Zelenszkij a COP27-csúcson: Kit érdekel majd az üvegházhatás egy lehetséges nukleáris katasztrófa után?

Sean Penn amerikai színész és filmrendező Kijevbe látogatott, magával vitte Oscar-díját és Kijevben hagyta a „háború végéig” – hozta nyilvánosságra kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Sean Penn az Oroszország által indított ukrajnai háború februári kezdete óta már harmadjára látogatott Ukrajnába. „Ezúttal különleges volt a találkozásunk. Sean az országunk győzelmébe vetett hit jelképeként magával hozta az Oscar-szobrát, amely Ukrajnában marad a háború végéig” – mondta el Zelenszkij.

Az ukrán elnök átadta az amerikai színésznek a „Szolgálatért” elnevezésű állami érdemrend III. fokozatát, és megköszönte neki „őszinte támogatását és jelentős hozzájárulását Ukrajna népszerűsítéséhez a világban”.

Az elnöki irodából Zelenszkij és Penn kimentek Kijevben a Bátorság Fasorra, ahol Sean Penn névtáblája található. A színész jó kapcsolatban van az ukrán vezetéssel, már azelőtt dokumentumfilmet forgatott az országban, hogy az orosz csapatok megindultak volna Ukrajna ellen.

A 62 éves Sean Penn kétszeres Oscar-díjas. Első Oscar-díját színészi alakításáért a 2003-ban bemutatott Titokzatos folyó című filmért kapta, a másodikat a 2008-as Milk című film főszereplőjeként nyerte el. Az nem derült ki, hogy az elnyert két Oscar-szobor közül melyiket hagyta az ukrán fővárosban.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kedden videóbeszédet mondott az ENSZ egyiptomi COP27 klímacsúcsán. Többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi közösségnek békére van szüksége ahhoz, hogy hatékony lépéseket tudjon tenni az éghajlatváltozás ellen.

„Meg kell állítanunk azokat, akik őrült és törvénytelen háborújukkal tönkreteszik a világ azon képességét, hogy egységesen dolgozzon egy közös ügyön” – mondta Zelenszkij egy előre rögzített videoüzenetben.

„Nem lehet hatékony klímapolitika földi béke nélkül, mert a nemzetek csak azon gondolkodnak, hogyan védhetik meg magukat itt és most a fenyegetésektől, amelyeket főleg az orosz agresszió hozott létre” – tette hozzá.

Az ukrán elnök rámutatott az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben bekövetkező nukleáris baleset potenciális veszélyére. A környéken ugyanis továbbra is folynak a harcok. Az erőmű a háború kitörése óta többször is elvesztette a külső áramellátást, ami arra kényszerítette, hogy átmenetileg dízelgenerátorokra álljon át.

„Kit érdekel például az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben, ha Európa vagy a Közel-Kelet egy részét, esetleg Észak-Afrikát, ne adj' isten egy zaporizzsjai baleset után sugárzó felhő borítja be?”

– mondta Zelenszkij.

„Biztosítanunk kell, hogy a szenvedés ne terjedjen tovább azért, mert a világnak nincs ideje reagálni az éghajlati kihívásokra. Ehhez azonban közös és hatékony fellépésre van szükségünk, amihez pedig béke kell” – tette hozzá.

(CNN)

Svédország maradéktalanul teljesíteni fogja Törökországnak tett vállalásait a NATO-csatlakozással kapcsolatban – mondta svéd kormányfő, Ulf Kristersson Ankarában. A júniusban aláírt memorandumot végrehajtva Svédország nem fog párbeszédet folytatni terrorszervezetekkel, ígérte Kristersson. Ankara azért vétózta meg a svédek NATO-csatlakozását, mert szerinte Stockholm a török vezetés által terroristának tartott csoportokkal is tárgyal, többek között a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) is.

„Svédországnak konkrét lépésekkel kell végrehajtania a Törökországnak tett vállalásait NATO-csatlakozása érdekében” – reagált Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a svéd miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján. Erdoğan szerint Svédország a saját biztonsága érdekében akar NATO-tag lenni, Törökország pedig olyan Svédországot akar látni, amely „támogatja Ankara biztonsági aggályainak eloszlatását”.

