Orbán, Meloni és Novák a családokról értekeznek a Demográfiai Csúcson

• Orbán meghirdette a magyar családpolitika következő szakaszát, amiről részleteket nem árult el, de annyit igen, hogy csak pénzzel már nem lehet tovább növelni a születésszámot. De azért beígérte megint, hogy jönni fog a háromgyerekes anyák szja-elengedése.
• Beszédet mondott Giorgia Meloni, Rumen Radev és Philip Isidor Mpango tanzániai alelnök. Mindenki agyondicsérte a magyar demográfiai sikereket, a hagyományos család, a konzervatív értékek fontosságát hangsúlyozta.
• Az olasz kormányfő ugyanakkor Ukrajnát is megemlítette egy '56-os párhuzammal, ami mutatja, hogy külpolitikai iránya továbbra is elég távol helyezi Orbánéktól.
• Jordan B. Peterson antiwoke sztárpszichológus-influenszer mentális egészségügyi szemszögből magyarázta el, hogy muszáj monogám házasságban, gyerekekkel élni, különben pszichés pokol vár ránk.

Ötödik alkalommal rendezik meg Budapesten a Demográfiai Csúcsot, amelyet „a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fórumaként” hirdetnek. A fideszes irányítású magyar állam számára a rendezvény fontos funkcióval bír: lényegében annak ad diplomáciai keretet, hogy Orbán Viktorék külföldi fellépők gyűrűjében, részben szakmai diskurzusnak álcázva hangoztathassák a családról alkotott tradicionalista nézeteiket és ekézhessék a szerintük haldokló Nyugatot, valamint a civilizációnk rákfenéjének kikiáltott „LMBTQ-lobbit”.

A csütörtöktől szombatig a Szépművészeti Múzeumban tartott esemény jelmondata idén „a család biztonság záloga”, politikai húzónevei pedig Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mellett a visszatérő Aleksandar Vučić szerb államfő, valamint Rumen Radev bolgár elnök. Nagy amerikai fellépőt idén nem sikerült lekötni, pedig a 2021-es csúcsra republikánus részről eljött Mike Pence, Trump egykori alelnöke is. Fideszes oldalról színpadra lép Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Utóbbit akár erős üzenetnek is vehetjük arra vonatkozóan, hogy mire kell a nagyobb népszaporulat.

Rajtuk kívül jöttek még konzervatív influenszerek (pl. Jordan B. Peterson kanadai pszichológus, a woke-ság messze földön híres kritikusa, Nick Vujicic motivációs szpíker), az elemzői/thinktankes közeg képviselői (pl. a Századvég és a brit Marriage Foundation kutatási igazgatói), vallási szereplők (Köves Slomó ortodox rabbi, II. Efrém Ignác, a Szír Ortodox egyház pátriárkája) és kisebb formátumú politikusok (kazah, azeri, equadori, bahreini stb. miniszterek). Szakmai értelemben James Hackman Nobel-díjas közgazdász jelenti a vendégek csúcsát, aki karrierje során sokat foglalkozott egyenlőtlenségekkel, társadalmi mobilitással hátrányos helyzetű családok vizsgálatán keresztül. A népesedési kérdések iránt – talán személyes érintettség okán – élénken érdeklődő Elon Musk sajnos Novák Katalin invitálása ellenére nem bukkant fel.

Monogám házasság és gyerek nélkül vár a pokol

A kulturális nyitányt (kórus, népies hangulatú násztánc, majd hagyományos és kicsit modernizált magyar néptánc) egyházi áldás követte, ami nem is szorítkozott pusztán áldásra, az összes egyházi vezető mondott egy pár perces beszédet. A keresztény részleg (Erdő Péter, Balog Zoltán, Kondor Péter, II. Efrém Ignác) templomi prédikációra emlékeztető szöveggel készült, a leginkább politikai és konkrét Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija volt. Ő elmondta, hogy ha a szabadság arról szól, hogy elvehetjük-e egy magzat életét, vagy hogy megválaszthatjuk a nemünket, akkor a szót kifordították eredeti értelméből. Szerinte ehelyett a fogalom lényege, hogy szabadságunkban áll tartalmas életet választani.

