Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Az Ukrajna elleni háború 43. napja után is közzétette éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij: ebben az ukrán elnök arról beszélt, ez a háború megmutatta mindenkiről, milyen is valójában. „Mi mindig is ilyenek voltunk: bátrak. A világ legbátrabbjai, ebben biztos vagyok.”

„Mégis ki merné megtenni azt, amit mi, ukránok megtettünk? Kinek lett volna bátorsága folyamatosan harcolni az önkény minden formája ellen, hogy megvédje a szabadságot?”

– tette fel a költői kérdést Zelenszkij. Az ukrán elnök beszédéről bővebben olvashat ebben a cikkünkben.

500 millió eurós pénzügyi segélycsomagot tervez Ukrajna számára az Európai Unió, erről állapodott meg a 27 tagország egyelőre nagyköveti szinten, írja a Guardian. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint a közel 190 milliárd forint értékű segélyt az ország fegyveres erőinek megerősítésére szánják.

„Amint ezt jóváhagyják, már 1,5 milliárd euróra fog emelkedni az Ukrajnának katonai felszerelésekre szánt támogatás” – írta Michel a Twitter-oldalán, majd köszönetet mondott az uniós külügyi főképviselőnek, Josep Borrellnek a plusz támogatásra tett javaslatért.

Borrell szerint bár önmagában az eddig megszavazott 1 milliárd euró is soknak tűnhet, összességében „ekkora összeget fizet naponta Európa Putyinnak” az orosz gázért. A plusz félmilliárd eurót az 5 milliárdos európai békealapból csoportosítják át.

Acetonnal kevert vörös festékkel öntötték le egy vonatúton az utolsó kormánykritikus orosz lap, a Novaja Gazeta főszerkesztőjét, Dmitrij Muratovot – erről a lap Twitter-oldalán számoltak be.

A Nobel-békedíjas újságírónak a támadók azt üvöltötték: „Muratov, ezt a fiainkért!”

Bár a korábban hetente háromszor nyomtatásban megjelenő lap az invázió során megszigorított cenzúra miatt felfüggesztette a működését, csütörtökön bejelentették, a lap egyes – már külföldre távozott – újságírói Oroszországon kívül folytatják munkájukat, Novaja Gazeta Europe néven.

Új szankciókat hagyott jóvá az Európai Unió Oroszországgal szemben, írja az AFP jelentése alapján az MTI. Többek között leállítják az orosz szénimportot, és meg fogják tiltani, hogy orosz hajók köthessenek ki az EU-tagországok partjain. Ez az ötödik szankciós csomag az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.

Bár az európai szénimport 45 százalékát Oroszország biztosítja, a jogszabály értelmében augusztus elejétől nem jöhet orosz szén az EU-ba – ahogyan bizonyos orosz építőanyagok és luxustermékek sem. Újabb négy bank ellen fogadtak el pénzügyi tranzakciós tilalmat – ezek a pénzintézetek az orosz banki piac 23 százalékát képviselik.

Célzottan tiltják majd az orosz cégek részvételét az uniós közbeszerzéseken, és kizárják, hogy bármely orosz állami szerv pénzügyi támogatást kaphasson.

Belépési és kikötési tilalmat vezetnek be emellett az orosz (és az orosz üzemeltetésű) hajókra, ez alól mentességet csak az alapvető szükségleteket szállító hajók kaphatnak. Végül újabb 200 orosz ellen rendeltek el beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást – köztük Vlagyimir Putyin két lánya ellen is.

Huszonnyolc év után új számmal jött ki a Pink Floyd: a Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel – a dalt pedig Ukrajnának ajánlják. A klipből kiderül, hogy az ukrán énekes épp egy amerikai turnét tartott a zenekarával, amikor február 24-én Oroszország megindította az invázióját Ukrajna ellen.

Az énekes azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon a honvédek közé – és már az ukrán főváros főterén vette fel azt a videót, amin énekli az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt. Ezeknek a részleteiből vette fel a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című dalt március 30-án, a videóklipet pedig csütörtökön tették közzé. Ha kiváncsi a klipre, kattintson ide.