Svédország és Finnország még június végén jelezte a NATO-nak, hogy csatlakoznának a katonai szövetséghez. Ennek jóváhagyásához mind a harminc tagország támogatása kell. Eddig két ország nem ratifikálta a finnek és a svédek csatlakozási kérelmét: Törökország és Magyarország. A török a fent leírtak miatt nem bólintottak még rá a kérelemre, azonban az nem ismert, hogy a magyar Országgyűlés miért nem veszi napirendre az ehhez kapcsolódó, július közepén benyújtott javaslatot.

Kedden az MSZP és a DK is kezdeményezte, hogy egészítsék ki a napirendet a kérdéssel, de a kormánypárti többség kétszer is leszavazta a javaslatokat – írja a 444. A négynapos parlamenti hét tervezett napirendjében nem szerepel a két ország csatlakozási kérelmének jóváhagyása, ehelyett többek közt az Aranybulla-napról és annak jelentőségéről vitáznak a honatyák.

A Dmitro Kuleba által vezetett ukrán külügyminisztérium Twitter-oldalán egy olyan 50-es listát tett közzé amin azokat a vállalatokat gyűjtötték össze, amelyek továbbra is „finanszírozzák az orosz háborús bűnöket és a népirtást”. Ebbe az 50-es listába került be a Mol Group is.

A listán olyan cégek szerepelnek, amelyek továbbra is folytatják tevékenységüket Oroszországban. Korábban olyan cégek vonultak ki részben vagy teljes Oroszországból, mint az Apple, a Volvo, a Mastercard vagy az IKEA (a hosszabb, vélhetően nem teljes lista ezen a linken érhető el). Azonban sok híres nagy cég van, akik továbbra is jelen vannak az orosz piacon. Az ukránok gyűjtésében szerepel többek közt az Auchan, az OMV, a Siemens és az Airbus is. „Adózás Oroszországban = halottak Ukrajnában” – áll a közzétett fotó alján.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette: jelenleg nem látja szükségesnek Kijev vagy más városok kiürítését, amelyek nincsenek a frontvonal közelében. Erről az Ukrajna energiarendszerét ért orosz támadások után tartott kormányülésen beszélt.

Kijev polgármestere korábban azt mondta városa lakosainak, hogy készüljenek fel a legrosszabb forgatókönyvre is, ami azt jelentené, hogy Kijevben megszűnik a víz- és áramszolgáltatás. A városvezetés már bejelentette, hogy felkészül a hárommilliós város teljes evakuálására is. Zelenszkij, ukrán elnök egyik beszédében azt mondta, hogy felkészültek az újabb orosz támadásokra az energia-infrastruktúra ellen. Hozzátette: A támadások következtében már 4,5 millió ember maradt áram nélkül.

Az elmúlt hetekben Oroszország az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadásokra összpontosított. Ezzel folyamatos áramkimaradásokat okoznak országszerte. Kijevben vasárnap óránkénti áramszünet volt a város egyes részein és a környező régiókban is. A nemzeti energiahatóságok további tervezett leállásokra, és esetleges korlátozásokra is figyelmeztettek.

(Guardian, Sky News)

Az ukrán elnök valószínűleg online formában, de részt vesz a G20-ak vezetőinek jövő heti csúcstalálkozóján, amit Balin tartanak – ezt sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov közölte.

Az indonéz elnöki hivatal kedden közölte, hogy Putyin orosz elnök valószínűleg nem vesz majd részt a G20-csúcstalálkózon. Információik szerint azonban az továbbra sem kizárt, hogy Oroszország valamilyen formában képviseltesse magát a találkozón. Korábban az orosz elnöki hivatal azt mondta, hogy Putyin a hét végéig dönt majd részvételéről. Zelenszkij korábban arról nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin ott lesz, ő semmilyen formában nem vesz részt.

Az elmúlt órákban az is kiderült, hogy Zelenszkij már a parlament elé terjesztette a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbítását, ami ezzel egészen 2023. február 19-ig tarthatna. Egy ukrán képviselő közölte az Ukrajinszka Pravdával, hogy a parlament a legközelebbi ülésén várhatóan jóvá is hagyja az indítványokat. A hadiállapot jelenleg november 21-ig van érvényben, elsőként február 24-én, az orosz invázió kezdetének a napján vezették be.

