Irán elismerte, hogy szállított drónokat Oroszországnak, de azt állítják, még a háború kitörése előtt

Sikerült helyreállítani a külső áramellátást a két napja találatot kapott zaporizzsjai atomerőműben – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Akkor az orosz támadás megrongálta a nagyfeszültségű vezetékeket, emiatt az erőművet lekapcsolták az hálózatról, de már péntek délután megkezdődött a visszakapcsolás.

Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója megismételte felhívását, hogy az atomerőmű körül biztonsági és védelmi övezetet kell létrehozni a nukleáris baleset megelőzése érdekében. „Nincs veszteni való időnk, cselekednünk kell, mielőtt túl késő lenne” – mondta.

Románia biztosítja jelenleg a Moldovai Köztársaság villamosenergia-szükségletének több mint 90 százalékát, közölte Bogdan Aurescu román külügyminiszter, aki megjegyezte: energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ.

Amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Románia szállít villamos energiát a Moldovai Köztársaságnak, emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak.

A dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza lakói megszavazták, hogy eltávolítják II. Katalin orosz cárnő szobrát. Az erről szóló hírek után a moszkvai megszálló hatóságok a dél-ukrajnai Melitopolban felállították Vlagyimir Lenin hét évvel ezelőtt eltávolított szobrát.

A Zaporizzsjai régió Moszkva által beiktatott vezetője, Vlagyimir Rogov a Telegramon tette közzé, hogy „A világproletariátus vezetőjének emlékműve” visszakerült a helyére.

Ukrajna a 2014-es forradalom után országszerte leszereltette a Lenin-szobrokat az orosz és szovjet befolyástól való elszakadásra tett erőfeszítések részeként. Moszkva elítélte a lépést, ami nem is csoda, hiszen Oroszország szinte minden városának központi terén ott áll a Szovjetunió alapítójának szobra.

Súlyos állapotban van Alekszandr Nikulin, a Donyecki Köztársaság legfelsőbb bíróságának bírája, miután lőfegyverrel merényletet követtek el ellene.

A támadás még péntek este történt a Donyecki területen fekvő Vuhlehirszk városában. Az oroszok által kinevezett helyi vezető a támadásért Kijevet tette felelőssé, és közölte, hogy a bíró állapota az orvosok szerint súlyos, de stabil.

A Telegraph szerint Nikulin volt az egyik bíró, aki halálra ítélt külföldi önkénteseket, köztük két brit és egy marokkói férfit, akik Ukrajna oldalán harcolva estek fogságba. A két brit önkéntest végül szeptemberben szabadon engedték, és visszatérhettek az Egyesült Királyságba.

Még szerdán közölték az amerikaiak, hogy információik szerint Oroszország Észak-Koreából szerezhet be lőszereket háborús utánpótlásként, és a szállítmányokat közel-keleti és észak-afrikai országokon keresztül próbálhatják majd elfedni. Az észak-koreai fejleményeket az 38 North projekt keretében tanulmányozó amerikai elemzők műholdképek alapján azt állítják, hogy pénteken egy vonat haladt át Észak-Koreából Oroszországba azon a vonalon, ahol már évek óta semmilyen mozgás nem történt, közölte a Reuters.

Észak-Korea még 2020 februárjában, a COVID-19 járvány idején zárta le a 800 méter hosszú A Korea–Oroszország Barátsága nevű hídat, amely az egyetlen szárazföldi összeköttetést jelentette az országok között. Az oroszok itt még szerdán küldtek át egy szerelvényt, az orosz állategészségügyi szolgálat arról számolt be, hogy lovakat szállítottak Észak-Koreába, 30 darab szürke telivér Orlov ügetőt. Kim Dzsong Un lelkes lovas, az orosz nyilvántartások szerint Észak-Korea az elmúlt évek során több ezer dollárt költött Oroszországból származó telivérekre.

Pénteken délelőtt viszont egy három vagonból álló vasúti szerelvény volt látható a határ koreai oldalán, délután ezek a kocsik már Oroszország területén voltak egy mozdony mögé kötve, mintegy 200 méterre a vasúti híd végétől. Később a mozdony a vagonnal már a határtól körülbelül 2 km-re fekvő orosz állomáson állt, további vagonok társaságában. A jelentés nem tudta biztosan megállapítani, hogy a vagonokból átpakoltak-e bármit is.

Észak-Korea szeptemberben azt közölte, hogy soha nem szállított fegyvert vagy lőszereket Oroszországnak, és nem is tervezi.

Irán elismerte, hogy szállított drónokat Oroszországnak, de azt állítják, hogy ez még az orosz-ukrán háború kitörése előtt történt. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter szerint „kis számú” drónt küldtek Oroszországnak hónapokkal az invázió előtt, de tagadta, hogy a szállítás folytatódna. Az pedig egyáltalán nem igaz Amir-Abdollahian szerint, hogy rakétákat szállítottak volna.

Oroszország ukrán és nyugati források szerint egyebek mellett iráni Sahed drónokat használhatott ukrán erőművek és más polgári infrastruktúra megtámadására, de tagadja, hogy erői használtak volna ilyen eszközöket.

A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán ígéretet tett arra, hogy drónok mellett föld-föld rakétákat is szállítanak Oroszországnak.

Az iráni állami IRNA hírügynökség idézte Amirabdollahian-t, aki szerint Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megállapodott abban, hogy megvitatják az iráni drónok ukrajnai bevetésével kapcsolatos állításokat, de az ukránok szerinte nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

„Megállapodtunk az ukrán külügyminiszterrel, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat arról, hogy Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amirabdollahian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban visszalépett a tervezett találkozótól – tette hozzá. Amirabdollahian megismételte, hogy Teherán „nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.

