Kijev felkészül a város teljes evakuálására, sűrűsödnek az orosz csapások Kelet-Ukrajnában

Az ukrán-magyar határszakaszon 5668-an léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5018-an nyilatkozták azt, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

Az ORFK azt is közölte, hogy vonattal 138 ember – köztük 45 gyermek – érkezett a Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

Az oroszok tömegesen semmisítik meg a polgári hajókat a déli Herszon megyében, a Dnyeper folyó partjain és felszólították a régióban lévő Beriszlav lakóit, hogy november 10-ig hagyják el a várost – írta az ukrán vezérkar saját értesülései alapján vasárnap esti jelentésében, melyet az MTI szemlézett. A vezérkar jelentésében azt írta:

„Az orosz megszálló csapatok továbbra is kirívó módon megsértik a polgári lakossággal szembeni hadviselés törvényeit és szokásait. A herszoni régióban tömegesen semmisítik meg a magánhajókat a Dnyeper partjainál. A vízi járművek motorjait és egyéb értékes alkatrészeit a betolakodók ellopják. A polgári hajók elsüllyesztése nyomán az üzemanyag egy része a folyó deltájába került, és közvetlenül veszélyezteti az ottani természeti park ökoszisztémáját”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amiben arról biztosította őt, hogy javasolni fog egy olyan pénzügyi támogatási csomagot, amivel az EB havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós összeggel támogatná Ukrajna finanszírozását a 2023-as évre.

A bizottsági tájékoztatás szerint a rendkívül kedvezményes, hosszú lejáratú hitelek formájában nyújtandó támogatás a kamatköltségek fedezése mellett Ukrajna reformjait és az uniós tagság felé vezető útját is segítené. Az uniós pénzügyi csomagot más adományozók támogatásával szükséges kiegészíteni. A támogatási csomagról szóló javaslatot az uniós bizottság már a jövő hét folyamán ismertetni fogja von der Leyen.

Von der Leyen megerősítette, hogy az EU továbbra is azonnali humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, különösen a tél folyamán. Megismételte továbbá az EU azon ígéretét, hogy a közösség mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg a hadban álló országnak arra szüksége van.

(ec.europa.eu, MTI)

Lehet, hogy Andrij Danilko neve nem sokat mondhat az olvasónak, de már ha úgy mondom, hogy az ő drag perszónája Verka Szergyucska, az Eurovíziót is megjáró énekes, akkor talán többeknek beugorhat. Danilkóé volt az az 1974-es Rolls Royce Silver Shadow, amiben régen a Queen frontemberének, Freddie Mercurynak a tulajdonában volt, aki még 1979-ben vette, és haláláig használta utasként. (Mercury nem tudott vezetni.)

Danilko azért vette meg az autót, hogy felajánlja egy múzeumnak, de az orosz-ukrán háború kirobbanása után úgy döntött, hogy inkább elárverezi, a londoni Sotheby'sben tartott aukción pedig most sikerült eladni 286 ezer fontért, azaz nagyjából 131 millió forintért. Az ára teljes egészében a Superhuman Center nevű alapítványnak ment, ami az ukrán háborúban sérültek ellátását és kezelését támogatja.

(AutoEvolution)

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere figyelmeztette a lakosságot, hogy ha Oroszország továbbra is az ország energetikai infrastruktúráját támadja, akkor fel kell készülniük arra, hogy nem lesz áram, víz és fűtés, ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed.

Klicsko az állami médiának nyilatkozva azt mondta:

„Mindent megteszünk, hogy ezt elkerüljük. De legyünk őszinték, az ellenségeink mindent megtesznek azért, hogy a város fűtés, áram, vízellátás nélkül maradjon, és általában véve, hogy mindannyian meghaljunk. Az ország jövője és mindannyiunk jövője attól függ, hogy mennyire vagyunk felkészülve a különböző helyzetekre.”

