát. A stratégiai fontosságú híd megrongálódása megnehezítette a Krím félszigeten és Ukrajna déli részén található orosz csapatok utánpótlását.

Colin Kahl amerikai védelmi államtitkár helyettes egy rendezvényen arról beszélt a sajtónak, hogy Oroszország a tankjainak több mint a felét veszítette el Ukrajnában, és precíziós fegyvereinek többségét is lehasználta az invázió során, miközben az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók pedig nagyon megnehezítik, hogy pótolják ezeket a veszteségeket.

Kahl szerint Oroszország „több tízezres veszteséget” szenvedett el a háború kitörése óta Ukrajnában, ami „nagyságrendekkel” meghaladja a Szovjetunió afganisztáni veszteségeit.

(CNN)

Egy szentpétervári toborzóiroda behívót küldött a Moszkva cirkáló szakácsának, aki a hajó április elsüllyedése óta eltűnt – írja a Guardian. Az esetről a Fontanka című helyi független újság számolt be. Azt írták, hogy a Mihail nevű tengerész szakácsként szolgált az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóján, és cirkáló április 14-i elsüllyedés óta nyoma veszett.

Ennek ellenére a múlt hónapban behívót küldtek neki. A papírt a szülei kapták meg, amelyben felszólították fiukat, hogy jelentkezzen a behívóállomáson, különben büntetőjogi felelősségre vonással kell szembenézniük. „Büntetőeljárás indulhat ellened, ha jogos ok nélkül nem jelensz meg a megjelölt időben és helyen” – állt a behívópapírban.

A szentpétervári helyi hatóságok közölték, hogy a Mihailra vonatkozó behívó valószínűleg „tévedés”, amelyet a szeptemberi mozgósítás kezdete óta kiküldött nagyszámú behívó okozott. „Ha a tévedés ténye beigazolódik, mindent megteszünk, hogy jóvátegyük ezt a hozzátartozóknak” – mondta Mihail Kalinin, a területi közigazgatás szóvivője.

A Moszkva cirkáló elsüllyedésekor meghalt tengerészek pontos száma egyelőre nem ismert. Az orosz védelmi minisztérium áprilisban azt közölte, hogy egy szolgálati személy halt meg, és további 27 legénységi tag tűnt el, amikor – az orosz kormány hivatalos narratívája szerint – lőszerrobbanás történt a hajó fedélzetén, és az így keletkezett tűz okozta a hajó vesztét. (Az orosz független média arról számolt be, hogy az eltűnt katonák száma valószínűleg ennél jóval magasabb volt.) Sokkal valószínűbb viszont az a magyarázat, hogy ukrán Neptun-rakéták süllyesztették el a cirkálót.

Az Oroszországban letartóztatott amerikai kosárlabdázót, Brittney Grinert a múlt héten elszállították a Moszkva közeli fogvatartási központból, és úton van egy ismeretlen helyen lévő fegyházba – közölte szerdán a sportoló jogi csapata.

Sem Griner pontos tartózkodási helye, sem végső úti célja nem ismert – áll a jogi csapat közleményében, hozzátéve, hogy az orosz eljárásoknak megfelelően az ügyvédeit és az amerikai nagykövetséget is értesíteni kell, amint megérkezik úti céljához. Az értesítésre akár két hétig is várni kell – írja a Guardian.

A 31 éves, kétszeres olimpiai aranyérmes kosárlabdázót február 17-én – egy héttel az Ukrajna elleni invázió kezdete előtt – őrizetbe vették a moszkvai Seremetyjevói repülőtéren, mert kannabiszolajat tartalmazó vape-patronok voltak nála, aminek a használata tilos Oroszországban. Több hónapnyi fogvartatás után, augusztus 4-én kábítószer-csempészet miatt kilenc év börtönbüntetésre és egymillió rubeles pénzbírságra ítélte őt egy orosz bíróság. Griner ugyan bűnösnek vallotta magát, de azt mondta, hogy nem akarta megszegni a törvényeket. November elején amerikai tisztviselők látogatták meg, miután elutasították az ítélete ellen benyújtott fellebbezését.

