Elérték az orosz határt Harkivnál az ukrán erők egy felvétel tanúsága szerint. A hírről a harkivi kormányzó, Oleh Szinyegubov számolt be – írta a Guardian. Az nem derült ki, hogy mekkora területet ellenőriznek valóban az ukrán katonák, de mindenképpen eredményt jelent, hogy a csaknem három hónapja nyomás alatt lévő, kis híján körbevett, egykor egymilliós város környékéről sikerült visszaszorítani az orosz támadókat.
Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is. Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette, ami rávilágít az orosz hadsereg harci moráljára, technikai felszereltségének hiányosságaira és a korrupció magas szintjére, amely eddig elfedte, hogy a papíron erős egységek valójában nem képviselnek olyan ütőerőt, mint amilyet a Kreml gondolt, amikor a villámháborúnak tervezett akcióját elindította. A frontok bemerevedtek, stratégiai céljainak csak minimális részét érte el eddig Oroszország – ez az Azovi-tenger partvidékét jelenti, ahol nagyjából sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.
A beavatkozásnak azonban eddig inkább az orosz kudarca tűnik ki: Kijevet nem sikerült elfoglalni, onnan már áprilisban visszahúzódtak az orosz erők, Kelet-Ukrajnában sem tudott átütő eredményt elérni, hogy szélesítse a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni, a kijevi kormány nem menekült el, a társadalomban minden korábbinál jobban megerősödött az ukrán nemzettudat, amelynek létét az orosz elnök eleve tagadta.
Ráadásul a NATO is bővül Svédországgal és Finnországgal, miközben Oroszországnak súlyos – bár kétélű, így az EU-nak is gazdasági áldozattal járó – szankciókkal kell szembenéznie. Ennek gazdasági következményeiről és későbbi hatásáról itt olvashatja egy orosz sztárközgazdász megállapításait.
