Felfüggesztették Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – de mit jelent ez?

93 igen szavazattal 24 ellenében az ENSZ Közgyűlése megszavazta Oroszország felfüggesztését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. A szavazáson kétharmados többségre volt szükség ahhoz, hogy a határozat átmenjen, ez pedig a nyugati hatalmak és szövetségeseik segítségével sikerült is.

Magyarország annak ellenére igennel szavazott, hogy a választási kampány véghajrájában többször összekülönbözött az ukrán vezetéssel. Igennel Szerbia is, pedig jellemzően oroszbarát politikát folytat.

Nemmel szavazott természetesen Oroszország, illetve a már megszokott Irán-Eritrea-Észak-Korea-Szíria csapat mellett szintén nem támogatta a javaslatot Kína, és olyan közeli szövetségesei Oroszországnak, mint Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Több befolyásos állam, például India és Szaúd-Arábia is tartózkodott.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete, és mint ilyen, rendszeresen napirendjére tűzi a legsúlyosabb válságokat, vizsgálja az adott országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket. Ahogy az ENSZ több más szervénél, itt is felmerül a különböző javaslatok betartatásának kérdése. A közelmúltban több kritika is érte a tanácsot, főleg az Izraelt elmarasztaló jelentései miatt. Izraelt összesen 76 alkalommal ítélte el a tanács 2006-os megalakulása óta.

Az ENSZ Közgyűlésének van arra joga, hogy felfüggessze egy ország bizottságbeli tagságát azon az alapon, hogy emberi jogi atrocitásokat követ el. Ennek a felfüggesztésnek gyakorlati következménye nem sok van azonkívül, hogy az orosz delegáció nem vehet részt a bizottság munkájában.

Szimbolikusan viszont nagyon is fontos, hiszen Oroszországot, mint a Biztonsági Tanács állandó tagját, onnan nem lehet kitenni. Az EJT-ből való felfüggesztéssel viszont a világ országai ki tudják nyilvánítani azt, hogy egyöntetűen nem tartják elfogadhatónak Oroszország cselekedeteit.

Oroszország kizárása az Emberi Jogi Tanácsból azután merült fel, hogy a Kijev környéki falvakat visszafoglaló ukrán csapatok háborús bűnök nyomaira bukkantak Bucsában. A helyszínen készült felvételek ártatlan civilek ellen elkövetett erőszakra, néhány helyen pedig tömeggyilkosságokra utalnak. A város polgármestere szerint minimum 320 civilt lőttek agyon az orosz csapatok.

A nyugati országok vezetői egyre-másra ítélték el a történteket, illetve vádolták meg Oroszországot háborús bűnök elkövetésével. A legmesszebb Lengyelország elnöke ment, aki egyenesen népirtásnak nevezte a Bucsában látottakat. Az európai országok kedden újabb gazdasági szankciókat jelentettek be a tömegmészárlásokra válaszolva.

Oroszország tagadja ezeket a vádakat, és fabrikáltnak nevezte az atrocitásokról szóló felvételeket. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése során egyenesen az ukrán kormány durva és cinikus provokációjának minősítette a bucsai mészárlást.