Elhúzódó szkanderezés vagy egyesülés lesz Meloniék és Orbánék versenyéből?

„Ezekben a nehéz időkben minden eddiginél nagyobb szükségünk van barátokra, akikkel közös a víziónk és a megközelítésünk Európa kihívásaihoz”, „éljen a magyar–olasz barátság!” – gratulált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, amikor 2022 szeptemberében Giorgia Meloni vezetésével egy mérsékeltebb és szélsőségesebb jobboldali pártokból álló koalíció győzött az olasz választáson.

Az azóta eltelt két év viszont finoman szólva sem igazolta maradéktalanul a magyar kormánypárti várakozásokat. (Arról, hogy hogyan maradt el a nagy olasz–magyar összeborulás, itt írtunk bővebben.) Az elmúlt közel két évben Meloni nemhogy nem fogta Orbán kezét az EU-ban, de több kulcsfontosságú kérdésben – például a magyar támogatások kifizetését részlegesen felfüggesztő jogállamisági eljárásban – ellene szavazott. Amíg Meloni több kérdésben igazodott a fősodorhoz konfliktusok helyett, Orbán nem.

Ukrajna és Oroszország

A két vezető a nagy egyetértések mellett több kérdésben is más álláspontot képviselt. Olyan ügyekben, mint például a hagyományos családmodell propagálása, a két vezető könnyen megtalálta a közös hangot. A bevándorlásnál viszont az ideológiai hasonlóságok ellenére gyakran egymásnak ellenkezőek az érdekeik. A különbséget jól mutatja, hogy az olasz kormány megszavazta az uniós menekültügyi csomag összes kulcselemét, míg a magyar mindegyikre nemet mondott.

Meloni többször kikelt az orosz elnök agressziójával szemben, és folytatta az elődje által elkezdett fegyverexportokat Ukrajnának. Meloni szintén támogatta az Oroszország elleni szankciókat, amiket Orbán többször teljes tévútnak nevezett, bár ettől függetlenül a magyar kormány minden egyes egyhangú döntést átengedett. Nagyra értékeli a magyar hozzáállást az EU-ban és a NATO-ban – mondta június végén Meloni az Orbánnal tartott közös római sajtótájékoztatóján. Pár mondattal később viszont már arról beszélt az olasz miniszterelnök, hogy az orosz–ukrán konfliktusban nem mindig egyezik az álláspontjuk.

Nyilvánvaló, hogy ha egy kezdeményezés reményt ad a békére és a diplomáciára, akkor legyen – mondta pár héttel később Orbán kijevi látogatása utáni útjairól az orosz és a kínai államfőhöz. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Orbánnak nincs uniós felhatalmazása ehhez, és „ha másnap az a jelzés, hogy egy gyermekonkológiai kórházat bombáznak, akkor ez azt mutatja, hogy Oroszország nem akar párbeszédet”. A mondatokra jellemző, hogy amíg a La Repubblica címe szerint Meloni kritizálta Orbánt, a cikket szemléző Magyar Nemzet értelmezésében kiállt a látogatások mellett.

Ukrajna ügyében Meloni játszhatta a jó zsarut, aki például Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásánál azzal puhította Orbánt, hogy hosszú távon többet profitál abból, ha elengedi a vétót. A New York Times részletes leírása szerint Meloni és Orbán zöld bársonyfotelekben ülve, egy üveg pezsgő mellett tárgyaltak.

Meloni ukránpártisága azóta sem rendült meg, a júniusi, Svájcban az oroszok nélkül rendezett békekonferencián például élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnök béketervezetét. Orbán ezzel szemben a „béketábor” győzelmét tette meg az EP-választás tétjének, és nyíltan hízeleg Donald Trump amerikai exelnöknek, jelenlegi republikánus elnökjelöltnek, aki megválasztása esetén várhatóan megszüntetné az Ukrajnának folyósított katonai támogatásokat.

