Elkezdték kihozni a mariupoli acélmű védőit, orosz területre vitték őket

Hétfő éjjel szokásos facebookos beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, amit addigra a Reuters tudósítói már képekkel is közöltek: megkezdődött a sebesült ukrán katonák evakuálása a mariupoli Azovsztal acélgyárból. Zelenszkij szerint eddig 266 katonát hoztak ki az üzemből.

Beszédében az elnök azt hangsúlyozta, hogy reméli, sikerül megmenteni a katonák életét, mert „Ukrajnának élve van szüksége az ukrán hősökre”. „Az ukrán hadsereg – az Ukrán Fegyveres Erők, a hírszerzés, a tárgyalócsoport, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és az ENSZ tevékenységének köszönhetően reméljük, hogy sikerül megmenteni a srácok életét” – mondta az elnök.

A hétfőn buszokkal kimentett katonákat az orosz ellenőrzés alatt tartott területre szállították. Hanna Maljar, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese elmondta, hogy 53 sebesült katonát rögtön a novoazovszki kórházba vittek, a többieket pedig Olenyivkába. Maljar szerint minden evakuáltat fogolycsere útján hazaszállítanak.

Az utolsó mariupoli civileket még május elején kihozták a vasműből, azóta csak katonák tartózkodtak bent. Oroszország hetek óta ostromolta az Azovsztal acélgyárat, miután Mariupol más részét már bevették. Az erődítményszerű Azovsztal gyár alsó helyiségeiben már hetek óta küzdöttek Mariupol utolsó védői, egyre nehezebb körülmények között. Hogy az acélmű miért vált be erődítményként is, arról korábban itt írtunk.

A vasműben maradt többi katona kihozása valószínűleg kedden folytatódik, erre Zelenszkij is utalt.

Az ukrán rendfenntartók már 45 orosz állampolgárt azonosítottak, akik a nyomozás szerint háborús bűnökkel felérő atrocitásokat követtek el Ukrajna területén – közölte Irina Venegyiktova ukrán főügyész hétfőn egy tévéműsorban az MTI szerint.

„Ami a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásainkat illeti, (...) a mai napig 45 ilyen személyt azonosítottunk háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek a büntető törvénykönyv 438. cikkelyébe ütköznek, és három személy már bíróság előtt áll” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a főügyészt, aki hozzátette, hogy az egyik érintettet hivatala egy civil meggyilkolásával vádolta meg, további kettőt pedig azért állítottak Ukrajnában bíróság elé, mert a vád szerint a keleti országrészben lévő Harkiv megyében civil infrastruktúrára lőttek.

A főügyész szerint a 45 ember csak a kezdet, mert 11 600 esetről van folyamatban jelenleg eljárás. Elmondta, ahhoz, hogy minden elkövetőt bíróság elé állítsanak, meg kell találni az összes tanút és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború minden erre vonatkozó bizonyítékát. Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy egyes területekhez az ukrán hatóságok nem tudnak hozzáférni.

Hétfő este tucatnyi autóbusz hagyta el Mariupolban az Azovsztal vasművet – idézi a Guardian a Reuters egyik szemtanúját. Nem lehetett megállapítani, hogy hány ukrán katona volt a buszok fedélzetén, és az sem volt világos, hogy a buszon tartózkodik-e az a 40 sebesült ukrán, akiknek olyan sérüléseik voltak, amiket az üzem katakombáiban nem tudtak megfelelően ellátni. Állítólag mintegy 600 katona tartózkodott bent, így az sem kizárt, hogy mindet kihozták. A katonákat az orosz ellenőrzés alatt tartott Novoazovszkba szállították.

Hogy az evakuálás akár a vasmű ostromának végét is jelentheti, arra az is utal, hogy Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka Telegramon üzent hétfő este. Azt közölte, hogy „elvégezték a feladatot”, és most már csak meg akarja menteni a katonái életét.

Oroszország hetek óta ostromolta az Azovsztal acélgyárat, miután Mariupol más részét már bevették. Hogy az acélmű miért vált be erődítményként is, arról korábban itt írtunk.

Az Egyesült Királyság külügyminisztere, Liz Truss Twitteren jelentette be, hogy országa határozottan támogatja Svédország és Finnország NATO-kérelmét („strongly” volt a pontos szóhasználat). Truss szerint a két országot „a lehető leghamarabb” be kell vonni a NATO-ba.

Truss úgy véli, Svédország és Finnország csatlakozása erősíteni fogja Európa kollektív biztonságát. „Alig várjuk, hogy új NATO-szövetségesként együtt dolgozhassunk velük, és készen állunk arra, hogy minden segítségünket felajánljuk nekik a csatlakozási folyamat során” – fogalmazott nyilatkozatában.

