Ukrajna hajlandó tárgyalni Oroszországgal, amint leváltják Putyint

Le fogják kapcsolni a távközlési hálózatot és az áramellátást az oroszok az általuk megszállt Herszon megyében, hogy az embereket az életkörülmények lerontásával távozásra kényszerítsék – írja az ukrán vezérkar hétfő esti helyzetjelentése alapján az MTI.

A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére. „A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből. Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el”. A jelentés szerint az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.

Reggel írtuk, hogy Herszon városában és tíz környező településen nem volt se áram, se víz. Vasárnap, Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko is arra figyelmeztette a főváros lakosságát, fel kell készülniük arra, hogy nem lesz áram, víz és fűtés, ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed.

A vezérkar közölte, hogy friss információk szerint vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai. Ezt független forrásból nem sikerült leellenőrizni.

Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet. Hozzátették, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.

Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. A jelentés szerint az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult.

A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.

A Közép-európai Kezdeményezéshez (CEI) tartozó 17 ország hétfőn támogatásáról biztosította a kijevi vezetést Oroszország ukrajnai háborújával szemben – írja az MTI. Magyarország a kezdeményezés egyik alapító tagja.

A CEI külügyminisztereinek tanácskozását a bulgáriai Bojana városában tartották meg.

Roberto Antonione, a CEI főtitkára, akit a BTA bolgár hírügynökség idézett, hangsúlyozta, hogy a szervezet erőteljesen kiveszi részét Ukrajna támogatásából. Korábban írtuk, hogy Szijjártó Péter ugyan üdvözölte az EU új támogatási csomagot készít elő Kijev számára, de kihangsúlyozta, hogy Magyarország már a háború előtt is támogatta Ukrajnát.

A tanácskozás zárónyilatkozatában a résztvevők kiemelték, hogy az Ukrajna támogatására irányuló erőfeszítések összehangolása, a szolidaritás és az egység jelentik a választ az égető kérdésekre.

A nyilatkozatban elítélték, hogy Belarusz még mindig támogatja az orosz agressziót, így megvonták az ország CEI-s képviseleti jogát, ahogy a szinte csak az oroszok által legitimnek tekintett területfoglalós népszavazásokat is.

A tanácskozáson Moldova vette át a kezdeményezés soros elnökségét Bulgáriától. A CEI-ben 17 közép-, kelet- és délkelet-európai ország vesz részt.

Mintegy 80 ezer, a részleges mozgósítás során fegyverbe állított katona tartózkodik jelenleg az ukrajnai invázió övezetében, közülük 50 ezren részt vesznek a harci cselekményekben – írja az MTI. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be.

Putyin állítása szerint személyesen, az „emberekkel találkozva” fog tájékozódni arról, hogy áll a mobilizáltak támogatásának ügye. Az elnök pénteken azt mondta, hogy az önkéntesekkel együtt 318 ezer ember vonult be az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn a napi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a fronton éjjel Kupjanszk felől két, külföldi „zsoldosokkal” megerősített ukrán taktikai zászlóaljcsoport sikertelenül próbálkozott offenzívával Nizsnya Divanka és Szatove felé, elveszítve mintegy száz embert, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és öt kisteherautót. Liman irányában két ukrán taktikai zászlóaljcsoport az ugyancsak a luhanszki régióban lévő Ploscsanka és Cservonopopivka környékén tett kísérletet az előrenyomulásra, amit az orosz erők visszavertek, megölve több mint 120, megsebesítve 130 katonát, valamint üzemképtelenné téve három harckocsit, két páncélozott harcjárművet és öt járművet.

Ezeket a számokat csak az oroszok állítják, de egy háború során mindkét fél ilyen jellegű állításait nehéz leellenőrizni. Orosz tisztségviselők is hajlamosak túlzásra, amikor az általuk okozott ukrán veszteségekről beszélnek, miközben a saját veszteségeikről nem adnak ki adatokat.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 331 repülőgépet, 170 helikoptert, 2458 drónt, 387 légvédelmi rakétarendszert, 6421 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 884 sorozatvetőt, 3562 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7109 speciális katonai járművet veszített.