Meloni és Orbán volt az a két tagállami vezető, akik nem szavaztak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök újraválasztására – de amíg Orbán nemet mondott a német politikus újrázására, Meloni csak tartózkodott, és őt utólag megpróbálták bevonni a vezető uniós helyekről szóló alkuba.

Egyesülés helyett Orbánék frakciójával tovább töredezett a radikális jobboldal

A döntést előkészítő informális uniós csúcs margóján ugyan találkoztak, de nem jelentettek be valamilyen közös fellépést a középpártok alkuja ellen, sőt. A találkozó után olasz lapok arról írtak, hogy Meloni elutasította a Fidesz felvételét az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti frakciójába. A csoport mögötti pártcsaládot Meloni elnököli. A lapok szerint ugyanis többek között a Finn Párt, a belga Új Flamand Szövetség, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) és a Svéd Demokraták sem szerették volna a Fideszt soraik között látni, amit a korábbi nyilatkozataik is alátámasztottak.

Az nem egyértelmű, hogy a cseh kormánypártot, a finn kormánypártot vagy a legnagyobb flamand pártot nevezte-e Gulyás Gergely egy-két mandátummal rendelkező, épp a parlamenti bejutás határán lévő berzenkedő kispártoknak, de fideszes politikusok a szélsőséges román AUR párt felvételére hivatkozva hangoztatták, hogy már nem is akarnak belépni.

Az informális csúcsra érkezve ugyanakkor Orbán a volt lengyel és szlovén miniszterelnökökkel is egyeztetett, amit az állam- és kormányfők találkozója nem indokolt, mert ezen már nem vettek részt. Lengyel tárgyalópartnere, Mateusz Morawiecki pár nap után megerősítette: tárgyalnak róla, hogy közösen hozzanak létre egy új frakciót. Mindezt úgy, hogy pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) az ECR egyik oszlopos, a júniusi EP-választás óta a frakció második legnagyobb tagja, vagyis Orbán az egyik legnagyobb küldöttséget próbálta elcsábítani Meloniéktól.

Végül ez nem jött össze, de a holtversenyben harmadik legnépesebb ECR-es küldöttség, a spanyol Vox átpártolt, így az Orbánék által létrehozott Patrióták Európáért (PfE) átvette az összetett harmadik helyet Meloniék csoportjától. A PfE-ben kötött ki Meloni olasz koalíciós társa, Matteo Salvini Ligája is – szinte minden megmaradt taggal együtt a korábbi frakciójából, az Identitás és Demokráciából (ID), ami nem oszlatta el a gyanút, hogy valójában az ID átcímkézéséről és bővítéséről volt szó. (Az ECR mindössze egy volt ID-s átlépővel vigasztalhatta magát.)

A manőverrel az ID-sek megpróbálhattak kitörni a karanténból, amivel a középpárti frakciók kizárták őket az EP vezető tisztségeiből. A középpártok – köztük a jobbközép Európai Néppárt, amelynek 2021-ig a Fidesz is tagja volt – a PfE-re is kiterjesztették a korlátozást, de az ECR-re továbbra sem. Az euroszkeptikus frakció szóvivője szót emelt a karantén ellen, de egy mérsékelten őszinte mosollyal konstatálta a voxosok átcsábítását, Meloni arca a július közepén Washingtonban tartott NATO-csúcson pedig talán még jobban leírta a viszonyt. A Vox elnöke, Santiago Abascal az átpártolás után arról beszélt, hogy Meloniék „barátai és szövetségesei” maradnak.

Börtönből az EU-ba

Meloni és Orbán kapcsolatának érdekes epizódja a Magyarországon fogvatartott Ilaria Salis ügye is, akit azzal vádolnak, hogy egyik fő szervezője volt a tavaly februári, kitörés napján történt utcai támadásoknak.

Az ügy azóta diplomáciai botránnyá duzzadt, és olasz sajtóértesülések szerint a két vezető januári találkozóján Orbánnak kellett biztosítania Melonit arról, hogy Salis jogai tiszteletben lesznek tartva Magyarországon. Ez azonban nem volt elég a megafonos influenszereknek, akik csoportosan estek neki az olasz miniszterelnöknek.