A csatlakozásnak azonban lehet egy komoly akadálya: Törökország, aki hétfőn gyakorlatilag azt jelentette be, hogy vétózni fogja a két csatlakozási kérelmet.

(Sky News)

Josep Borrell-t, az EU külügyi vezetőjét idézi a Guardian Magyarországgal kapcsolatban. Borell szerint Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az Oroszországgal szembeni uniós olajembargót nem politikai, hanem gazdasági okokból blokkolja. A kérdést még nem tartja lezártnak: „A vita folytatódni fog arról, hogy mikor és mekkora költséget kell majd viselniük az egyes tagállamoknak.” Akkor is Magyarországra célzott, amikor ezt nyilatkozta:

Az EU elfogadhatatlannak tartja, hogy a balkáni országok semleges álláspontot képviseljenek Oroszországgal szemben.

Az orosz olaj fokozatos kivonására vonatkozó javaslatot 12 nappal ezelőtt mutatta be Ursula von der Leyen bizottsági vezető. A korábbi öt szankciócsomaggal ellentétben azonban, amelyeket a 27 tagállam gyorsan jóváhagyott, a tárgyalások ezúttal megrekedtek. Az orosz fosszilis energiahordozóktól különösen függő négy tagállam, Bulgária, Csehország, Magyarország és Szlovákia – azt követelik az Európai Bizottságtól, hogy 2024 decembere után is importálhassanak orosz energiát.

Magyarországot tekintik az első számú ellenállónak, Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan elutasító nyilatkozatai miatt. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a külügyminiszteri tanács hétfői brüsszeli ülésére érkezve úgy vélekedett a magyar politikáról, hogy „most sajnos az egész Uniót túszként tartja fogva egy tagállam, amely nem tud segíteni abban, hogy konszenzust találjunk”.

Már tart a „Hedgehog”, azaz „Sündisznó” kódnevű hadgyakorlat, amit a NATO rendez a Baltikumban, és a katonai szervezet eddigi hadgyakorlatai közül az egyik legnagyobb. A gyakorlaton tíz ország vesz részt, köztük a NATO-csatlakozást kérelmező Svédország és a várhatóan napokon belül hivatalos csatlakozási kérelmet benyújtó Finnország is. A körülmények adnak némi pikantériát a rendezvénynek, de a hadgyakorlatot még Oroszország ukrajnai inváziója előtt szervezték meg.

A hadgyakorlat Észtországban zajlik, 64 kilométerre Oroszország legközelebbi katonai bázisától. A gyakorlat célja egy Észtország elleni orosz támadás szimulálása. Az országban 1991 óta nem volt ekkora hadgyakorlat, 15 ezer katona vesz részt a június 3-ig tartó szimuláción.

A NATO szerint a hadgyakorlat célja, hogy „fokozzák erőik felkészültségét és együttműködő képességét”.

(BBC News)

Néhány órája írtuk meg, hogy az orosz államé lett a Renault oroszországi érdekeltsége. Ez azt jelenti, hogy az orosz államé lett teljes egészében az Avtovaz iparvállalat is, amelynek csaknem 68 százaléka volt a francia cég tulajdonában. Az orosz fél szerint így sikerül fenntartani a gyárak termelését.

Arról korábban is volt szó, hogy az Avtovaz az államosítással folytatni tudja a Ladák gyártását és képes lesz ellátni a Renault-k szervizelését is. De most egy új márkanév is felbukkant, a Moszkvicsé. A moszkvai városi kormányzat ugyanis átveszi a Renault egyik gyárát, és a szovjet éra egyik népautóját, a Moszkvicsot akarja újjáéleszteni vele.

Ezt Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin jelentette ki: „A külföldi tulajdonos úgy döntött, hogy bezárja a moszkvai Renault gyárat. Ez a joga, de nem engedhetjük meg, hogy több ezer dolgozó munka nélkül maradjon. Ezért úgy döntöttem, hogy az üzemet a város irányítása alá vonjuk, és a történelmi Moszkvics márkanév alatt újraindítjuk a személygépkocsik gyártását.” A The Guardian cikke szerint a hír keltett némi derültséget azok körében, akik elég idősek ahhoz, hogy volt már dolguk Moszkviccsal (Hengerek száma: 4, Hengerek térfogata: 1478 köbcenti, Teljesítménye: 75 LE, Legnagyobb sebessége: 140 km/óra, Fogyasztása: 9-10 l/100 km).

Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette, hogy országa nem fogja jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A Reuters szerint Erdoğan úgy fogalmazott, hogy a svéd és a finn delegáció ne fáradjon azzal, hogy Törökországba jön győzködni.