(MTI)

„Nagy a valószínűsége”, hogy Putyin nem vesz részt a G20-csoport idei találkozóján – közölte az indonéz elnöki hivatal egyik alkalmazottja. Hozzátették, hogy ez nem jelenti azt, hogy Oroszország nem képviselteti magát. Kedden még arról számolt be az orosz állami hírügynökség, hogy Putyin a hét végéig dönt részvételéről.

Az indonéz elnök, Joko Widodo hívta meg korábban az orosz elnököt a november 15-én és 16-án esedékes találkozóra, melyet Putyin, Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó júniusi közlése szerint el is fogadott. A részvétel pontosítására a Kreml részéről azonban azóta sem került sor. Az indonéz elnök keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy eddig 17 állam vezetőjéről tudják biztosan, hogy részt vesz majd a Balin tartandó találkozón. Szerinte ez igen jó arány, hiszen „a húszból általában 17-18 állam vezetője szokott személyesen megjelenni”.

Több ország, köztük a találkozóra meghívott Ukrajna vezetése is nemtetszését fejezte ki az orosz elnök részvételét illetően. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten leszögezte: ha Putyin jelen lesz a találkozón, akkor ő biztosan nem képviselteti magát. Korábban egyébként nemcsak Zelenszkij, de több nyugati ország is Oroszország kizárását követelte a G20-csoportból.

(MTI)

Egy rövid, a Guardian által közzétett videóban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan arról beszél, hogy az Egyesült Államok igyekszik fenntartani a kommunikációt Moszkvával, hogy elkerüljön egy nukleáris katasztrófát.

„Ezt akkor tettük, amikor szükség volt a félreértések tisztázására, megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és csökkenteni az olyan katasztrófák lehetőségét, mint az atomfegyverek lehetséges alkalmazása”

– mondta Jake Sullivan hétfőn, a New York-i Economic Clubban tartott előadáson. Hozzátette, az orosz és az amerikai elnök közt rég volt személyes vagy akár telefonos megbeszélés, azonban megvannak a kapcsolataik Oroszország magasabb rangú vezetőihez. Sullivan szerint azon is dolgoznak, hogy felelősségre lehessen majd vonni a háborús bűnösöket azért, amit tettek.

A Fehér Ház korábban sem tagadta azt az értesülést, hogy kapcsolatban lennének Oroszországgal. A Wall Street Journal kedden írta meg, hogy Jake Sullivan titkos tárgyalásokon vett részt Putyin vezető tanácsadóival.

Ukrajna kijelentette, hogy álláspontja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban továbbra sem változott. Állításuk szerint szövetségesei sem kérték arra, hogy tárgyaljon – mondták, miután a Washington Post értesülése szerint az Egyesült Államok arra kérte Kijevet, hogy jelezze, nyitott a tárgyalásokra.

Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó a Radio Svobodanak azt nyilatkozta, hogy Ukrajna csak akkor fog tárgyalni Oroszországgal, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajna egész területét, beleértve azokat is, amelyeket 2014-ben megszállt. Podoljak hozzátette: az Egyesült Államok egyenlő félként kezeli Ukrajnát, nem érzékelnek nyomást az ország részéről.

Podoljak egy néhány órája közzétett Twitter-üzenetében kérdést intézett a békefenntartókhoz: „Mit értesz a »tárgyalások« szó alatt?” A tanácsadó szerint az orosz ultimátumok jól ismertek: „Tankokkal jöttünk, ismerjétek el a vereséget és a területvesztést”. Szerinte azonban ez elfogadhatatlan.

(Guardian)

Hétfőn 4294-en léptek be Magyarországra az ukrán-magyar határszakaszon, a román-magyar határnál pedig 3308-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Vonattal 137 ember – köztük 44 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve. A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

(MTI)

A moldovai kormány azt fontolgatja, hogy bepereli a Gazprom orosz állami energiavállalatot a földgázszállítmányok jelentős csökkentése miatt – közölte Andrei Spinu moldovai miniszterelnök-helyettes. Az orosz energiától függő országba negyven százalékkal kevesebb földgáz érkezik a Gazpromtól, ami miatt Moldova csak nehézkesen tudja ellátni 2,5 milliós lakosságát villanyárammal.