Az olasz tanárnő családja és egyik volt cellatársa is arra panaszkodott, hogy méltatlan körülmények között tartják fogva a magyar börtönben. A 39 éves nőt január végén kéz- és lábbilincsben vezették elő a bíróságon, ami Olaszországban nagy felháborodást váltott ki.

A magyar kormány mereven elutasította a vádakat, az olasz köztévén a római magyar nagykövet egyenesen rágalomnak nevezte azt, hogy embertelenül bánnak az olasz antifa aktivistával a börtönben. Eközben az olasz parlamentben többek között között felszólalt Antonio Tajani külügyminiszter is, miután több ellenzéki párt azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem tesz elég erőfeszítést a nő hazahozatala érdekében. Szerintük ugyanis Meloni kormánya nem jól járt el „sem a vádlott, sem Olaszország érdekeit tekintve”.

Az olasz Zöld–Baloldali Szövetség aztán elindította az EP-választáson a monzai antifasiszta tanárnőt azért, hogy így mentelmi jogot kaphasson. A balos párt vezetői is elismerték, hogy Salis ügyének is köszönhetik az idei 6,6 százalékos eredményüket, amivel a tanárnő be is jutott az EP-be. Így néhány nappal később szabadon engedték, az ellene folyó eljárást felfüggesztették, és hazatérhetett Olaszországba. Összesen 15 hónapot töltött börtönben Magyarországon.

Salis mentelmi joga addig tart, amíg ötéves mandátuma él. Az EP szakbizottságától a magyar hatóságok kérvényezhetik a mentelmi jog felfüggesztését. Ezt rögtön azután meg is tették, hogy Salis szabadulhatott. A Magyarországon zajló eljárás csak akkor folytatódhat, ha az illetékes bizottság úgy dönt, hogy kiadja a mentelmi jogot.

Ideológiailag közel s távol

Az ellentétek dacára Orbán és Meloni jó kapcsolata ideológiai eredetű – állítja Francesco Galietti, a Policy Sonar római székhelyű politikai tanácsadó cég munkatársa. Az elemző azt is kiemelte, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt esetleges visszatérésével az orbáni kapcsolaton keresztül erősödhet fel Meloni szerepe. A volt amerikai elnök ugyanis bevallottan nagy rajongója Orbánnak, Meloni pedig így olyan színben tűnhet fel, mint aki közel áll Trump egyik kedvenc európai politikusához.

Mások pedig arra világítanak rá, hogy Meloni otthon is profitálhat Orbán barátságával, a magyar kormányfő ugyanis meglehetősen népszerű az olasz választók egy részénél. Ezzel párhuzamosan persze pont ezzel nyit támadási felületet az Orbánt elutasítók előtt: Meloni közelsége a magyar miniszterelnökhöz például visszatérő téma volt az olasz választási kampány során.

Azt sem érdemes viszont elfelejteni, hogy Orbánnak hagyományosan jó kapcsolatai vannak az olasz jobboldalon: még a kilencvenes évek végén kiváló viszonyt épített ki Silvio Berlusconi populista volt olasz miniszterelnökkel, a 2015-ös menekültválság idején pedig nagyon egymásra találtak az akkor éppen berobbanó radikális jobboldali Matteo Salvinivel.

A Berlusconi-féle Hajrá Olaszország (Forza Italia) és Salvini Ligája azóta kisebbségi tagjai a Meloni-vezette kormánynak. Ebben a felállásban viszont talán pont Meloni az, akivel a legkevésbé találja meg a közös hangot Orbán. Egyrészt ott van a személyes szimpátia, ami például Berlusconi és Orbán között bizonyítottan megvolt, Salvini és Orbán között pedig feltehetően létezik. Ezzel ellentétben Meloni és Orbán sokadik tárgyalása után sem derült ki több a kapcsolatukról, mint hogy vannak dolgok, amiben hasonlóan gondolkodnak.