Egy ukrán tisztségviselő arra figyelmeztette a kelet-ukrajnai lakosokat, hogy most van az „utolsó esélyük” arra, hogy elmeneküljenek a Donbasz régióban várható nagyszabású orosz offenzíva elől, hivatkozik a Guardian az AFP-re.

Szergej Gaidaj, a Donbasz részét képező luhanszki terület kormányzója hozzátette, hogy Oroszország megpróbálja elvágni „az emberek kijutásának minden lehetséges útját”.

A lakosokat evakuáló vonatokat például az orosz csapások miatt le kellett állítani az egyetlen, még Kijev ellenőrzése alatt álló vonalon.

Az ENSZ Közgyűlése csütörtök este felfüggesztette Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsban. A beterjesztést Magyarország is megszavazta.

De micsoda egyáltalán az Emberi Jogi Tanács? Miért kellett felfüggeszteni Oroszországot, és mi lesz ennek a következménye? Itt szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

Összefoglaljuk az elmúlt órák eseményeit röviden:

• Mariupol polgármestere szerint több mint 5000 civil, köztük 210 gyermek halt meg a városban a háború kezdete óta. A keleti fronton egyébként az ukrán erők és a britek is újabb orosz támadásra számítanak, miután egyre erőteljesebben toborozzák Oroszországban a sorkatonákat. A WHO még vegyi támadásokra is felkészült, az ukrán külügyminiszter szerint pedig a Donyec-medencéért vívott harc a II. világháborút fogja idézni.
• 26 holttestet találtak összedőlt épületek alatt a Kijev környékén található Borogyankában.
• Az oroszok ugyan elismerték, hogy csapataik komoly veszteséget szenvedtek, de nem is kímélik a katonáikat: Csernobil körül radioaktív földet ásattak fel velük.
• A német hírszerzés olyan rádiós üzeneteket kapott el, amelyeken orosz katonák beszélgetnek a bucsai mészárlásról. A tetteket elítélte a G7-csoport és az Amnesty International is, az ENSZ Közgyűlése pedig megszavazta, hogy Oroszország tagságát függesszék fel a szervezet Emberi Jogi Tanácsában. Kijev hálás ezért, Moszkva dühös.
• Ukrajna ismét fegyvereket kért a NATO-tól: repülőket, légvédelmi rendszereket, rakétákat. A NATO szerint Putyin nem akar leállni, az ukrán elnök pedig szankciókat kért a nyugati országoktól az orosz olajra. A kijevi vezetés egyébként „barátságtalannak” minősítette, hogy Magyarország rubelben is fizetne akár az orosz gázért.
• Putyin szerint a bucsai mészárlás „durva és cinikus provokáció” az ukránok részéről, ezt ráadásul nem akárkinek mondta, hanem Orbán Viktornak. A magyar kormány mindenesetre megszavazta azt az ENSZ-javaslatot, ami szerint felfüggesztik Oroszországot a szervezet Emberi Jogi Tanácsában. De azért Szijjártó Péter csütörtökön is ukránozott egyet, a budapesti orosz nagykövetség elé felfestett „Ruszkik haza” feliratot pedig gyorsan eltüntették.
• Az ukrán főügyészség több mint 4800 olyan esetet vizsgál, amelyek szerintük az oroszok háborús bűnei lehetnek.
• Lukasenko bemondta, hogy részt akarnak venni a béketárgyalásokon.
• 16,7 százalékos Oroszországban az éves infláció. De lesz ez magasabb is, hiszen újabb szankciók jöhetnek Moszkvával szemben – most már Putyin családtagjai ellen is. Az Európai Parlament teljes energiaembargót követel, Svájc pedig már 7,5 milliárd franknyi orosz vagyont zárolt. Litvánia után Észtország is leállítaná a teljes orosz gázimportot.
• Úgy pörög a VPN az oroszoknál, mint az amerikai hírszerzői információk az ukránoknál.
• A szankciók miatt pedig önsorsrontó orosz modellek milliós értékű táskákat tesznek tönkre, mert buzog bennük a hazaszeretet.

A kijevi régióban található Borogyanka városában két épület romjai alatt 26 ember holttestét találták meg, idézi Irina Venediktova ukrán főügyészt a Sky News.