A NATO-tagsághoz az összes jelenlegi tagnak ratifikálnia kellene a csatlakozást, Törökországnak is, ami 1952 óta tagja a NATO-nak.

(The Guardian)

Legalább tíz civil halt meg csütörtökön a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városában, amikor orosz rakéták csapódtak a város épületeibe – közölte Szerhij Haidai, a Luhanszki terület kormányzója.

Haidai szerint a heves támadás tüzeket okozott a régió lakónegyedeiben, a becsapódások házakat és kórházakat rongáltak meg, és eltaláltak egy tudományos termelőüzemet.

Oroszország a háborújának fő súlypontját Kelet-Ukrajnára helyezte át, miután visszavonta erőit a főváros, Kijev közeléből.

A BBC News megjegyzi, hogy még nem sikerült függetlenül ellenőriznie ezeket az állításokat.

Nem lehet egyik napról a másikra megoldani a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult válsághelyzetet, amelyet az okoz, hogy nehéz körülmények között továbbra is több száz ukrán menekült tartózkodik ott, ezért a kérdést a cseh kormány is megvitatja, várhatóan szerdán – idézi az MTI Vít Rakusan cseh belügyminisztert, aki hétfőn Prágában a CTK hírügynökségnek nyilatkozott.

A miniszter szerint a problémát csak az ukrán menekültek csehországi támogatásának rendszerszintű módosítása oldhatná meg, ami azonban a kormány jogköre. Ez azt jelenti, hogy a cseh állam a menekülteknek a jövőben nem adna készpénzt – jelenleg fejenként havi 5000 koronát, azaz 83 ezer forintot kapnak –, hanem közvetlenül maga fizetné ellátásuk és szállásuk költségeit.

A további intézkedések közül Vít Rakusan a Magyarországgal és az Ukrajnával a Csehországot érintő menekülthullám leállítása ügyében folytatott tárgyalásokat említette. „Új elszállásolási lehetőségeket kell teremteni, a gyakorlatban új sátortábort kell építeni a menekülteknek. Ugyanakkor felajánljuk a Magyarországra szállítást azoknak, akik két útlevéllel rendelkeznek. Mindkét intézkedés folyamatban van, nincs egyszerű megoldás, egyik napról a másikra” – mondta a CTK-nak a miniszter. A pályaudvaron levő menekültek részben magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai romák.

A belügyi tárca kezdeményezésére a múlt héten Prága Trója negyedében egy 150 ember befogadására alkalmas sátortábor épült. A hatóságok ebben helyeznék el azokat a menekülteket, akiknél ellenőrizni kell, hogy az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek-e. Ha van magyar állampolgárságuk is, akkor a schengeni szabályok szerint Csehországban nem jogosultak semmiféle segélyre. A belügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint nekik a cseh állam felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítják őket. A táborban, amely az elmúlt hétvégén már megtelt, egy-egy menekült legfeljebb 30 napig tartózkodhat.

A prágai sajtóban felmerült, hogy a kárpátaljai, részint magyar romákat bűnszervezetek szállítják Csehországba. Ezt állította Martin Netolicky, a Pardubicei régió elöljárója is, aki közszolgálati televízió vasárnapi politikai vitaműsorában kijelentette: a kárpátaljai menekültek motivációja egyértelmű, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon havi 1900 korona, Csehországban pedig 5000 korona támogatást kapnak. Vít Rakusan erről a problémáról múlt csütörtökön magyar partnerével, Pintér Sándorral is tárgyalt.

A prágai belügyminisztérium becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismeretes, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. A cseh idegenrendészet eddig mintegy 345 ezer speciális – egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére feljogosító – vízumot adott ki az ukránoknak. A sajtóban idézett becslések szerint a menekültek közül nagyjából 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül, többségük a pénzsegély felvétele után.

Oroszország válaszolni fog arra, hogy a NATO katonai infrastruktúrájához Finnország és Svédország is csatlakozik a haderejével – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján. Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni – írja az MTI moszkvai tudósítója. Bővebben minderről a csúcstalálkozóról szóló cikkünkben olvashat.

A hétfői nap egyik legfontosabb híre, hogy Svédország hivatalosan kérte a felvételét a NATO-ba. Erre Oroszország fenyegetéssel reagált, amit pedig nem hagyott szó nélkül Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Stoere. A miniszterelnök azt nyilatkozta, „Dániával és Izlanddal együtt Norvégia készen áll arra, hogy minden szükséges eszközzel segítse északi szomszédait, ha azok a NATO-tagság megszerzése előtt agresszió áldozatává válnának a területükön”.

