Az Országgyűlés Brüsszelt engeszteli, az Aranybulla napjáról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról vitázik

Keddtől egészen péntekig aktívan fog tevékenykedni az Országgyűlés: a következő napokban a kormány újabb törvényjavaslatokat tervez átvinni az Országgyűlésen. Ezek között van olyan, ami az Európai Bizottsággal való megegyezéshez szükséges, de meghosszabbítanák a nemrég 30 napra hirdetett veszélyhelyzetet, és még az Aranybulla napjáról is vitáznak majd.

Újabb engesztelési próbálkozás az EU irányába

Kedden vitatják meg és a tervezett napirend szerint el is elfogadják az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény módosítását, aminek köszönhetően gyorsulhatnának a közérdekű adatok megismerésére szolgáló perek, illetve hatékonyabbá is válhatna a döntéshozatal. Ezenkívül létrehoznák a bárki számára hozzáférhető úgynevezett Központi Információs Közadat-nyilvántartást, amiben a költségvetési szervek, helyi és nemzetiségi önkormányzatok fontosabb gazdálkodási adatait lehetne megtekinteni – különös tekintettel az 5 millió forintot elérő hazai vagy EU-s pályázatokra.

A Varga Judit által benyújtott javaslatról a miniszter Facebookon is beszámolt. „Vállaltuk és meg is valósítjuk! Újabb törvénycsomagot terjesztettünk az Országgyűlés elé a Bizottsággal való megállapodás érdekében” – írta. A benyújtott javaslattal korábban részletesen foglalkoztunk. Annyi biztos, hogy bizonyos folyamatok gyorsabbá válhatnak az elfogadás után, az eredményesség azonban megint másik kérdés. Felgyorsulnak ugyan a bírósági perek a közadatigénylési ügyekben, de továbbra sem lesznek garanciák arra, hogy a jogerős ítéleteket végre is hajtsák – mondta korábban a Telexnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.

Napirenden van egy Novák Katalin által még júliusban visszadobott törvény, amit az Országgyűlés már elfogadott, a köztársasági elnök azonban visszaküldött megfontolásra. Novák az „egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Katari Állam közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről” című törvénnyel nem ért egyet, mert az Alaptörvény egy pontjával és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény bizonyos pontjának sem felel meg.

Aranybulla-nap és veszélyhelyzet újabb 180 napra

A szerdai napot a magyar jelnyelv napjával kapcsolatos megemlékezéssel kezdik majd a honatyák. Ezután az általános viták következnek: először a Aranybulla jelentősége és annak napja lesz a téma. A javaslat szerint, amit a kormánypártok együtt nyújtottak be – a Fidesz részéről Kocsis Máté, a KDNP részéről pedig Simicskó István –, a jövőben április 24-e lenne az Aranybulla napja. A javaslatból az is kiderül, hogy II. András 1222-ben ezen a napon nyújtotta be ezt a törvényt.

A mindennapokat talán jobban befolyásoló javaslatokkal is foglalkoznak majd a képviselők: módosítanák többek közt az egyes egyházakat érintő törvényeket, de a veszélyhelyzetet és az azzal kapcsolatos rendeletek hatályát is meghosszabbítanák további 180 nappal – legalábbis erről vitáznak majd.

A veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok november elsejétől megváltoztak, ezért kellett megszüntetni az eddigi veszélyhelyzetet, és újat kihirdetni: ezt ekkor a törvénynek megfelelően 30 napra hirdették ki, most pedig egy nemrég elfogadott törvénnyel él a kormány: korábban már megszavazták, hogy november 1-jétől akárhányszor 180 nappal meghosszabbíthatják a veszélyhelyzetet Magyarországon. Ezzel a lehetőséggel élne is a kormány. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a háború továbbra is tart, ennek magyarországi következményeit pedig ezen a módon lehet a legjobban „elhárítani”. A veszélyhelyzet a magyar jogrendben egy úgynevezett minősített időszak, amiben különleges jogrend van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amikkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását.

Most vitáznak arról a törvényjavaslatról is a képviselők, amiben többek közt az is szerepel, hogy jöhetnek az arcfelismerő rendszerek és a drónos megfigyelés a magyar börtönökbe. Emellett – amennyiben elfogadnák a javaslatot – több ingyenmunka várhat a fogvatartottakra, de a jövőben fellépnének az ételpazarlás ellen is: az elítéltek írásbeli nyilatkozattal lemondhatnának az intézet által nyújtott étkezésről – létszám helyett inkább igény alapon intéznék az étkeztetést. A törvénymódosítási javaslatról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Duplaannyi apanap, de milyen áron?

Csütörtökön a paksi atomerőmű már meglévő blokkjainak tervezett üzemidő-meghosszabbításáról is vitáznak majd a képviselők. A hosszabbítást az ország energiafüggetlenségének növelésével és az „elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt megemelkedett energiaárakkal” is indokolják. Szó lesz még a geotermikus energia felhasználása kapcsán bizonyos bányászati és gazdasági törvények módosításáról is, de a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeket is módosítják. Ezeknek az indoklás szerint az a céljuk, hogy ösztönözzék és támogassák olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, amelyek elősegíthetik a földgáz-infrastruktúra fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igényeknek megfelelő ellátását vagy az ellátásbiztonság növelését. Nemrég ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy Palkovics László miniszter a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadásán milyen terveket vázolt fel az ország hosszabb távú energiaellátására.

Most vitatják meg a Palkovics László vezette technológiai minisztérium által az Országgyűlés elé terjesztett, 2026-ig szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot is. A több mint 200 oldalas tervezetben a hulladékgazdálkodástól kezdve egészen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséig rengeteg területre kitérnek.

Vitáznak majd a képviselők a munka törvénykönyvének változásairól is. Ennek talán a legérdekesebb része a duplaannyi apanap, ami első ránézésre jól hangzik, de tartalmaz némi meglepetést is a törvénytervezet. Szó lesz majd az új ügynökségről is, amit a kormány azért hozna létre, hogy a stadionokat kezelje. A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség januártól közfeladatként látná el a sportingatlanok üzemeltetését és működtetését, az ingatlan hasznosításával kapcsolatos egyéb feladatokat, valamint a más törvény hatálya alá nem tartozó építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási tevékenységeket is.

Pénteken a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021-es költségvetésének végrehajtását és annak 2023-as költségvetését vitatják majd. Szó lesz továbbá az agrártermékek eredetvédelméről és agrárpolitikai törvények módosításáról is.