Ukrajna állami tulajdonú energiaszolgáltatója, az Ukrenergo közölte, hogy Kijev egyes részein a tervek szerint vasárnap óránkénti váltásban áramkimaradások lesznek, és hasonlóan tervez a közeli Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava régiókkal is. Kijev a legrosszabbra készülés jegyében már azt is tervezi, hogy nézne ki a 3 milliós város teljes lakossági evakuációja, ha megszűnne az áramellátás.

(The Guardian)

„Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!”

– reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Indexnek Vlagyimir Putyin szombati nyilatkozatára, amelyben arról beszélt, Lengyelországnak, Romániának és Magyarországnak is lehetnek területi követelései Ukrajnával szemben.

A többi megemlített ország vezetése gyorsan reagált erre a kijelentésre: Románia világossá tette, hogy nincsenek követelései, Lengyelország pedig dezinformációk terjesztésével vádolta meg Putyint. Magyarország tovább hallgatott, ma délelőtt mi is megírtuk, hogy egyelőre nem reagált a kormány, és megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, mit gondolnak az orosz elnök közléséről. Választ nem kaptunk, ezzel szemben az Indexnek a KKM elküldte a fenti kommentárt.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz erők fokozzák csapásaikat Kelet-Ukrajnában, tovább rontva ezzel a lakosok és a védekező ukrán hadsereg amúgy is nehéz körülményeit.

Miután Moszkva illegálisan annektálta Donyeck tartományt, a támadások csaknem teljesen megsemmisítették a Bakhmutot és a közeli Szoledar várost ellátó erőműveket – mondta Pavlo Kijrilenko, a régió ukrán kormányzója.

Szombaton késő este közölte, hogy a lövések egy civilt megöltek és hármat megsebesítettek. "A pusztítás mindennapos, ha nem óránkénti' – mondta.

Az AP beszámolt róla, hogy az ukrán elnöki hivatal közlése szerint szombatról vasárnapra Oroszország négy rakétát lőtt ki és 19 légicsapást indított, amelyek több mint 35 falut értek hét régióban, az északkeleti Csernyihivtől és Harkivtól a déli Herszonig és Mikolajivig. Oroszország az elmúlt hónapban az energetikai infrastruktúrára mért csapásokra koncentrált, az energiaellátás akadályozásával próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát. Az infrastruktúra károsodása országszerte áramhiányt okoz. Az ukrán vezetés időzített áramszünetekkel próbálja kezelni a helyzetet, de már készülnek olyan tervek is, hogyan tudnák evakuálni Kijevet egy teljes, tartós áramszünet esetén.

(The Guardian)

Alekszandr Lukasenko belorusz elnök meglepő dolgokat mondott egy Puhovicsi járásbeli takarmánykészítő üzem átadásán. A Nexta nevű, belorusz ellenzéki Twitter-oldalon megfuttatott beszédet a 444 szemlézte, eszerint Lukasenko, Putyin közeli szövetségese arról beszél:

„Vologya Zelenszkij tette ezt, akit úgy szerettem, mint az édes gyermekemet, az oroszokat is hol erre, hol arra kértem a kedvéért. Az ukránok meg jöttek a szankciókkal. Miért? Azért, mert nem önállóak. Az amerikaiak a lengyeleken keresztül kiadták nekik a parancsot, ők pedig siettek végrehajtani.”

Lukasenko szerint az ukránoknak „nincs miért megsértődniük” rájuk most, hiszen „csak a szövetségesi kötelezettségeiket teljesítik”. Ugyanakkor leszögezte, hogy nem küld Ukrajnába katonákat, ameddig az ukránok nem lépik át fegyverrel a határaikat.

Kijev vezetői megkezdték annak tervezését, hogyan evakuálnák a lakosságot egy totális áramszünet bekövetkezése esetén, írja a New York Times. A felkészülésre azért van szükség, mert Ukrajna energetikai infrastruktúrájának 40 százaléka megsérült vagy megsemmisült a háború folyamán.