Az ukrán hadsereg is gyakran ad ki hasonló jelentést. Ma reggel azt írták, hogy összesen már 76 460 orosz katonát öltek meg, 2771 tankot és 260 helikoptert lőttek ki. Az összesítő minden részletét itt elolvashatja, de megint fontos megjegyezni, hogy ezek a számok sem feltétlenül tükrözik a valóságot.

Az orosz minisztérium szerint a tengerészgyalogosok veszteségei a Vuhledar elleni támadás során „nem haladják meg a harcoló állomány egy százalékát és a sebesültek pedig a 7 százalékot”, és jelentős részük már vissza is tért a szolgálatba.

Ez a kijelentés azért volt meglepő, mert nem szoktak a veszteségeikről beszélni. Több orosz blogger azonban azt állította, hogy a csendes-óceáni flotta 155. tengerészdandárja „nagy és értelmetlen, emberi és felszerelésbeli veszteségeket szenvedett”, amit úgy tűnik, a minisztérium nem hagyhatott szó nélkül.

A kivételek közé került át az orosz párhuzamos parfüm- és kozmetikumbehozatalra vonatkozó listán a Lancome, a Redken, az Yves Saint Laurent, a Giorgio Armani és a Kérastase márka, mert ezek a vállalatok úgy döntöttek, hogy ismét szállítanak Oroszországba – közölte hétfőn az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium sajtószolgálata.

A kivételek három hónap múlva lépnek hatályba, így azok, akik megvásárolták a termékeket, a rendelet közzétételétől számított negyedéven belül bevihetik őket Oroszországba. Május elején a minisztérium közzétette azt a több mint 50 árukategóriát tartalmazó listát, amely lehetővé tette a termékek párhuzamos importját. A sokszínű felsorolás a növényektől a gyógyszereken át a szappanig és a fegyverekig terjed. A párhuzamos importmechanizmus működését 2023-ra is engedélyezték.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna nem zárkózott el a béketárgyalások elől, csak van néhány feltételük. A Washington Post szerint az Egyesült Államok arra bátorította Ukrajnát, jelezze, hogy nyitott a tárgyalásra.

Podoljak erre reagálhatott a Twitteren, mikor azt írta: fontosnak tartja megjegyezni, hogy Ukrajna soha nem zárkózott el a tárgyalások elől. Azt írja, hogy a pozíciójuk ismert és egyértelmű: első körben Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából.

Arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyalnának-e.

„Putyin készen áll (tárgyalni)? Egyértelműen nem”

– mérte fel a helyzetet, így csak Oroszország következő vezetőjével tudnak tárgyalni.

A Wall Street Journal értesülése szerint Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó titkos tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadóival annak reményében, hogy csökkenthetik annak kockázatát, hogy az ukrajnai háború nukleáris konfliktusba torkolljon.

„Nincs mit mondanunk erről a cikkről” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Nem kommentálta a Washington Post értesülését sem, amely szerint az Egyesült Államok privát tárgyaláson bátorította Ukrajnát, jelezze, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal.

„Nos, nem tudjuk, hogy ez valóban megtörtént-e”, mondta Peszkov. „Ismételten csak azt tudom megerősíteni, hogy van bizonyos igazságtartalma az említett beszámolóknak, ugyanakkor viszont a legtöbb állítás egyszerű spekuláció”.

Zelenszkij ukrán elnök korábban kizárta a tárgyalásokat, amíg Putyin van hatalmon.

(WSJ, Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium szokatlan módon cáfolta orosz katonai bloggerek értesüléseit, amelyek szerint egy haditengerészeti gyalogsági egység több száz embert vesztett egy eredménytelen kelet-ukrajnai offenzívában – közölte az állami RIA hírügynökség. A minisztérium visszautasította a bloggerek állításait, miszerint a csendes-óceáni flotta 155. tengerészdandárja „nagy és értelmetlen, emberi és felszerelésbeli veszteségeket szenvedett”.

„Az egységparancsnokok hozzáértő tevékenységének köszönhetően a tengerészgyalogosok veszteségei az adott időszakban nem haladják meg a harci erő 1%-át, a sebesültek jelentős része pedig már visszatért a szolgálatba” – áll a közleményben. A Guardian kommentárja szerint a ritka cáfolat azt sugallja, hogy a bloggerek érzékeny pontra tapintottak és az orosz erők nagy nyomás alatt vannak Ukrajna részben megszállt területein.