„Jogászok mérlegelik, hogy a szerződés be nem tartása miatt lehet-e szankciókat kivetni” Oroszországra – mondta el a miniszterelnök-helyettes a PRO-TV tévécsatornának. Azt mondta, a lehetőségek körvonalazódása után eldöntik, hogy milyen irányba tegyenek lépést.

Moldova olyan szerződést kötött a Gazprommal, amely a gáz és az olaj esedékes piaci árának függvényében hónapról hónapra változik.

(MTI)

Műholdképeket közölt a Reuters és a BBC is arról, hogy több mint 1500 új sírral bővült tavasz óta a Mariupol nyugati részén fekvő Sztarij Krim temető. Ukrán tisztviselők és szemtanúk szerint több ezren vannak itt eltemetve.

(BBC)

Volodomir Zelenszkij szóvivője megerősítette, hogy az ukrán elnök részt vesz a G20-csúcstalálkozón, amelyet jövő héten rendeznek meg Balin. Zelenszkij várhatóan virtuálisan vesz majd részt a konferencián, közölte Szerhij Nyikityforov. Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem jelezte részvételét a találkozón.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint őrizetbe vették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kilenc diverzánsát, akik helyi tisztségviselők ellen terveztek terrorcselekményeket Herszon megyében. A gyanúsítottak felettese a közlemény szerint Szamir Sukjurov, Viktor Homjak és Dmitro Szidej volt az SZBU-nál.

Az FSZB tájékoztatása szerint a fogvatartottaktól több mint öt kilogramm plasztidot, elektromos detonátorokat, három gránátot, kézifegyvereket és lőszereket, valamint felderítéshez használt speciális eszközöket foglaltak le. Az orosz erők megtaláltak és hatástalanítottak egy járművet is, amelybe egy merényletkísérlethez pokolgépet szereltek be. A kilenc gyanúsított ellen nemzetközi terrorcselekmény címén indult büntetőeljárás.

(MTI)

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója megerősítette a Wall Street Journal hétfői értesülését, amely szerint bizalmas megbeszéléseket folytatott magas rangú orosz tisztviselőkkel. Sullivan megerősítette, hogy Washington és Moszkva között továbbra is nyitva állnak „a csatornák az Oroszországgal való magas szintű kommunikációra”.

A New York-i Gazdasági Klubban hétfőn tartott rendezvényen Sullivan azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak és az ukrajnai háború által érintett minden országnak „érdekében áll” a Kremllel való kapcsolattartás.

„Ezt tettük, amikor szükség volt rá, hogy tisztázzuk az esetleges félreértéseket, és megpróbáljuk csökkenteni a kockázatot, illetve csökkenteni a katasztrófa lehetőségét, például a nukleáris fegyverek esetleges bevetésének lehetőségét” – mondta Sullivan a BBC beszámolója szerint.

(BBC)

Az ukrán erők heves harcokra számítanak Herszonban, ahonnan megpróbálják kiszorítani az orosz megszálló csapatokat. Oroszország korábban közölte, hogy erői kivonulhatnak a régióból, de a helyieket ez nem győzte meg. „Valószínűleg ez egy trükk” – mondta Aljona Lapcsuk a Guardiannek. „Civilbe öltözött orosz katonák házakban bújnak el, és a helyiek szerint el is foglalják el azokat.”

„Fokozatosan haladunk előre” – mondta hétfő esti beszédében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna keleti, donyecki régiója továbbra is Ukrajna legvéresebb harcainak központja, és azt állította, hogy az oroszok „naponta százával halnak meg”.

(Guardian)

• Ukrán vezérkar: Oroszország lekapcsolja az áramot Herszonban, hogy elüldözze a lakosságot
• A közép-európai országok támogatásukról biztosították Ukrajnát
• Putyin szerint már közel 80 ezer frissen mozgósított orosz katona van Ukrajnában
• Több kozmetikai cég úgy döntött, visszatér az orosz piacra
• Az ukrán elnöki tanácsadó azt mondta, hogy tárgyalnának Oroszországgal, csak előbb váltsák le Putyint

Jó reggelt, ez itt a keddi hírfolyamunk. Ha a hétfői hírekre kíváncsi, a tegnapi közvetítést itt megtalálja.