Venediktova azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy légicsapásokat hajtottak végre a város ellen, mielőtt átvették volna az ellenőrzést: „Borogyankában a legrosszabb a helyzet a pusztítás mértékének szempontjából”. Azt is hozzátette, hogy nagy a bizonytalanság az áldozatok pontos számának tekintetében.

Szintén az ukrán főügyész hívta fel a figyelmet arra pár napja, hogy a Kijevtől alig 50 km-re fekvő kisvárosban lehet talán a legsúlyosabb a helyzet az egész régióban. A Borogyankát ért pusztítás légi felvételeken is jól látható.

Reagált az orosz és az ukrán külügy is az ENSZ Közgyűlés döntésére, miszerint felfüggesztik Oroszországot a szervezet Emberi Jogi Tanácsából, írja a BBC és a Sky News. Míg az ukrán külügyminiszter hálás minden országnak, amely megszavazta Moszkva ideiglenes kizárását, a Kreml szerint „illegális” és „politikailag motivált” döntés született.

Mint írtuk, a bucsai tömegmészárlás híre után az Egyesült Államok az ENSZ Közgyűlése elé terjesztette javaslatát az orosz tagság felfüggesztéséről, amit 93 tagország támogatott 24 nem szavazat és 58 tartózkodás ellenében. A csütörtöki ülésen Magyarország is megszavazta a javaslatot.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitterén arról írt, „hálás” minden ENSZ-tagországnak, amely támogatta a javaslatot, és ezzel „a történelem jó oldalára álltak”. „Semmi keresnivalója a háborús bűnösöknek az emberi jogok védelmével foglalkozó ENSZ-testületekben” – írta Kuleba.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a Sky Newsnak arról beszélt, bár Oroszország sajnálja a döntést, de szerintük ez „illegális” és „politikailag motivált” volt, és „minden lehetséges jogi eszközzel” meg fogják védeni az érdekeiket.

Információkkal segíti az Egyesült Államok Ukrajnát a Donyec-medencei hadműveleteiben – erről beszélt hétfőn Lloyd Austin védelmi miniszter az amerikai szenátus egyik bizottsági meghallgatásán, írja a CNN.

„Biztosítunk számukra (…) hírszerzői információkat, hogy végrehajthassák a műveleteiket (…) a Donbaszban, ez így van” – válaszolta Austin a fegyveres erőket felügyelő bizottság egyik tagjának kérdésére, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok „nem tartja vissza” Ukrajnát attól, hogy támadásokat indítson ezeken a területeken az orosz erők ellen.

Bár eredetileg a védelmi minisztert arról is kérdezték, hogy a Krím-félsziget visszaszerzéséért folytatott ukrán hadműveleteket is támogatja-e a Pentagon, Austin erre nem válaszolt. A CNN azonban kiemelte, hogy ez volt az első alkalom, amikor egy amerikai tisztviselő nyilvánosan is elismerte, hogy az Egyesült Államoknak szerepe van az ukrajnai hadműveletekben.

Austin csütörtöki meghallgatása után egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő is megerősítette a hírtelevíziónak, hogy „hasznos hírszerzési információkat” nyújtanak az ukrán fegyveres erőknek: „Ahogyan a harcok egyre inkább a Donyec-medencébe vonulnak át, úgy igazítjuk szükség szerint a szükséges információkat és azok áramlását.”

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő interjút adott a brit Sky Newsnak, és ebben többek között elismerte azt, hogy az orosz erők komoly veszteségeket szenvedtek az ukrán hadszíntéren, és tragédiának nevezte az eseményeket.

Ez némileg szembemegy az eddigi hivatalos orosz narratívával, amely a független becslésekkel szemben rendre jelentősen kevesebb áldozatról számolt be, és a háború helyett is inkább a „különleges katonai manőverek” kifejezést használta az Ukrajnában történtekre.

Peszkov több más dolgot is érintett az interjúban, például meg van győződve arról, hogy a régóta ostromlott Mariupolt „fel fogják szabadítani a nacionalista erők hatalma alól”. Azt is mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetközi bíróság elé áll majd, hiszen Oroszország nem ismeri el annak fennhatóságát.

Emellett megvádolta Ukrajnát azzal, hogy a saját állampolgárait használja védőpajzsnak, a napokban napvilágot látott bucsai felvételekről pedig azt mondta, mind hamisak.