Érdekesség, hogy a NATO vezetője, a főtitkári tisztséget 2014 óta betöltő Jens Stoltenberg korábban maga is norvég miniszterelnök volt.

(Sky News)

Az orosz védelmi minisztérium szerint megállapodás született arról, hogy evakuálási folyosót hoznak létre a mariupoli Azovsztal vasműben levő sebesült ukrán katonáknak – írja a Sky News. „Megnyílt egy humanitárius folyosó, amelyen keresztül a sebesült ukrán katonákat egy novoazovszki egészségügyi intézménybe szállítják” – írja a minisztérium közleménye. Novoazovszk jelenleg orosz ellenőrzés alatt van.

A legtöbb civilt ebben a hónapban evakuálták az acélműből, miután az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közvetítésével egyezség született erről Oroszország és Ukrajna között. Több száz ukrán katona azonban továbbra is az üzemben maradt, és az interneten közzétett videók és képek néhány súlyos sérült védőt mutatnak. Ráadásul egyre fogy az élelmiszer és a víz a gyárkomplexumban, amin kívül az oroszok egész Mariupolt ellenőrzésük alatt tartják.

Az Egyesült Államok elkülönít 2,5 milliárd dollárt az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására – jelentette be Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter hétfőn Varsóban. Vilsack lengyel és ukrán hivatali partnerével, Henryk Kowalczykkal és Mikola Szolszkijjal, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős európai uniós biztossal tárgyalt hétfőn a lengyel fővárosban – írja az MTI.

Közös sajtóértekezletükön az amerikai miniszter elmondta: Washington elítéli, hogy Moszkva „háborús fegyverként használja fel az éhínséget”, és hogy „jelentős mértékű gabonarablást” követ el Ukrajnában. „Mindent megteszünk azért, hogy Oroszország ne húzhasson hasznot e lopásból” – fogalmazott Vilsack. A 2,5 milliárd dolláros pénzalapot főként gabonafelvásárlásra fordítanák, és a készletből támogatnák a globális piacon kialakult gabonahiány pótlását.

Henryk Kowalczyk elmondta, hogy a jelenleg blokád alatt álló fekete-tengeri ukrán kikötők helyett kialakult alternatív útvonalak Lengyelországon, a lengyel kikötőkön, valamint más európai országokon haladnak át. Kowalczyk szerint a balti-tengeri lengyel kikötők készen állnak az ukrán gabona továbbszállítására, a legnagyobb kihívást az ukrán-lengyel határon történő átjuttatás jelenti az eltérő vasúti nyomtávszélesség miatt. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a gabonaszállítást elősegítő lengyel-ukrán társaságot hoznak létre. Hogy az orosz tengeri blokádot hogyan játszhatják ki, arról korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Janusz Wojciechowski agrárügyi biztos szerint Ukrajnának havi 5 millió tonna gabonát kellene exportálnia, hogy ne kerüljön veszélybe a globális élelmiszerbiztonság. Felidézte, hogy múlt héten az Európai Bizottság szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, a testület ezáltal segítené Ukrajna mezőgazdasági termékeinek kivitelét. Az uniós biztos is elmondta: „az Ukrajnában Oroszország által elrabolt gabonával nem szabad kereskedni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne legyen az ukrajnai agresszió haszonélvezője”.

Az élelmiszerbiztonság volt az egyik témája Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hétfői varsói látogatásának is. Sajtókonferenciáján Yellen kijelentette: tudatában van azon erőfeszítéseknek, amelyeket Lengyelország és az Ukrajnával szomszédos országok kormányai kifejtenek azért, hogy elősegítsék az ukrán mezőgazdasági kivitel növelését. Figyelmeztetett: az élelmiszer-ellátás terén „valóban egy globális válság közeledik”.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy Svédország hivatalosan is beadja NATO-csatlakozási kérelmét, írja a Washington Post. „Tájékoztatni fogjuk a NATO-t, hogy szeretnénk a szövetségi rendszer tagjává válni” – mondta a miniszterelnök.

A javaslat elsöprő többséget kapott a svéd parlamentben, a nyolc parlamenti pártból csupán kettő nem támogatta, hogy Svédország beadja a kérelmét. Hétfői beszédében a miniszterelnök „történelmi fordulatnak” nevezte a csatlakozást Svédország biztonságpolitikájában. Svédországnak szüksége van a tagsággal járó biztonsági garanciákra, mondta.

Mind a kormányzó Szociáldemokrata Párt, mind Magdalena Andersson vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Svédországnak csatlakoznia kell a NATO-hoz. A skandináv ország több mint 200 év után adná fel semlegességét.