Jelenleg a városi dolgozók ezer fűtött menedékhelyet állítanak fel, amelyek bunkerként is funkcionálhatnak, miközben a mérnökök megpróbálják megjavítani a lebombázott erőműveket a szükséges berendezések nélkül. A hálózat teljes összeomlásának megakadályozása érdekében az ukrán nemzeti energiaszolgáltató szombaton közölte, hogy hét régióban továbbra is áramkimaradásokat fog elrendelni.

Kijev 3 milliós város, amelyben ha megszűnik az áramellátás, akkor rövid úton megszűnik a víz- és a csatornaszolgáltatás is, ezért muszáj lenne kiüríteni.

„Ha Oroszország folytatja az ilyen támadásokat – mondta egy interjúban Roman Tkacsuk, a kijevi önkormányzat biztonsági igazgatója az infrastruktúrát sújtó légi csapásokra utalva –, elveszíthetjük a teljes villamosenergia-rendszerünket”. Fővárosi tisztviselőknek azt mondták, hogy valószínűleg legalább 12 órán belül tudni fognak arról, ha a hálózat le fog állni. Ha erre a pontra érünk„elkezdjük tájékoztatni az embereket, és felszólítjuk őket, hogy hagyják el a várost”, mondta Tkacsuk.

Vlagyimir Putyin szombaton, az Orosz Történelmi és a Hadtörténeti Társaságok újjáalakulásának 10. évfordulójára tartott rendezvényen megemlítette, hogy Romániának, Lengyelországnak és Magyarországnak is lehetnek területi követelései Ukrajnával szemben.

Az orosz elnök Lengyelországra hegyezte ki a mondandóját, azt mondta, Varsóban még ma is él az elképzelés az elit egy részénél, hogy „a tengertől a tengerig” érjen Lengyelország. Ezután Magyarországot és Romániát is felhozta Putyin olyan országokként, amelyektől „erőszakkal vettek el és csatoltak területeket Ukrajnához”.

A Magyar Hang azt írja, a többi megemlített ország vezetése azóta reagált erre a kijelentésre: Románia világossá tette, hogy nincsenek követelései, Lengyelország pedig dezinformációk terjesztésével vádolta meg Putyint.

A magyar kormány viszont egyelőre nem nyilatkozott ezügyben. Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, mi a kormány álláspontja, amint válaszol, közöljük.

Frissítés 15:10-kor: a KKM reagált a témában az Indexnek, azt írták,

„nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!”

Több tízezres békedemonstráció volt Rómában szombaton, a felvonulók azt sürgették, hogy Olaszország követeljen békét Ukrajnában és hogy ne küldjön több fegyvert az orosz invázió elleni harchoz. A rendőrség szerint 30 ezren vettek részt a tüntetésen, a szervezők százezer főről beszélnek.

Olaszország, a NATO egyik alapító tagja, a háború kezdete óta küld biztonsági támogatást Ukrajnába, többek között fegyverekkel is ellátja az országot. Az új, szélsőjobboldali miniszterelnök, Giorgia Meloni ezen nem tervez változni, a kormány további fegyverszállításokat is kilátásba helyzett. (Magyar szempontból érdekes, hogy miközben Melonira fontos szövetségesként tekint Orbán Viktor az EU-n belül, ebben a kérdésben radikálisan ellentétes álláspontot képvisel a két miniszterelnök.)

Az olasz belpolitika sem egységes ugyanakkor abban, hogy milyen szerepet vállaljon Olaszország az orosz-ukrán konfliktusban. Giuseppe Conte volt miniszterelnök például azt hangsúlyozza, hogy Olaszországnak inkább a tárgyalásokat kellene felgyorsítania a fegyverszállítások helyett.

Az AFP képeinek tanúsága szerint a római béketüntetésen baloldali szervezetek tagjai vettek részt nagy számban, sok transzparensen látni a CGIL szakszervezet és antifasiszta csoportok logóját, a táblákon felbukkannak a nyugati baloldalon jellemző NATO-ellenes, antiatlantista szlogenek is.