(Guardian)

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség hétfői jelentése szerint Vlagyimir Putyin elnök a hét végéig dönt arról, hogy személyesen részt vesz-e a következő G20 csúcson, ami november 15-én, kedden kezdődik Balin.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök már bejelentette, hogy ha Putyin ott lesz, ő nem vesz részt a találkozón.

(Guardian)

Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szófiában. A KKM közleménye szerint Szijjártó a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, de azt mondta, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”.

Szijjártó azt mondta, hogy a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására, és „hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból”. „Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte. „Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.

(MTI)

Ukrajna londoni nagykövete szerint az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak „hamarosan” Kijevbe látogat. Időpontokról nem fogunk beszélni, a miniszterelnökük biztonsága miatt, de hamarosan Ukrajnába jön – mondta Vadim Prisztajko a Sky Newsnak. Sunak korábban azt ígérte, hogy Ukrajna lesz az első tengerentúli úti célja, ha miniszterelnök lesz, de egy nagy visszhangot kiváltó fordulat után inkább Egyiptomba, a Cop27 klímakonferenciára utazott.

A Herszonért vívott csatát tartja az ukrajnai háború döntő eseményének a szerb elnök, akit a Tass orosz állami hírügynökség idézett.

„Nehéz időszak áll előttünk, a következő tél még nehezebb lesz, mint az idei, mert a sztálingrádi csata előtt állunk, az ukrajnai háború döntő csatája, a Herszonért vívott csata, amelyben mindkét fél több ezer tankot, repülőgépet, tüzérséget vet be. A nyugat azt hiszi, hogy így képes lesz megsemmisíteni Oroszországot, Oroszország azt hiszi, hogy így képes lesz megvédeni azt, amit a háború elején elvett, és véget vetni a háborúnak. Ez mindenhol további problémákat fog okozni” – mondta Aleksandar Vucic.

(Guardian)

A Kyiv Independent szerint mezőgazdasági raktárak, egy kulturális helyszín és lakóházak sérültek meg a Zaporizzsja térségét ért orosz csapásokban. Pavlo Kijrilenko helyi kormányzó szerint az orosz erők megöltek egy civilt Bakhmutban, a donyecki régió más helyein pedig összesen öt civilt sebesítettek meg.

A tervek szerint hétfőn Ukrajna hét régióját érintik a tervezett áramkimaradások – közölte az ukrán állami energetikai vállalat. Az érintett régiók közé tartozik Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava.

Megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás az orosz megszállás alatt levő Herszon városában és tíz környékbeli településen – írja a Guardian.

A térség ukrán vezetése a Telegramon azt írta, „terrortámadás” miatt sérültek meg a vezetékek a megye távolabbi, szintén oroszok által ellenőrzött részén. Az orosz hatóságok gyors megoldást ígérnek, akár a nap végére helyreállíthatják a károkat, egy ukrán energiavállalat vezetője viszont azt mondja, Beriszlav városában, ahol körülbelül 1,5 kilométernyi elektromos vezeték ment tönkre, valószínűleg nem lesz áram, míg fel nem szabadítják. „Képtelenség rendesen megjavítani a vezetékeket. Hiányoznak a szakemberek, a felszerelés, és az orosz megszállók nem is fogják hagyni, hogy megcsináljuk.”

Vasárnap, Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko is arra figyelmeztette a főváros lakosságát, fel kell készülniük arra, hogy nem lesz áram, víz és fűtés, ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5668-an léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5018-an nyilatkozták azt, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

Az ORFK azt is közölte, hogy vonattal 138 ember – köztük 45 gyermek – érkezett a Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

• Kijev felkészül a város teljes evakuálására, Klicsko figyelmeztette a kijevieket, hogy készüljenek a legrosszabbra
• Putyin szerint ukrán területeket követelhetne Magyarország is, a magyar külügy szerint az „ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre van szükség”
• Az EU 18 milliárd euróval támogatná Ukrajna 2023-as finanszírozását
• Az ukránok szerint az oroszok tömegesen semmisítik meg a polgári hajókat Herszonban
• Britek: Újabb orosz katonai vezetőt cserélnek le
• Vasárnapi hírfolyamunkat itt találja.