A bejelentés után Emmanuel Macron francia elnök hivatala, Dánia, Izland, Norvégia és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is üdvözölte Svédország lépését.

Vasárnap Finnország is jelezte hivatalos csatlakozási szándékát. A csatlakozási javaslatot várhatóan hétfőn terjesztik a finn parlament elé ratifikálásra. A finnek és a svédek semlegességének hátterét ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

Korábban részletesen is írtunk arról, hogy az Ukrajna ellen indított háborújával Putyin nemcsak magára haragította a nyugati világot, de félelmet keltett azokban az európai országokban, melyek nem részei (még) az észak-atlanti katonai szövetségnek.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosa hétfőn beszámolt az Európai Unió gazdasági helyzetéről. Azt mondta: az EU gazdaságának kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott. Az EU GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának, és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek.

A reál-GDP növekedés az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.

Az előrejelzés szerint az infláció 2021 eleje óta lendületet vett az EU-ban. A 2021 utolsó negyedévében mért 4,6 százalékról 2022 első negyedévére 6,1 százalékra emelkedett éves szinten. Az EU-ban az infláció a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra esik vissza. Az átlagos maginfláció az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban mind az EU-ban, mind az euróövezetben 3 százalék felett lesz.

Magyarország gazdasága az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint kilábalt a világjárványból, a reál-GDP 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt. A bővülés 2022 első negyedévében is folytatódott, azonban az orosz-ukrán háború beárnyékolja a magyar növekedési kilátásokat: az előző prognózisban jelzett 5,4 százalék helyett 2022-ben várhatóan 3,6 százalékra lassul a növekedés, majd 2023-ban 2,6 százalék lesz.

Az infláció Magyarországon a 2021-es 5,2 százalékról 2022-re 9,0 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 4,1 százalékra csökken. Az előző bizottsági előrejelzés még 5,4 százalékot jelzett 2022-re és 3,6 százalékosat 2023-ra.

(MTI)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország eddig mind az öt EU-s szankciócsomagot támogatta. Kiemelte, hogy a lengyelek kifejezett kérésére a szénembargót is megszavazták.

“De, világossá tettük, hogy van egy vörös vonalunk, és ez a kőolaj- és földgázszállítások akadálytalanságára vonatkozik. (…) Ehhez képest Brüsszel, az Európai Bizottság mégis olyan javaslatot tett, ami a lehető legmesszebbmenőkig ellentétes Magyarország érdekével" – mondta Szijjártó. A külügyminiszter szerint a bizottság javaslata, az orosz kőolaj és fölgáz embargója atombombával érne fel a magyar gazdaság számára. Azt mondta, ha ez a javaslat valóra válna, akkor Magyarország számára fizikailag válna lehetetlenné elég kőolaj beszerzése.

“A magyarországi finomítók átállítása 550 millió eurós költséget jelentene. És ha az a döntés születnek, hogy nem vásárolhatunk Oroszországból kőolajat, akkor azt máshonnan kellene behozni. Erre egy praktikus irány van: Horvátországon keresztül. Az ottani csővezeték jelenleg nem alkalmas arra kapacitás tekintetében, hogy kiváltsa a jelenleg orosz kőolaj szállítására használt vezetéket, ezért ott még 200 millió euróért kellene beruházást végrehajtani. Ráadásul az egy másik ország területe, fogalmunk sincs, milyen garanciát lehet adni arra, hogy ez a bővítés megtörténik. És mindezek után jönne az a hatás, hogy a magyarországi üzemanyagárak 55-60 százalékkal növekednének, és ennek nyomán gyakorlatilag minden termék ára rendkívüli mértékben drágulna – mondta Szijjártó.

“Most komolyan gondolja-e bárki, hogy kellene csinálni egy 280 milliárd forintos beruházást csak azért, hogy a 55-60 százalékkal megnöveljük az üzemanyagok árát Magyarországon, és okozzunk egy általános árdrágulást?”

– tette fel a kérdését a miniszter.

32 év után végleg elhagyja Oroszországot a McDonald's. A gyorsétteremlánc a világra nyitó Szovjetunió jelképe volt, a távozás pedig a világtól elszigetelődő Oroszországé lett. Az orosz állami híradásokból csak annyi derült ki, hogy a cég a szankciók miatt nem tudja biztosítani az ellátási lánc stabil működését így a megszokott minősíóéget, a New York Times cikkéből viszont az is kiderül, hogy a vállalat az Ukrajna ellen indított orosz invázió miatt látja vállalhatatlannak a további jelenlétet Oroszországban. A kivonulás 1,2-1,4 milliárdos veszteség leírását is jelentheti a cégnek, bővebben erről itt olvashat.