A konferencia első előadását Jordan B. Peterson tartotta meg, akit a szólásszabadság élharcosaként konferáltak fel. Nemrég jártunk a jobboldali közönségkedvenc pszichológus budapesti fellépésén, ami nem győzött meg minket arról, hogy Peterson releváns dolgokat mond a világról 2023-ban. Ezek után érdeklődéssel vártuk, mivel készül egy szakmainak mondott konferenciára.

Peterson egy különös, foltokból összevarrt öltönyben lépett színpadra, majd az identitás és a mentális egészség felől közelítve állította be az egyetlen értelmes életvitelként a nukleáris, férfi és nő házasságából létrejövő családban létezést. Mint mondta, akkor lehetünk egészségesek, ha van célunk, vannak hierarchikus struktúrák és irányok az életünkben, ezeket pedig elődlegesen az emberi kapcsolatainkban találjuk meg. Szerinte ideális körülmények között egy monogám, gyermekközpontú házasságban élhetjük meg a közösséget, ez a norma, enélkül minden összeomlik, és jön a szorongás, a harcok, a reménytelenség.

A kanadai pszichológus azt mondta, praxisában azt tapasztalta, hogy a nukleáris család a mentális egészség és az identitás alapja, illetve hogy soha nem lehetünk érettek, amíg nem lesz gyerekünk, mert addig nem tanuljuk meg az emberi lényeghez tartozó önfeláldozást. Arról is értekezett, hogy bár mind tudjuk, hogy léteznek eltérő élethelyzetek a fent részletezett, szerinte ideálistól, de ezeket akkor sem állíthatjuk piedesztálra, hanem fenn kell tartani fő célként az „Isten segedelmével” hosszan kitartó monogám házasság és nukleáris család eszményét. Ehhez képest most ott ott tartunk, hogy a nyugati világban már az sem biztos, mi az, hogy nő – közölte.

Peterson szerint az élvezetek állandó hajszolása megy hat évtizede, és emiatt van rossz állapotban a mai fiatalok mentális egészsége. Ehelyett az önkéntes áldozatvállalást, felelősségvállalást kell megtanítani a fiataloknak, és a monogám házasságra kell őket nevelni. Hogy miért? Mert Peterson azt gondolja, ennek az alternatívája „a pokol”, vagyis a végeérhetetlen szorongás.

Szabadságharcos családok

Ezután következett a csütörtöki nap kiemelt programja, az Orbán Viktor, Novák Katalin, Giorgia Meloni, Rumen Radev és Philip Isidor Mpango tanzániai alelnök panelje.

Elsőként Novák Katalin lépett színpadra. A köztársasági elnök, aki egyben az esemény házigazdája is a kezdetek óta, hangos éljenzés közepette lépett színpadra. A kárpátaljai gyerekkórus köztes produkciójára visszautalva azzal kezdett, „nem hagyjuk a templomot és az iskolát”. Novák hálát ad a sorsnak a saját és a férje családjáért is, majd felköszöntötte az anyását, akinek ma van a születésnapja.

Ezen a rendezvényen szerinte „minden a szabadság körül forog”, a szabadságot nagyon megszokták már a magyarok, de újra és újra meg kell küzdenünk érte. Novák azt mondta, „ma a családok szabadságharcát vívjuk”, de aki családban él, az tudja, hogy szabadság csak meghatározott rendben létezik. Amikor ő vállalta a gyerekeit, Magyarországon „családellenes időszakban éltünk”, amikor úgy tűnt, a magyar családok lemondtak a jövőről, de aztán szabadságharcba kezdtek. Ma viszont olyan országban élünk szerinte, ahol a családok minden segítséget megkapnak, mondta, majd elsorolta a Fidesz-kormányok demográfiai eredményeit.

Ugyanakkor szerinte most újra veszélyes időszakba ért a világ, demográfiai jégkorszak köszönthet be. Ráadásul ha nem vigyázunk értékeinkre, még ezelőtt önként feláldozzuk magunkat, „azonban a szabadságharcos családok nem hagyják magukat”, visszaveszik az értékeket, megcsúfolt jogelveket. Novák végül a közönség vastapsa mellett olvasta fel „a családok 12 pontját” olyan követelésekkel, mint hogy a gyerekeknek joguk legyen a születési nemükön felnőni, ne legyen anyagi akadálya a gyerekvállalásnak, jusson figyelem a határon túli családokra, becsüljük meg az időseket.