Másrészt ott vannak a már említett külpolitikai nézeteltérések. Ugyan a Meloni-féle Olasz Testvérek korábban többször kikelt az EU ellen, arra már a választások előtt lehetett számítani, hogy az uniós pénzekért áhítozó Meloni finomít korábbi euroszkeptikus retorikáján, ahogy az is tudható volt, hogy a leendő kormánykoalícióban ő képviselné a legatlantistább külpolitikai vonalat.

A szelídülés mértéke azonban meglephetett több nemzetközi szemlélőt is. Meloni Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnökön keresztül Emmanual Macron francia elnökig több külföldi vezetővel sikeresen tárgyalt olyan kérdésekben, mint a páneurópai ipari együttműködés.

Mindennek ellenére még mindig Meloni számít Orbán legközelebbi szövetségesének az EU igazán nagy államain belül. Galietti azonban arra is figyelmeztetett, hogy hosszú távon inkább hátráltatni fogja Melonit Orbán barátsága: „Tartja a tétet, de hosszú távon Orbán kínos Meloninak.”

Lesz-e összeborulás?

Bár a magyar miniszterelnök korábban azt hangoztatta, hogy egyesíteni fogják az európai jobboldal erőit, mostanra a korábbi kettő helyett már három frakcióban ülnek a radikálisabb jobboldal képviselői. Orbán mindenesetre nagyon magabiztosan beszélt arról, hogy a terveik szerint a PfE a harmadik, majd a második legnagyobb frakció lesz. Előbbit már a megalakulásra elérte az ECR-től átcsábított képviselőkkel, utóbbihoz pedig

a legegyszerűbb megoldás az ECR beolvasztása lenne: a két csoportnak összesen 162 képviselője van, így kényelmesen megelőzné a 136 fős szocialistákat.

Kormánypárti politikusok rendszeresen hangot adnak a meggyőződésüknek, hogy ha az Egyesült Államok november 5-i elnökválasztásán Donald Trump nyerne, Ukrajnában eljönne a béke. Ha így lenne (ami több okból is egy nagy ha), a legmegosztóbb kérdés tűnhetne el Meloniék és Orbánék között, így ezzel a logikával érthető a remény.

Az sem kizárt, hogy az olasz miniszterelnök besokall. Láthatóan érzékenyen reagált arra, hogy kihagyták a vezető uniós tisztségek szétosztásából, és csak utólag szóltak volna le neki. Az Európai Bizottság nemrég kiadott jogállamisági jelentésén is felhúzta magát, mert a dokumentum megállapításait szerinte az olasz média egy része manipulálta.

A kapcsolata a középpártokkal viszont javulhat, ha az olasz kormány várható biztosjelöltje, Raffaele Fitto fontos területet kap Von der Leyentől, amikor szétosztja a posztokat, ráadásul úgy tűnik, Meloninak egyelőre belpolitikailag is bejött az eddigi megközelítése. A felmérések alapján pártja, az Olasz Testvérek továbbra is kényelmesen vezet, miközben a szélsőségesebb, a Fidesszel összeálló Ligánál nem látszik, hogy elkezdett volna visszakúszni a népszerűségi versenyben. Ahogy azt Jan Zahradil leköszönő ECR-es képviselő magyarázta a Politicónak, a frakció ugyan nagyobbá vált volna a Fidesz felvételével, ez Meloninak odahaza okozhatott volna gondokat. „Mondjuk úgy, hogy felelősségteljesen, az országa érdekében cselekedett” az olasz miniszterelnök, de ez nem zárja ki, hogy „egyre közelebb kerüljenek a következő öt évben”.

A helyzetet az is megkavarhatja viszont, ahogy arról az Euractiv lengyel lapokra hivatkozva írt, hogy

Morawiecki állítólag szívesen átvenné az ECR elnöki posztját Melonitól.

A források szerint az olasz kormányfő maradna, de komoly alkudozások mennek, és az 50-50 százalék az esélye, hogy mi lesz a végén. Ha Meloni nem lenne az ECR elnöke, csak a legfontosabb tagpártjának a vezetője, az rontaná a pozícióit az európai színpadon.