Katonai-haditechnikai választ ígért az orosz kormányfő helyettese arra az esetre, ha Svédország és Finnország valóban csatlakozna a NATO-hoz – írta a Reuters. Előbbi bő kétszáz éve, utóbbi a második világháború óta visz semleges politikát, ezt azonban felülírta az Ukrajna ellen Oroszország által megindított invázió, így évtizedeken át elképzelhetetlen csatlakozásuk reális közelségbe ért, a szándékot a két ország hivatalosan is bejelentette.

Szergej Rjabkov szerint hibát követnek el az északi államok, ha csatlakoznak a NATO-hoz és figyelmeztette Washingtont és a NATO-tagok többi fővárosát is, hogy ne legyenek illúzióik az orosz fogadtatást illetően.

A külügyminiszter helyettese megjegyezte, hogy ha a NATO valóban közvetlen fenyegetést lát Oroszországban, akkor „Oroszország mindent meg is fog tenni annak érdekében, hogy megfeleljen ennek a magas minősítésnek” – idézte Rjabkovot a Ria Novosztyi.

Az orosz elnök szóvivője közölte: Oroszország nem hiszi, hogy a kontinens biztonságát erősíti, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz.

Dmitrij Peszkov szerint elemzik a helyzetet, amelyet abból a szempontból fognak értékelni, hogy Oroszország biztonságának feltétel nélkül biztosítottnak kell lennie.

Elérték az orosz határt Harkivnál az ukrán erők egy felvétel tanúsága szerint. A hírről a harkivi kormányzó, Oleh Szinyegubov számolt be – írta a Guardian. Az nem derült ki, hogy mekkora területet ellenőriznek valóban az ukrán katonák, de mindenképpen eredményt jelent, hogy a csaknem három hónapja nyomás alatt lévő, kis híján körbevett, egykor egymilliós város környékéről sikerült visszaszorítani az orosz támadókat.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is. Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette, ami rávilágít az orosz hadsereg harci moráljára, technikai felszereltségének hiányosságaira és a korrupció magas szintjére, amely eddig elfedte, hogy a papíron erős egységek valójában nem képviselnek olyan ütőerőt, mint amilyet a Kreml gondolt, amikor a villámháborúnak tervezett akcióját elindította. A frontok bemerevedtek, stratégiai céljainak csak minimális részét érte el eddig Oroszország – ez az Azovi-tenger partvidékét jelenti, ahol nagyjából sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

A beavatkozásnak azonban eddig inkább az orosz kudarca tűnik ki: Kijevet nem sikerült elfoglalni, onnan már áprilisban visszahúzódtak az orosz erők, Kelet-Ukrajnában sem tudott átütő eredményt elérni, hogy szélesítse a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni, a kijevi kormány nem menekült el, a társadalomban minden korábbinál jobban megerősödött az ukrán nemzettudat, amelynek létét az orosz elnök eleve tagadta.

Ráadásul a NATO is bővül Svédországgal és Finnországgal, miközben Oroszországnak súlyos – bár kétélű, így az EU-nak is gazdasági áldozattal járó – szankciókkal kell szembenéznie. Ennek gazdasági következményeiről és későbbi hatásáról itt olvashatja egy orosz sztárközgazdász megállapításait.

Teljes egészében Moszkva város tulajdonába került a Renault Oroszország – írta a Taszsz. A háború miatt leállt gyártást akarja ezzel az orosz állam fenntartani, így a Lada család típusai továbbra is legurulhatnak a gyártószalagról, és az orosz fél ígérete szerint a Renault-k hazai szervizét is biztosítani tudja. A szankciók miatt Oroszország nem jut nyugati termékek sokaságához, így alkatrészek beszerzésével is gondja lehet, ezt írná felül a kivásárlás. Bővebben itt olvashat erről.

Egy gyerek súlyosan megsérült egy hétfő reggeli orosz rakétatámadás során Odesszában – írta az Unian. (Az orosz állami médiumok ezeket a híreket nem közlik.)

A rakétatámadás pontos körülményeiről egyelőre nem érkezett jelentés.

A békeidőben csaknem egymilliós Odessza a legnagyobb tengeri kikötője Ukrajnának, amely azonban a fekete-tengeri orosz hadiflotta blokádja alatt áll, így használhatatlan, hasonlóan a tenger északkeleti részének összes ukrajnai kikötőjéhez. (A Fekete-tenger melléktengerén, az Azovi-tengeren lévő ukrajnai kikötők pedig orosz ellenőrzés alatt állnak, ezek között van a háború legsúlyosabb csapásait elszenvedő Mariupol is.)