Felfüggesztette Oroszországot az ENSZ Közgyűlése az Emberi Jogi Tanácsból, miután az erről szóló javaslatot több mint kétharmados többséggel, 93 igen szavazattal elfogadták.

Igennel jellemzően nyugati szövetségrendszer tagjai szavaztak, de az európai és észak-amerikai országok mellett Japán, Dél-Korea és több afrikai, latin-amerikai, illetve óceániai állam is támogatta a jelentést. Magyarország mellett az oroszok legnagyobb európai szövetségese, Szerbia is igennel voksolt.

A nemmel szavazók között a már megszokott tömörülés (Irán, Szíria, Oroszország, Észak-Korea, Belarusz, Eritrea) mellett megtalálhatjuk Kínát is, illetve olyan hagyományosan Oroszországhoz közel álló országokat, mint Tádzsikisztán vagy Üzbegisztán.

A tartózkodó országok közt volt például India, Mexikó és Szaúd-Arábia.

Az ENSZ Közgyűlése csütörtöki ülésén megszavazta Oroszország felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsból, írja a CNN. A javaslatra 93 igen szavazat érkezett 24 nem ellenében. 58-an tartózkodtak. Magyarország is támogatta Oroszország felfüggesztését.

A Közgyűlés határozattervezetében az áll, hogy „felfüggesztik az Emberi Jogi Tanácsban való tagsághoz való jogát annak a tagnak, aki az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértését követi el”.

A Közgyűlésnek kétharmados többségre volt szüksége ahhoz, hogy Oroszországot eltávolítsa a tanácsból.

A szavazás előtt Kína ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy az országa nemmel fog szavazni: „Az Emberi Jogi Tanács tagságának ilyen módon történő kezelése egy új és veszélyes precedenst teremt”.

Oroszországot több nyugati ország is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja, miután felvételek kerültek ki több elfoglalt ukrán városban, például Bucsában elkövetett gyilkosságokról.

Az Amnesty International emberi jogvédő szervezet által közzétett új tanúvallomások szerint az orosz erők civileket végeztek ki a kijevi régió különböző helyszínein. Az Amnesty több mint húsz, Kijev közeli városokban és falvakban élő emberrel készített interjút, akik közül többen szemtanúi voltak az elkövetett brutalitásoknak – áll a szervezet közleményében.

„Az elmúlt hetekben bizonyítékokat gyűjtöttünk arról, hogy az orosz erők bírósági eljárás nélküli kivégzéseket és más törvénytelen gyilkosságokat követtek el, amelyeket valószínűleg háborús bűncselekményként kell kivizsgálni” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára. „A tanúvallomások azt mutatják, hogy Ukrajnában fegyvertelen civileket ölnek meg az otthonaikban és az utcákon, elmondhatatlan kegyetlenséggel és megdöbbentő brutalitással” – tette hozzá.

Az egyik beszámolóban egy Kijevtől keletre fekvő faluban élő nő azt mondta az Amnestynek, hogy két orosz katona március 9-én behatolt a házába, megölték a férjét, majd többször fegyverrel fenyegetőzve megerőszakolták, miközben kisfia a közeli kazánházban rejtőzött el.

Oroszország többször is tagadta, hogy erői atrocitásokat követtek volna el, és igyekezett az ukránokra hárítani a felelősséget.

(BBC)

Észtország még ebben az évben véget akar vetni az orosz gáztól való függőségének – mondta Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter csütörtökön a CNN-nek.

A bucsai gyilkosságokról kiszivárgott képek szerinte nagy hatással voltak az észt közvéleményre, és emiatt a kormány gyorsabban halad azokkal a döntésekkel, amik véget vetnének az Oroszországba áramló pénzeknek. Ennek megfelelően „elvi döntést” hoztak arról, hogy még idén leállítsák az orosz gázimportot.

Az észt gazdasági és kommunikációs minisztérium korábban bejelentette, hogy Észtország és Finnország megállapodott egy úszó LNG-terminál közös bérléséről, amely mindkét ország számára garantálja az ellátást anélkül, hogy Oroszországra támaszkodnának.