Orbán mesterműve: termelni és szülni is akarnak a fiatalok

Radev bolgár elnök azzal kezdett, hogy egyre inkább attól függ a jövőnk, milyen a demográfiánk, mert a 21. századi rivalizálás a nemzetek között már az emberi tőkéről fog szólni. Arról beszélt, hogyan tolódik ki egyre inkább az átlagéletkor, de figyelmeztetett, hogy biológiailag nem tolódik ki ugyanígy családalapításra alkalmas kor. Ezért a kormányok arra próbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy dolgozzanak, termeljenek, de közben akarjanak családot is. Szerinte Magyarországon Orbán Viktor mesterműve az, hogy megtalálta az egyensúlyt a kettő között.

Nagy kérdés most Európában a migráció miatt, hogyan tudjuk megőrizni homogén kultúránkat, mondta Radev. Bulgáriáról elmondta, sajnos az egyik leginkább elöregedő, elnéptelenedő országok között van, noha a termékenységi ráta 1,4, ami nem rosszabb, mint az európai átlag. Náluk a probléma inkább a kivándorlás, a fiataljaikat elszívják más uniós országok. A bolgár kormány arra keresi a választ, hogyan tudna elmozdulni ebből a „donorszerepből”, pénzügyi ösztönzőket is bevezettek a családok számára ennek érdekében, de szükség lesz jól fizető állásokra, minőségi oktatásra és egészségügyre is, illetve szerinte a jogállamiság, a korrupció minimumra csökkentése is fontos lenne. Radev hisz benne, hogy sikerül majd ezeket megoldani, és átvészelik a demográfiai telet.

Csodálattal figyeli a magyar eredményeket az olasz kormány

Ezután Giorgia Meloni lépett a színpadra. Az olasz miniszterelnök egy G7-ország vezetőjeként az idei rendezvény legmagasabban jegyzett külföldi vendége. Meloni az Olaszországot sújtó demográfiai katasztrófáról beszélt (Európa egyik legalacsonyabb termékenységi rátájával rendelkezik az ország), amely a világ többi részét is érinti, és okai régre nyúlnak vissza. Mint mondta, „rendkívül családellenes hangulat” alakult ki az utóbbi évtizedekben, pedig a gyerekek a szociális jólétnek is nélkülözhetetlen elemei. Meloni szerint a fejlett országok gyorsított úton haladnak a bukás felé, az a nagy kérdés minden nemzet számára, hogyan lehetne ezt megoldani.

Az olasz kormányfő szerint fel kell tennünk a kérdést, miket látunk a reklámokban: a család képe elhalványult, egyének, fogyasztók jelennek meg minden közösségtől elválasztva. Felidézte egy korábbi, választói körében népszerű beszédét, amelyben azt mondta, „anya, olasz, keresztény, ezeket senki nem veheti el tőle”, és ami miatt egyesek sokat támadták. Szerinte ebből látszik, hogy ez az identitás veszélynek van kitéve, pedig enélkül „csupán számok, eszközök vagyunk”. Harcunkban a családot, Istent kell megvédenünk, és mindazokat az elemeket, amelyek felépítették a civilizációnkat, nem szabad bedőlni annak, hogy aki erről beszél, az elmaradottnak van beállítva – mondta.

Úgy gondolja, Magyarország tökéletesen példázza azt, amit a gazdag nyugati országoknak is tenniük kéne: az erőforrásokat a családok érdekében mobilizálni. Szerinte összeegyeztethető a nők gyerekvállalása és karrierje, Magyarországon megvan erre a lehetőség a családbarát szakpolitikák révén. Saját példáján elmondta, a munkája nagyon nehéz, de erősebb lett attól, hogy megszületett a lánya. Meloni kormánya még alig egy éves, de azon vannak, hogy politikai intézkedéssel, kultúraváltással elősegítsék az olasz fiatalok gyerekvállalását. Mint mondta, nem tudja elfogadni, hogy kizárólag a migráció hozza el a jólétet a belső gyerekvállalás helyett – a migránsok hozzátehetnek a gazdasághoz, de szerinte az is fontos, hogy a nép megértse, szükség van a gyerekekre.