A kikötők blokkolása közvetlen hatással van az élelmiszer világpiaci áraira is, miután a világ egyik legnagyobb búzaexportőreként Ukrajna elesik a lehetőségétől annak, hogy exportálja termékeit. 25 millió tonna ukrán búza hiányzik a világpiacról, ennek exportját Ukrajna most Románián keresztül oldaná meg, az alternatív útvonal kapacitása egyelőre azonban csupán töredéke a kiszállítandó búza mennyiségének, erről itt olvashat bővebben.

Odesszától 180 kilométerre állnak az orosz erők – a városhoz vezető utat elzárja Mikolajiv, amely továbbra is tartja magát az orosz rakétatámadások ellenére – a várost egyrészt a tenger felől, másrészt a Kaszpi-tenger környékéről indított rakétákkal támadják.

Nemcsak Odesszát érik el a szárazföldön távol lévő orosz erők, hanem a még távolabb, a várostól nyugatra 40 kilométerre fekvő Bilgorod-Dnyesztrovszkij hídját is, amelynek rombolásával azt akarják megakadályozni az orosz támadók, hogy Ukrajna Románia felől jusson a NATO-tól érkező fegyverszállítmányokhoz.

A térség feszültségének növekedéséhez vezet Svédország NATO-tagsága – jelentette ki az ellenzéki Baloldali Párt elnöke. A 349 fős svéd parlamentben 27 hellyel rendelkező pártot vezető Nooshi Dadgostar szerint Oroszország célpontjává válhat Svédország a csatlakozással, sőt, annak is megvan a kockázata, hogy atomfegyvert vethetne be svéd területen – írta Facebook-oldalán.

Az iráni menekültek gyermekeként Svédországban született politikus hiányolja a népszavazás lehetőségét a NATO-tagságról és arról, hogy az ország szakít 200 éves semlegességi politikájával. Az számára sem kérdés, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben, de szerinte inkább szoros együttműködéssel, semmint teljes jogú NATO-tagsággal kell erősíteni Svédország védelmét.

Svédország – és a bejelentés hivatalos részében már előbbre járó Finnország – csatlakozásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Egy hónapja dolgozik a Die Weltnél az a szerkesztő, aki az állami Pervij Kanal híradójának élő közvetítésében a stúdióban tiltakozott az Ukrajna ellen indított orosz invázió ellen. Marina Oszjannyikova egyelőre 30 ezer rubeles büntetéssel – 130 ezer forinttal – megúszta az akciót –, amely már attól is súlyosnak számít Oroszországban, mert háborúnak merte nevezni az ukrajnai háborút –, de nem véletlen, hogy ma már külföldön van.

A Meduzának adott interjúból kiderül az is, hogy bírósághoz fordul ellene a volt férje.

• A 30 ezres büntetés csak a kezdet, de egyelőre komolyabb vádat nem fogalmaztak meg Ovszjannyikova ellen.
• A három éve elvált nőnek kiskorú gyereke is van, szerinte ez is oka volt annak, hogy egyelőre komolyabb büntetést nem helyeztek kilátásba.
• Volt férje azonban – aki az állami Russia Todaynél dolgozik – a bírósághoz fordult, a hírek szerint gyermekelhelyezési vitára hivatkozva.
• Volt felesége a tiltakozó akció után el sem tudja érni, szerinte nem saját szándékából fordult bírósághoz, kapcsolatuk eddig a házasság után is kiegyensúlyozott volt.
• Ovzsjannyikova jelenleg Berlinben él, elmondása szerint csak akkor tér vissza Oroszországba, ha a putyini rendszer összeomlik.
• 17 éves fiával sem tud érdemben beszélni, a Moszkvában maradt fiú árulónak tartja őt.

Finnország után Svédország is bejelentette szándékát, hogy csatlakozik a NATO-hoz. A bővítés stratégiai jelentőségéről itt olvashatja elemzésünket. A svéd miniszterelnök közölte, hogy országa célegyenesbe fordult a csatlakozáshoz. A szociáldemokrata kormányt vezető Magdalena Andersson így Svédország több mint 200 éves semlegességi politikáját adja fel. „A katonai semlegességi politika remekül működött. De elemzéseink szerint a jövőben már nem szolgálna olyan jól” – idézte a kormányfőt a CNN. „Ez nem egy könnyen meghozott döntés volt” – utalt a semlegességi politika hosszú történetére Andersson.