Észtország nincs egyedül ezzel a döntésével, április másodikán Litvánia is bejelentette, hogy teljesen felfüggesztette az orosz gáz importját.

Legalábbis egy sokatmondó kép alapján, amely a legtöbbet letöltött applikációkat hasonlítja össze februárban és márciusban az orosz App Store-ban. Lehet látni, ahogy a közösségi média/csevegőappokat leváltják a különböző VPN-ek, amelyekkel el lehet érni az országban blokkolt portálokat, például a BBC orosz nyelvű híroldalát.

A kibertér cenzúrázása, illetve uralása nem újkeletű az autoriter rezsimek történetében. Elég csak Kína „nagy tűzfalára” gondolni, amelynek segítségével távol tudják tartani a nem kívánt tartalmakat az ország állampolgáraitól.

Oroszország ezzel együtt már évek óta arra készül, hogy internetét teljesen lekapcsolja a világháló többi részétől. Ez a folyamat a háború kitörése óta jelentősen felgyorsult, itt írtunk róla bővebben.

Svájc eddig 7,5 milliárd svájci frank értékben zárolt orosz vagyont – ismertette csütörtökön Erwin Bollinger, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője. Azt mondta, többnyire befagyasztott bankszámlákon lévő pénzről van szó, illetve tizenegy ingatlanról négy kanton területén. „Más államok még nem zároltak annyi pénzt, mint Svájc” – mondta Bollinger, hozzátéve, hogy két hete a befagyasztott orosz vagyon mértéke még 5,75 milliárd svájci frank volt.

Svájc elkötelezte magát, hogy követi az Európai Unió szankcióit. Bollinger hangsúlyozta, hogy nem minden orosz állampolgár van szankciós listán Svájcban, az intézkedések jelenleg csak mintegy 900 személyt érintenek. A svájci nemzeti bank tavalyi adatai szerint orosz állampolgárok és vállalatok 15 milliárd frank vagyonnal rendelkeznek Svájcban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban nyomást gyakorolt Svájcra, hogy gyorsabban azonosítsák és fagyasszák be több száz szankcionált orosz vagyonát. Svájc a moszkvai elit kedvelt célpontja és az orosz vagyonok egyik fő gyűjtőhelye.

(MTI, Reuters)

A Donbaszért folyó csata jelenleg is zajlik, és még nem érte el a teljes kiterjedését – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO-országok külügyminisztereinek brüsszeli találkozója után.

„Minden nap ott zajlanak a legsúlyosabb harcok Ukrajnában, és sajnos ez még csak a kezdet” – tette hozzá. A csaták szerinte a II. világháborúban látottakra emlékeztetnek „nagyszabású hadműveletekkel, manőverekkel, több ezer tankkal és páncélozott járművel, repülőgépek, illetve tüzérség bevonásával”.

Kuleba a NATO-val folytatott tárgyalásokról is beszámolt. „Óvatosan optimista” az egyeztetések kimenetelével kapcsolatban, mivel szerinte a szövetség kezdi megérteni, hogy Ukrajna a sajátja mellett a NATO-országok biztonságáért is küzd.

Megismételte korábbi megjegyzését, miszerint az alku, amelyet Ukrajna a NATO-nak javasol, nagyon egyszerű: „Önök megadnak nekünk mindent, amire szükségünk van, mi pedig harcolni fogunk a biztonságunkért és az önök biztonságáért, hogy Putyin elnöknek ne legyen esélye tesztelni az V. cikkelyt”. Ez a cikkely határoz arról, hogy ha egy NATO-tagországot katonai támadás ér, akkor a szövetség többi tagja támogatni fogja a megtámadott országot.

(CNN)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO külügyminisztereinek mai brüsszeli ülése után azt nyilatkozta, hogy a háború akár évekig is elhúzódhat. Úgy fogalmazott: „A háború befejezésének legegyszerűbb módja, ha Putyin elnök visszavonja csapatait, véget vet a háborúnak, leül, és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz a megoldás érdekében. De reálisnak kell lennünk, semmi jel nem utal arra, hogy Putyin megváltoztatta volna az általános célját, ami nem más, mint Ukrajna ellenőrzése, valamint jelentős katonai győzelmek elérése a harctéren.”