A drónszállítások miatt múlt hónapban az EU új szankciókat fogadott el Iránnal szemben, Nagy-Britannia pedig szankciókat rendelt el három magasrangú iráni katonával és egy hadiipari gyártóval szemben.

(Guardian)

Az ukrán külügyminisztérium szerint az elmúlt 24 órában újabb 600 orosz katonával végeztek az ukrán erők. Az ellenfél veszteségeire vonatkozó adatokat naponta közli az ukrán tárca, de ezek hitelességét nem lehet ellenőrizni.

A külügyi tárca szerint az ukrán csapatok már 1462 Oroszországból érkező drónt semmisítettek meg, és több mint 75 ezer katonával végeztek, tehát a sebesültek száma nincs benne ebben, ami elemzők szerint hasonló mértékű, vagy akár még magasabb is lehet, mint az elesettek száma.

(Guardian)

17 uniós ország mintegy 500 áramfejlesztőt küldött Ukrajnába, hogy segítsen az országnak az orosz támadások okozta energiaproblémák megoldásában. Magyarország nincs a küldő országok között.

Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül többek között Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Olaszország, Németország, Franciaország és Spanyolország is küldött ilyen eszközöket.

Az Egyesült Királyság márciusban, a konfliktus kirobbanása után 500 mobil generátort küldött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Hollandiának, Csehországnak és az Egyesült Államoknak a 90 T-72-es harckocsiért, amelyet az ország kap.

A tankokat azzal az amerikai segélycsomaggal együtt érkeznek, amely az amerikai Hawk légvédelmi rakéták korszerűsítésének finanszírozását is magában foglalja. Ez nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, mint a Stinger légvédelmi rakéták, amelyeket már eddig is nagyobb számban küldtek Ukrajnának.

Zelenszkij azt írta: „Ukrajna fegyveres erői nyomulnak előre, és szükségük van erre a felszerelésre. Nagyra értékeljük a partnerek segítségét. Együtt állunk ki a szabadság és a demokrácia védelmében!”

(Guardian)

Washington azzal vádolja Moszkvát, hogy megpróbálja „megfagyasztani” Ukrajnát, hátha így behódolnak, mivel a csatatéren nem tudják legyőzni őket. Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken pénteken a G7-országok külügyminisztereinek németországi találkozója után beszélt erről.

Oroszország többször támadta rakétákkal és drónokkal az ukrán energetikai infrastruktúrát, miközben a kijevi erők előrenyomultak az orosz inváziós csapatok ellen az ország keleti és déli részén.

Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan pénteken Kijevben találkozott Zelenszkijjel, hogy az Egyesült Államok támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Sullivan azt mondta, Ukrajnának „ebben a kritikus pillanatban égető szüksége van a légvédelemre”.

A Pentagon pedig bejelentette, hogy az USA egy 400 millió dolláros biztonsági csomag részeként Hawk légvédelmi rendszereket ad Ukrajnának.

(Guardian)

„Kevés további támadó harci képességet” biztosít az a 300 ezer új katona, akiket Putyin az elmúlt hetek részleges mozgósítása során besorozott – közölte szokásos napi jelentésében a brit hírszerzés.

A szervezet szerint komoly gondot okoz az orosz hadseregnek az új katonák kiképzése, ráadásul egy részüket semmilyen vagy csak nagyon minimális kiképzéssel küldik a front közelébe. Ez részben a lőszerek és a megfelelő létesítmények hiánya miatt van így, részben pedig azért, mert sok tapasztalt tiszt és kiképző már halott, a még életben lévők nagy része pedig túlterhelt – tette hozzá a minisztérium.

Oroszországban esetenként olyannyira nincs elegendő kiképző személyzet, lőszer és létesítmény, hogy az orosz erők Belaruszban tartanak kiképzést.

(Guardian)

• Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint „elkerülhetetlen” volt a háború kitörése Oroszország és Ukrajna között. „Mi mindig is tisztelettel és melegséggel bántunk az ukrán néppel. Ez így volt és így van a jelenlegi, tragikus konfrontáció ellenére is” – mondta.
• Oroszország az Ukrajna ellen indított háború eddigi legnagyobb vereségével nézhet szembe – mondta az Egyesült Államok védelmi minisztere. Lloyd Ausin szerint ugyanis az orosz megszállás alatt lévő Herszon visszafoglalására most már képes az ukrán hadsereg.
• Saját visszavonuló katonáikra lőhetnek az oroszok a britek szerint.
• Putyin 1,3 millió forintnyi összeggel díjaz minden katonát, aki tavaly szeptemberben már az orosz hadsereg kötelékében szolgált. Tehát a most behívott tartalékosok jelentős részére ez nem vonatkozik, mégis az újonnan bevonulókban is felkeltheti a reményt, hogy esetleg később is hasonló összeg várható.
• A hét gazdaságilag legfejlettebb országot tömörítő G7-csoport és Ausztrália megállapodott abban, hogy az orosz olajra vonatkozó ársapka véglegesítésekor fix árat állapítanak meg.
• Péntekre félmillió háztartás maradt Kijevben áram nélkül, a legutóbbi orosz rakétatámadás nyomán – mondta az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko.
• A német kancellár arra kérte Kínát, gyakoroljon befolyást Oroszországra a háború befejezése érdekében.
• Már büntetett előéletűek is besorozhatóak az orosz hadseregbe, Putyin szerint özönlenek az önkéntesek.
• Új hidegháborútól óvja a világ vezetőit Ferenc pápa.

A pénteki háborús hírfolyamot itt lehet végigpörgetni.