November 9-én a Fehér Ház közleményt adott ki arról, hogy „továbbra is fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy kiszabadítsák”. Karine Jean-Pierre sajtótitkár közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök utasította kormányát, hogy „gyakoroljanak hatást Griner orosz fogvatartóira, hogy javítsanak a vele való bánásmódon és a fogva tartása körülményein”. A Fehér Ház közleménye szintén nem közölt részleteket Griner hollétéről.

A Biden-kormányzat július végén fogolycsere-megállapodást javasolt Oroszországnak Griner, valamint Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos szabadon bocsátása érdekében, de Moszkva nem reagált pozitívan az ajánlatra. „Annak ellenére, hogy az oroszok nem folytatnak tárgyalásokat, az amerikai kormány továbbra is nyomon követi ezt az ajánlatot, és minden rendelkezésre álló csatornán keresztül alternatív megoldási lehetőségeket javasol az oroszoknak” – mondta Jean-Pierre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden nemcsak a COP27 klímacsúcson mondott beszédet, hanem a már szokásossá vált esti beszédét is megtartotta. Ebben többek között arról beszélt, hogy noha az elmúlt időszakban csökkent a frontról érkező hírek száma, de ez nem jelenti azt, hogy a harcok intenzitása csökkent volna. Az ukrán elnök rövid helyzetértékeléseket is adott a front egyes szakasziról:

• „A helyzet az egész fronton nehéz. Egyes területeken ugyanúgy folytatódnak a brutális pozícióharcok, mint korábban, és különösen nehéz a helyzet – ugyanúgy, mint korábban – a donyecki térségben. A megszállók aktivitása ott továbbra is rendkívül magas – naponta több tucat támadás. Rendkívül nagy veszteségeket szenvednek, de a parancsuk nem változott – elérni a donyecki régió közigazgatási határát. Egyetlen centimétert sem adunk fel az ottani földünkből.”
• „Herszon régió. Világosan értjük, hogy mit tervez az ellenség, ezért ennek megfelelően cselekszünk. Óvatosan, megfontoltan és egész területünk felszabadítása érdekében. Megerősítjük az állásainkat, tönkretesszük az orosz logisztikát, és következetesen megsemmisítjük a megszállók lehetőségeit, hogy megszállás alatt tartsák országunk déli részét.”
• „Kelet. Lépésről lépésre haladunk az ukrán zászló visszatérése felé minden városunkban és településünkön. A határt is aktívan megerősítjük.”

Zelenszkij azt mondta, folytatódik a munka a normális élet helyreállításán a felszabadított területeken. Elmondása szerint az elmúlt napokban a Harkivi terület két körzetében több mint ezer háztartásban állt helyre a gáz- és az áramszolgáltatás. Hozzátette, hogy az orosz csapások által megrongált összes energetikai létesítményben folynak a javítási munkálatok.

„Kedd este óta 14 régióban és Kijev városában mintegy 4 millió ukrán van lekapcsolva az áramszolgáltatásról. A legtöbbjüket azonban stabilizációs menetrendek alapján kapcsolták le, nem pedig vészhelyzetben”

– mondta.

Beszélt arról is, hogy kormánya fontos döntést hozott, amely segít átvészelni a téli időszakot. A fűtési szezonban szükséges áruk behozatala mentesül az áfa és az importvám alól. Ez csökkenti az Ukrajna energia- és hőellátásához szükséges generátorok, akkumulátorok, transzformátorok és egyéb berendezések beszerzésének költségeit. „Világosan értjük: a tél fegyverré alakítása a terrorista állam terve államunk és egész Európa ellen. De mi mindent megteszünk azért, hogy ez az orosz terv is megbukjon, úgy, mint a korábbiak” – mondta Zelenszkij.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, Patrick Ryder megerősítette, hogy Ukrajna két NASAMS légvédelmi rendszert kapott az Egyesült Államoktól, amelyeket már használnak is a harctéren. Ryder szerint az ukrán fegyveres erők korábban elvégezték az Egyesült Államok által Európában tartott, ezen fegyverek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó kiképzést.