Stoltenberg azt mondta, azt látják, hogy az oroszok átcsoportosítják az erőiket Észak-Ukrajnából Kelet-Ukrajnába csoportosítják át az erőiket. Nagy csatára számítanak Donbászban. A NATO-főtitkár figyelmeztetett arra, hogy amíg a háború folytatódik, fennáll a konfliktus eszkalálódásának veszélye. Azt is bejelentette, hogy a NATO lépéseket tesz, hogy nagyobb támogatást nyújtson Grúziának és Bosznia-Hercegovinának.

(Guardian)

Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Brüsszelből bejelentkezve azt mondta, a NATO-főtitkár szerint a háború egy új szakaszába lépett, úgy tűnik, hogy hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat majd. Szijjártó szerint Magyarországra a háború közvetlen fenyegetést jelent.

„Ezt a háborút a magyar emberek nem akarták, és nem is akarják, a magyar emberek békét és biztonságot akarnak. Ezt minden eddiginél világosabbá tették a vasárnapi választáson., a kormányzó pártok rekord támogatásban részesültek, rekordszámú képviselővel fognak rendelkezni. A magyar emberek világosan kifejezett döntésének megfelelően Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába” – mondta a külügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Szijjártó az ukránokkal kapcsolatban kijelentette:

• az ukrán külügyminiszter őt nem kereste, nem is beszéltek,
• itt lenne az ideje, hogy az ukránok befejezzék a magyar emberek magyarországi inzultálását,
• jó lenne, ha befejeznék a Magyarország belügyeibe való folyamatos beavatkozást.

Orosz modellek és influenszerek körében futótűzként terjed az a tiltakozási forma, hogy egy ollóval vagy sövényvágóval egyszerűen szétvágják a több ezer eurót érő Chanel táskáikat – írja a Sky News. És mindezt videóra is veszik. A luxustermékeket áruló francia divatcég korábban beszüntette oroszországi tevékenységét. Sőt, azt az EU-s szankciót is betartják, hogy a 300 euró feletti luxuscikkeiket nem adják el orosz vevőknek, még a francia Riviérán sem. Ezt a szankciót sok orosz modell ruszofóbiának tartja.

Minap Victoria Bonya orosz modell filmezte le magát, ahogy egy ollóval kettévágta a Chanel táskáját egy villa erkélyén állva. „Azt kell mondanom, hogy a Chanel nem tiszteli az ügyfeleit, akkor nekünk miért kellene tisztelnünk a Chanelt?” – mondta, majd félbevágta a táskát, és eldobta azt. „Bye, bye” – tette hozzá. Az ilyen táskák és retikülök árai általában 2500 eurótól (majdnem egymillió forint) indulnak.

„A ruszofóbia és a szegregáció ellen vagyok, és hogy ezt megmutassam, egyszerűen feldarabolom ezt a táskát” – mondta Katya Guseva, egy másik orosz modell, amint feldarabolta Chanel táskáját. „Nekem már nincs rá szükségem” – mondta.

Marina Ermoskina tévés műsorvezető egy sövényvágóval tette tönkre a táskáját. „Ha a Chanel birtoklása azt jelenti, hogy elárulom a hazámat, akkor nincs szükségem Chanelre” – mondta. Elmondása szerint az orosz vevőket arra kényszerítik a Chanel-üzletekben, hogy aláírjanak egy „megalázó” papírt, amelyben kijelentik, hogy soha nem fogják viselni a márkát Oroszországban.

Az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön 513 szavazattal, 22 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők további büntetőintézkedések mellett érveltek, többek között az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követelték.

Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: „olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről”.

Az EP-képviselők felszólítják az EU vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak csoportjából és más multilaterális szervezetekből, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. „Ez fontos üzenetet küld majd Oroszország számára arról, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott korábbi együttműködéshez” – fogalmazott az állásfoglalás.

A képviselők többsége szerint „az orosz csapatok által Ukrajnában, különösen Bucsában elkövetett sokkoló atrocitások, tagadhatatlanul háborús bűnöknek minősülnek”. Követelték, hogy a háborús bűnösöket vonják felelősségre, és szorgalmazzák az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló különleges ENSZ-törvényszék létrehozását.