A svéd és a finn csatlakozás az egyik legnagyobb stratégiai kudarca az orosz elnöknek, aki épp arra hivatkozva indította meg az Ukrajna elleni háborút, mert szerinte a NATO vészesen közeledett az orosz határhoz az elmúlt 23 év keleti irányú bővítéseivel. Ehhez képest nem csak ukrajnai katonai céljait nem tudta megvalósítani – azt állítva, hogy az ukrán nemzet nem létezik, miközben, az invázió óriási lendületet adott az ukrán nemzettudatnak ukrajnai orosznyelvűek millióinak körében is –, de a NATO bővítését is felgyorsította. A finn és svéd csatlakozással a Balti-tengeren tovább csökkenti az orosz flotta mozgásterét, ráadásul NATO-val közvetlen határai is 1300 kilométerrel nőnek a finn csatlakozással.

Hadifoglyok és civilek felhasználásával eljátszaná Mariupol utolsó védőinek megadását az orosz hadsereg, hogy utána ismeretlen eredetű gáz bevetésével kikényszerítse vagy megölje az Azovsztal ipari negyedben lévőket. Ezt több, ám meg nem nevezett forrásra hivatkozva állítja az önkéntesekből hírszerzésre, tájékoztatásra szerveződött InfromNapalm alapján az Unian.ua.

Eszerint – miközben Kijev a körbezárt azovsztali védők evakuálását próbálja elérni Moszkvánál – az orosz fél már előkészítette azokat az orosz katonákat, akik gázvédő felszerelésben mennek az alagutakkal átszőtt területre, ahová ismeretlen összetételű gázt szállítanak páncélosok kíséretében.

Eközben kétezer ukrán hadifogollyal eljátszatnák a védők megadását, hogy ezután feltűnés nélkül bevethessék a gázt a megadással valójában nem számoló védők ellen.

Egy másik elképzelés szerint valamilyen, közelebbről nem meghatározott módon használnák fel élő pajzsként a hadifoglyokat arra, hogy kikényszerítsék az azovsztali védőket rejtekhelyükről.

Az ukrán fél szerint még ezer védő lehet Mariupol utolsó ellenállási pontján, közülük ötszáz súlyos sérült lehet. Az Azov-tenger partján fekvő, egykor 450 ezres város a legsúlyosabb katonai csapásokat szenvedte el a támadó erőktől az Ukrajna elleni orosz invázió első két hónapja alatt. A város megszerzésével Oroszország egyrészt elvágta Ukrajnát a Fekete-tengerhez tartozó melléktengertől, másrészt biztosította a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben elcsatolt Krímhez. Oroszország katonai céljaihoz képest azonban ezek az eredmények messze elmaradnak, az orosz erők lényegében megtorpantak – Kijev közeléből áprilisban eljöttek –, északkeleten a hírek szerint Harkiv közeléből is kiszorultak és igazán a szakadár Donyeck és Luhanszk területének kiszélesítése sem halad.

Az Ukrajna elleni orosz háború 82. napjánál tartunk, ez előző nap az orosz erők rendszerszintű megtorpanásáról szólt és arról, hogy Ukrajna elnöke és a NATO főtitkára szerint is vesztésre áll Oroszország. Az előző nap percről percre tudósítását itt olvashatja, röviden az alábbiak történtek vasárnap:

• Mariupolból menekülők hosszú konvoja érkezett meg Zaporizzsjába, jelentette hajnalban a Reuters.
• Kora reggel rakétatalálat érte a katonai infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai Lvivben. Az éjszaka leforgása alatt orosz jelentések szerint 140 ukrán célpontra mértek csapást.
• Oroszország szerint Ukrajna területéről lőttek egy határmenti orosz falura.
• Az ukrán erők jelentése szerint az oroszok kivonultak Harkiv környékéről.
• Oroszország washingtoni nagykövete szerint Moszkva titokban tárgyal az Egyesült Államokkal a háború leállításáról. Anatolij Antonov szerint Washington visszaküldené az orosz csapatokat a február 24. előtti helyükre, de a diplomata hozzátette, az oroszok nem kapitulálnak.
• Finnország kérvényezi a NATO-hoz való csatlakozást, jelentette be a finn államfő, aki szerint ezt Putyin meglepően nyugodtan fogadta. Később a svéd kormánypárt és a miniszterelnök is jelezte: Svédország is belépne a katonai szövetségbe.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna megnyerheti a háborút.
• Elveszítheti gyerekei felügyeleti jogát az orosz állami tévében háborúellenes transzparenssel tiltakozó újságíró.
• Az Eurovízió szombati győztesei, a Kalush Orchestra bejelentette, hogy elárverezik a győzelmi szobrocskát, a bevételt pedig felajánlják az ukrán hadsereg egyik jótékonysági alapjának.
• Volodimir Zelenszkij az éjjeli beszédében csődnek nevezte az oroszok hadműveletét, és kiemelte: hiába próbálnak „erőt mutogatni” a megszállt területeken, az ukrán zászló ott marad majd.