Meloni szóba hozta az 1956-os magyar szabadságharcot, ami után az oroszok „megpróbálták átírni a történelmet”, nem hagyhatjuk, hogy ezt most megtegyék Ukrajnával is – mondta. Az olasz miniszterelnök szerint egy egyetlen családdá egyesült Európa lesz képes arra, hogy ezeket az eredményeket elérje.

Ahol még majdnem 5 gyereket szül egy átlagos nő

Az egyetlen növekvő népességgel rendelkező ország képviselőjeként Tanzánia alelnöke beszélt a panelben. Philip Isidor Mpango a világ kettészakadtságát hangsúlyozta demográfiai szempontból: az egyik oldalon a szegényebb országok, amelyek népességrobbanást élnek át, és az elöregedő fejlett országok. Szerinte ez a helyzet kihívás és lehetőség is, nekik például a gyors gazdasági növekedésre. Tanzániában 2022-ben 3,2 százalékkal nőtt a lakosságszám, a populáció 49 százaléka 18 év alatti fiatal. A nők átlagosan 4,8 gyereket szülnek, ez a világátlag kétszerese.

Mpango szerint a család az alapvető szociális egység, ami az egyének jóllétét meghatározza, ugyanakkor bonyolult tapasztalat övezi a család fogalmát – ez még inkább igaz ott, ahol a család „ellenséges kulturális befolyásoknak van kitéve”. Tanzániában sok a gyerekek és nők elleni erőszak, korlátozott a hozzáférés az alapvető szolgáltatásokhoz, az iskolából kieső gyerekek száma magas. Ugyanakkor szerinte még fontos a család eszménye az országban, amit a kormány is erősíteni próbál a családok segítését célzó politikákkal.

Az alelnök azt mondta, nagyon örül, hogy Tanzániából nem indulnak migrációs hullámok, de hogy ez így is maradjon, fontos, hogy orvosolni tudják a problémáikat helyben. Mpango számít Magyarország támogatására a helyi oktatás fejlesztésében, ipari, turisztikai ágazatokban, örül, hogy elmélyül a két ország kapcsolata. Az ország befogadott több mint 400 ezer menekültet a szomszédos országokból, ami nagy pénzügyi terhet jelent, ezért anyagi támogatást is kért Mpango.

Konklúzióként azt mondta, a demográfiai problémák megkövetelik, hogy a fejlődés magjává váljon a hagyományos családmodell, olyan kulturális normákra van szükség, amelyek a család értékét hangsúlyozzák. Ezt a kormányoknak politikai eszközökkel kell segíteniük. Zárásként pedig arra szólította fel a világ országait, hogy segítsék Afrikát a népesedési ügyek megoldásában.

Orbán: A gyerekekért vívott csata nem zsebben, hanem fejben dől el

A panel utolsó beszédét Orbán Viktor mondta. Mondandójának lényege az volt, hogy hogy a liberálisok meghekkelték a régi gondolkodási keretet stratégiai és antropológiai szinten. Elterjesztették, hogy az egyén a legfontosabb, zsarnokságot látnak mindenkiben, aki korlátozza az egyéni vágyaikat, pedig a korlát támaszként is szolgál – mondta a miniszterelnök.

Orbán újszerű liberális eszköznek látja az „irracionális félelmek” keltését, ami egy stratégiai szintű problémát eredményez. Az egyik módszerük, hogy elhitetik, hogy egy elkerülhetetlenül bekövetkező világvégének kell alárendelni az életet, ami a marxista osztályharc-elméletre emlékezteti Orbánt, aki szerint emiatt nem látjuk az olyan valós problémákat, mint a demográfiai katasztrófa.

A kormányfő szerint 154 ezerrel több gyerek született a magyar családpolitikának köszönhetően, mint született volna anélkül. Ennek ellenére még hosszú az út, mert ugyan megállítottuk a népességfogyást, most meg kell fordítani a trendet és elérni a 2,1-es termékenységi rátát.

Ehhez újabb és újabb támogatások kellenek majd Orbán szerint, nem csak pénzbeliek: a gyerekekért vívott csata nem a zsebben, hanem fejben dől el, a közgondolkodásban.