(MTI)

A belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko szerint országának részt kell vennie az orosz-ukrán háború megoldását célzó tárgyalásokon. Lukasenko azt mondta, hogy várhatóan a következő napokban tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Belarusz háta mögött nem születhetnek külön megállapodások. Mivel – elsősorban a Nyugati országok – belerángattak minket ebbe az egészbe, a belarusz álláspontnak természetesen hallatnia kell a hangját ezeken a tárgyalásokon” – idézte Lukasenkót a Belta állami hírügynökség. A belarusz külügyminiszter, Vlagyimir Makej ennél is tovább ment: ragaszkodott ahhoz, hogy magának Lukasenkónak kell részt vennie a végső találkozón.

Lukasenko korábban az mondta, hogy a belarusz fegyveres erők nem vesznek és nem is fognak részt venni a konfliktusban. Ugyanakkor az Európai Unió, az Egyesült Államok és szövetségeseik Belaruszt is bevonták az Oroszországgal szemben bevezetett átfogó szankciók közé, mivel asszisztál az orosz harci műveletekhez. Többek között orosz csapatokat engedtek felvonulni az ország déli, az ukrán határhoz közeli részén. „Nincs szükségünk erre a háborúra, mert a két szláv nép közötti konfliktus eredményeként mi vagyunk azok, akik a legtöbbet szenvedhetnek” – mondta a belarusz elnök.

Bár Belarusz jelenleg nagymértékben támaszkodik Oroszország gazdasági és katonai támogatására, Lukasenko a múltban időnként megpróbált elhatárolódni Moszkvától, hogy javítsa az uniós kapcsolatait. A 2020-as elnökválasztás után viszont a Kreml segített Lukasenkónak erőszakkal elfojtani a rendszerellenes tiltakozókat, akik hónapokon át országszerte tömeges tüntetéseket tartottak.

(Reuters)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkészült az Ukrajnában történő esetleges vegyi támadásokra – közölte a szervezet egyik tisztviselője. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója azt mondta: „Tekintettel a jelenlegi helyzet bizonytalanságára, nincs biztosíték arra, hogy a háború nem fog súlyosbodni.”

„A WHO minden forgatókönyvet mérlegel, és felkészül a különböző helyzetekre, amelyek sújthatják az ukrán népet, a tömeges áldozatok kezelésétől kezdve a vegyi támadásokig” – mondta Kluge. Arról is beszélt, hogy a WHO az Európai Unióval együtt koordinálja az Ukrajnából érkező sebesültek osztályozását, és intézkedik arról, hogy Európán belül tovább szállítsák őket kezelésre.

Kluge elmondta, hogy a WHO már több mint 185 tonna orvosi ellátmányt szállított Ukrajnába, beleértve a traumatológiai ellátáshoz szükséges eszközöket is. További 125 tonna szállítmány már úton van. A WHO adatbázisából kiderült, hogy a háború kezdete óta 91 támadás érte az ukrán egészségügyi infrastruktúrát, ami 73 halálos áldozatot követelt.

Nyugati tisztviselők többször is hangot adtak azon félelmüknek, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyvereket vethet be Ukrajnában. Az orosz védelmi minisztérium bizonyítékok nélkül azzal vádolta Kijevet, hogy vegyi támadást terveznek saját népük ellen, hogy aztán Moszkvát vegyifegyverek bevetésével vádolja meg.

(Sky News, Reuters)

Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a háború elől menekülőknek mindig biztonságos menedéket kell találniuk, függetlenül faji, etnikai hovatartozástól, származástól, bőrszíntől, vallástól, illetve szexuális irányultságtól.

A Bizottság közleménye Věra Jourovát, az átláthatóságért és értékekért felelős biztost, Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztost, valamint Várhelyi Olivért, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztost idézte, akik kijelentették: szolidaritásra van szükség mindenkivel, aki menekül az orosz–ukrán háború elől, köztük az ukrajnai romákkal és valamennyi rászorulóval.

Kiemelték, hogy a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerültek száma drámaian növekszik, az Európai Unióban és a szomszédos országban menedéket kereső több millió ember közül legalább 100 ezren vannak a romák. Kiemelték: a biztonságos menedék biztosítása különösen fontos a romák számára, akik közül többen hontalanok, sokan nem rendelkeznek a megfelelő személyes dokumentumokkal sem.