„Ezek a rendszerek hozzájárulnak az ukrán légvédelmi képességekhez, és segítenek megvédeni az ukrán népet az orosz légitámadásokkal szemben, beleértve a drónokkal vagy robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásokat” – mondta Ryder.

Ugyanakkor a Pentagon szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy lehetséges-e az ATACMS műveleti-taktikai rakétarendszer leszállítása, hozzátéve, hogy az USA „továbbra is folyamatos és erőteljes párbeszédet folytat Ukrajnával és a szövetségesekkel arról, hogy mik Ukrajna harctéri igényei”.

November 7-én az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov közölte, hogy a régóta várt nyugati légvédelmi rendszerek, a NASAMS és az Aspide megérkeztek Ukrajnába. Ugyanezen a napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország valószínűleg további masszív támadásokat fog indítani az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Zelenszkij szerint október közepe óta az orosz támadások Ukrajna energiarendszerének mintegy 30-40 százalékát rongálták meg.

(Kyiv Independent)

Sean Penn amerikai színész és filmrendező Kijevbe látogatott, magával vitte Oscar-díját és Kijevben hagyta a „háború végéig” – hozta nyilvánosságra kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Sean Penn az Oroszország által indított ukrajnai háború februári kezdete óta már harmadjára látogatott Ukrajnába. „Ezúttal különleges volt a találkozásunk. Sean az országunk győzelmébe vetett hit jelképeként magával hozta az Oscar-szobrát, amely Ukrajnában marad a háború végéig” – mondta el Zelenszkij.

Az ukrán elnök átadta az amerikai színésznek a „Szolgálatért” elnevezésű állami érdemrend III. fokozatát, és megköszönte neki „őszinte támogatását és jelentős hozzájárulását Ukrajna népszerűsítéséhez a világban”.

Az elnöki irodából Zelenszkij és Penn kimentek Kijevben a Bátorság Fasorra, ahol Sean Penn névtáblája található. A színész jó kapcsolatban van az ukrán vezetéssel, már azelőtt dokumentumfilmet forgatott az országban, hogy az orosz csapatok megindultak volna Ukrajna ellen.

A 62 éves Sean Penn kétszeres Oscar-díjas. Első Oscar-díját színészi alakításáért a 2003-ban bemutatott Titokzatos folyó című filmért kapta, a másodikat a 2008-as Milk című film főszereplőjeként nyerte el. Az nem derült ki, hogy az elnyert két Oscar-szobor közül melyiket hagyta az ukrán fővárosban.

(MTI)

• Az ukrán erők heves utcai harcokra számítanak Herszonban. A városban kedden 9 ukrán tisztet fogott el az orosz biztonsági szolgálat, szerintük merényletre készültek.
• Az Egyesült Államok megerősítette, hogy bizalmas tárgyalást folytattak az oroszokkal, az ukrán elnöki tanácsadó számonkérte, hogy pontosan mit is értenek “tárgyalás” alatt".
• Moldova beperelheti a Gazpromot a gázszállítmányok csökkentése miatt.
• Közel nyolcezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra hétfőn.
• Putyin valószínűleg nem vesz részt a G20-csúcson, Zelenszkij online lesz jelen.
• Ukrán miniszterelnök szerint nem szükséges Kijev és nem a frontvonal közelében lévő városok kiürítése.
• Az orosz agresszió támogatójaként listázta a Molt az ukrán külügyminisztérium.
• NATO-csatlakozás: a svédek azt ígérték, hogy teljesítik a törököknek tett ígéreteiket, Erdoğan konkrét lépéseket vár.
• Kit érdekelnének az üvegházhatású gázok egy lehetséges nukleáris baleset után? – kérdezte Zelenszkij a COP27-konferencián.

A keddi eseményeken ide kattintva tudja visszaolvasni.