(via The Guardian)

A Biden-kormány a háttérben arra bátorítja Ukrajna vezetőit: hagyjanak fel azzal, hogy nyilvánosan elutasítják a béketárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnököt el nem távolítják a hatalomból – írja a Washington Post a tárgyalásokra rálátó névtelen forrásokra hivatkozva.

Az USA „nem akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni” Zelenszkijt, a cikk szerint inkább annak biztosítása a célja, hogy Ukrajna „megőrizze erkölcsi tartását nemzetközi támogatói szemében”. Ehhez a Biden-kormány szerint szükség volna annak jelezésére, hogy adott esetben nyitottak lennének az Oroszországgal való tárgyalásokra.

Miközben az amerikai fél osztja az ukránok álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Putyin egyelőre nem gondolja komolyan a tárgyalásokat, elismerik, hogy Zelenszkij totális elutasító magatartása is aggodalmat váltott ki Európa, Afrika és Latin-Amerika egyes részein, ahol egyre inkább érződnek a háború negatív gazdasági hatásai.

„Az Ukrajnával kapcsolatos fásultság valós jelenség néhány partnerünknél” – mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő a lapnak.

Az orosz invázió február 24-i kezdete utáni hetekben Zelenszkij még tett javaslatokat tárgyalásokra, azt is vállalta volna, hogy Ukrajna semleges marad (nem akar csatlakozni a NATO-hoz), miközben kérte az Oroszország által megszállt területek visszaadását.

Mára azonban Ukrajna vezetése jóval keményebb álláspontot képvisel. Szeptember végén, miután Putyin további négy ukrajnai régiót annektált keleten és délen, Zelenszkij rendeletet adott ki, amelyben „lehetetlennek” nyilvánította a tárgyalásokat az orosz vezetővel. „Tárgyalni fogunk az új elnökkel” – mondta egy videóbeszédben. Nyilvánosan az orosz fél sem mutatkozik nyitottnak tárgyalásra, a Kreml ezzel kapcsolatos közlései rendre azt hangsúlyozzák, hogy nem látnak alapot erre.

Az USA kormánya részéről az indokolhatja a béketárgyalásokra való nyitottság kérését, hogy a nyakukon vannak a félidős választások (midterms), és a háború mostani szintű támogatása népszerűtlen a jobboldali szavazók körében. Az amerikai biztonsági támogatás Ukrajnának a háború kezdete óta 18,2 milliárd dollárt tett ki. A Wall Street Journal november 3-án közzétett felmérése szerint a republikánusok 48 százaléka szerint az Egyesült Államok „túl sokat” tesz Ukrajna támogatásáért, miközben márciusban még csak 6 százalék volt ez az arány.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma úgy tudja, folytatódik az orosz parancsnokok kirúgási sorozata: most egy orosz vezérezredest, Alekszandr Lapint váltották le, a helyére Alekszandr Linkov vezérőrnagyot nevezték ki.

Lapint mind Ramzan Kadirov csecsen vezető, mind Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg vezetője bírálta az ukrajnai harctereken nyújtott gyenge teljesítménye miatt.

• Helyreállt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása.
• Románia biztosítja Moldova szinte teljes áramszükségletét.
• Melitopolban újból felállították Lenin szobrát.
• Merényletet követtek el egy donyecki bíró ellen, aki brit önkénteseket ítélt halálra.
• Furcsa vasúti mozgást figyeltek meg Észak-Korea és Oroszország között.
• Irán elismerte, hogy szállított drónokat Oroszországnak, de még a háború kitörése előtt.
• 17 EU-s ország 500 db áramfejlesztőt küldött Ukrajnába, Magyarország nincs köztük.
• 90 db T-72-es harckocsit kap Ukrajna.
• Kevés támadó harci képességet jelent a 300 ezer új orosz sorkatona a britek szerint.

A szombati háborús hírfolyamot itt lehet végigpörgetni.