„Felszólítjuk a tagállamokat, hogy hajtsanak végre minden intézkedést romastratégiájuk keretében, nyújtsanak célzott támogatást a romáknak saját területükön, valamint a társult országokban, köztük Ukrajnában és Moldovában” – írja a Bizottság közleménye, amelyet a romák április 8-án esedékes nemzetközi napja alkalmából adtak ki.

(MTI)

Csehország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC), vagyis a korábbi KGST-bankokkból, miután a cseh kormány korábbi döntését a képviselőház után csütörtökön a parlamenti felsőház, a szenátus is jóváhagyta. A döntést már csak az államfőnek kell aláírnia, ami lényegében formalitás.

A kilépés oka Oroszország Ukrajna elleni támadása, illetve az a lehetőség, hogy a pénzintézeteket Oroszország az ellene foganatosított szankciók megkerülésére használhatja fel. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter szerint Csehország tagságának tényleges megszűnésére a szabályok szerint a kilépési dokumentum hivatalos beadásától számítva hat hónap múlva kerül sor. Bővebben itt írtunk erről.

A Kreml szerint az Egyesült Államok által Vlagyimir Putyin lányaira kivetett szankciókat „nehéz megérteni és megmagyarázni” – írja a Guardian.

Az Egyesült Államok tegnap újabb szankciókat jelentett be az orosz vezető két felnőtt lánya, Maria Voroncsova és Katyerina Tyihonova, valamint Oroszország legnagyobb állami és magánbankjai ellen.

„Természetesen ezeket a szankciókat önmagukban a korlátozások kiszabásával kapcsolatos teljesen őrült álláspont kiterjesztésének tekintjük. Mindenesetre a családtagokkal szembeni korlátozások folyamatos sora önmagáért beszél” – mondta erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A Kreml nem tudta felfogni, hogy miért Putyin lányait veszik célba – állította.

Akár már csütörtökön vagy pénteken, illetve a hétfői ülésén jóváhagyhatja az Európai Unió ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben – közölte Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

Josep Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy „továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”. Borrell szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek erős a támogatottsága, Ukrajnának azonban több erőforrásra, több katonai képességre van szüksége. Ezzel egyidejűleg Oroszország nagyobb elszigetelésére kell törekednie a nemzetközi közösségnek, és több szankciót kell bevezetnie – tette hozzá.

Borrell Twitter-üzenetében közölte: a nap folyamán a NATO- tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásáról, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciókról. Az uniós diplomácia vezetője végezetül kijelentette: Oroszország atrocitásai nem maradhatnak büntetlenül.

Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO külügyi tanácskozására érkezve közölte: a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére.

„Felszólítom a szövetségeseket, hogy tegyék félre tétovázásukat, és ne vonakodjanak megadni Ukrajnának mindent, amire szüksége van. Bármennyire is furcsán hangzik, ma a fegyverek a béke célját szolgálják” – fogalmazott. Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat melyek – szavai szerint – azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadó fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának.

A G7 külügyminiszterei „a leghatározottabban” elítélték az orosz csapatok által Bucsában és más ukrán városokban elkövetett atrocitásokat.

Közös közleményükben azt írták: A civil halálesetekről, kínzások és látszólagos kivégzések áldozatairól készült kísérteties képek, valamint a szexuális erőszakról és az infrastruktúra megsemmisítéséről szóló jelentések mutatják meg Oroszország Ukrajna és népe elleni brutális háborújának valódi arcát. A Bucsa városában és más ukrán városokban elkövetett mészárlások felkerülnek az agresszor által Ukrajna földjén elkövetett atrocitások és a nemzetközi jog – ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat – súlyos megsértésének listájára.

A miniszterek „szívből jövő szolidaritásukat és legmélyebb részvétünket” fejezték ki az áldozatoknak és az ukrán népnek. Emellett hangsúlyozták megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül, és kifejezték a szándékukat a további segítségnyújtásra – legyen szó pénzbeli vagy katonai eszközökről.

Oroszországot fel kell függeszteni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – tették hozzá.

(Guardian)