A pénzbeli oldalon azért még ismét beígérte azt az évek óta hangoztatott intézkedést, hogy a négygyerekes anyák szja-elengedését ki fogják terjeszteni a háromgyerekes anyákra is, amint Varga Mihály pénzügyminiszter elérkezettnek látja az időt, vagyis lesz rá pénz az államkasszában.

Le kell váltanunk azt a liberális diskurzust, amely tehernek állítja be a családalapítást – mondta Orbán. A liberális közbeszéd lecseréléséhez szerinte kurzusváltásra van szükség, minél több európai országban konzervatív kormányokat kell hatalomra juttatniuk a választóknak, jövőre pedig a jobboldali erőknek kell megnyerniük az EP-választást. Így egész Európa együtt meg tudja majd valósítani a családpárti fordulatot, Magyarországon pedig jön majd a 2.0-s családpolitika. A beszéd további részletei itt olvashatók.

A miniszterelnök beszéde és az ebéd között Kovács Ákos fideszes zenész adta elő két dalát.

Orbánék és a demográfia a valóságban

A Fidesz-kormány egyik fő prioritása kezdetektől a népesedéspolitika. Orbánék azt az ambiciózus célt tűzték maguk elé a 2010-es évek elején, hogy pozitívba fordítsák a magyar termékenységi rátát, vagyis a nők szüljenek életük során átlagosan legalább két gyereket. Statisztikai értelemben ez 2,1-es értéket jelent, ami a demográfusok szerint elképzelhetetlen szintű emelkedés a kiinduló helyzethez képest (a mélyponton, 2011-ben 1,26 volt itthon a teljes termékenységi arányszám), sehol a nyugati világban nem sikerült még ilyen radikális fordulatot elérni népesedéspolitikai eszközökkel.

A magyar kormány ettől függetlenül ráfeküdt a témára, és voltak is eredmények a kormányzás folyamán: a termékenységi ráta fokozatosan növekedve felkúszott 1,59-re 2021-ben, majd tavaly megint egy kicsit romlott 1,52-re. A népességfogyás ettől nem állt meg, mert a nők egy népesebb kohorsza időközben kifutott a szülőképes korból, a szintén népesebb kohorszokhoz tartozó idősek pedig sokan halnak meg évről évre.

Azt ugyan nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a termékenységi ráta pozitív trendje a szakpolitikák hatására indult meg (hasonló, mini termékenységi boom a rendszerváltás után több volt szocialista országban lejátszódott, a magyar ezekkel időben nem esett egybe, de léptékben igen), az biztos, hogy rengeteg pénzt költött a magyar állam családpolitikára az elmúlt években. GDP-arányosan Magyarország világverő lett az e célra fordított összegben, amivel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy ennyi pénzt nem lehetne-e hatékonyabban elkölteni más népesedéspolitikai célokra (pl. megelőzhető halálozások csökkentése).

A fajsúlyos családpolitikai intézkedéseket a magyar kormány unortodox módon szinte teljesen elválasztja a hagyományos szociálpolitikától: amint azt Szikra Dorottya szociológussal átbeszéltük a Téma podcastban, Orbánék családpolitikája olyan, mintha egy tortán a díszítések már nagyobbak lennének, mint maga a süteményalap. Vagyis összegszerűen több közpénzt szánunk olyan extra, csak bizonyos rétegek számára hozzáférhető támogatásokra (babaváró hitel, csok, stb.), mint a többi országban alapnak számító juttatásokra (pl. a családi pótlék, amit hagytak teljesen elinflálódni).

Ebbe a csomagba most egy kis éket vert a költségvetés sanyarú helyzete, tavasszal az extra családtámogatások hozzáférhetőségének radikális szűkítéséről döntött a kormány – ha volt is eddig pozitív népesedési hatása a csoknak és a babavárónak, ezektől hamarosan elbúcsúzhatunk. A Fidesznek azonban a konkrét eredményeknél talán fontosabb a demográfiai téma mint kultúrharcos elem, a hangadó szerep a családbarátnak mondott nemzetközi táborban (ami a gyakorlatban a karcosan jobboldali vezetésű országokat jelenti). Radikálisan antiwoke, antigender, és tradicionalista dolgokat pedig Orbán Viktor szerencséjére akármilyen gyatra születésszámmal lehet mondani.